Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

4 Szerda. 1982. március 10. Tengerpart, vulkánok Kamcsatkai életkép A Kamcsatka-félsziget egy hatalmas vadaskert. Tenger­part és vulkánok, tajga és tundra váltogat iák egy mást, növény- es állatvilága válto­zatos. A Csendes-óceán partvi­dékén állandó harcot vfv egymással a két őselem, a föld és a víz. Tengeri és szárazföldi állatok egyaránt cinek itt. rozmárok és orosz­lánfókák heverésznek a par­ti fövenyen. A medve és a róka a tengerparton keres táplálékot Egész évben hangos a part a madárcsiviteléstől. Itt pihennek a vándor­madarak. itt költenek a fél­sziget szárnyasai. A sziget vulkánjai közül néhány már elcsendesült, de a kihunyófélhen levők mel­lett van olyan is. amelyik a Látszólagos nyugalom ellené­re bármelyik pillanatban életjelt adhat magáról. A vulkanikus jelenségek kísérői a gejzírek. A forró víz és gőz meghatározott időközökben tör fel a föld mélyéből. A gejzírek meflett az ál­landóan csobogó meleg vizű torrások is nagy szerepet látszanak a félsziget növény­<s állatvilágának életében. A tavak, folyók partján fész­kelnek a vadkacsák, hatv­tyúk. szalonkák. A források közelében a kedvező mikro­klíma hatására hamarabb zöldell ki a fú. előbb rü­gyeznek ki a fák. A költöző madarak is szívesen telel­nek Kamcsatkán. CAPN1 Urbanizációs betegség lenne az infarktus? Beszélgetés az Országos Kardiológiai Intézetben Napjainkban az orvostudo- szereknek köszönhető-e, — És ml lenne hazánkban mány egyik kiemelt kuta- avagy az életmód változta- a teendő, hogy lehetne meg­tá&i területe a szív- és ke- tásának? Kétségtelen, hogy előzni a szív- és keringési ringési betegségek megelő- az orvostudomány 1968—78. betegségek terjedését? zése és gyógyítása, hiszen a között sokat fejlődött, ma halálozási okok több mint 50 már jól felszerelt intenzív­százaléka ilyen eredetű osztályokon kezelik az in­rendellenesség. Meg ijesz-- farktusos betegeket, jobb több a kép, hu az efféle ha- gyógyszerek állnak rendel­lálokok arányát az idófügg- kezésre, és sikeres szivmű­vényében vizsgáljuk. Ha- tétek ezreit, hajtották már zánkban például 1978-ban 20 végre. De az infarktusos ha­ezerrel több férfi halt meg lálozás csökkenését mindez szív. és keringési betegsé- csak néhány százalékban gekben. mint 1964-ben, s magyarázza, köztük legalább ötezer volt — Ezek szerint az élet­azoknak a száma, akik el- módban keresendő az alap­kerülhették volna a halált, vető összefüggés? Hogy milyen módon? Az — Tapasztalataink szerint ez „ , . , , ... Országos Kardiológiai Inté- az örvendetes jelenség egv- .esffx^okban gyako'lbb « zet Szervezési és Módszer- értelműen az életmódválto- 'nfarktu;sos megbetegedj, tani Osztálya évek óta er- zásnak az eredménye Az Am' Pedig az egéjjges élet­i • . - i . . rrtnrlrn moveslzjct illeti yv»zxcr_ re a kerdesre keresi a vá- egészségügyi reklámhadjára­laszt. Munkájukról, eredmé- tok nyomán Amerikában 15 nyeikről és további terveik- százalékkal csökkent a dó­ról beszélgettünk dr. Gyár- hányosok száma, megváltoz­fás Iván osztályvezetővel. tak az étkezési szokások, — Egy rendkívül kedve- kerülik az egeszségtelen. zsí­ző jelenségre figyelt íöl a ros ételeket, és az amerikai közelmúltban a világ. Né- vór06í életmód termeszetes ^ a ( hány országban, így például velejárója lett - ezt a ja­Amerikában, Kanadában, tékfilmek is tanúsítják — a averrnekkorbíin kezdődik A Finnországban. Új-Zéland- testmozgás, a ko- Snym^elő^ feltétele ban, Ausztráliában Jelentő- ^^^kturos meg- a társar,„m, rtaszefogá8. Ép. sen csökkent a szjvkoszorú- űetegeaeseKert ugyanis a ezé munkánkba be­ér-betegségben elhunytak dohányzás, a ver magas zsír- y<>ntuk kdr7etj ^ azem. száma. Csáb az USA pél- orvosokat, az üzemi étkez­dáját említeném: 1978-ban Jf^10^.