Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! o T* Út i 72. évfolyam 72. szám 1982. március 26., péntek Ara: 1,40 forint A Z M S Z M P* SZ E GED VÁR O S I BIZ OTT S ÁtíJlLA K L A P J A Tanácskozik az országgyűlés » Napirenden: a törvényalkotás és a közművelődés helyzete Csütörtökön délelőtt 10 órakor, a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö-' ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választasi elnökség benyújtotta az időközi választásokra szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította; a megbízólevél a törvényben előirt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A jogalkotás helyzetéről szóló beszámolót dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő. (Beszédét külön ismertetjük.) Ezután az első napirendi téma bizottsági előadójaként dr. Antalffy György (Csongrád megye), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora ismertette az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását. (Felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük.) Ezt követően megkezdődött a vita, amelyben felszólalt: dr. Nezvál Ferenc budapesti, Rendi Tiborné Győr-Sopron megyei, Klabuzai Miklós Somogy megyei és Sándor Dezső Borsod megyei képviselő. Ezután dr. Markója Imre vitazáró beszéde hangzott el, majd határozathozatal következett: az országgyűlés az igazságügy-miniszternek a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés — jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának javaslata alap.ián — írásba foglalt határozatot hozott a jogalkotásróL Ülést tartott a megyei tanács Munkaerő-utánpótlás és szakmunkásképzés Tanácskozik a parlament. (Telefotó — KS) Ezután következett a második napirendi téma tárgyalása: a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámolót Pozsgay Imre művelődési miniszter terjesztette elő. (Beszédét lapunk 3 oldalán ismertetjük.) E téma bizottsági előadójaként dr. Barát h Endre (Pest megye), az MSZMP szentendrei városi bizottságának első titkára ismertette az országgyűlés kulturális bizottságának álláspontját. Ezután megkezdődött a közművelődési téma vitája, amelyben a következő képviselők szólaltak fel: Medvetzky Antalné (Baranya megye), Bognár Rezső (Hajdú), Szurgyi Istvánná (Szolnok), Várkonyi Imre (Bács-Kiskun), Fábryné Dobai Ilona (Heves), Gilányi János (Szabolcst, Király István ' (Budapest), Kapinya Miklósné (Tolna), Szabó Mária (Veszprém), Pál József (Győr), Vallyon Aladárné (Csongrád megye), a csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskola tanára — felszólalását lapunk holnapi, szombati számában ismertetjük —. Gárdái Zoltánná (Komárom megye). Ma, pénteken a közművelődési törvény vitájával — délelőtt 10 órától —. folytatódik" az országgyűlés fávaszi ülésszaka. Dr. Markója Imre expozéja Dr. Markója Imre bevezetőben arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. — A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különösen a tőkés világ — nyugtalanító képet mutat — mondotta. — Még olyan országokban is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalábbis külsőleg — a viszonylagos konszolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hírek, amelyek a jogtalanság, az erőszak eszkalációját bizonyítják. A Magyar Népköztársaságban viszont — túlzás nélkül állíthatjuk — az alkotmányos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állandóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánknak a nemzetközi közvéleményben. — Természetesen nem vagyunk és nem is lehetünk elbizakodottak. Jól tudjuk, honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Ennek azonban minden feltétele biztosított. A legfőbb garancia a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, amely az elmúlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellenforradalom keserű tapasztalataiból is levonva a megfelelő tanulságokat— mindig kiemelt figyelmet szentelt a törvényesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus építése során az anyagi jólét növelése mellett a társadalom jó közérzetének az is rendkívül fontos eleme, hogy az emberek kellő jogbiztonságban éljenek. Felidézte Markója Imre. hogy a törvényesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik fö módszere a szocialista jogrendszer kiépítése volt, amelyben kiemelkedő szerep hárult az országgyűlésre. Megállapította továbbá, hogy szocialista jogrendünk az utóbbi több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűztük ki a fejlett szocialista társadalom építését. A továbbiakban szólt az 1969-ben elhatározott jogalkotási program eddigi teljesítéséről, majd így folytatta: — Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka, s az ezzel kapcsolatos jogalkotási teendők felmérése és előkészítése is. — A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A bűnözés elleni hatékonyabb harc érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a megelőzésre, a társadalom szélesebb körű mozgósítására. s ennek jogi eszközökkel történő aktívabb támogatására is. A családi kapcsolatok megszilárdítása érdekében pedig ismét ót kell tekintenünk egyes jogi rendelkezéseinket, s természetesen (Folytatás a 2. oldalon.) A Csongrád megyei tanács tegnap, csütörtökön Szegeden ülésezett. Szabó Sándor, megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, többek között dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettesét, valamint a városok, községek tanácselnökeit, pártbizottságok titkárait, az ülésre meghívott intézményvezetőket. A testület először meghallgatta dr. Kemenes Béla, a tanács ügyrendi bizottsága (elnökének tájékoztatóját az időközi tanácstagválasztásról, aki beszámolt a szegedi tanácsülésen megtartott megyei tanácstagválasztásról, amelynek során a testület tagja lett Leiéné Gonda Irén, I Szilágyiné Miklós Ilona és ' Szeles Sándor. Ezt követően a tanács elfogadta a beszámolót a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. Dr. Petrik István, a tanácselnök általános helyettese terjesztette elő az 1981. évi költségvetési és fejlesztési alapgazdálkodásról szóló jelentést, amelyhez szóbeli kiegészítést fűzött. E téma napirendi vitájában szót kért Márki Ibolya (Rúzsa), aki kifogásolta a felújítások ütemét, mely lassú, nem kielégítő. Dr. Szucsán Sándor (Csongrád) azt hangsúlyozta, a tanácsok gazdálkodásuk során biztonságra törekedtek, megalapozott, kiegyensúlyozott volt pénzügyi politikájuk. Megjegyezte, továbbra sem elegendő a kivitelezőkapacitás, ami a beruházások határidőre történő befejezését hátráltatja. Farkas Katalin (Szegvár) a helyi fejlesztésekről szólt, majd dr. Perjési László (Szeged) a lakásépítés helyzeterői beszélt, javasolta: a magánerős lakásépítés ütemét gyorsítana kell. Többek között a tanácsok ehhez úgy járulhatnak hozzá, hogy biztosítják a házhelyet. Felszólalásában felhívta a figyelmet a lakásépítés minőségére, ugyanis nagyon sok lakó a beköltözés után kifogásolja a kivitelező munkáját. Lángi István (Szeged) a szegedi felújításokat dicsérte. amelyek véleménye szerint eredményesek, ugyanakkor szóvá tette, hogy az új lakótelepen lassan készülnek el az üzletek, szolgáltató helyiségek. A felvetésekre dr. Petrik István válaszolt. Szabó G. László, megyei tanácselnök-helyettes előterjesztésében vitatta meg a testület a munkaerő-utánpótlás helyzetéről és a szakmunkásképzésről szóló beszámolót. E napirend vitájában szót kért Vincze Zoltán (Kiszombor) és a szakmunkásképző intézetek tanulóinak fegyelmi helyzetét elemezte. Ördögimé Gárgyán Mária (Mórahalom) javasolta, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzést be kellene indítani a szegedi járásban. Dr. Maráz Vilmosné (Szeged) elmondta, hogy általában azok a szakmunkástanulók, akik az iskolából kimaradnak, vészé-, lyeztetett környezetben élnek. A rossz tanulmányi eredmény, az iskolából való kimaradás és a fiatalkorú bűnözők számának növekedése közötti összefüggésre világított rá felszólalásában. Hangsúlyozta, a veszélyeztetett környezetben élő tanulók nevelésére a társadalomnak még nagyobb gondot kell fordítani. Dr. Dobóczky Károlyné (Szeged) a szakmunkásképzésben élen járó pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésére hívta fel a figyelmet, valamint arra is, hogy a lányok és fiúk esélyei a szakmunkásképzésben egyformák legyenek. Kiss Dezsőné (Csanádpalota) a falusi lányok képzését ecsetelte. Elmondta, hogy sok helyen megfelelő szakmát helyben nem tudnak választani és meggongolják, hogy 50—60 kilométert utazzanak, amíg a legközelebbi szakmunkásképzőt megtalálják. Földesi Ferenc (Hódmezővásárhely) a tanulók nagyszámú lemorzsolódásának okait elemezte, amely többek között a tantervben is keresendő. Gát László (Csongrád) rámutatott arra, hogy az oktatás és nevelés színvonalát a szakmunkásképzésben is emelni kell. Dr. Komócsin Mihály hozzászólásában azt v hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképző intézetekben sokat javultak a tárgyi és szubjektív feltételek, amelyeket össze sem lehet hasonlítani az egykori tanonciskolákéval. A szakmunkásképzés eredményei és problémái jól tükrözik a megye iparosodásának változásait, átalakulását. Beszélt arról is, hogy a szakmunkásképzésnek alkalmazkodni kell a mai gazdasági élethez, szólt a felnőttképzés jelentőségéről, ami 3 második szakma megszerzésében is nagyon fontos. Végül felhívta a figyelmet: ketvés a szakmunkásokat befogadó kollégium, s ez is növeli a gondokat. Felszólalt még Kiss István (Apátfalva) és Hofgesang Péter (Szeged). A végrehajtó bizottság 1981. évi munkájáról a testületet Szabó Sándor tanácselnök tájékoztatta. Szót kért dr. Vígh Jánosné (Szatymaz). A tanács elfogadta a megye településhálózati fejlesztési tervének korszerűsítésére tett javaslatot, amelynek napirendi vitájában Kovács Imre (Vásárhely) és Balogh László (Csongrád) fejtette ki véleményét. Végül a testület jóváhagyta a megyei NEB idei munkatervét és megyei tanácsrendeleteket vizsgált fölül. A népfront megyei bizottsága elnöksége javaslata alapján dr. Blazovich László, a Csongrád megyei Levéltár igazgatóját a művelődésügyi és ifjúságpolitikai bizottság nem tanácstag tagjának választották meg. A népfront másik javaslata alapján a településfejlesztési kommunális bizottság létszámát 11ről 13-ra emelték, s egy megüresedett helyet is betöltöttek. A bizottság tagjává megválasztották dr. Meleg András és Kovács Istvánná megyei tanácstagokat és Kovács Imre megyei fői építészt.