Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

KÉPEINKEN: Jobbra, fenn: a hódmezővásárhelyi Kertváros. Alatta: a Patyolat szegedi üzemének egyik gépsora; a Technika Háza Szegeden. A iohb sarokban: a hódmezővásárhelyi kerlvárosi óvoda. Középen: a szegedi új kenyérgyár. Balra, fenn: a Napsucár bisztró impozáns épülete a Belvárosban. Alatta: a Gabonakutató Intézet főépülete Újszegeden. ÉVRŐL ÉVRE A 70-es évek eleje. Ebben az időben sajátos eufóriában él az ország. Ekkor még nem tűnik úgy, hogy 1974-ben kitör az energiaválság. A trendek fejlődést mutatnak. És mi történik? 1974ben kiderül, hogy minden forintunk csak 80 fillért ér. Űjra kell gondolni egész gazdaságpolitikai stratégiánkat. A párt és a kormány persze nem hoz radikális intézkedéseket, mert úgy gondolják, hogy a legfontosabb az életszínvonal megtartása. Üj gazdaságpolitikai stratégiánk tulajdonképpen ekkor kezdődik el. Váltanunk kellett és tudtunk is váltani. Nem minden iparágunkban ugyan, de mégis sikerült az akkori hullámvölgyből kikecmeregni. Ezek az akkori dolgok máig kísérnek minket. Most sem vagyunk könnyű helyzetben. Érthető ... Mindezek ellenére sokat fejlődött az ország. Bizonyítják ezt a statisztika adatai. A megve ipari beruházásainak értéke 1973ban 4 milliárd 520 millió forintot ért. Az építőipar összes beruházásainak értéke 2 milliárd 85 millió forint volt. A kórházi ágyak száma 3 ezer 944. a bölcsődei helyeké pedig 1559. A rádió-előfizetők száma ebben az évben 112 ezer 330, a televíziók száma pedig 90 ezer 437. Autóbuszon 50 millió 604 ezer. villamoson 43 millió 457 ezer utas utazott. A boltok alapterülete a kereskedelemben ekkorra már elérte a 149 ezer négyzetmétert. A vendéglátó helyeké pedig a 91 ezer 100-at. Ebben az évben 3 ezer 928 lakás épült. A villamos hálózatba bekapcsolt háztartások száma elérte a 82 százalékot. A Délmagyarországot 45 ezer 279-en fizették elő. a Csongrád megyei Hírlapot 37 ezer 174-en. A betétállomány 2 milliárd 849 millió 817 ezer forint volt. A 70-;es évek eleje. Forrásban van a város. Épül, szépül. Ekkor épül meg Tarjántelep minden fontosabb épülete, ami igazán lakhatóvá teszi a városrészt, s egy sor más objektum is. A szegedi festőművészek sem tétlenkednek ebben az időszakban. Sajnos, az is igaz. hogy legtöbb munkájukat hiába csinálták. Terveik nem valósultak meg. Lakótelepeink talán ettől is anynyira sivárak, mint amilyenek manapság. Csak emlékeztetőül. Ebben az időben még jobb csapat a SZEOL, mint mostanában. A fogászati klinikán ekkoriban dolgozza ki dr. Tóth Károly, akkor még egyetemi rektor, a fogszuvasodás ellen a fluorozás módszerét. Az azóta elhalálozott dr. Geréb György főiskolai tanár ebben az időben publikálta egyik ma is híres dolgozatát a munka élettanáról. 1957 óta végzett vizsgálatokat az újszegedi szövőgyárban, főképp a monotónia ártalmait vizsgálta. A teljesítmény és a figyelem viszonylatait, a napszakok és a termelékenység összefüggéseit /is figyelte az üzemben. Sajnos, munkáját igazából nem tudta befejezni. A summázat mégis: a legfontosabb a prevenció, a megelőzés. i