^. a f° déket és a gyermekélel mezé­si szakembereket, s szeret ­— Egyetlen út áll előt­tünk. amelytől eredményt várhatunk; a lakosság ma­gatartását, szokásait kel­lene megváltoztatni. Ennek , . lehetőségét, , a befolyásolás módszereit vizsgáljuk egy hosszú távú program kere­tében. Osztályunkon orvo­sok és szociológusok azon fáradoznak, hogy azokat a szociális tényezőket is fel­tárják. amelyek közrejátsza­nak abban, hogy bizonyos módra nevelést Illeti, meg­győződhetünk. hogy már gyermekkorban kellene el­kezdeni. Az egészséges táp­lálkozási szokásokat, a rend­szeres testedzés iránti igényt csakis ebben a korban le­het kialakítani, nem beszél­ve a dohányzásról, amely az nagy többségében 200 ezerrel kevesebb volt az rizikófaktorok, amelyek az I • ilyen jellegű elhalálozás. ^^t^vikTSS "énk * mozgósítani, mint tíz esztendővel ko- Ha csak egyik rizikófaktor tömegsportért tehet­rábban. A kutatókban fel- va" leIen- akkor 8202 «•*" merült a kérdés, vajon mi bö1 húszban, ha viszont , , . mindhárom, akkor szazeset­az oka ennek; az orvostu- kilencvenben valószí- ...... ... SSTtr^ sí — arssa-sust nek valamit. Azokban a ke­rületekben, ahol a kísérlete­ket. kutatásokat végzünk. Szőlésze t, borászat Hapmányok Tápén Tápé határa nem alkal- vasasra mind elfogyott. Csu- fehér cukrot, mazsolát, szék­mas szőlőtermesztésre. Am pán érdekességképpen je- fűvirágot. szegfűszeget. ci­a7. itt élők igen régóta fog- gyezzük meg. hogv Tápé metet. édesgyökeret, zöld di­lalkoznak vele. Erre vonat- borfogyasztása 1894-ben fe- ót, aszalt szilvát, meggyet, kozóan megbízható adatunk jenként: évi 10—12 liter cseresznyét és szeletelt, csak 1760-ból van. amikor volt. Szüret után borbíró fonnyasztott almát. Erre ön­is „36 jobbágy közül 21 sző- mérte föl a termést, ugyanő tötték a pálinkát. Néhány lót is termel. Ugyanakkor ellenőrizte a pálinkafőzést hét után „mögéiött. olyan erős lött. mint a pocokmé­rög. Mögfázás és módra el­. , . len nagyon jó orvosság telj.?!en„ kmusztult wlt.. Mjvel niatos szazad végére re. IfJ. Lele József 434 pint, azaz 800 liter bor is is terem". Tápé talaja igen .. változatos. LéRtöbb a kötött. mu" szurkos fekete, de van bar- . ZZTTZ? • na. sárga, szikes és csak igen i^lJSÍI^S^ is volt benne kelte­-kevés homokos. Í®, ^'h^8** ker!®kf mes szaga és kitűnő íze volt. A ,,, . ' . . ltesite^ JkJ^u Kazdak" Betegnek kanállal, másnak Az utóbbi a Tisza bal .A Szőlők-dűlő volt a falu 2_3 t stampedlivel ad­'evő LeM- meIynek gyümölcsöse, a Kápisztas-du- váliék eBeszségé. homokjában viszont nem ló mogénten a zoccsegos állt meg soha semmiféle kertje." A gvümölcsfaállo­gyümölcs. mert kiégett. A mány igen alacsony. 1895­réti dűlőkben a Farkiréten, ben mindössze 636 alma-. Pajorban, a Malajdokon és a 740 körte-. 1748 meggy-. 439 Sírhögyben, a falu felőli ha- kajszibarack-. 