Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

4 Szerda, 1982. máreins 24. A népesedés és a társada A társadalmi élet újrater- ken olyan kapitalizmus előtmelésének az anyagi javak ti társadalmi formák maradós társadalmi viszonyok rep- tak fenn, amelyek a termerodukríoja mellett része az lés és a szükségletkielégítés emberi egyének, a társada- alacsony szintjén létrehozták lom népességének az újra- a természeti környezet. a termelése A népesség változása. gyors növekedése, csökkenése vagy éppen stagnálása maga is hatást gyakorol a társadalom fejlődésere. segítheti azt. illetve társadalmi ellentmondásokhoz, problémákhoz vezethet. Minden társadalomnak megvan a maga népesedési törvénye, mondta Mai-x. s nyilvánvaló, hogy minden társadalom számára az a kívánatos. hogy a népesség alakulasa összhangban legyen a társadalmi fejlődes egészevei. Ez az összhang azonban nem adódik automatikusan. Erre a problémára hívta fel a figyelmet a múlt század fordulóján Malthus. az angol politikai gazdaságtan egyik képviselője híres-hírhedt elméletével. Malthus azt állította, hogy ahol az erőforrások, az anyagi javak bőségben állnak rendelkezésre, ott a népesség mértani haladvány szerint nó, mindaddig amíg az élelmi szer ki nálat ezt lehetővé teszi. S mivel a termelés növekedési üteme nem képes lépést tartani a népesség növekedési ütemével, abban az esetben, ha a népesség növekedése elé a társadalom nem tud gátakat állítani. az élelmiszerek és létfenntartási javak mennyisége at élethez szükséges szint alá esik. így Malthus szerint a népesség növekedési szintjét csak az éhínség rögzíthetné. Nos. azt nyugodtan állíthatjuk. hogy a maithusi komor vízió a termelés és a népesség változásának leegyszerűsített szemléleten nyugszik. Ugyanis sem a népesség, sem a termelés növekedése nem jellemezhető egy. a társadalmi viszonyok alakulásától független, matematikailag leírható váltolársadalmi viszonyok és a népesség viszonylag állandó egyensúlyát. Ezt az egyensúlyt borította fel a világérintkezés, a gyarmatosítás, a modern tőkés társadalmak behatolása. A modem orvostudomány eredményeinek a hatására ez a behatolás demográfiai robbanást idézett elő. Az élveszületések számának megnövekedése — ami egyszerűen azt jelenti, hogy a megszületett csecsemők közül sokkal kevesebben halnak meg —, a halálozási arányszam csökkenése. az életkor kitolódása a népesség felduzzadását eredményezte. A népesség megnövekedésével azonban nem tartott lépést a termelés fejlődése: a külföldi tőke behatolása szétrombolta a termelés eredeti szervezeteit, az eredeti közösségeket, de nem hozta létre azt a munkaszervezetet, amely képes lett volna felszívni a szabad munkaerőt. Az árutermelés, a piaci viszonyok fejletlensége és sok más tényező következtében a munkaképes nyek, az anyagi javakkal népesség egy jelentős része való ellátottság mutatóinak állandó munkanélküli, létfel- javulását a termékenység népesedés rémével néz szembe, akkor az Iparilag fejlett társadalmak az alulnépesedés — persze jóval kevésbé fájdalmas — problémáival találják magukat szemközt. A múlt század angol közgazdászai még úgy vélték, hogy a termelés és a népesség növekedése között közvetlen összefüggés van. Felfogásukban az ipari társadalom népesedési törvényét a tőke igényei, a munkaerő iránti kereslet határozza meg. Ha no a munkaerő kereslete, megnő a munkabér javulnak a munkás létfeltételei, megnő a születések száma. növekszik a munkaerő kínálata. Ha csökken a munkaerő-kereslet, esik a munkabér, csökken a születések száma, visszaesik a munkaerő-kínálat. Napfény a serlegben Azok, akik 1981-ben szü- pincéiben, amelyeket gvakA termelés és népesség közötti valóságos összefüggés azonban ennél sokkal áttételesebb. bonyolultabb. Sőt, a létfeltételek es a népesség változása inkább ellenkező előjelű kapcsolatot mutat: a termelés gyors növekedése, az életkorúimélettek 40 év körüliek lesz nek, amikor megkóstolhatják azt az örmény konyakot, amelynek a tölgyfahordóján a következő felirat áll: „Kinyitható 2017ben". A „napfényes "Ital", ahogyan az örmény konyakot fényt. (APN) nevezik, 58 érmet nyert a _______ nemzetkőzi vásárokon és kiállításokon. A kojnyakkészítés nem egy bortermelőnek, hanem egy Oganyan nevű jegyzőnek az ötlete alapján kezdődött el, aki 180 évvel ezelőtt Párizsból hazatérve javasolta egy gazdag gyárosnak, hogy az örmény szőlőből kezdjen el konyakot gyártani. Az eredmények minden várakozást felülmúltak: az ízskála kitűnőnek bizonyult. A jereváni iizem szak, emberei folytatják az örmény bortermelők tradícióit, folyamatosan tökéletesítik a technológiát. A gyár híres ran látogatnak a turisták is. különböző évjáratú konyakokat őriznek és érlelnek. Megtalálhatók itt a 3 éves töltésű italok, de vannak olyanok is, amelyek 80 éve őrzik a palackba zárt napLevegővédelem Több mint 1200 gáztisztító- és porszűrő-berendezés működik napjainkban a moszkvai vállalatoknál. A város levegőjének tisztaságát automatikus berendezések ellenőrzik. Sok szervezet alakult, amely a város levegőjének tisztaságáért küzd. A technika segíti a restaurálást Leningrádi optikusok olyan végy elemző eljárást dolgozlak ki, amellyel meg lehet határozni a festmények színjellemzőit, és értékelni lehet a bennük lezajló változásokat. A kiemelkedő művészi alkotások az idővel változnak, megsötétednek. Az emberi emlékezet nem képes ezt a folyamatot pontosan rögzíteni. Az űj készülék regisztrálja a festmények színében lezajló leg"<ekélvebb változást is, és ily módon segít a pontos restaurációban is. Ha egy festmény szín- és fényjellemzőit betápláljuk egy számítógépbe, akkor biztonsággal állíthatjuk, hogy utódaink 100, vagy 200 ev múlva pontosan megtudhatják, hogy az adott festmény milyen volt a XX. században, és hogyan változott meg. tételeit meg nem termelő, az agrárszektorból elvándorolt, de az Ipari termelésbe be nem lépett, pauperizálódott tömeggé változott. Ezekben a társadalmakban változatlanul korlátozott a születésszabályozás, vagyis a népiesség növekedése változatlanul Igen magas, miközben a termelés növekedésére mindez nem mondható el. t E fejlődő országejk ezért, ha el akarják kerülni azt. hogy az éhínségek lássák el a népesség alakulását szabályozó eszköz szerepet, vagy ha javítani kívánják a lakosság életfeltételeit, rendkívül nehéz feladatok megoldása előtt állnak. A demográfiai robbanás megfékezése csak a születések számának korlátozásával lehetzatlan összefüggéssel. A termelés vonatkozásában Mai- A születések korlátoszületésszabályozást. thus nem számolt az ipari forradalommal, a technikai fejlődés hatalmas ütemével, amely a termelés igen gyors növekedését tette lehetővé, s megsokszorozta az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló javak mennyiségét. Ugyanakkor, a modern civilizáció fejlődésétől el nem választhatóan, világméretekben a huszadik század második felére az élelmezési probléma jelentősége nem csökkent, hanem megnőtt. A fejlődő országok nagy részében a malhuíl prófécia nem teoretikus tévedésként, hanem gyakorlatilag létező veszélyként jelentkezett. Igaz, a jelenségek magyarázatához megintcsak túl kell lépnünk Malthus elméletén. Miről is van szó? Az élelmiszerhiány a világnak azokban a térségeiben áll fenn. amelyek kívül estek a modern ipart civilizáció kialakulásán. Ezeken a terílletezasa családtervezést Jelent, ez pedig teljesen új társadalmi, kulturális értékek, szabályok, viselkedési formák elterjedését feltételezi. A termelés növekedési ütemének gyorsítása pedig az árutermelés. a belső piac kieszéle. sedésének. a modernizáció felgyorsulásának a függvénye. Mindez pedig jelenleg elképzelhetetlen a fejlett országok anyagi és egyéb segítsége nélküL Láttuk: a demográfiai robbanást és az élelmezési problémát a fejlett és elmaradott társadalmak érintkezése gerjesztette; a túlnépesedési probléma elválaszthatatlan a modern társadalmi fejlődéstől. Ugyanennek a fejlődésnek a másik oldala azonban demográfiai problémákat hlv életre a modern tőkés és szocialista társadalmakban egyaránt. Ha a fejlődő országok, és ezen keresztül az egész világ a túlL-atgalok háza Ezeréves házat állítottak helyre az eredeti állapotában az «jras-tó (Lettország) szigeten, melyet az ősi latgalok építettek. Helyreállítását ugyanazokkal a módszerekkel végezték, ahogyan egy évezreddel ezelőtt építkeztek, egyetlen szög nélkül, a helyi kovács által erre a célra készített speciális fejszékkel. A ház belsejében kör alakú anyagból vert kemence. a falak mentén lóca található. Ez az ősi település 23 lakóházának egyike, amelyet a Lett Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudósai tárlak fel. A szigeti építmények elismerten értékes történelmi emlékek. A restauráció után a „Gauja" nemzeti park nevezetességei közé tartoznak majd. visszaesése kíséri. A családok korlátozzák az utódok számát, s ezzel a forrásnál szabályozzák a népesség növekedési ütemét. Természetesen leegyszerűsített felfogás lenne csupán az életszínvonal növekedésével magyarázni az emberi reprodukció csökkenő ütemét. E folyamatot a gazdasági és szociológiai tényezők sokasága együttesen magyarázza, a nők foglalkoztatottságának növekedése éppen úgy, mint a társadalmi értékek változása. Ez azt jelenti, hogy a születések számának csökkenése nem megfordíthatatlan. egyszer s mindenkorra adott, a fejlettséggel együtt járó. vagy éppen felerősödő folyamat. Ugyanakkor olyan tendencia, amelyet a politika a maga eszközeivel csupán befolyásolni képes, megszüntetni nem. Ez a befolyásolási lehetőség azonban igen fontos, hiszen a népesség változása. gyarapodása vagy csökkenése egyetlen ország számára sem közömbös. A politika egyetlen országban sem mondhat le. és nem is mond le arról, hogy megkísérelje befolyásolni a népesség csökkenésének vagy csökkenő ütemű növekedésének tendenciáját. Egy átfogó, hosszú távú népesedéspolitika koncepció birtokában a politikai bgavatkozás a siker reményében nézhet szembe a ^demográfiai folyamatokkal. Gedeon Péter Mm fullad el a bánya Korszerű védekezés a vízbetörések ellen A tudományos ismeretek és vid idő alatt megtelnek a a modern technika minden vizgyűjtőzsompok. víz alá eszközét bevetik a dorogi kerülnek, használhatatlanná Lencsehegy—II. nevű bánya- válnak a szivattyúk, szaküzem építésénél, hogy száműzhessék a természeti csapások egyik legádázabb) kat, a katasztrofális erejű vízbetöréseket. A leendő banya ugyanis, amely az eocénprogram negyedik nagy kapacitású széntermelő bázisa lesz, földtanilag sajátos felépítésű területen fekszik. A felszín alatt sok millió tonnányi, magas fűtőértékű barnaszén rejlik abban a zónában, ahol már a karsztvíz az úr. Ebben a mélységben a hajdan lesüllyedt mészkő- és dolomithegyek rögeinek minden repedését, kisebb és nagyobb üregeit, tekintélyes nyelven szólva elfullad a bánya. Néhány óra, esetleg néhány nap alatt víz alá kerül valamennyi vágat, a gépi berendezések tekintélyes hányada. , Aki látott mar vizbefóréssújtotta, de a későbbiekben víztelenített bányát, az fogalmat alkothat a betörő víz hihetetlen erejéről, romboló képességéről. A több atmoszféra nyomással bezúduló, nagy mennyiségű víz Játékszerkent mossa össze a több mázsányi csilléket és egyéb súlyos berendezéseket, az acélsíneket olykor sztaniolpapírként göngyöli össze. Jaj annak, aki a düméretű barlangkavernáit már börgő és feltartóztathatatlan mindenütt víz tölti ki. Ezért áradat útjába kerül. Szerena karsztvíznívó alá, vagy ennek közelébe mélyített bányákban mindig csorog a víz, hol csermelynyi, hol kisebb pataknyi mennyiségben. Ezzel a vízmennyiséggel még megbirkóznak a föld alatti szivattyúk. Ám amikor egy-egy vágattal akaratlanul ls megközelítenek egy nagyobb vízzel teli üreget, akkor óhatatlanul bekövetkezik az emberi életet veszélyeztető, az anyagi javakat pusztító vízbetörés.. Percenként akár 100 köbméternyi víz is betörhet a bányába. Nagy méretű és gyors beáramlás esetén röcsére azonban az emberéletet követelő vízbetörés eléggé ritka, mert a föld alatti térségeket úgy alakítják ki, hogy a bányászok az úgynevezett menekülő vágatokon át idejében elhagyhassák a veszélyeztetett területet. A dorogi szénmedence bányáit gyakran sújtották katasztrófális erejű vízbetörések. Az Itteni bányászkodás két. évszázada alatt napjainkig 715 vízbetörést jegyeztek fel, tehát éves átlagban több mint három ilyen természeti csapással kellett szembenézniük. Ebből ötvenkét esetben a természet erői győzedelmeskedtek Tulajdonszerzési korlátozás ^fe 3 alóli mentesítés Egyik vidéki városban lajdonában egy lakótelek (laszeretne családi házat épí- kőházzal beépíthető telek) teni Gy. S. szegedi oiva- vagy egy lakus, továbbá egy sónk. Gyermekei ugyanis üdülőtelek (üdülővel beott telepedtek le, és nyűg- építhető telek), vagy díjazásuk után velük sze- üdülő lehet. retnének egy városban lak- A tulajdonszerzési korlá- pán telekhányadokkal ni. Problémájuk van, mert tozás alól azonban mégha- delkezik, és ezekre úgy tudják, egy családnak tározott esetekben lehet tud építkezni, csak egy háza lehet, és a mentesítést kapni. A tanács A mentesítésre Irányuló ház, amiben most laknak, szakigazgatási szerve fel- kérelmét az Ingatlan feka saját tulajdonuk. A há- mentést adhat akkor, ha a vése szerint illetékes tanács zukat addig, amíg munka- kérelmező tulajdonában le- szakigazgatási szervéhez kell juk Szegedhez köti, el sem vő lakásban rnös lalcik; a benyújtani. Döntését a taadhatják. Szeretné tudni, tulajdonában levő lakás kül- nács határozatban közli. Ebhogy van-e lehetőség gond- területen van, és onnan a ben előírhatja a vétel juk megoldásához? belterületre kíván költözni; után a keletkező többletina tulajdonában levő Lakás gatlan meghatározott időn A jelenleg érvényes ren- nem elégíti ki jogos igényé- belül történő elidegenítédel kezesek szerint egy sze- nek felső határát, vagy ma- sét. mély, illetve egy család tu- gasabb komfortfokozatú la- Dr. V. M. kóshoz kíván jutni; lakóhelyéről más helyiségbe kíván költözni; a lakótelekre másnak haszonélvezete van egy bejegyezve, és ezért nem tud a telekre építkezni; •Env nem a technikai berendezések felett. Az 52 elfulladt bánya közül később 36-ot sikerült vízteleníteni és újra birtokba venni. A bőséges tapasztalatok, és nem utolsósorban a fejlett technikai eszközök birtokában a most épülő Lencsehegy—II. bányaüzemet egyszer s mindenkorra szeretnék megóvni a végzetes vízbetöréstől. Olyan vízvédelmi programot dolgoztak ki, amely szinte kizárja a leendő bánya elíulladásának lehetőségét A terv pilléré egy úgynevezett fővízmentesítötelep létesítése. Ez lényegében egy olyan akna, amelyet jóval a karsztvízszint alá mélyítenek. A víz összegyűjtésére es az aknába való bevezetésére a művelési szint alatt vízvágatokat vájnak. A komplex vízmentesítő rendszer lelke pedig 11 búvárszivattyú, amelyet a vízakna mélyén szerelnek feL Ezek a gépek egyenként et> percenként 15 köbméter vizet képesek továbbítani, tehát, ha valamennyit működtetik, akkor percenként 165 köbméter vizet „szippanthatnak" felszínre. Ilyen vízemelési kapacitás a számítások szerint a rendkívül nagy arányú vízbetöréseknél is megóvja jnajd a föld alatti munkahelyeket. Percenként 165 köbméteres vízbetörést ugyanis hazai bányáinkban még sehol sem jegyeztek fel, s ilyen a dorogi vízföldtani viszonyok alapján sem valószínűsíthető. De, ha a vízakna időlegesen elfulladna, a búvárszivattyúk akkor is üzemképesek maradnak, miután a külszínről vezérelhetők. Következésképp csupán idő kérdése lenne, de előbbutóbb vízmentesítenék az elárasztott bányatérséget. A felsoroltakon kívül a teljes vízvédelmi rendszerhez természetesen számos további kiegészítő berendezés is tartozik. Ilyen például az a diszpécserközpont is, ahonnan az egész rendszer „érverését" figyelik. Ide futnak be a bánya mélyén, a legveszélyeztetettebb helyeken beépített vízszint- és vízsebesség érzékelő műszerek jelzései és ezek alapján automatikuson történik a riasztás, a vlzemelő rendszerek elindítása, a működő gépegységek állapotának folyamatos ellenőrzése. A dorogi szakemberek joggal remélik, hogy a legmodernebb eszközöket alkalmazó vízvédelmi program megvalósításával egyszer s mindenkorra megakadályozzák az új bányában a vízbetörések pusztításait. It. E.