Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

Szerda, 1982. március 10. 3 Köszöntések Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját. a KB osztályvezetőiét, a munkásmozgalom régi har­cosát 40 éves párttagságának alkalmából kedden a Köz­ponti Bizottság székházában Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra köszöntötte, és átadta a KB emléklapját. * Barinkai Oszkárt. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság tagját, a KEB nyugalmazott titkárát. a munkásmozgalom régi har­cosát párttagságának 50. év­fordulója alkalmából kedden Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emlék­lapját. A köszöntésen jelen volt Somogyi Imre. a Központi Ellenőrző Bizottság titkára és Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. (MTI) Vásár Lipcsében Harminchét magyar kül­kereskedelmi és iparvállalat állít ki a hét végén nyíló ta­vaszi lipcsei nemzetközi vá­sáron. A Hungexpo szerve­zésében ezúttal 3500 négy­zetméternyi fedett és nyitott kiállítási területen láthatók a magyar ipar újdonságai. A magyar vállalatok egész sor új cikkeket is elvisznek Lip­csébe, s az üzletkötők ezút­j tal is sok szerződéskötést I remélnek a vásáron. (MTI) Együttműködési megállapodás A megyei tanács és a JATE között Legutóbb 1973-ban foglalták együttműködési megálla­podásba a Csongrád megyei Tanács és a szegedi József At­tila Tudományegyetem vezetői közös feladataikat. Tegnap, kedden Szegeden Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és dr. Antalffy György, a JATE rektora ötéves időtartamra szóló megállapodást írt alá a tanácsi és az 'egyetemi szer­vek együttműködéséről. Ebben megállapították: ed­digi együttműködésük ered­ményes volt, azonban a köz­oktatás és a közművelődés területén bekövetkezett mi­nőségi változások nem tük­röződtek eléggé kapcsolat­rendszerükben. Ezért a jövő­ben az elmélet és a gyakor­lat egységét hatékonyab­ban szolgáló közös tevé­kenységrendszert alakítanak ki a művelődéspolitikai fel­adatokban, a tudományos együttműködésben, a káder­nevelésben és utánpótlás­ban. A tudományegyetem tan­székei és oktatói segítik a megye alsó- és középfokú oktatásénak korszerűsítését, részt vállalnak kísérletek szer­vezésében. elkezdésében és ellenőrzésében; a középisko­la ós az egyetem közötti át­menet megkönnyítésével ösz­szefüggő feladatok megoldá­sában. Az egyetem közre­működik a megye középfokú oktatási intézményeiben dolgozó tanárok továbbkép­zésében; elősegíti azt a tö­rekvést, hogy az általa ki­bocsátott szakemberek to­vábbképzése egyre fokozot­tabban az egyetemre épüljön. A megyei tanács és az egyetem továbbra is fontos feladatnak tekinti, hogy a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulását előse­gítse. A beiskolázást, a tár­sadalmi ösztöndíjak jutta­tását a vélemények kölcsö­nös egyeztetésével végzik. A megyei tanács vb illetekes szervei előmozdítják az egyetemi hallgatók közéleti tapasztalatainak gyarapítá­sát, például a hallgatókat bevonják a megyei társadal­mi és kulturális akciókba. A JATE a tudományos együttműködés keretében elősegíti a közigazgatási munka egyszerűsítését, kor­szerűsítését célzó további tervek kimunkálását. A megállapodást aláíró mind­két fél fontos feladatának tekinti tovább a munka kö­zös területeit érintő rend­szeres információnyújtást. Kétévenként értékelik a megállapodásban foglaltak végrehajtását, s elvégzik az esetleges kiegészítéseket, módosításokat. Az érc- és ásványbányászatban Új termékek Őrléssel, dúsítással, tiszti- év közepére Pálházán befe­t&ssal és egyéb technológiai jezik a perlitelökészítő üzem eljárásokkal most már a bővítését. bányatermék 90 százaléka Kísérleteket végeznek az előzetes feldolgozás után ke- idén az üveghomok vastala­rül az országos érc- és ás- nítására, a talajjavító és az ványbányák megrendelőihez állati takarmányok haté­mondotta Gagyi Pálffy And- konyságát növelő zeolit-ás­ras igazgató, aki a nagyvál- vánvok újfajta felhasználási lalat munkájáról, terveiről lehetőségeinek feltárására és tájékoztatta kedden a Bá- a bányászati meddőben ma­nyaipari Dolgozók Szakszer- radó értékes ásványok, rit­vezetének elnökségét. Egy év - kafémek gazdaságos kinye­alatt 320 ezer tonnával nö- résére is vélték az előkészített őrle- A szakszervezet elnöksége mények, ásványok és a dú­megelégedéssel vette tudó­sított érc termelését, amely , „ , ,. • „ másul, hogy a termeles es a összességében most már meghaladja az évi 3 millió tonnát. Ezekkel a megoldá­sokkal és új gyártmányok­kal korszerűsítik a termék­termékszerkezet fejlesztésével egyidejűleg az előirányzott­nál többet fordított a nagy­vállalat a dolgozók szociális. , „ . ... jóléti és üzemegészségügyi szerkezetet, hogy jobban ,ga- Jelláíásának és mlnka"örüi­zodjanak a termékeiket fel használó 25 iparág 1800 menyeinek javítására. Így most már valamennyi telep­megrendelőjének . igényeihez helyükön megfelelő fürdők és bővítsék exportlehetősé- és öltözők állnak a dolgo­geiket is. zók rendelkezésére. A meg­rendelők igényeihez rugal­A hazai kohászat kíván- masan igazodó vállalati gaz­lágára Alsótelekesen felké- dálkodás és termelés kedve­szültek a vasérc zsugorítá- zé anvagi alapot nyújtott sahoz szukseges dolomitor- . , - . lemény előállítására, Sok arra' hogy az ,den 5'5 sza lehetőség rejlik még a kü- zalekos bérfejlesztessel no­lönböző finomságú dolomit- véljék a dolgozók keresetét, őrlemények szélesebb körű, komplex hasznosításában, s hasonlóképpen ígéretes * ás­ványunk. a perlit is, amely­nek termelésében a negye­dik helyen állunk a világon. E lehetőségek jobb kiakná­zását segíti a pilisvörösvári üzem fejlesztése, amely le­hetővé teszi, hogy az eddig gyártott nemesvakolat mel­lett perli ttel kevert hőszige­telő vakolatot is nagyüzemi módszerrel gyártsanak. Eb­ben az üzemben felkészültek egy újfajta háztartási súro­lószer gyártására is, amely­lyel importtól mentesítik az országot. A választékot bő­vítették — mádi üzemükben (MTI) Iskolások szövetkezete önállóan gazdálkodó me­zőgazdasági úttörő szövetkel zetet alakítottak a Zala me­gyei Gellénházán az általá­nos iskolások. A helyi ter­melőszövetkezet szakmai irá­nyításával hat hektár szán­tóföldet művelnek, a nö­vény termesztéssel ismerked­ve. Ezenkívül sertésnevelés­sel. -hizlalással és nyúlte­nyésztéssel foglalkoznak; a termelőszövetkezet által épített sertésfarmon éven­ként 200 hízót nevelnek föl. A talajmunkákhoz szüksé­ges gépsort az Állami If­júsági Bizottság, a megyei tanács, a megyei pályavá­lasztási intézet támogatásá­val vásárolták. A diákok szakemberek felügyeletével dolgoznak a gépeken. A meg­termelt árut a patronáló ter­melőszövetkezet veszi át. A gellénházi úttörőszövetkezet kicsiben a korszerű nagy­üzemek mása. ezért megyei pályaválasztó mintagazdaság is lesz. Már idén tavasztól rendszeresen tartanak bemu­tatókat a mezőgazdaság iránt érdeklődő, pályavá­lasztás előtt álló zalai diá­koknak. Választékbővítés A nagy ipari vállalatok tük a szabad idő ruházati mellett mintegy 60 szövetke- cikkek, továbbá a fiatalok zettel és több tanácsi válla- divatjával lépést tartó kon­lattal is szerződést kötött a FER ruházati kereskedelmi vállalat, főként választékbő­vítést szolgáló felsőruházati elő a FER megbízása alap­cikkek folyamatos szállítása- janj s ezeket speciális szak­fekciótermékek választékát. A szabadidő-ruhákat példá­ul nyolc szövetkezet állítja ra — mondotta keddi sajtó­tájékoztatóján Jámbor Ist­ván, a vállalat kereskedelmi igazgatója. A tervszerű — a durvább szemcséjű ház-1 együttműködés célja, hogv zettel és más ruházati ke­tartási tisztítószer gyártásá-. az árukínálatban növeljék a reskedelmi vállalattak közös nak Megindításával is. Az I legkeresettebb termékek, köz- boltokat létesít. boltokban árusítják majd Budapesten. A -tállalat több szövetke­„A pártnak, a társadalomnak lelkiismereti ügye az ifjúság" A szocialista ifjúsági mozgalom kiala­kulása a kapitalista társadalom kö­rülményeire vezethető vissza. Fel kell figyelni ennek során arra. hogy a szo­cialista ifjúsági mozgalom, amikor burzsoá körülmények között kialakul, szervezkedik, akkor célja tulajdonképpen kettős — ter­mészetesen nagymértékű leegyszerűsítéssel. Egyrészről a munkásosztály, a vezető erő irányításával biztosítani a burzsoázia in­tézményrendszerének tömeges igénybevéte­lét.. Itt légyen szó a munkához, művelő­déshez való jog gyakorlásáról, a szociális körülmények javításáról, vagy másról. Te­hát a mozgalom igénybe veszi a kapitalis­ta társadalom intézményrendszerét, éopen a felnövekvő ifjúság élet- és munkakörül­ményeinek. tanulási körülményeinek meg­teremtése érdekében. Ugyanakkor és egy­idejűleg a szocialista ifjúsági mozgalom a magasabb feladatokra való felkészítést vál­lalva, ifjúsági és diákszervezeteket hoz lét­re. Bevonja az ifjúságot a gazdasági, a po­litikai harcba, és tudatos kettős nevelést teremt, amely tudatos kettős nevelés a kapitalista társadalomban a kommunista és munkásmozgalomnak az ifjúság iránt kifejtett tevékenysége során máig is érvé­nyes. (Amikor az 1960-as évek végén ele­mi erővel felszínre tört Nyugat-Európá­ban az ifjúsági és diákmozgalom, kezdet­ben zömében a tagadás mozgalma volt.) Az ifjúsági mozgalom merőben új hely­zetbe került a szocialista forradalom után. hiszen ettől kezdve fokozatosan egybeesik a hatalmon levő munkásosztály törekvése és az ifjúság többet akarása, a felnövekvő nemzedék új, nagyobb feladatokra való felkészítése. Ebből következően a párt ve­zetésével a pártmozgalom, a munkásmoz­galom. az ifjúsági mozgalom teljesen ter­mészetes objektív alapra épülő érdekkö­zösségének folyamatát találjuk a történe­lemben. Ez először a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után követ­kezett be. melynek gvőzelemre vitelében, megvédésében a fiatalok is jelentős szere­pet vállaltak. Találkozunk ezzel a törek­véssel a Magyar Tanácsköztársaság né­hány hónapja alatt is. azonban — mint ismeretes — a Tanácsköztársaság veresé­get szenvedett. De azt az eszmét, amely éppen 63 évvel ezelőtt a KMP irányításá­val a mozgalom szervezésében is megfo­galmazódott, nem lehetett megsemmisíte­ni a Tanácsköztársaság leverése után sem. A népi demokratikus, a szocialista forra­dalom kiemelkedő harcosai nevelkedtek az ifjúsági mozgalomban, a két világháború között, idehaza nehéz körülmények között és külföldön: a Szovjetunió szocialista épí­tésének gyakorlatát tanulmányozva. Nyu­gat-Európában a nyugat-európai antifa­siszta küzdelmekben. Ezek a fiatalok, ké­sőbb a népi demokrácia, a szocialista for­radalom derékhadaként vállalták a nagy feladatokat. 1945 után, a felszabadulást követően me­rőben új helyzet jött létre. Hazánk fel­szabadulása ismeretesen keletről nyugatra történt. Azt is mondhatnánk, hogy a tör­ténelem kárpótolta azt. hogy hazánknak ezen a táján, ezen a részén a 133 napos Tanácsköztársaság alig néhány napig, egy­két hétig élhetett, állhatott fenn, és ez a táj korábban felszabadult, mint az ország más részei. S történészek megállapítása szerint társadalmunk későbbi fejlődése szemszögéből lényeges elem volt az, hogy a felszabadulás ott kezdődött, ahol a tör­ténelmi, mozgalmi gyökerek, a munkás-" és agrárszocialista mozgalom, a haladó ér­telmiségi mozgalom olyan erőkkel ren­delkezett, amelyek az ország jövőjéért és sorsáért szövetségbe tudtak szerveződni, és ahogyan a felszabadulás előrehaladt hatásuk megjelent, érződött az ország más területeinek felszabadulása utáni politikai folyamatokban is. A földosztás, az újjáépítés, a „fényes szelek" nemzedékében a baloldali haladó erők kohéziója és osztályharca — hiszen az említett időszakban még az ellenség és az ellenség szervezetei is erősek voltak — széles körű összefogást -ösztönzött mind­azok számára, akik az új körülmények között a népi demokráciáért folyó harcot vállalták. Felszabadulás utáni fejlődésünk követ­kező állomása a munkásegység megterem­tése, a munkásosztály . hatalomra jutása. 1948 mindenképp előrelépés volt a népi demokrácia első éveinek erőfeszítései alapján, hiszen a szocialista társadalom felé történtek jelentős lépések, megterem­tődött a munkásegység, egységbe került az ifjúság, létrejött a Magyar Dolgozók Párt­ja és ifjúsági szervezete, a Dolgozó Ifjú­sági Szövetség (1950). Az ezt követő évek­ben. 1948 és 1956 között a munka, a po­litika új lehetőségei, a tanulás, a lelkese­dés nagyon sok fiatalnak adott erőt. Ugyanakkor ismeretes, hogy e korszak súlyos politikai hibái, vétkei, bűnei lefé­kezték azt a fejlődést, amely Magyaror­szágon kibontakozhatott volna. Ezekkel a súlyos hibákkal együtt is ez a korszak nem nevezhető úgymond „sötét korszaknak", hiszen Magyarországon, a hibák ellenére is, a szocializmus épült, s ez az eszme, ez a társadalom aagy erejét példázza. Az ellenforradalom leverését követően a politikai konszolidáció talaján szervező­dött újjá a KISZ. az ifjúsági mozgalom is. Nagy jelentőségű ebből a szempont­ból az 1956-os decemberi központi bizott­sági ülés, amely elemezve az ellenforra­dalom okait, az ellenforradalom jellegét, egyértelműen megállapította, hogy az el­lenforradalom politikai okok miatt jött létre, és elutasította azoknak a nézeteit, akik az ellenforradalomért az ifjúságot vagy az értelmiséget akarták kizárólag okolni. Természetesen soraikban és kö­reikben is voltak, akik az ellenforradalmi eseményekben részt vettek, voltak, akik megtévedtek, de voltak, nem kevese*, akik vállalták a forradalom védelmét Azok a konkrét elvek, amelyeket a Köz­ponti Bizottság ekkor. 25 évvel ezelőtt az ifjúsági mozgalom programjáról kialakí­tott, épp úgy időt állóak. mint amennyire időt álló az, ahogyan az 1956-os ellenfor­radalmat minősítette a Központi Bizott­ság 1956 decemberében. 