Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

P

ovázsai panaszkodik Rossz az életérzése. Pontosabban nem rossz, csak nem ló. De Povázsai meg is magyarázza, hogy miért fontos a különbség, hogy valami nem rossz ugyan, de nem Is 16... — Miért fontos, éa ml s különbség? — Nehéz lees ezt neked megmagyaráznom Felettébb nehéz. A te idegrendszered neuronjai polltlce nincsenek beállítódva a láthatatlan, de klérezhetó' augárhatásokra — magyarázza Povázsai. és Igaza volt. Az én neuronjalm egy szót sem értették abból, amit mondott — Igen. látom, nem érted. Hát gyerünk a példákkal. Van ló kenyér? Van. Annyit írtatok már róla az újságokban. hogv ma már van ló kenyér. De van rossz ls még. £s én valahányszor kenyeret veszek, a kenyérbe harapok, mindi* ott vlbráltatom neuronjaimban az életérzést, hátha ez az a rossz kenyér, ami már alig van. Másnak alig. de nekem teliben van a rossz xenyér. Hossz, de mégsem rossz, hanem nem jó... Világos? Folytatom... Az életérzés Folytatta. Ha Pováwai belelendült akkor 6 még úgy is folytatta, ha senki sem hallatta. — Hogy miért rossz az életérzésem ? Még pontosabban, hogy miért nem jó? Kapok egv idézést a tanácstól.* Tanácstól idézést! Hát milyen legyen az ember életérzése ilyenkor? Nézem a megszólítást az Idézés szövegén ... Nahát... Mintha a barátom hívna meg ünnepi vacsorára. És ekkor mégis kezd nem jó lenni az életérzésem ... Amíg azt írták, hogy azonnal, mert három napon belül, addig káromkodhattam, bemehettem, odaverhettem az asztalra, szidhattam a tanácsot. az ügyintézőt, mindenkit... Most mit mondjak erre? Olyan, mint mikor a hóhér mosolyog. Gyanús ez az udvarias invitálás, felettébb gyanús... S lám máels érzem, hogy milyen kellemetlen az életérzésem .,. Világos, most már? Megadóan bólintottam, mit tehettem volna mást. — És hogy tudsz élni ilyen nyavalyás életérzéssel? — Hát meglehetősen nehezen. fájdalmasan, kilátástalanul, édes öregem. Mert ugyan most csak két példát mondtam, de mondhatnék az élet minden területéről ezer ilyen gyanús dolgot... Ezret? Tízezret ... százezret... ötszázezret. Apropó... Nincs elsejéig egy facér ötszázasod? — Nincs — feleltem lakonikusan, mert volt ugyan, de arra nekem volt szükségem, hogy Jó legyen az életérzésem ... — Na látod — sóhajtott Povázsai —, hát hogv érezzem én most magam? Ha tényleg nincs ötszázad, sajnálnom kell téged, hogy Így élsz. ily szegényen. hogv képtelen vagy még ötszázat is kölcsönadni egy régi barátodnak... Ha van. de mégsem adsz. mit tehetek mást. tovább rendítem a hitem az emberbe, a korba, amelv még a barátokat is szembeállítja a rút anyagiak miatt... Hát most mondij. milyen legyen ezek után az ember életérzése? — sóhajtott és nekivágott az életnek az érzései után. GYURKÖ GÉZA Gyerekes vasárnap... Könyvek E

letünk elválaszthatatlan a könyvektől. Az újszülött jóformán még meg sem száradt, már beírják a szülőintézet nyilvántartó könyvébe. Adatai nem sokkal ezután egy tekintélyes. nagy, komoly, hatósági könyvbe kerülnek, ám erről a frissen világra pottyant, de már teljes Jogú állampolgár még nem tud semmit Lényegében itt az anyakönyvben kezdődik a „hivatalos", aktákban rögzített elet. Ezentúl, ha bárki emberfia létezni akar. mint társadalmi lény, legyen dolgozó. beosztott vagy vezető, koldus vagy miniszter, ha egy hivatal kíváncsi személyi adataira, vagy intézné személyes ügyes-bajos dolgait, ha igazolnia kell, hogy 6 az. akinek vallja magát, az anyakönyv az a biztos alap. ahonnét könyvekkel szegélyezett (terhelt) életünk szekere egyáltalán