352 szilva- és tárrészben pedig a Szőlőben 900 eperfát számoltak össze, es a Csillapisban (Szillapis, amelyek mellett azonban melynek valós neve Szillér. még ott találtak 28 hold — Külső Somogyitelep) ter- kispureellákban levő — sző­mesztették a szőlőt. Amíg a lőt is. Miután a szőlőt min­Rétben 2—3 holdnyi, össze- denütt letarolta a flloxéra, függő területet is művelt helyére rozsot, krumplit, s egy-egy gazda, a falu felőli más. leginkább zöldségfélét oldalon százkadrátosokban vetettek, amíg az ül telepíté­termett a direkttermő szőlő, sű gyümölcsfák nagyon be Azidőben ugyanis nem per- nem lombosodtak. Ujabb ni. így az infarktusos be­tegek, a magas vérnyomás­ban vagy cukorbetegségben szenvedők a klubokban szakemberektől kaphatnának választ kérdéseikre, problé­máikra és tanácsokat, segít­séget az életmódváltozáshoz. Az ország valamennyi üze­mében ajánlatos lenne be­vezetni a magas vérnyomás rendszeres szűrését és keze­lését, az éttermek és üzemi konyhák korszerűbb és egészségesebb étrendet ala­kíthatnának ki. Ehhez nem kell pénz. anyagi áldozat, csak egy ki6 jószándék, ügy­szeretet. Végül pedig egy jótanács elsősorban középkorú fér­fiaknak: ne várjanak a sportpályák építésére! Ko­cogjanak. fussanak, mérték­letesen étkezzenek az egész­ségükért! Árokszállási Éva meteztek. szőlőtelepítéssel csak 1946­ban találkozunk Tápén. Fő­nagvsáeat ként a ^ tanyáin lakó, ré­nagvsagat ^ S7eRedi ^^dok próbál­koznak az ü.i telepítéssel. Az egykori Tápé szőlő- és bortermésének mutatta, hogv 1724-ben a falu Szegednek mint új föl- _ eMdeikhez hasonló. desurának — évi 170 Frt , . szolgáltatást fizetett, amely­ben a szőlő és a bordezsma an bort is készítettek. A bort — kezdetleges má­it benne foglaltatott. 1798- don — cmmiszolással. ille­ban 86 család összesen 14 töleg taposással nyerték, akó. 14 icce borral adózott. Csupán a módosabbaknak melv mellé 16 forint 24 volt borsztujuk és engedé­krajcárt fizetett. IBOO-ban 70 lyezett palinkafőzdéjük. A fö adózott 2 akó borral, de tápaiak a bor mellett egyre 1809-ben már csak pénzben inkább megszerették a oá­fizetett' 94 fő. Fizetési köte- lmkát. Valaha a szegények lezettségük 16 forint 12 fii- eperből, a tehetősebbek tör­lér volt. kölyból. később vegyes gyü­, _ TínAn mölcsből vagv szilvából főz­Ejkben azJdőkben Tápén a ^ mellert minden numerushoz tartó- • • áldomisital ,ett zott 70 négvszö jl szőlő. A Agifaipilinkát szlnte minden nagyobb összefügg terülő készüen orvosság­,ekun ^ ta í w^tT ^ko ^nt fogyasztották. Altalá­mult század középétől foko- ban ^ Hteres nem fonoU zatosnn megszűnik. Ennek (| cm Izsón üvegbe raktak sze­ellenére 1840-ben nem keve- recsendióvirágot. ezeriófü­sebb, mint 233-an foglalkoz- vet. fodormentát. tormát, nak szőlővel. A Tápén ter- borsot, rozmaringot, bodzá­mét! szóló bora gyenge, ta- virágot, akácvirágot, sárga­Kulturális jegyzetek Egy szerződés margójára Az én gyáram! A mi mü- ják, gazdagitiák világlátá­vészünk! — Ez a két kon- sukat. Lapis András mesélt^ dolat maradt meg bennem mekkora élmény volt szá­mindenekelótt azon az ün- mára a mezőhegyesi rész­nepi eseményen. ahol a légnél rendezett kiállítás, Kenderfonó- és Szövőipari olyan helyen, ahol még so­Vállalat vezetői és négy ha nem rendeztek tárlatot, szegedi képzőművész újí- olyan emberek között, ákik totta meg tzocialúta szerző- közvetlen közelről még nem déset. Ha őszinte akarok találkoztak szobrokkal, ér­ienni, öt-hat évvel ezelőtt, mekkel. Zoltánfi István a amikor e kapcsolatok meg- Kandó Kálmán szocialista teremtésére kezdeményező brigáddal kialakult szoros lépéseket tett a városi ta- baráti kapcsolatról szólva nács. úgy véltem, néhány megállapította, hogy ilyen sz-aimalángszerű felvillanás kisebb csoportokkal nem­után nemigen lesz, egyik csak emberibb ismeretség félnek sem ereje és kitár- alakulhat ki. de munkára tása a rendszeres es folya- inspiráló élményanyag is matos munkára. Szerencsere összegyűlik. Novak András tévedtem. Különösen a árra utalt, hogy mindinkább KSZV mutat követésre mél- érezhető a munkások azon to példát. törekvése, hogy megvásá­A tisztes távolságtartás, az rolják a nekik tetsző fest­udvariasság formulái mögött ményeket, de még nincse­meghúzódó bizalmatlanság uek meg azok a feltételek, föloldódott. Átalakult ér- amelyek hozzá is segíthetik deklódő szeretetté, folyama- az emberek nagy többségét tos és rendszeres kapcso- ahhoz, hogy lakásukat mu­lattá, egymás megbecsülé- alkotásokkal tegyék ottho­sévé. kölcsönös bizalommá, nossá. mindkét fél részéről inspi- Öröm volt részt veruni ráló-termékenyítő erővé. A azon a beszélgetésen, ahol művészek — Cs. Pataj ML a művészek „az én gváram"­hály. Nóvák András. Zol- nak nevezték a KSZV egy­tánfi István és Lapis And- egy üzemét; ott* ahol- a rás — közvetlenül ismer- gyárak képviselői a „mi hetik meg a munkásélet művészünkének szólították hétköznapjait, a dolgozó az alkotókat. Sajnos. a embereket. Élményeiket al- KSZV-ben tapasztalható kotásaikban földolgozhatják szocialista együttműködés — és műveikkel gazdagíthat- néhány más példától elte­ják a gyárak- közösségi he- kintve,— nem vált város­lyiségeit. A munkások pedig szerte tartalmas mozgalom-, megértbetik. hogv a művé- má. Talán érdemes volna sz^k is földönjáró emberek, a jövő évi találkozóra el­csak más a feladatuk, mun- hívni néhány vállalat kép­kájuk társadalmunkban. A viselőit is. S akkor ők is személyes ismeretség köze- bizonyára fölírnák nevü­lebb segíti őket az alkotá- ket arra a jelképes plakát­sokhoz, a kötetlen beszél- életfára, mely a négy mű­getések nemcsak ismeretek- vész mostani klubkióllításán kel gazdagítják őket, de a látogatók tetszésnytlvání­formálják ízlésüket, alakít- tásaiból terebélyesedett. Egy felmérésről Csongrádban több mint lessége is hagyományatnk félszáz honismereti szakkör- őrzése és ápolása, elődeink ben több mint másfél ezer életének. munkásságának diák. pedagógus. munkás, megismerése, földolgozása, nyugdíjas és lokálpatrióta Az adatlapokból kiderült. gyűjti, ápolja a helyi ha- hogy elsősorban az általá­gyományokat. dolgozza föl nos és középiskolások, va­az üzemtörténet megannyi lamint a szakrounkástanu­mozzanatát, vizsgálja, mert- lók körében rendszeres a ti a néprajzi értékeket honismereti munka, de a Mindez annak a felmérésnek községi, városi szakkörök is legfontosabb megállapítása, hatásosan tevékenykednek, melyet egy országos vizsga- Még kevés az üzemi válla, lathoz kapcsolódva a Haza- lati kollektívái A legrégebbi fias Népfront honismereti honismereti szakkör Tápén bizottsága végzett együttmű- alakult meg. éppen húsz ködve mindazokkal — taná- esztendeje, a legfrissebb be­esők művelődésügyi osztá- jegyzés dátuma ez év feb­lyai, múzeumok. KISZ-szer- ruárja, a helyszín Kistelek, vezetek, levéltárak, megyei A felmérés szerint ezek a továbbképzési es módszerta- csoportok a szűkebb korrrye­ni intézet stb1. —, akiknek zet történetével; jelentőn nemcsak feladata, de köte- alakjainak életével; egy-egj­• történelmi eseményhez kap­Mennyit kereshet megbízással a nyugdíjas? ^ Megbízásos jogviszony ke- csökken rétében foglalkoztatják K. D. nyugdíjas szegedi olvasónkat. Munkaideje nincs meghatá­ahány teljes nap- munkát vállaló nyugdíjas tári hónapra a nyugdíj fo- keresete (munkadíja) és lyósítását a naptári év fo- nyugdíja együttes összegé­lvamán korábban szünetel- nek naptári évre számított rozva. ezt a munka jellege tetni kellett, illetőleg ahány havi átlaga a tízezer forin­ncm is teszi lehetővé. Sze­retné tudni, hogy ilyen al­kalmaztatás mellett a nyug­díja korlátozása nélkül mennyit kereshet? teljes naptári hónap a nyűg- tot sem haladhatja meg. (Ez társadalombiztosítási díjazás naptárt évében a nyugdíj megállapításáig el­telt. A rendelkezés szerint a fent megjelölt nyugdíj folyó­sítását szüneteltetni kell ar­utóbbi korlátozás csak azo­kat érinti, akiknek a nyug­díja a havi 7 ezer 500 forin­tot meghaladja.) A 840. Illetve az 1200 óra törvénv rendelkezései szerint ra a naptári hónapra, amelv- [°g'alkoz^?tósi '^ökeret be" a munkaviszonyon, a szövet- ben a nyugdíjas keresete a yeH a iu ezer ronnM>s ke" naptári év folyamán a keret-kezeti tagsági és a bedolgo­zói jogviszonyon kívül mun- összeget meghaladja, továb­retösszog vonatkozik arra a nyugdíjasra is. akit naptári kát végző öregségi, rokkant­sági és a baleseti rokkantsá bá a naptári évnek'ezt kö- ^ folyamán munkaviszony vető minden hónapjára. ban- szövetkezeti togként Kisnyugdíjas? illetve" öregsé- amelyben a nyugdíjasnak gi vagy munkaképtelenségi bármennyi keresete van. Ha zlkai, "munkakörben és egveb járadékos n.vugdfiát (iáradé- a keresetnek a keretösszeget (™g„ 8 ,stb) kát) minden naptári év első meghaladó része legalább napjától mindaddig korláto­zás nélkül kell folyósítani, amig megbízásáért vagv bármilyen egyéb munkavég­zéséért. tevékenységéért ka­kétszerese a nyugdíj össze­gének. a nyugdijat annyi naptári hónapon át kell — a naptári éven tűi is — szü­neteltetni. ahányszor a ke­pott dijazasa. tiszteletdíja retösszeget meghaladó kere­stb. a naptári év folyamán a 30 ezer forintot nem haladia meg. Ez a keretösszeg annyi­szor 2 ezer 500 forinttal set a nyugdíj összegének. További fontos tudnivaló, hogy az egyéb jogviszony (megbízás stb.) kereteben keretében ls foglalkoztatnak, ha a naptári év folyamán az egyéb jogviszonyból (megbí­zásból stb.) származó mun­kadíja az 500 forintot meg­haladja. Tehát a keretösszeg meghatározásánál a külön­böző jogviszonyból származó kereseteket egybe kell szá­mítani Dr. V. M, csolódó dokumentuimdk gyűjtésével és feldolgozásá­val; üzemek történetének megírásával, régi szerszá­mok. eszközök, tárgyal. gyűjtésével: a környékre Jel lemző szellemi és tárgyi néprajzi emlékek gyűjtésé­vel és feldolgozásával foglal­koznak. Gondjaik között sze­repel az összegyűjtött tár­gyak tárolása. leltározása, bemutatása, segítséget vár­nak szakmai, módszertani kérdésekben. Cseppben a lengéi — á legközvetlenebb környezet történetében az ország sor­sa. történelme. Ez a honte­niereti mozgalom legfonto­sabb és leghatásosabb érté­ke. Aki tudja becsülni a genius locit. az ésszel és szívvel képes azonosulni ha­zájával. S aki ismeri az ország történetét. annak minden helyi dokumentum igazoló jellegű érték. E fel­mérés csak kezdeti lépés, hiszen a honismereti mozga­lom nem szűkíthető je csu­pán szakkörök tevékenysé­gére. Szólni kell a fellendü­lőben levő helytörténeti mo­nográfiaírásról, a földrajzi név gyűjtésről, a krónika­írásról és az egvéni gyűjtő­munkákról ls. Ezzel együtt válik teljessé az a térkén melyen a helyben föltárt ér­tékek és dokumentumok összképe is színezi az orszáfl szellemi arculatát. Tandi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom