Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

2 Pintek, 1982. március 26. Tanácskozik az orszá (Folytatás az 1. oldalról.) a Joggyakorlatot is. hogy mindkettő eredményesebben segítse, elő e fontos társadalmi probléma megoldását. Ezután arról beszélt a miniszter, hogy mivel gazdaságunk nap mint nap a megújulás állapotában van, ezt jognak la követnie kell. — Változatlanul napirenden levő feladat a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. így a vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalati belső mechanizmus fejlesztése, a tőkeallokációs folyamatok szabályozása, az ár- és bérrendszer, valamint a munkaerő-gazdálkodás továbbfejlesztése kapcsán már folyamatban van több olyan intézkedés előkészítése, amely végső fokon Jogi szabályozást ls szükségessé tesz majd. E munkálatok közül a legnagyobb volumenű az új Munka Törvénykönyvének előkészítése lesz. — Bizonyos korrekciókra •or kerül a szövetkezeti Joganyagban ls. Várható a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, valamint uz állami, a szövetkezeti és a Bzemélyi tulajdonban álló Ingatlanok forgalmára vonatkozó joganyag korszerű, átfogó és egységes szabályozása. Rövidesen végleges formát öltenek a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás rendjének fejlesztése érdekében kidolgozott — és társadalmi vitára bocsátott — irányelvek, amelyekhez a végrehajtást biztosító jogi rendezés kapcsolódik. — A gazdasági élet törvényes rendjének további szilárdítása érdekében — mondta a miniszter — foglalkozunk a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges Jogi eszközök kimunkálásával. Miként az állami élet egéazenek fejlesztésében, úgy a gazdasági életben is alapvető követelmény a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása. Ennek további, köztük jogi lehetőségeit és eszközeit is vizsgálja a kormány a szakszervezetekkel együttműködve. 1 Újabb témakörre tért át ezután a miniszter. — Az állami és a gazdasági élet fejlesztésének elősegítése mellett Jogalkotásunk mindig nagy figyelmet fordított azoknak a kérdéseknek a jogi rendezésére ls, amelyek közvetlenül érintik az állampolgári életviszonyokat, illetve az állampolgári 1ogok érvényesülését. Blzoavitla ezt például az egészségügyi, a társadalombiztosítási, a közművelődést, a környezetvédelmi és természetvédelmi törvények megalkotása. az egyesületi tvr. legutóbbi módosítása. E körben külön is szólt a miniszter az emberi jogok kérdéséről. megállapítva: — Hazai lógunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében Jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését. mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normál. Az emberi 1oeok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerü és következe;es. A továbbtakbun arról beszélt az Igazságügyi miniszter, hogy következetesen tö•>'kedtek a jogszabály-előkészítés irányításának és koordinálásának tökéletesítésére, a tervszerűség fokozására. a tudományos megalapozottság és a szakszerűség javítására, valamint a jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratikus elemeinek bővítésére. Demokratizmus a jogalkotásban A jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt ennek a legfontosabb megjelenési formáját, az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki a miniszter. Itt természetesen nemcsak a parlament plénumának mind igényesebb munkájáról van szó — hangsúlyozta —. hanem arról is. hogy a parlamenti bizottságok, különösen a jogi bizottság, s részben a képviselőcsoportok is egyre aktívabban vesznek részt a törvény-előkészítés folyamatában. s a megalkotott ma-/ gas szintű jogszabályok véfitenajtásának ellenőrzésében. — Az országgyűlés szere, pének fokozása mellett — mondotta « miniszter — a jogszabály-előkészítés és a Jogalkotás demokratizmusa fejlesztésének egy másik nagy lehetősége a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi éa szakmai megvitatása. Szólt arról, hogy az utóbbi Időben mind több törvénytervezet került széles körű megvitatásra, s e vitákról elmondható: eddig ts nagyban segítették a törvény e'őkészítőket és a törvényhozókat a többségében színvonalas jogszabályok létrehozásában. Ezzel öszszefüggésben hangoztatta: — A jogszabályok társadalmi vitája egyébként nemcsalt a jogalkotás folyamatát támogathatja, hanem a tudatformálás, a (ogpropaganda egyik fontos eszközévé ls válhat, s ezzel előse. gttheti a törvényesség. az önkéntes (ogkövetés fokozott érvényesülését. Ahhoz, hogy szocialista társadalmunk demokratizmusa széleskörűen kibontakozzék, s hogy a törvényesség is mind következetesebben érvényesüljön. az is szükséges, hogv az állampolgárok ismerjék jogalkat és kötelességeiket, más szóval megismertessük velük azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek jogaikat és kötelességeiket biztosítják, illetve meghatározzák. Ennek érdekében sok mindent tettünk az elmúlt években. Ugyanakkor a társadalmunkban időnként és helyenként megnyilvánuló negatív morális jelenségek. a bűnözés helyzete és alakulása arra intenek bennünket, hogy a törvénytisztelet erősítésére irányuló nevelőmunkánkat sokkal tervszerűbbé, differenciáltabbá és tartalmasabbá kell tennünk. Gondunk: a túlszabályozás A jogalkotás legfontosabb. általános kérdései között a beszámoló következő témája volt jogi életünk egyik legnagyobb gondja: a túlszabályozás. Elmondotta, hogy >elenleg mintegy 4500 jogszabály van érvényben Magyarországon. ami körülbelül hatvanezer jogszabályszakaszt ielent. A minisztériumoknak, az országos hatáskörű szerveknek — a legkülönbözőbb elnevezésekkel — több mint 3000 oiyan iogt iránymutatása van. amelyeket n jogalkalmazó szervek gyakran jogszabályként tisztelnek. A tanácsok közel 8000 tanácsrenoeletet alkottak, nem utolsósorban e jogszabályok és iránymutatások végrehajtására. Ugyanakkor hangsúlyozta: — Ezek a számok kétségtelenül tekintélyesek. Ugyanakkor világosan kell látnunk — és a közvéleménnyel ls meg kell értetnünk —, hogy a jogszabályok nagy száma vagy gyakori módosulása önmagában még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Mi is tulajdonképpen a jogi túlszabályozás? Az. ha a jog eszközeivel az életviszonyokba indokolatlanul avatkozunk be. illetőleg, ha a jog nem „vonul ki'' időben olyan életviszonyokból, amelyek már jogi szabályozást nem vagy nem az addigi mértékben igényelnek. Ebből az is következik, hogy a túlszabályozás elleni küzdelmet nem elsősorban a számszerűség. hanem a helytelen jogalkotói szemlélet elleni fellépésre kell összpontosítanunk. Ezzel összefüggésben szólt arról: — A jogi túlszabályozás okai közé tartozik, a bizalom és a felelősségvállalás esetenkénti hiánya is. A hatóságok gyakran nem , bíznak aoban. hogy az állampolgárokat jogon kívüli eszközökkel ls lehet helyes magatartásra ösztönözni. A felsőbb szervek pedig sokszor nem bíznak kellően abban, hogy azok önállóan ls tudnak gondolkozni és cselekedni, a központi állami akaratot értelmezni és érvényesíteni. Az alsóbb szervek viszont nemegyszer kényelmességből vagy óvatosságból tartózkodnak az önálló cselekvéstől, a felelősség vállalásától, s ilyenkor jogszabályért, központt intézkedésért kiáltanak. A jogszabályi, a hatósági előírások özöne mindezt ékesen bizonyítja. A túlszabályozás okai között említette továbbá, hogv az elmúlt évtizedekben, a gazdasági életre vonatkozó jogalkotásban a kelleténél jmgyobb jelentőséget kapott az ágazati, aláguzati érdekek túlhangsúlyozása, s ezen ágazatok „különállásáJ nak". „eltérő sajátosságainak" Jogszabályi megjelenítése. Megemlítette a miniszter: a túlszabályozottság megszüntetésére hozott határozatot ebben az évben a Minisztertanács. s előírta, hogv ezentúl csak háromféle iránymutatást lehet kiadni: elvi állásfoglalást, a jogszabályok értelmezésére; irányelvet, amely ajánlást ad valamely jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszereire, a jogalkalmazásban kör ' "dő elvekre; s tájékoztató i. iájában le, net közzé tenni olyan tényeket. adatokat, amelyeket a végrehajtásért felelős szerveknek feladataik teljesítéséhez ismerniük kell. Következetességet a végrehajtásban Ezt a kérdéskört azzal zárta az igazságügy-miniszter. hogy hangsúlyozta: a jogi túlszabályozottság megszüntetése nem a jog szerepének csökkentését, ellenkezőleg, tekintélyének növelését szolgálja; s csak ísv válhat a jog minden eddiginél inkább a társadalom irányításának, a szocialista törvényesség érvényesülésének hatékony eszközévé. Beszámolója végén Markója Imre elmondta: — Jogrendszerünk ma fejlett színvonalon szolgálja a szocialista társadalom építésének igényeit. — Ma.id arról szólt, hogy mitsem érnek a jó jogszabályok, ha végrehajtásuk színvonala és következetessége nem biztosított. Éppen ezért mindent meg kell tennünk a 1ogalkalmazáj színvonalúnak további emelése és az állampolgárok szocialista jogtudatának növelése érdekében. S ezért szükséges az is. hogy a törvényesség védelme érdekében következetesen, szervre vagy személyre való tekintet nélkül fellépjünk. ha erre indokot látunk. Dr. Ántalffy György felszólalása Tisztelt Országgyűlés! 1. Társadalmi viszonyaink és állami életünk demokratikus fejlödeseben a jogalkotásnak, a jogalkalmazásnak, egész szocialista jogrendszerünknek jelentős a szerepe. Népünk társadalmi haladása elválaszthatatlanul összekapcsolódik a politikai-állami vezetéssel; az állami tevékenység formái és a jog pedig kölcsönösen feltételezik egymást. A jelentősebb társadalmi viszonyokat ugyanis a jog szabályai rendezik általánosan az állampolgárok. a szervezetek és az állami szervek tevékenysége síkján; a jog feltétele a társadalmi rendnek, a szocialista törvényességnek, és eszköze társadalmi fejlődésünknek. Így a jogalkotás korántsem egy szakma — a jogászi réteg — munkájának kizárólagos eredménye és saját ügye, hanem végsősoron az egész társadalomé; maguk a jogszabályok pedig valamiképp a társadalmi haladás egész folyamatát is jellemzik. 2. Az igazságügy-miniszter beszámolójában értékelt utóbbi tíz esztendő jogaikoltása elsősorban a szocialista építés e szakaszában elért társadalmi és gazdasági eredményeinket tükrözi; valójában pedig több mint ' három évtized folyamatos eredményeiről is szó van. A beszámoló tehát a szocialista jogrendszerünk megteremtése utáni időszakot tekinti át. amelyben « már megalkotott — a társadalmi rendünknek megfelelő jogi szabályozás javítása, tökéletesítése vált alapvető feladattá. Ebben a — napjainkban folytatódó — második koöifikáclős időszakban á jog társadalmi szerepe is módosult. ' A jogi szabályozás hatékonyságának növelése az állami munka' fejlesztésének is előfeltétele lett. Ez fokozza a jogalkotással kapcsolatos minőségi igényeket, egyidejűleg előtérbe helyezi a jog demokratikus vonásainak növelését, valamint a jogrendszer stabilitásának erősítését. Újabb kérdéseket kell tehát megvizsgálni és régebbi megoldásokat kell újra átgondolni. 3. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága ennek jegyében vitatta meg március 15-én a beszámolót. A megbeszélésen kialakult véleményről — elsősorban dr. Nezvál Ferenc, dr. Juhász Tibor, dr. Rőder Edit, S. Hegedűs László, Gulyás Emiiné dr. és Györe Sándor bizottsági tagok hozzászólása alapján — összefoglalóan a következők szerint tájékoztatom a T. országgyűlést. a) Jogalkotásunk általános politikai célkitűzése társadalmunk szocialista vonásainak erősítése. Ez nem csupán elhatározás kérdése: a jogot magunk hozzuk létre, felelős tudatossággal, ám nagyon is meghatározott feltételek ' és körülmények között. Ezek közül mindenekelőtt a gazdaság lényeges. mint a társadalmi viszonyok alakulásának egyfajta alapja, s egyben,^ mint a jog létrehozásának előfeltétele. Gazdasági irányítási rendszerünk korszerűsítése például nyilvánvalóan fölveti a jogi szabályozás változtatását is; ám ez a megoldásra váró feladatoknak csupán egyik köre, s nem az egész kérdés megoldása. b) A jog csakis anryiban alkalmas eszköz a társadalom Irányítására, amennyiben ott és olyan mértékben élnek vele, ahol. és amilyen mértékben az valóban szükAz említett probléma ném csupán a jogi szabályozás megfelelő arányainak kialakítását helyezi előtérbe. A jogalkotás tudatosságának növelésére hívja fel a figyelmet, s ehhez az állami tevékenységformák és a jog kapcsolatát, a jog egész mechanizmusát stómitásba kell venni. Mindenekelőtt azt a mechanizmust, amelyben a jogalkotás és a jogalkalmazás egymást kölcsönösen feltételezi és folyamatosan • ki is egészíti. A jog követelményei, elvárásai nemcsak az állampolgárt vagy a gazdálkodó szervezeteket, de a jogszabályok végrehajtóit is mindig figyelembe kell, hogy vegyék. A követelménynek teljesíthetőnek kell lennie kötelezett és végrehajtó hatóság szemszögéből egyaránt, ' c) A jogszabályalkotás demokratizmusának növelése érdekéber; a társadalmi közreműködésre fokozottan kell számítani. Az utóbbi években megrendezett társadalmi viták ezen a téren bizonyos tapasztalatokat kínálnak. Általában helyeselhető az azok gyakoribbá és tartalmasabba tétele; ám többről is lehetne szó. Valójában a társadalmi közreműködés a jogalkotás mechanizmusában nem tekinthető kidolgozottnak: nem intézményessé tett Jogszabályelőkészítési forma. Felvethető e közreműködés körében a már megalkotott törvények végrehajtásának társadalmi megvitatása is, továbbá a tanácsrendeletalkotás területén való társadalmi közreműködés. Újszerű jogszabály-előkészítési módszerről van itt szó, amely az egész lakosság jogismeretét is növelheti. Szorosan kötődik ehhez a problémához tehát egész népünk jogi kultúrája, politikai kultúrája, jogismeretének szintje. Egyfelől abban az értelemben, hogy a korszerű jog befogadására az egész lakosságot fel kell készíteni, megértésére egyre alkalmasabbá kell tenni. d) Ennek több módszere lehet, összefügg a gyakran emlegetett túlszabályozással, a műszaki technikai tartalom növekedésével, a jogszabályok közérthetőségével is. Amennyiben a túlszabályozást negatív ténynek tekintjük. leküzdéséhez azt a folyamatot. hatásmechanizmust kellene tudománycs igénnyel vizsgálni, amelyben az képződik. Lehetséges, hogy a megoldás nem csupán a jogalkotás változtatásában, hanem a végrehajtás. a jogalkalmazás alakításában található meg. • A túlszabályozást csökkentheti az átfogó —. kódexekkel való —szabályzás is. Kedvező hatású lehet ez azért is, mert a különböző jogi iránymutatások, értelmezések csak zavaróan hatnak a gyakorlatban. Nem kezelhető technikai kérdésként — egyben jogpblitikai kérdés is — a jog szabályaiba behatoló műszaki-technikai jellegű tartalom kérdése sem. A jogszabályok közérthetőségének javítása is csak részben szövegezés és szerkesztés kérdése, „magyarab-' bul" a jogszabálynak 4 arra kell alkalmasnak lennie, hogy azt az egész lakosság befogadhassa. a magáénak ismerhesse meg. Csakis így töltheti be egyre jobban tudatformáló, meggyőző, szocialista nevelő szereoét. 4. Ügy vélem, hogy az MSZMP kongresszusi határozatai nyomán kidolgozott jogszabály-előkészítő tevékenység időszerű feladataiból, továbbá a kodlfikációs programból, valamint az elhangzott beszámolóból is megállapítható, hogy }6 irányba haladunk. Érzékeljük a jogalkotás fontosabb problémáit. A megoldás azonban további erőfeszítést, a célok részletező kidolgozását, magas színvonalú politikai éa jogi szakmai tudatosságot, egyidejűleg széles körű állami és társadalmi együttműködést igényel. Tisztelt O-szággyülés! Az előadói ik talán érzékeltették. hogy bizottságunk vitája azokat a kérdéseket hangsúlyozta különösképpen, amelyek a beterjesztett javaslatban ls megfogalmazást nyertek. Éppen ezért engedjék meg, hogv abból csupán két —, egyébként nem elégszer hangsúlyozott kérdéskörre hívjam fel szíves figyelmüket. Az egyik a jogszabályalkotás demokratizmusának kérdésköre. Ez pedig azt is jelenti, hogy tovóbb keil keresni azokat az eszközöket és módozatokat. amelyekkel jogszabályaink általános társadalmi szükségességének felismerése már a jog alkotása folyamata aorán meggyorsítható. Ezekkel az új, de eléggé fel nem használt formákkal ezt a jogot még közelebb lehet hozni a társadalomhoz, s igy ezeket a szabályokat az emberek tudatának részévé, az állampolgár által megértett és egészében vállalt magatartási szabályokká lehet tenni. Ügy hiszem, hogy e folyamatban a kodifikátorok állal olyan tényezőket i» messzemenően figyelembe kell venni, amelyek tovább egyszerűsítik a jogszabályok nyelvi szerkezetét is. Mindenekelőtt a jogszabály szerkesztésének kell elöl járnia a közérthető magyar nyelvű jogi szöveg megteremtésében, továbbfejlesztésében. Ez egyben a regi táblabírói nyelv maradványai elleni küzdelmet jelenti. Ez ls kapcsolható a jogalkotás demokratikus vonásaihoz. A másik kérdés, amelyről röviden szeretnék szólni, ugyancsak a javaslattal kapcsolatban, ez pedig a tudomány szerepe a jogalkotásban. A jogtudomány alapvetően fontos feladatának tekinti a valóságos társadalmi viszonyok elemzését azért is, hogy feltárja a szabályozás módszereit, fajtáit, sőt, terjedelmét is. amelyek elegendőek ahhoz, hogy az emberi magatartásra a társadalom megfelelő befolyást gyakoroljon. A jogtudomány és a joggyakorlat összefüggései tehát nem hagyhatók ki, amikor a jogalkotást vesszük vizsgálataink középpontjába. És nem szabad elfelejteni, hogy a jog, mint a kultúra része, pontosabban a politikai kultúra összetevője, legalább nnnvira gyakorlat, mint tudomány. Az igazságügy-miniszter beszámolóját a bizottság és . a magam nevében elfogadom.