Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

MAGAZIN 'W, M Szombat, 1982. február 13. w Cigaretta, szivar, pipa A dohányzás egészségkárosító hatása köztudomású volt már évizKlekkel ezelőtt, mégis csak a legutóbbi 15—20 évben kezd a figyelem fokozódó mértékben e kérdesre irányulni. Századunk <ú*ó feleben ugyanis a lényegesen kevesbé elterjedt dohányzás halasának — nagy általánosságban — csak a felnőtt emberiség volt kitéve, az ifjúságot mintegy IS éves kortól érintette. A század közepe tájától a dohányzást már 1»—12 éves kortól elkezdik a fiatalok. Epp ezért a gyermek- és serdülőkor biológiai sajátosságai 'matt a dohányzás sokkal több veszélyt és artalmat jelent. Ez teszi szükségessé a gyermek- és ifjúkori dohányzás elleni küzdelmet és az időben történő felvilágosítást. Kétszer annyit, mint gyümölcsre Történetét illetően a clgarettazás — mint a dohányzás egyik tormája — alig másfél évszázados múltra tekint vissza. Ma már a világ összlakosságának mintegy Harmada rendszeresen dohányzik, hazánkban több mint 4 millió ember. A cigarettafogyasztás az utolsó 10 évben nálunk is megduplázódott. a dohányipar évente több mint 36 milliárd cigarettát készít. (A szivarozás és a pipázás nem jelentős.) Ma évente 7 milliárd forintot költünk a dohányfélék beszerzésére, annyit, mint nyers húsra vagy tejtermékekre, és kétszer annyit, mint friss gyümölcsre és zöldségfélékre. A dohányzás egészségkárosító hatásával számos országban foglalkoztak. Angliában a közelmúltban az Angol Orvostársaság felmérést végzett a dohányzás ártalmairól. melyet parlamenti vitára bocsátottak. Ennek eredményeként 10 százalékkal csökkent a dohánykereskedelem forgalma. A holland és más nyugati biztosítótársaságok a nemdohányzók életbiztosítási díjat 3—10 százalékkal alacsonyabban állapítják meg. Olaszországban 1060-ban betiltották a sajtó, rádió és televízió dohányreklámozását' Az USA-ban, de más országokban is forgalomba kerülő cigarettadobozokon ez a felirat olvasható: ,.A cigarettázás ártalmas lehet az On egészségére!" A Szovjetunióban és az NDK-ban sok kórházból és más egészségügyi intézményből sikerült már teljesen száműzni a dohányzást Egészségkárosító hatását kormányzatunk is felismerte, és számos intézkedést tett terjedésének megakadályozására. így például korlátozta a dohányzás propagálasának lehetőségét, á cigarettásdobozokra pedig ..A dohányzás káros az egészségre" figyelmeztető feliratot kell nyomatni. Betegségek és a kiváltó okok A dohányzás felnőtt korban kialakult ártalmairól számos tudományos munkában beszámoltak. Igazolják, hogy bizonyos betegségek kialakulásában és súlyosbodásában a dohányzásnak vitathatatlanul szerepe van. Mint ismeretes, a 35—54 éves dohányos férfiak halálozása 33 százalékkal, tehát egyharmadával magasabb, mint az azonos korú nemdohányos férfiaké. Ezenkívül szálhoini kell a dohányzás következtében kialakult idült betegségek formájában jelentkező munkaképesség-csökkenéssel. A dohányzással kapcsolatos betegségeknek négy csoportját különböztethetjük meg: 1. A légutak és a tüdő károsodása (a légutak idült hurutja és a tüdőrák): 2 A szív és az érrendszer károsodása (alsó végtag verőérszűkülete, szívinfarktus); 3. Az emésztőrendszer károsodása (szájüregek rákját, idült garat-, illetve gyomorhurut': 4. A látóidegek károsodása (látásromlás). Mi okozza a bajt? Mindenekelőtt: a dohányfüst összetételének anyagai — a nikotin, a szénmonoxid. az aromás gázok — károsítják a szervezet oxigénfelvevő képességét. A romló gázcsere egyenes arányban csökkenti a szervezet fizikai teljesítőképességét. Ezért nem véletlen, hogv a sportolók között — különösen az. élsportolók körében — kevés dohányost találunk. S aki pedig dohányzik, jóval rövidebb ideig tudja nehez munkával és sok edzéssel megszerzett teljesítményét megfelelő szinten tartani. A leírtak természetesen vonatkoznak a sporton kívül bármely más fizikai tevékenységre is. S a fentieken kívül számolni kell a dohányzással kapcsolatos egyéb kellemetlenségekkel is: például a fogak elszíneződésével, megbarnulásával, a kellemetlen szájszaggal. a bór ráncosodásával stb. A dohányzásról, mint a rákot előidéző tényezőről a következőket kell tudni: a dohány elégése során jelentős mennyiségű égéstermék, dohánykátrány keletkezik. Ezek az anyagok (benzpirén. benzantracén) állatkísérletekben — nem is nagy mennyiségben — rákkeltőnek bizonyultak. Ugyanezek az anyagok az emberi nyálkahártyára és a tüdőbe jutva, a több éves dohányzás elteltével komoly szerepet játszanak a tüdő- és gégerák kialakulásában. Mai tudásunk szerint a rák keletkezési mechanizmusában az a feltevés látszik a legvalószínűbbnek, hogy a különböző károsító vegyületek (esetleg vírusok) hatása egymással összeadódik, és együttesen hozzák létre a rákot. (Természetesen olyan egyéneknek is lehet rákos megbetegedésük. akik soha életükben nem dohányoztak, hiszen a ráknak nem a dohányzás az egyedüli kiváltója.) A dohányfüstön kívül kárt okozhat a légköri levegőnek az ipar. a közlekedés, a háztartások füstje által okozott szennyeződése. Ezek a füstök is számos rákkeltő anyagot tartalmaznak, és a városlakókat tartósan veszélyeztetik. S azt sem szabad elhallgatni, hogy a „paszszív dohányzás" minden formája artalmas szervezetünkre. ezért védekezni kell ellene. A dohányosnak is be kell látnia, hogy egyéni „érdeke" miatt nem károsíthatja mások egészségét Hazánkban 1972—1978 közötti 6 évben 16 ezer 166 új tüdőrákmegbetegedést észleltek, és az utóbbi 20 év alatt két és félszeresére emelkedett a tüdőrákban meghaltak száma, a nemek szerinti aránya 5:1, a férfiak „javára". A tüdőrák a rosszindulatú megbetegedésekben férfiaknál az első helyen szerepel, nőknél pedig — az emlő-, gyomor-, méh-, máj- és epeutak-, vastagbélrák után — a hatodik helyet foglalja el. Ha dohányoznak a nffk Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb méretűvé vált a nők körében a dohányzás. A nők saját egeszségük mellett, a terhesség alatti dohányzással, a születendő gyermekeiknek is veszélyeztetik az egészséget. Az eddigi tapasztalatok és megfigyelések szerint a dohányzó nők között gyakoribb a fogam zóképesség csökkenése és a terhességgel kapcsolatos egyes szövődmények előfordulása, mint például a vetélés, és a koraszülés. Tudományos közlemények adatai alapján a dohányzás mértékének emelésével arányosan növekszik a koraszülések száma. A dohányzás káros hatása nemcsak a méhen belüli életben van kihatással a magzatra, illetve gyermekre, hanem a szoptatás alatti időszakban is. mert a nikotint a tejmirigyek kiválasztják. Így a csecsemő a dohányfüstös levegő mel* lett az anyatejjel is magába szívja a dohány minden károsító tényezőjét Van-e ellene orvosság? Az egészségneveléssel kapcsolatban a dohányzás okozta egészségkárosodás csökkentésének ' módjairól is szólni kell. A leszokás. az abbahagyás gondolatától a megvalósulásig egyénenként változik az út. Vannak, akiknek könnyedén megy. másoknál viszont nagy erőfeszitest igényei. A leszokás lényegében ugyanaz a folyamat, fordított előjellel: a nemdohányzást is meg kell tanulni és be kell gyakorolni. Kórházakban a legerősebb dohány OSOK is leszoktathatok 5—6 nap alatt. Egyes vizsgálatok szerint a leszoktatás első hetében a résztvevők 87 százaléka, a második hét végére 91 százaléka hagyta el a dohányzást. Ez az eredmény azonban nem bizonyult tartósnak. A megszokáson alapuló nikotinéhséget elsősorban a növényi hatóanyagból készített gyógyszerekkel (kémiai szerkezete kózel áll a nikotinhoz) lehetne csillapítani. Ilyenek például a magyar Lobelin. Spiractin. Karion, a bolgár Tabex. Szedésük megszünteti a szervezet nikotinéhségét, mégis, nem ezek szoktatják le a dohányosokat, hanem saját akaraterejük. Ez utóbbival kapcsolatban igen eredményesnek látszanak azok a kezdeményezések, amelyek pszichotherápiával kívánják a dohányzásról leszoktatni az erre jelentkezőket. A dohányzás pótlása rágógumival, mentolos cukorkával, üres szipka szopogatásávai vagy rágásával helyettesíthető. Az egészségkárosító hatás csökkenését eredményezi a ritkább rágyújtás. Kompromisszumos alapon napi 5—10 cigaretta lehetne a mérce. Mennyiségi csökkentést lehet elérni a kevesebb szippantással és füstszűrös cigaretta használatával. A kompromisszumos határ 3 szippantás lehetne, és utána el kelle nyomni az égő cigarettat. Az ésszerűség mellett az szól. hogy senki ne szívjon füstszűrő nélküli cigarettát. A dohányfüst ártalmasságát csökkenteni lehet, ha a cigarettázok nem mindig szívják le tüdejükbe a füstöt. összegezve: a dohányosok egészsége védhető, ha kevesebbet dohányoznak, ha a cigaretta egyharmadát szívják el. ha a füstöt nem szívják le a tüdejükbe, és ha a szippantások szünetében nem tartják szájukban a cigarettat. A legokosabb megoldás azonban : erős akarattal leszokni a Dohányzásról! DR. HETYEI PAL Házimuzsika A miskolci diéta A

z elmúlt őszön Jénában járva néhány napig egy felettébb zenekedvelő család vendége voltam. Esténkent muzsikaszó töltötte be a házat: három kislány ült a hangszeréhez. A legkisebbik csellózott. a középső furulyázott a legidősebb, már felnőtt lány, zongorán kísérte őket. A szülők, az időnként betoppanó vendégek. és a család három kutyája elmélyült gyönyörűséggel hallgatták a játékot. Ez a 30—60 perces esti hangverseny a béke és derű idilli hangulatát adta a háznak, a bensőséges. meleg körre még visszagondolni is kellemes. Pedig a család minden tagja dolgozik vagy tanul, a sietés, időhiány náluk sem ismeretlen fogalmak, csak éppen ..nem élhetnek muzsikaszó nélkül". Nálunk a muzsikáló családi kör eléggé ritka, ha elő is fordul. inkább csak szakmabelieknél. Többnyire „munkának" tekintik öl: a zenét, türelmes gyakorlásnak,''lehetőleg elvonulva a többi családtag hangtávolából. Lehetséges, hogy mi. magyarok túlzottan gyakorlatias emberek vagyunk, túltengő realitásérzékünkkel a szórakozást is munkává változtatjuk, és csupán a hasznosság fogalomkörébe eső dolgokra szánunk időt? Nálunk az sportol, aki versenysportot űz, és az zenél, aki a hangszeréből készül megélni. Persze vannak „élvezők" is. Hiszen a hangversenytermek megtelnek, a lemezek elfogynak, gyermekek tömege tanul zenét; s a zene mégsem árad bele eléggé a családok életébe, hogy ott összetartó erővé váljék, kioldja a családtagok idegeiből a fáradtságot, és elfeledtesse a napi gondokat. Akik együtt muzsikálnak. nem veszekszenek vagy legalábbsi ritkábban teszik, s talán az apró napi bosszúságok sem hangolják úgy le őket. mint a lélek süketségében élő embereket. — Még több zenét?! — sóhaj. A

zt mondja a rádió, valami étteremféle nyílt diétásoknak Miskolcon. Lehet, hogy csak olvan. amiben a vendég maga viszi az ételt a pulttól az asztalig, a hírnek erre a részére már nexn emlékszem pontosan. Azért szaladt el a lényeg egyik fele a fülem mellett, mert a másik nagyon is beletalált. Azonnal az jutott eszembe, hogy egy-ket nac. és ez a vállalkozás beadja a kulcsot. Szegeden történt jó párévvel ezelőtt, hogy néhány tudós orvos jói megalapozott véleményére hallgatva megjelent egy cikk a mi újságunkban. Babgulyás — főorvos módra címmel. A lehetetlenségig sikertelen cikkre nem emlékszik szívesen az ember, nincsen kedvem előkeresni most sem. Az volt a tenyege. hogv az étel arra való. hogy tápláljon bennünket, ezért is mondjuk tápláléknak. Van azonban megszámlálhatatlanul sok olyan embertársunk, akinek a hétköznapi táplálék egyben méreg is. Cukorbeteg, vesebajos mind ide tartozik, és nem tudnám elsorolni, kit kellene meg fölvennünk a névsorba. Előírja neki az orvos, ezt meg ezt ne egyen, vagy csak ilyen keveset ehet. A baj ott kezdődik, hogv az otthoni konyha nem tud olyan pontosan mérni, mint ahogyan kellene. Nem tud például megfelezni vagy harmadolni egy tojást, nem tudja kimérni grammra a fehérjét. a sót. ennélfogva két választása van a betegnek. Vagy lemond arról is, amit még ehetne, vagy arról se mond le. amiről kellene. így is, úgy is gyötri magát. A tudós szegedi orvosok olyan recepteket állítottak össze, amelyek szerint élvezhető ételek készíthetők a betegeknek is. Gondjuk volt a változatosságra is.. a vitaminokra is. Két megoldást is ajánlottak, jóval hamarabb. mint a cikk megjelent: készítsenek a konzervgyárak ilyen ételeket. vagv nyissunk olyan ettermet, gyorskiszolgálót vagy akármit. ahová az is betérhet, akinek a napi egészsegét is porcióval mérik. Ahogy ők nem kaptak választ ajánlataikra egyetlen helyről se. éppenúgy nem kaptam én se a cikkre. Üjra meg újra jártam utána, idő múltán megint előhozakodtam vele. Erre már jött hivatalos felelet: teljes elutasítás. Szeretném, ha nem értene rosszul senki. Az újság nem arra való, hogy aszerint kapkodja tisztes vállalat a fejét ami benne van. Szerény igyekezete legföljebb arra jó. hogy agytekervényeink fölszínén valami halvány gondolati vibrálást keltsen. Az elutasítás egészen határozott gondolat. panaszom tehát nem lehet. Az én tekervénveimen ugyan ugrált egv olyan gondolat is. hogy gyökeresen átalakult nálunk a vendéglátás. Már a legkisebb vendéget is meglátná, ha lenne. Beütött az az állapot, amit Petófi megénekelt: „Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak." Gondoltam, ha nem csordul, csöppen, a diétás koszi is hozhat valamit a konyhára Többen mondták már. hogv naiv lélek vagyok, most. is beteljesedett. Erre jön ez a bolond hfr a rádióban: Miskolcon megpróbálták. Kérem, ha van üres asztala a vendéglátóiparnak, kapaszkodjon meg benne! Azt is belenyilatkozta valaki a mikrofonba hogy annyira bevált, hasonlóból többet is csinálnak. Szentírásnak vévén az itteni illetékesek véleményét, először arra gondoltam, nem tudnak számolni Miskolcon. Amikor azonban azt is meghallottam. hogv szaporítani szándékoznak, gyanítani kezdtem. számolni kétféleképpen lehet. Jól is. rosszul is. HORVÁTH DEZSŐ tott fél erre némely szülő, aki borzadva gondol arra. hogy időnként mi várja otthon. Csakhogy zenélő otthonnak bajosan nevezhetnénk az olyant, melyben a serdülőgyerekek faldontő erővel bömböltetik a tánczenét, miközben a felnőttek futnak, amerre látnak. (ízlésüket. de még beszédtechnikájukat is rontják ezzel a fiatalok, mert a modern tánczene ritmusahoz sehogy sem illik a magyar nyelv orozódiája. 6 aki sokat hallgatja, beszéd közben is úgy ejti a hangokat, s úgy helyezi el a hang súlyokat, mintha valahol a foki túlsó oldalán tanulta volna a magyar nyelvet.) Nem. a házimuzsika közösséget jelent. rákapcsolódást egyazon „hullámhosszra", és legalábbis a befogadás azonos érzelmi, hangulati töltését. Mert a befogadás. a közös hallgatás is lehet házimuzsika. ha a család körülüli a magnót, s a lemezjátszót Am innen már csak egy lépés az aktív zenélés, hiszen mindenki birtokában van a legősibb és legeredetibb hangszernek, a saját hangjának. Énekelni mindenki tud, lia akar. ha szeret, és ha kicsit megerőlteti magát. Kottaismeretet akárcsak betűvetést, mindenki tanul az iskolában. (De ha nem tanulna is! A népdal, a maga páratlan szépségében. olyan emberek ajkán született. akik aligha ismerték a kottát mielőtt a gyűjtők lejegyezték volna dalaikat.) Különös rejtély, hogy miközben zeneoktatásunk tanulmányozására a világ minden tájáról hozzánk jönnek a zenetanárok, s a Kodály-módszer szellemi exportunk egyik legbecsesebb kincse. a zenekultúra mégsem hatja át egész népünket, sőt a több. ség beéri a leghigabb zenéi táplálékkal. végigélvén az életet anélkül, hogy egyáltalán tudná, mit vészit. Á rejtély titka talán éppen a családi éneklés elnémulásában kereshető, az elszökött bölcsódal hűlt helyén. Az iskola a legjobb módszerrel sem pótolhatja — ezen a téren sem —. amit a család elmulaszt. Az iskola indítást adhat. s ezt többnyire meg is teszi — kivéve, ahol eredeti szöveg helyett még mindig klapanciakat énekeltetnék a népdal dallamára —. de ez az indítás csak akkor eredményes, ha az enekszóval hazaérkező gyermeket nem a néma otthon várja, hanem a közös dalolásra kész család. Ha aztán akad valaki, ki legalább egy furulya erejéig hangszerrel kapcsolódik a közös éneklésbe, amelyhez meg szabad idő sem kell. mert kellemessé. lendületessé varázsolja a házimunkát, vagy ha a család lemezjátszó segítségével igyekszik dalkincsét növelni, .és az enek tisztaságát (nősíteni: már ki is alakul a házimuzsika szokása és áldásos hatása. Nincs botfülű gyermek — állította Kodály, és valóban, ha az adottságok különbözők is. a hallás fejleszthető, a zene értését. szeretetét mindenkiben ki lehet alakítani. Az ezért fáradozo szülő nagy kincset ad gyermekének. » a kincs mellé a daloskedvű. vidám órák szívmelengető emléket is. Nem állítjuk, hogy ..aki a zenét szereti, rossz ember nem lehet". Lehet. Csak éppen a zenét kedvelő rossz emberek előfordulása sokkal ritkább, mint a zenét nem kedvelőké. Már csak azért is. mert a zene üdít, frissít, jókedvre hangol, és a boldog emberek aligha törekszenek arra hogy másoknak ártsanak. Akik házimuzsikától zengő otthonokból indulnak az életbe, azok olyan erőtartalékot honiénak. amelynek birtokában megbirkóznak a megpróbáltatásokkal is. Es ez több annál, mint hangverseny-látogató, zenekedvelő, művelt felnőttekké fejleszteni gyermekeinket. Fontos az is. De mi boldog, tiszta szívű és erkölcsű. közösségi embereket szeretnénk nevelni, ehhez pedig elengedhetetlen az érzelmi kultúra. A házimuzsika ezért jelent minőségileg mást. sokkal többet. mint akár a leggondosabb zenetanítás. BOZÖKY ÉVA