elindulhat. Hamarosan újabb könyvek sorakoznak: bölcsödéi, napközi otthoni. óvodai nyilvántartó könyvek. De ezekbe egy sor sem kerül, míg az anyakönyv pótléka, kivonata, mint hiteles Igazolás nem bizonyítja, hogy nlincs csa. lás. ámítás, az apró emberke, lam, nem a fáról hullott, nem ls egy fei káposztában találták. — Máris Itt az új, bár kötelező vállalkozás, melv új könyvekkel hoz szoros kapcsolatba: Iskolai anyakönyv, osztálykönyv, ellenőrző és értesítő könyv. E két utóbbi a szülők részére öröm és bosszúság forrása. Ha a gyermek továbbtanul, leckekönyvet vált az egyetemen. Ha orvosnak készül. még cselédkönyvet la szigorló korában. Cselédkönyv ... nincs többé, nincsenek cselédek. Az egykori, eretlén. Iskolázatlan kislányok, főként faluról, tanyáról; zsellérek és proletárok leányai; ma már anyák, nagyanyák. Az 6 gyermekfelk nem is ismerik a cselédkedes, a cselédsora lényegét. meghatározó és kényszerítő jegyeit. A fiatal embert besorozzák, bevonul, katonakönyvet kap. Leszerel, dolgozni megy, munkakönyvet vált. Számos szervezet tag iáként tagsági könyveket ls gyűjt. Közben számtalan jegyzőkönyvvel találkozhat: fegyelmi, tanúkihallgatási, azakértöl, rendőrségi. baleseti, biztosítási, leltári, ellenőrző, vizsgálati, beszámoló és még egy sereg különféle jegyzőkönyweL A könyvek extrafajtája a panaszkönyv. Belefér az állampolgárt zsörtőlődés. mérgelódés. dühöngés, ugyanakkor a mosolygó, elégedett dicséret is. Leginkább jellemző rá. egyben fő Ismertető jegye, hogy a humoristák csontig lerágták, de ez sem nem ártott, sem nem használt neki. Egyesek megtévesztésére nevet változtatott, vásárlók könwére .magyarosított", de rosszul járt, mert azóta rendszerint elfelejtve porosodik, sokszor már meg sem található. — Egyedi könyv féleség a terhességi kiskönyv, melynek csodálatos hatása van az érdekeitekre. Bég kézbevenni, hogy meginduljon a képzelet; vágyak, remények születnek. a világ legszebb kisfiúja vagy kislánya Jelenik meg a gondolatok kivetített ernyőjén. Érdekes és izgalmas a könyvek •órában a forgatókönyv. Valamikor kizárólag a filmfelvétel, a mese vázlatát Jelentette, amikor a film még néma volt és a fényképező-. a fel vevőmasinát kézzel forgatták. Ma egy témából a talpraesett író először regényt vagy novellát Ír, aztán forgatókönyvet szerkeazt belőle először a film. aztán a televízió részére, továbbá hangjátékot a rádió számára. De ott tartunk.' hogy szinte minden rendezvénynek, legyen az óvodások ballagása vagv temetés, előre elkészített forgatókönyve van. Az Idő tellk-múlik. a korosodó és pocakosodé polgár előbbutóbb telekkönyv, sőt. betétkönyv-tulajdonos is lehet Bár ezek nélkül lehet élni (pénz nem boldogít I), de yalabogy megnyugtatja az Idegeket. Az élet során kevesek kerülik el a házasságot. Megkötése alkalmával ismét találkozunk az anyakönyvvel. A felsorolt könyvek kicsit hlvatalszagúok, talán nem is „igazi" könyvek. Azokról most ne is beszéljünk, mert nehezen érnénk a végére. E néhány sorból kitűnik, hogv életünk „főkönyvének" tekinthetjük az anyakönyvet, mely mint egy ív hajlik fölénk: alfától az ómegáig, kezdettől a végig kísér minket. Milyen érdekes, hogy a világra érkezésünk és távozásunk adatalt akkor írják be. mikor még. Illetve már nem érdekel minket. A házassági anyakönyvbe viszont önként íratjuk be magunkat, de hogv akkor mire vállalkozunk, nyilván még nem is tudjuk elég alaposan; talán ezért a sok válás. Kilépve az élet színpadáról szereplésünket az anyakönyvben is lezárják, de ezúttal — ráadásként — még egy