1957 után a szer­vezeti stabilizálódás, az első lépések nagy lendülete jelentős volt azon az úton, ame­lyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tömegszervezetté váljon, részt ve­gyen a termelésben, a gazdasági-kulturá­lis feladatok megvalósításában. Az első termelési mozgalmak, a 20 órás társadal­mi munka, a Hanság, a KISZ I. kong­resszusán, 1960-ban kezdeményezett véd­nökségek, vagy az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalom és az olvasómozgalmak az­óta természetes részei lettek társadalmi fejlődésünknek. Az ifjúsági mozgalom történetében ls jelentős a szocializmus alapjainak leraká­sa, amikor a parasztság szocialista osz­tállyá válása során a parasztifjúság is a szocialista ifjúsági mozgalom új alapokon tevékenykedő része lett. Ennek alapján eL. törli a párt 1962-ben a származási kategó­riákat a felsőoktatási felvételeknél. Üj jel­legű munka bontakozik ki a munkásosz­tály vezetésével, a munkás-paraszt szövet­ségen alapuló, az értelmiség növekvő sze­repét hangsúlyozó népi-nemzeti egység erősödik, amelynek természetes része az ifjúsági mozgalom tjjmegszervezetté válá­sa, az ifjúsági mozgalom kapuinak to­vábbi nyitása is. A hatvanas évek második felében az ifjúság társadalmi szerepének növekedése során a KISZ 1965-ban állást foglalt az egységes ifjúsági szervezet ré­tegmunkája. érdekvédelmi tevékenységé­nek gazdagítása mellett, és ekkor történ­tek az első kísérletek a tudományos ifjú­ságkutatásra is. 1968-tól a gazdaságirányítás korszerűsí­tése új lehetőségeket, új körülményeket teremtett az ifjúsági munka számára is, s 1970-ben a párt ifjúságpolitikai állásfog­lalása máig időt álló alapot adott ahhoz, hogy a felnövekvő ifjúság körében és so­raiban a munka és a tanulás körülményei­nek javítása, s az ifjúsággal szemben tá­masztott követelmények reális emelése, az ezzel kapcsolatos nevelés sokoldalú kibon­takoztatása feladataiban jelölje meg a het­venes évek ifjúsági mozgalmának 68 nyomvonalát. Pártunk XII. kongresszusának zársza­vában Kádár János elvtárs kitért arra. hogy a XII. kongresszus felszólalói fő kérdésként vagy felszólalásuk részeként sokoldalúan foglalkoztak az ifjúság hely­zetével. A pártnak, a társadalomnak lel­kiismereti ügye az ifjúság, az utánpótlás képzése, nevelése, munkája feltételeinek, életkezdésüknek mind jobbá tétele — a „követelek tőled, mert tisztellek" elvének gyakorlatát is képviselve. S zűkebb pátriánk, Csongrád megye az ország fejlődésének szerves része­ként változott, gazdagodott. 1945 előtt a Horthy-korszak szűkebben Szege­dét és környékét igyekezett bázisává ki­építeni a „bűnös fővárossal" szemben. En­nek hellyel-közzel megnyilvánuló doku­mentumaival is találkozunk. Ilyen körül­mények között is azonban a forradalom, munkás-paraszt mozgalom, a haladó értei­miségi törekvések itt az építőmunkás-moz­galmakban éppúgy megjelentek, mint a bőrösök és más szakszervezetek mozgal­maiban, vagy éppen a Márciusi Front, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és más fórumok keretében. Vagyis a kom­munista és munkásmozgalom, valamint a haladó értelmiségi törekvések és ezeknek egy népfront jellegű alapja itt történelmi gyökérrel rendelkezett, melynek egyenes következménye, hogy mind pártunk, mind a népfrontmozgalmunk zászlóbontására itt került sor. Itt került sor a földosztásra és sok más, a fejlődést később befolyásoló eseményre. 1948 és 1956 között a fejlődés mellett az ellentmondások is súlyosan je­lentkeztek. A nehézipar túlzott fejleszté­sének koncepciója eleve háttérbe szorítot­ta tájegységünket, a „Szegedi gondolat" számon kérése, a határmentiség stb. nehe­zítette a helyzetet. Az elmúlt 25 esztendőben viszont a mi fejlődésünk az országosnál dinamikusabb volt és most tulajdonképpen azonos felté­telek mellett vállalhatjuk azokat az új feladatokat, amelyek napjainkban jelent­keznek. KONCZ JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom