Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

3 Szerda, 1982. máreins 24. Napirenden: a gazdálkodás Üllés nagyközség közös vízvezetéket fektetett le és tanácsa a társközségben, a gázvezetéket épített. Egvéb•forráskúti művelődési ház- ként az 1.8 millió forintos ban tegnap, kedden tartotta társadalmi munkatervet. 3.1 ülését A testület megvitatta millió forintra teljesítették. 22C /\1 Trvrro/H r. r. .tvi.ilj 4 /. Egy másik kellemes hír. haés elfogadta a múlt évi tanácsi gazdálkodás eredményeiről készült jelentést, táridőre befejeződött a forszámon kérte a szakigazga- ráskúti iskola felújítása, tási szervektől, hogv a költ- A tanács értékelte a végségvetésre és a fejlesztési rehajtó bizottság 1981. évi feladatokra előirányzott ösz- tevékenységét, majd megszegőket miként használták tárgyalta a Forráskút egészfel. Üllésen és Forráskúton ségügyi helyzetéről szóló tavaly is biztosított volt. az beszámolót, A testület megalapellátás. azonban jelentő- állapította, hogv Forráskűsebb beruházáshoz nem ton az egészségügyi ellátás kezdtek. Ám mégis figye- színvonala megfelelő, az kilemre méltó a kommunális elégíti a lakosság igénveit. fejlesztések sorsa. A lakos- Az egészségügyi dolgozók ság társadalmi munkával és munkájukat lelkiismereteaz önkéntes anvagi hozzá- sen és jó szakmai felkéjárulásával több utcában szültséggel látják el. K6STlanácskozás Kedden Fonyódon, az Egyesült Izzó üdülőiében megkezdte munkáját a KGST gépipari együttműködési állandó bizottság, az egységes nemzetközi automatizálási rendszer kidolgozásával és gyártásával foglalkozó ideiglenes munkacsoportjának ötvenegyedik ülése. A négynapos tanácskozáson Bulgária. Csehszlovákia. Lengyelország. az NDK. Magvarország. Románia és a Szovjetunió szakemberei- vesznek részt és ielen van Jugoszlávia képviselője is. Ezzel egyidejűleg ülésezik a szervezéstechnikai ideiglenes munkacsoport amely az elektrosztatikus sokszorosító gép közös fejlesztésével foglalkozik. (MTI) Színvonalas az alapellátás Mire futotta a „közös pénztárcából"? Kiugrások felszáMire futotta á közös rábbi szintjét tudták tarta- állt rendelkezésre. A „pénztárcából"? Voltak-e fe- ni, hanem kisebb mértékű használás mértéke 81 lesleges kiadások, avagy javulásra is lehetőséget zalékos. túlzott takarékoskodások? adott: gyarapodott a tanácsi . ... , . . A közpénzek sorsa valóban intézmények száma és befő- ,tanacai KaMasagfelhalközügy gadóképessége. Ugyanakkor mozasi lehetosegei 1981-ben jelentősebb összegek ma- mer-seklodtek Az előző év„ • hez kepest 709 millió forintneMegfelelöen gazdálkodtak-e a tanácsok 1981-ben a ráju kel? radtak meg, mivel —— - ,—„ , . , , tal lett kevesebb a feileszrájuk bízott pénzeszközök- ha"y If^sitmeny nem ke- té amelyre összesen szult ,el . a .do- j milliárd 627 müHó 677 re, valamint előferdült he- ezer forint bevétel eyűlt millió 370 ezer forintot elköltöttek. A célcsoportos lakásépí— Alapvetően jól — ösz- íyenként indokolatlan taka- fosíe Thhől T^Tíiiár/'-m szegezte véleményét Katona Okoskodás is. • ebbo1 1 mlU!arrJ 372 István a megyei tanács vb pénzügyi osztályának veze- Az életkörülmények javítője. — Ugyanis teljesíteni tására való tudatos, tervsze. tudták a legfőbb követel- rű törekvés eredményeként tésre felhasználható öszményeket. Vagyis megőriz- az egészségügyi és szociális, szegek 97 százalékát tük az alapellátásban az el- valamint a kulturális fel- igénvbe vették a tanácsok ért színvonalat. Eleget tet- adatokra az átlagosnál tob- Tavaly 863 célcsoportos latünk a megyei pártbizottság bet költöttek 1981-ben. kás építése fejeződött be. és a megyei tanács határo- Egészségügyi és szociális vaevis az élőirányzatnál zatainak, amelyek a nehe- ellátasr"a 743 milhó forintot 103-mal több. Szegeden a zebb gazdasagi korulme- használtak fel; ez 88 millió- tervezett 514 lakásból 500 nyek között a gazdalkodas val töbh mint 1980 as készült el. Több községkorszerűsítését a pénzesz- ÖSf.zeg. Az árváltozások el- ben nem épültek meg az lenére az intézmények műkő- állami lakások. Megyénkdése zavartalan volt. Csöng- ben összesen 3 ezer 674 tarádon 15 ággyal bő- kas «Pült tavaly, vagyis 376-tal kevesebb a terveközök eredményesebb felhasználását, a takarékosságot tették feladatunkká. Megfeleltünk továbbá a népgazdasági is, mert szigorúan a rendelkezésünkre álló keretek között maradtunk. A működési költségvetésre, illetve a cél ki tűzlek nek ^'ne ™ gyenkben 5 u.i orvosi korze- lu ' v tet (ebből 2 gyermekorvosi) szerveződött. a maaaneros lakásépítés üteme elmaradt a számítottól. A kapacitáshiány, az építőipar lemaradásai miatt a fejlesztések egy része nem valósult meg. A fejlesztési terv teljesítését kedvezőtleA tanácsi bölcsődékben a fejlesztésre szolgáló pénzek műit év végén már csakfelhasználása a lakosság nem hét és félezer gyermészéles köreinek iobb ellátá- ket tudtak fogadni, mivel sát. közérzetének javítását az év során 345 úi hetivel , , , ... „.,.. , szolgálta. A fejlesztésre for- bővült az intézményhálózat. "gÍszs2S Saz^ 23 ^thévLfSvfszonyítvaZ-983Ö Szegeden. Székkutason és zalékos (mintegy 27 millió százalékkal csökkentek, de Pitvaroson napközi ottho- forint összegű) lemaradása, a múlt esztendei tervben nok épültek idos korúak mely a megyei KÖJÁLszereplő beruházások finangondozására. Öpusztaszeren, székház késedelmes építésé•zírozására elegendőek vol- a szociális betegotthoni pa- vei függ össze. tak. Gondokat okozott erőfeszítéseket követelt £s vilonban. 150 rászorulóról az. is. hogv az árváltozások eav tudnak gondoskodni; ezzel Elgondolkodtató az együtt megyénkben a szo- hogy a községeknél évről részét a saiát 'fejlesztési ciali? otthoni helyek száma évre haimozódnak a pénz|i?dáSfbÓ1 kellett kl" EŐ^JliEE s^ma maradványok, s nem helve. gdzuaiKuuni. nem csökkent! zik el a megyei kölcsönalapleglonSb^futoSf'ez Az oktatásban legnagyobb ba- A szegedi járásbeli köza szűJrebb értelemben vtHt eredmény az. hogv a meg- ségek felismertek mar ertanácsi gazdaság legfőbb növekedett létszámú korosz. nek célszerűséget, adatainak elemzéséből ki- tályokat az általános isko- A tanácsi gazdaságról olXfibató- A működési költ- iákban megnyugtatóan el- d vázlatos ismertetés segvetes összesített beveteli heivezték. Az 1981/82-es isösszege 3 milliárd 470 mii- k<5laj tanévben ugyanis 2450lió 133 ezer forint, míg a nel többen tanulnak az álkiadás 3 milliárd 4 millió taiallos iskolában, mint egy 904 ezer forint. Szembetűnő évvel korabban. Elhelyezéa mintegy 465 milliós ma- süket a pénzeszközök átcsoradvány. Éhnek magyaráza- portosításával és újabb tata: a tervezettnél 67 millió- nulócsoportok kialakításával val (ebből Szeged 57) több tudták megoldani, lett a bevétel. Például: Sze- A települések többségében már nem ütközik nehézségekbe az óvodai felvétel, míg Szegeden és néhány helyen változatlanul nagy a zsúfoltság. alapján is levonható a következtetés: fejlődött a gazdálkodás színvonala, s emögött sok erőfeszítés van. B. Gy. Gy. V

itatkozunk, mert vitatkozni jó. Azt mondja valaki, az a bajunk, hogy százszor elmondjuk inkább, mekkorák a nehézségeink, mégsem változtatunk rajtuk. Kemény példákat hoz elő. cáfolni is nehéz. Ügy kellene az újító lelkesedés most is, mint eddig bármikor' kellett, mégis meggondolja, aki előáll valamilyen ötlettel. Elkezdik csúfolni, kis Edisonnak mondják. Ha valamelyik főnököt nem veszi be keresztapának, akár el se kezdje. A társai? Ahány van. mind lebeszéli. Kinek van igaza? A társainak, mert az ő zsebükre megy a játéké Az ő normájukon igazítanak, ha bevezetik. Olyan konstrukciós hiba ez. csak egy csavarhúzóval kellene belenyúlni a szerkezetbe, és azonnal elkezdene iól ketyegni. Állítólag nincsen hozzá csavarhúzónk. vagy nincsen ember, aki bele merne nyúlni. Milliókat érő újítások vesznek el úgy, hogy meg se születnek. Benne vagyunk egy gödörben, és nem tudunk kiugrani belőle. A példa ül. Ügy látszik, a vita se segít, mert az újítómozgalomnak éppen az a jellemzője, hogv sem vitában, sem ötletben nem vagyunk szegények. De az természetesen nem igaz. hogy minden gödörben benne vagyunk, és egyből se tudunk kiugrani. Emlékszem rá, hazafelé buszozva mondta egyszer az egyik egyetemi ember, talán senki nem hitte, hogy a zöldségtermesztés mérhetetlenül nagy hullámvölgyéből ki tudunk kecmeregni egyszer. Mi köze ehhez az egyetemi matematikusnak? Kettő is van. Tanyáról indult, kapcsolata megmaradt a földdel, és ő is a piacról él. Mi kellett a kiugráshoz? Hatalmas erő és elszántság. A fejünkben kellett átigazítani egy csavart. Sokáig azt hittük, a termelő nagyüzem asztali jövőnk egyedüli letéteményese. Bevetjük a nagv táblákat zöldséggel, sokkal több lesz, mint addig volt Leszedni? Nem gond, jönnek a gépek és betakarítják. A vetésig nem is volt baj, sőt a gépek is jöttek, le is szedték, de annyira meggyötörték, hogy megromlott, mire a boltba került. Föl is ismertük a bajt azonnal, és azt mondtuk rá, nem tehetünk ellene semmit. Egyszer aztán megnyitottak egy másik csapot, amit közönségesen szabályozónak mond a pénzügyi zsargon, és tele lettek a kertek fóliasátrakkal. Az is hozzátartozott a szabályozáshoz, hogy a visszanyomó adót kikapcsoltuk a játékból, és a ház körüli munka egy részét a szövetkezetek beszámították a kötelező munkanapokba. Azt nyertük vele, hogy egy-egy család szinte minden tagja belevetette magát a zöldségtermelésbe. Ennyire azért nem szép a menyasszony. Az én családom engem küld a boltba pénteken. Veszek egy csirkét, hatvan forint. Megveszem a hozzá való zöldséget, negyven forint. Háromszor is rákérdezek: jól számoltak? Félek kimondani, nehogy a csirkét igazítsák a zöldséghez. Valami hiba még van a szerkezetben. Ketyegni ketyeg, de itt-ott melléüt. Persze. növekedtek a termelési költségek, de a termelő most is azt mondja, tőle sokkal olcsóbban veszik meg. A kereskedelmi költségek is növekedtek, azt se szabad elhallgatni. De a zöldségért, ami egy vasárnapi levesbe kell. akkor is sok a negyven forint. Azt is mondták évekkel ezelőtt, nagy baj van, mert elkezdtük építeni a vágóhidakat és húsföldolgozókat, disznó viszont nincsen anrlvi, amennyi kellene. Azt is megmagyaráztuk. Elővettük a statisztikákat, és azt mondtuk, a sertéstenyésztés mindig is ciklikus volt. Aztán gondolt egvet a kormányzat,, megint megcsavart egy csapot, amit a közönséges pénzügyi nyelv szabályozónak mond. és ciklikusság ide, ciklikusság oda, lett elég disznó. Baj volt a fűszerpaprikával is. Nem az. hogy kevés lett volna, hanem inkább sok. Meglátta a külföldi vevő, és azt mondta, köszöni szépen, nem kéri. Igaz. hogy világhírű a magyar paprika, de ő akkor is megkóstolta. Mi pedig megmagyaráztuk, csak akkor tudjuk állni a világpiaci nagy versenyt, ha sokat termelünk és olcsón. A sokhoz gépek kellenek, szikkasztók és szárítók. A gép a zöldet is leszedi, a szárító meg is szárítja, és ez ellen nem tehetünk semmit. Nem is tettünk, amíg a nyakunkon nem maradt a portéka. Nekiduráltuk magunkat, és .megint kiugrottunk a gödörből. Nem akarom elkiabálni a dolgot, de bízom benne, nem esünk vissza a partról. Mennyit beszéltünk ml a munkaerővándorlásról és a munkaerő-csábításról is. Hol a szövetkezetek szippantották el a jó munkásokat a gyárakból, hol pedig a Ryárak szippantották vissza. Hoztuk a rendeleteket, bevezettük a kötelező munkaerőközvetítést. hiszen a bajt mindenképpen gyógyítani kellett. Egyszer aztán megszűnt maga a közvetítő hivatal is, sőt még a minisztérium is. Azt mondjuk inkább, a jó munkát ott kell megfizetni, ahol kell. Sokféle átszervezésről hoznak híreket mostanában a szelek. Megszűnik ez vagy az a tröszt, önálló lesz megint a vállalat, amelyiket azelőtt, éppen a jobb mankát remélve „körzetesítettünk be" valamelyik trösztbe. Minisztériumok vonódtak össze, megint a jobb munka reményében. Mindes ilyen lépés egy-egy kiugrási kísérlet. Ha csak ezeket vesszük sorra, akkor is világos a szándék: nem akarunk benne maradni egyetlen gödörben se. A kísérlet legtöbbször sikerül. L

esöpörhetnénk most minden aggodalmat az asztalról, akár glóriát is rakhatnánk a fejünkre. Ne tegvük. mert rosszul járunk vele. A kiugrásokhoz nagy erők kellenek, és az is igaz. hogy a fejlődés ugrások nélkül nem megy. De ha lehet, vigyázzunk az erőnkre. Jó lenne nem megvárni, amíg egy másik gödör fenekén leszünk. Aki a csapokat kezeli, nyilván megtanulta, kis gödörből könynyebb a kiugrás, sőt áthidalni a gödröt még eg.yszerűbb. Azt hiszem, a jelzéseknek is pontosaknak kell lenniük, és mindig figyelnünk kell rájuk. Horváth Dezső geden a lakossági adó- és illetékbevétel a magas ingatlanforgalom miatt haladta túl az előirányzott őszszeget, noha az egyes illetékkulcsokat mérsékelték, hogv ezzel is ösztönözzék a lakásforgalmat és a magánerős lakásépítést. Társadalmi közkiadásokra tavaly 2 milliárd 811 millió forintot költöttek megyénkben. 194 ezer forintot vállalatok kaptak — támogatásként. Ebből az összegA szakmunkástanulók jó körülmények között tanulhatnak már a szegedi 624. sz. iskola új, 15 osztálytermes épületében. Folytatódott a szakmunkásképző intézetek korszerűbb felszerelésekkel való ellátása. Intézmények felújítására bői nemcsak az ellátás ko- összesen 207 millió forint Csütörtökön A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei tanács ülését március 25-én, csütörtökön reggel 9 órára hívja össze. A vb javasolja a testületnek, hogy tűzze napirendre, vitassa meg és fogadja el az 1981. évi költségvetéssel és fejlesztési alappal való gazdálkodásról, a munkaerő-utánpótlás és szakmunkásképzés helyzetéről szóló beszámolót. hallgassa meg a vb elmúlt évi munkájáról készült tájékoztatót, tegyen javaslatot a megyei településhálózat-fejlesztési tervének korszerűsítésére, hagyja jóvá a népi ellenőrzési bizottság- idei munkatervét és néhány tanácsi rendeletet vizsgáljon felül. A tanácsülés nyilvános. A DÉMÁSZ-nál Tizenötmillió — újításokból Több mint száz dolgozó Az elmúlt öt év alatt 16?7 részvételével tartotta meg a újítást nyújtottak be, ebből DÉMÁSZ — tegnap, kedden 1005-qj. be is vezettek. A délelőtt — az újítók tanács- kalkulált haszon 15,5 millió kozását. Az újítók. újítási forint. Az újítások ennvit előadók, szakvéleménvezők hoztak a vállalát s egvben a mozgalom elmúlt öt évi a népgazdaság — számára, eredményeit értékelték. s Említést, érdemel, hogy a egyben meghatározták a DÉMÁSZ-nál az újítás betovábbi feladatokat. adása és annak megvalósítáA vállalatnál maidnem sa között lényegesen keveháromezer ' ember dolgozik. sebb ido tellk el az orszagos átlagnál A tanácskozas lehetőséget, adott arra. hogv a négv megyére kiterjedő vállalat vezetősége tájékozódhasson, az újítókat foglalkoztató kérdésekről. javaslatokat gyűjthessen a vállalati szabályozások hatékonyabbá, ösztönzőbbé tételéhez. a jogszabályok adta •örvényes keretek között. A jelenlevők több olvan észrevételt, javaslatot tettek, melyek az újítók-feltalálók május 15-én kezdődő V. országos tanácskozásán is érdeklődésre tarthatnak számot. A tanácskozás végén került sor a kiváló úiitó kitüntetések átadására .az újítás területén kimagasló eredményt elért • dolgozók jutalmazására. B. J. Illést tart a megyei tanács Szemétből fűtőanyag Szombathelyen atadták rendeltetésem k az ország első olyan biogáz-üzemét, amelyben a városi szeméttelep rothadó anyagait hasznosítják. Az üzemet a városgazdálkodási vállalat hozta létre, s működteti. A kísérletek beváltak: a télen már a szemétből erjedt metángázzal fűtötték a vállalat Körmendi úti telepiének műhelyeit, épületeit, s ezzel az energiával dolgozik az aszfaltgyártó üzemük is. A vállalat vezetői, szakemberei, az ÉGÁZ szombathelyi üzemegységének szakemberei dolgozták, kísérletezték ki azt az eljárást, melynek alkalmazásával hasznosítani lehet a város határában felgyűlt mintegy kétmillió köbméter szemét gáztartalmát. E gáz fűtőértéke vetekszik a legjobb minőségű szenekével. A nagy metántartalmú biogázból 1.4 köbméternek az energiatartalma annyi, mint például egy kiló tüzelőolajé, egy köbméter biogáz előállítása viszont jóval olcsóbb, csak 22 fillérbe kerül. A számitások szerint egymillió köbméter biogázt állíthatnak elő a szeméttelepen évente.