könyvet, az utolsót is mellékelik az adatokhoz: a boncjegyzőkönyvet! BÁNKI MIHÁLY Apa! Én ma reggel is elhatároztam, hogv nem ugrom a nyakadba. amikor értünk jössz, mert tudom, hogv anya néz bennünket az ablakból, és a nagymama már mondta, hogy anyának az fáj, és anya utána mindig sírni szokott ... csak az a ba j. hogy ez a kis hülye öcsém úgy szalad, mint aki megörült, és nem akarom. hogy 6 legyen az - első... de azért nehogy azt gondold ám. hogy nem szeretlek ... persze azt hiszed, hogy én mennyire gyerek vagyok, pedig nem így van... velem is lehet úgv beszélni, mint a felnőttekkel... csalt te is olyan vagv. hogv mindig azt kérdezed: ml újság van az iskolában?... meg. hogy hányast kaptam matekból... pedig milyen jó lenne arról dumálni, hogy mennyit fürödtünk a Balatonnál anyuval meg Tamás bácsival... olyan Jó lenne elmondani azt is, hogy Tamás bácsi Irtó klassz fej, ha jön mindig hoz csokoládét, meg a múlt héten még banánt is... ez a kis hülye öcsém még mindig úgy mondja: hogy én szeretem a banántot... és ezen olyan jót nevetnek az anyuék ... Képzeld a múlt vasárnap voltunk a keresztanyuéknál, és a keresztanyunak az új férje ismert téged, és amikor meglátta az öcsköst akkor azt mondta, hogy tiszta aD.ia ez a gyerek... meg azt is mondta, hogy még a szeme is úgv áll. mint a te szemed ... erre mondta a nagymama. ha olyan lesz az öcsém, mint te vagy, akkor kitapossa belőle a lelket... ekkor anyu nagyon kiabált a nagymamával: hogy ez nem tartozik a rokonságra, és ne mondjon előttünk ilyeneket... és. hogv elege van már belőle, meg abból ls, hogy a mama mindig, mindenbe beleavatkozik ... erre a nagymama sírni kezdett, és kiabált ls.. „ hogy meglátla anyu, ezért még megveri őt az isten ... mert így nem beszélhet senki sem az anyukájával... azután azt mondta a keresztanyu új férje, hogy ne veszekedjenek, meg, hogy nem kell ebből akkora ügyet csinálni, akkor aztán ő ls kapott a keresztanyutól, hogy ne avatkozzon bele más családnak a dolgába ... pedig ml nem is vagyunk család ... mert úgy tanultuk az Iskolában, hogy a család az anyából, apából és testvérekből áll. .. és a nagv családhoz meg még hozzá tartozik a nagypapa meg a nagymama is... éa ne félj vár luk ám Öld meg a bikát! A

közelgő idegenforgalmi szezonban bizonyára ismét sokan utaznak Spanyolországba, ahol turlstaprogramjukból aligha felejtik ki egy bikaviadal megtekintését. Afféle szertartás ez a Pireneusi-félszigeten: a számtalan arénák egyikét, a nekivadított szarvasmarhák néhány példányának elpusztítását látni kell! Nos. aki befizet az Ilyen gyllkolósdira. bizonyéra nem sejti, hogv voltaképpen egy ősi áldozat túlélő változatát látja. A mai bikaviadal a régi rómaiak és görögök vérfolyató hálaadásaiból, kiengeszteléseiből formálódott át . veszélyes játékká oly módon, hogy szép lassan eltűnt belőle a vallásos elem — a jószágok elveszejtésével ugyanis szép isteneik valamelyikének a kegyeibe akurtak férkőzni —, míg egyre több lett a látványos körítés. Lássuk ls, miképpen megy végbe manapság egy Ilyen mutatványsorozat! Hát először ls elfoglaljn helyét a közönség, amelynek vékonyabb pénztárcájú fele a napos oldalon —• spanyolul úgy mondják ezt. sol —, míg a tehetősebbje az árnyékos traktusban — sombra — várja, hogy megkezdődjön a bevonulás. Ez a paseillo, vagy más néven desflle. harsány zeneszóra történik, mégpedig a táncversenyekről jól ismert poso doble, azaz kettős lépés elnevezésű nóta dallamára. Legelői a plcador. mármint a szurkáló halad páncéllal, bőrleplekkel védett lován, hátul meg az espadák, azaz a kardosok csoportja lépdel. Középütt pedig a banderlllerók — zászlócskadöfők — integetnek a nézőknek. E főszereplőket jókora távolságból az arénasegédek szerényebb küllemű brigádja követi. Amikor a díszpáholyból a felvonulók lába elé hullott a viadal kezdetét engedélyező jelképes kulcs, ki-ki elvonul, hogy végre nekiszabadulhasson mind az előre kiéheztetett állatokban, mind a szép pénz reményében életüket kockáztató emberekben felgyülemlett indulat. Nyílik az arénaajtő. és beront az első bika. (Itt jegyzem meg, hogy mindegyik viadalon hat állatot kell agyonszúrni.) Egy másik résen köpenyesek, a caperók ólálkodnak be. akiknek az a tisztük, hogy a jószágokat még ingerültebb állapotba hozzák. Ha netán úgy vélik, hogy túl közel került hozzájuk egy-egy szarv, akkor a burlanderónak nevezett védőfal mögé guggolnak, és ott várják ki, amíg tisztább lesz a levegő. Amikor úgy tűnik, hogy már a toporzékolásig indulatos a Jövendő áldozat, megjelenik a lovas picador, aki — nevéhez Illően — szurkálni kezdi a vehemens négylábút. Bökései nyomán már vér folyik. Az általa ejtett sebeket aztán a banderillerók. a zászlócskadöfők szaporítják meg, akiknek egyenként három pár kis, hegyes végű zászlót kell beledöfniük az állat nyakába. Ez a mutatvány a legizgalmasabb: n viadaloknak ezek n résztvevőt szinte balettművészi mozdulatokkal siklanak, röppennek ide-oda. míg .csak a fej mögötti részt pontosan el nem találják. Távozásuk után tűnik fel a híres vörös posztó. Ezt szintén egv gyalogos vitéz lengeti, mégpedig úgy, hogy lehetőleg csak a legutolsó pillanatban tér ki a mind vészesebben fújtató bika elől. Ennek a torrerónak — ölőnek — a kezében > mar ótt a vékony pengéjű kard, amely majd halálos döfésre lendül. Ennek Is megkeli azonban adni a módját, mert a torreró csak fél térdre ereszkedve bökhet, miután az áldozata megroggyant. Ha a szúrás sikerül, az aréna fölzúg: descabello, descabello — itt a vég. Itt a vég! A tetemet aztán körbevonszolják az arénában, így adva meg neki a végtisztességet Mindez átlagosan 15—20 perc alatt zajlik le. és amint eltűnik az első áldozat, máris ott ficánkol a következő, amelyre — ha kétlábú ellenfelel kellőképpen ügyesek — megint csak a boszszantással, kínzással megelőzőt), halál vár. Ha kellőképpen ügyesek . . . Gyakorta megesik ugyanis, hogy a picadorok. az espadák, a banderielllrók stb közül valaki áldozattá válik. Vagy csupán megsebesül, vagy esetieg bele is hal a hegyes szarvak szúrásába, a paták rúgásaiba. Hogy az esetleges sérüléseket mihamarabb megoperálják, valamennyi arénában Jól felszerelt műtőt tartanak készenlétben. Mindemellett azt ls szigorúan megkövetelik, hogv egyik viador se egyen 6—8 órával a porondra lépés előtt, mert kevésbé veszedelmes dolog megoperálni üres gyomorral. Végezetül még csak annvit. hogy aki idehaza szeretné átélni a bikaviadalok hasonlíthatatlan hangulatát, az sem marad élmény nélkül, mert Hemingway Fiesta című regénye vagy Fredenico García Lorca számos írásműve oly tökéletesen idézi meg az arénák világát, hogy az olvasó szinte az arcában érzi a hörgést, a lihegést, s látja, mily szánandóan roggyannak meg a feszes tartású térdek. A. U ezzel a kis hülye öcsémmel a nem szabad szombatos vasarnapot, csak akkor meg az anyu marad egyedül, mert Tamás bácsinak is ma van a gyerekes vasárnapja .., ebből is volt mér egy akkora balhé, mert a mama azt mondta az anyunak, hogv vagy a Tamás bácsi, vagy te cseréld fel a gyerekes vasárnapot .., erre anyu azt mondta, hogy ugyan anyuka hagyja már ezeket a hülyeségeket... és erre a mama újra bőgni kezdett, és azt mondta, hogy bánja már azt. amiért az anyut a világra hozta ... meg még azt is mondta. hogy soha többé nem teszi be a lábát az anyu lakásába ,,, ami persze nem volt igaz. mert, amikor az öcsém lázas lett. akkor a mama vigyázott rá... nehogy azt hidd ám. hogy az anyuék állandóan veszekszenek... a múltkor is amikor az anyunak születésnapja volt, akkor anyu kapott a mamától egy szép télikabátot. pedig még nyár van.,, igaz azt ls mondta: viseld egészséggel szegény lányom, ha már egyszer így alakult a sorsod emiatt a szemét miatt.,, Tudod apa ezeket a szövegeket én nem szeretem hallgatni, mert ez a szemét, meg ettől a szeméttől ... meg ilyeneket, ha mondanak, akkor mindig rólad beszélnek... a múltkor is Szegeden voltunk, és ez a kis hűlve öcsém volt már máskor is ott veled ... és volt a piacon is.., és akkor látta a Csillag-börtönt ... és most ú ira ott voltunk anyuval, mamával, meg Tamás bácsival... és az öcsém azt mondta hogy az a nagy épület a Vörös Csillag börtön ... ezen a Tamás bácsi állati Jót nevetett, és mondta ennek a kis hülye öcsémnek, hogy ez a Csillag nem vörös... meg a máma még azt is mondta, hogy előbb-utóbb, te apa úgyis oda jutsz... amiből aztán megint nagyon nagy balhé lett... te a papa mondta a múltkor, hogy látott az utcán, csak nem akart odaköszönni neked ... biztosan panaszkodni ia akart, mert képzeld el. az egyik este a Tamás bácsi hozott egy liter parasztpálinkát... és ott volt a papa ls... aztán a papa úgy itta. mint a vizet... még mondta is az anya. hogy apukám elég lesz már. .. később, úgy hét óra fele elment a papa... anyu meg aggódott nagyon, hogy szegény apám mar megint berúgott ... pedig nem nagyon lát-' szőtt rajta ... igaz kétszer is kiesett a kalap a kezéből... aztán a papa amikor hazaért megengedte vízcsapot a kádban, hogy majd fürdik... és bekapcsolta a tévét... és leült a tévé elé és elaludt... tudod, hogy a papáék a harmadlkon laknak... mérgelődve mesélte a szomszéd, hogy úKv kilenc óra felé csobogást haíl a fürdőszobából... tudod az a szomszéd, aki a föld- . szinten lakik ... hát akkor már csorgott a plafonból a víz... csönget erre a felette lakónak... de az ls bokáig járt a víziben... no még felébresztették a Dapát. meg elzárták a csapot elmúlt tíz óra... a mama meg már hazaért... azt mesélték a gyerekek az Iskolában, ilyen klassz balhé régen volt a házban ... mindenki veszekedett mindenkivel... de leginkább a mama a papával... örültek ennek a barátomék nagyon. mert nem kellett lefeküdniük ... a mama meg azt mondta, hogy majd ellátja ő a papa baját... és elővette a nyújtófát, hogy majd azzal veri el a papát... erre meg az egyik önkéntes rendőr, aki ott lakik a házban azt mondta, hogy ezt mégse kellene csinálni. Te apa. ha tudnák, hogy én ezt elmondtam, abból akkora balhé lenne... csakhát nekem te vagy az apukám ... és a barátaimnak nem mondhatom el, mert nem tartozik ráiuk. meg nem is illik erről beszélni... te meg mégiscsak nz apukám vagy ... látod milyen rövid idetg voltunk csak itt. . . nemsokára hat óra lesz... és ha nem érünk pontosan haza. akkor meg anyu aggódik értünk ... látod most meg téged sajnállak, hogy nem lehetsz velünk... ne kísérj tovább bennünket, mért' anya azt sem szereti, ha a kapuig jössz... azt mondja: nem veszed észre, hogy nem vagyunk már csecspmők ... szia apa ... és el ne felejtsd. hogy két hét múlva rántott csirkét szeretne ebédelni ez a kis hűlve öcsém .. SZABÓ PÁL MIKLÓS l