Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

# 10 Szombat, 1982. február 27. Az élvonalban maradni Orvosi műszerek Rézbútorok gyártásáig vezeti vissza múltját Debrecenben az orvosi műszerek gyára. A ME­DICOR hálózatában működik most. az önálló export-import joggal fölruházott hatalmas vál­lalat egyik legnagyobb gyára­ként tartják számon. Sokféle megrázkódtatások érik mostaná­ban egyik-másik üzemünket, ez áLlja a próbát, és erőteljesen fej­lődik most ls. A magyarázat igen egyszerű, sokkal több orvo­si műszert keres a piac, mint amennyit gyártani tudnak. Kínos pontossággal készül min­den egyes műszer vagy eszköz, a gyógyító gyakorlat a legkisebb hibát se tudná elviselni. Gépesí­teni csak az alapműveleteket tudják, annyiféle mértani alak­zathoz kell igazodniuk, és egy­egy fajtából olyan kis sorozato­kat kell készíteniük. hogy gé­pekkel nem győznék, marad te­hát az emberi igyekezet. Bár a panelvárosba beékelt gyár köz­vetlen közelről kapja a munka­erő egy részét, annyit azonban nem, hogy fejlődését erre ala­pozhatná. Fióküzemeket telepít a környező falvakba — Egyekre, Hosszúpályiba, Nagyecsedre —. ha munkaerőre van szüksége, de ez a külterjes fejlesztés sem le­het határtalan. Változatlan lét­szám mellett egy év alatt 41szá­' zalékkal tudta emelni nyeresé­gét mégis. Tavaly 600 millió fo­rint értékű árut adott el. A ma­gyarázatot föltétlenül a jó mun­kában kell kéresnünk. Kimondva persze igen egysze­rű a dolog. Ha a gyógyító gya­korlat nem ismeri a majdnem jó fogalmát, ha csak a kifogás­talant hajlandó használni Itthon is. akkor viszonylag könnyű el­jutni a minden piacon egyaránt értékesíthető minőségig. A nagy hálózat önmaga kutatja a fej­lesztés lehetőségeit, maga szer­vezi a gyártást a tőle telhető legracionálisabb megoldásokkal, maga is kereskedik a behozott alapanyaggal és a kiszállított portékával, magának kellett te­hát rájönnie arra is. mit lehet az adott vagy elérhető műszaki színvonalon termelni, és mit ér­demes. A debreceniek azt mond­ják. két szerencsés lépés kínál­kozott. ők mind a kettőt lépik. A haszna racionálisan mérhető: 38 millió dollár és 52.6 millió rubel bevétel egy év alatt a hazai fo­rintok mellett. Szinte sláger lett a piacon az egyszer használható, és haszná­lat után eldobható injekciós tű. es az infúziós segédeszköz. Tű­ből 240 milliót készítettek tavaly, volt alkalmam belepillantani a gyártás egy-egy fázisába. A pontosság mindenütt alapvető kö. vetelmény. Vékonyka fémszalag­ból, görbítik a csövet, és hosszá­l>an hegesztik össze, de úgy, hogy a hegesztésnek nyoma sem lát­szik. Ezt a csövet vékonyítják különböző méretűre, darabolják és hegyezik. Belenézhettem ab­ba a mikroszkópba, amelyikkel a tű hegyét ellenőrzik. Termé­szetesen nem ez a szenzáció szá­momra, hanem az. hogy mind­egyiknek megnézik a hegyét, és csak az mehet tovább, amelyik jó. Kellemetlen következménye lenne, ha a fémreszelék benne maradna az emberben, mondjuk vérvétel után. Steril körülmények között szerelik rá a műanyag toldalékot, szájkendős dolgozók csomagolják. Kobaltsugárral ste­rilizálnak. az üzemnek ez a ré­sze az ENSZ fejlesztési prog­ramja keretében épült 1975—76­ban. A kézi műszerek üzemében az egy tonnát ütő légkalapácstól a finom reszel óig minden megta­.alható, csak egyforma munkát végző két dolgozót nem tudtam fölfedezni a rövid látogatás alatt. Egyik köszörül, a másik reszel, a harmadik illeszt, a ne­gyedik kalapál, hol gyorsan, hol páran ess zerú lassúsággal, nagy szakmai hozzáértéssel. Állítólag huszonnégyezer típusú kézi mű­szer van orvosi használatban, itt pár ezret, tudnak gyártani. A hi­deg ész logikája szerint lehetne ugyan összevonni típusokat, a meghatározhatatlan geometriai alakzatokat le lehetne egyszerű­síteni. de — furcsa ellentmondás / — a hideg ész termékét az élő «aeruezet nem mindig viseli el Ha a vállalat maga kutatja a piacot, és maga kereskedik. rá kellett jönnie, hogyan jár leg­jobban. Lényegesen növelhető az értékesítési biztonság és a vele járó haszon is. ha kész kórházi fölszerelések részeként hozza for­galomba műszereit és készüléke­it. Azt tervezik, hogy a debrece­ni gyár az általa készített eszkö­zök 40 százalékát így értékesíti majd. Kitalálni ezt is egyszerű volt. megvalósítani nehezebb, hi­szen a teljes kórházi fölszerelés minden darabjának pontosnak, az élő szervezet által diktált mérce szerint kifogástalannak kell lennie. A debreceni gyár be tudott lépni ebbe a sokágú együttműködésbe. és meg is akar maradni az élvonalban. Egyszerűen azért, mert más le­hetősége nincsen. Gyógyszerek A mozaikszavak sokszor zavar, ba hoznak bennünket, mert nem tudjuk, hogyan is kéne kiejteni őket. A Biogal nevét eddig csak á-val hallottam, és a beavatot­tak finomkodasával magam is úgy ejtettem. Debrecenben meg­lepett. betűrő! betűre úgy mond­ják, ahogy írva van. Azért, mert a szó második fele a görög szár­mazású római orvos, Galenus nevéből, illetve a galénuszi ké­szítményekből adódik. Galenus írta le a korában ismerős orvos­ságkészítési eljárásokat, és mivel akkor elsősorban növényi erede­tűeket használtak föl. a termé­szetes anyagokat tartalmazó gyógyszereket ma is galénuszi készítményeknek mondják. Eny­nyit a névről, de ennyi kell is ahhoz, hogy az élő anyagokkal dolgozó gyógyszergyárról többet is mondhassunk. Sir Alexander Fleming angol bakteriológus 1929-ben fedezte föl a lexikon szerint a penicil­lint. Állítólag ügy. hogy valami eljárási műhiba folytán a bakté­riumtenyészetében elpusztult a baktérium, mert penészgomba te­lepedett rá. Ez a penészgomba a debreceni Biogalnak ma is a leg­fontosabb élő alapanyaga. Erős igyekezettel vigyáznak rá. hogy a törzsek ne változzanak, illetve előre számítgatják, az újabb ké­szítményekhez mennyire változ­zanak meg. A Nagyerdőn, a Pallagi úton van a gyár. és ma is fejlődik, (ötvenegyben kezdték építeni, és tizennyolc hónap múlva föl is avatták. Azért lepett meg ez az egyszerű tény. mert látom pél­dául, hogy a sokkal fejlettebb módszerekkel és jobb eszközök­kel dolgozó mai építőipar mióta nem tud megbirkózni az ex­portra termelő kábelművek kis­teleki üzemcsarnokával.) Azon nem csodálkozom, hagy ez a gyár tud fejlődni, hiszen nem­zedékünk okkal és ok nélkül úgy rászokott az orvosságra, nem kell félnie, hogy vevő nélkül marad. Az azonban tanulságos. ahogyan fejlődik. Állnia kell a versenyt világhírű nagy gyárak­kal. különben szóba se állnak vt>­le a nemzetközi nagy piacon. Az orvosság is olyan, hogy a félig jó vagy majdnem jó egészen rossz: vagy használható vagy nem. A Leila-külsejű álarcos nők közreműködésével dolgozó vil­lámgyors töltő valósággal önti az injekciós ampullákat milliószám­ra, de egyetlen egy se kerülhet bele addig a dobozba, amíg nem ellenőrizték. Nagy baj lenne ab­ból, ha beteg emberbe beteg or­vosságot szúrnának be. Farma­kológiai telepükön állatkísérle­tekkel is vizsgáztatják a gyógy­szereiket. Nagy a verseny és nagyok a követelmények, hogyan győzi a Biogal Gyógyszergyár? Hat év­vel ezelőtt 600 ezer dollár volt a bevétele, idén meghaladja a terv a nyolcmilliót, tehát győzi. Éb­ren tartja azt a lehetőséget is, hogy a hazai kutatás eredmé­nyeinek a fölhasználásán túl kül­földről vegyen új gyártási eljárá­sokat, de egyre nagyobb rendsze­rességgel keresi az együttműkö­dés alkalmait Elégedetten mond­ták a gyár vezetői, hogy az NDK-val. illetve Lengyelország­gal kötött együttműködési szer­ződések után a Szovjetunióval is folynak biztató tárgyalások, sőt a hazai Chinoinnal is terveznek kutatási, illetve gyártási munka­megosztást. Nagy várakozás ki­séri a svájci ZYMA-céggel közös úgynevezett B+Z-program meg­valósítását. amely májbetegséget gyógyító orvosság gyártását cé­lozza. Üjabb darabot kihasítva a Nagyerdő testéből, épül már az új üzem. év végén állítólag már termelnie kell. Húsz ember munkájaként évi négymillió dol­lár bevételt várnak tőle. Igen nagyot tévednénk, ha azt hinnénk, a külföldi piac földerí­tése és igényeinek a kielégítf-se önmagában gazdasági üdvözítő tényező. Minél nagyobb egy üzem. annál inkább figyelnie kell a termelést segítő vagy gát­ló szervezési módozatokra. Ügy természetesen, hogv a gátló vagy lassító tényezők kiiktathatók le­gyenek. Egy angol céggel kötöt­tek megállapodást a szervezeti és munkaszervezési módozatok át­dolgozására. hatását már jövőre mérni szeretnék. Eddig is sike­rült elérniük, hogv változatlan létszám mellett két és félszere­sére emelhették a termelést igen rövid idő alatt, de vannak még földerítendő lehetőségeik. A ha­sonló gondokkal küzdő gyári ve­zetőket föltehetően közelről is érdekli ez a szám: kilencszázalé­kos bérszínvonal-fellesztés volt a Biogalban. de erősen differenci­álva. Pályázati rendszerük jól be­vált. Tovább emelik a béreket azokban az üzemekben, amelyek olyan célokat tűznek maguk elé — és teljesítik is azokat! —. amelyek a gyárnak előnyt hoz­nak. Évről évre tökéletesítik, az igényekhez és a lehetőségekhez igazítják ezeket a pályázatokat, mert megéri. Az élvonalban csak akkor maradhatnak, ha a világ élenjáró üzemeihez szabják a ter­melés belső feltételeit is. HORVÁTH DEZSŐ A Magyar Filmtudományi Intézet 25 éves G yűjtemenyezes, ismeretter­jesztés. bemutatás és pub­likáció — a 25 éve ala­kult Magyar Filmtudományi In­tézet összetett feladatköre. Ha­zánkban korábban nem gyűjtöt­ték rendszeresen a filmeket, nem volt filmelméleti és filmtörténeti oktatás még a Filmművészeti Fő­iskolán sem. Nem folytattak ku­tatómunkát, nem jelentek meg filmszakkönyvek. Az 1957-es ala­pítást megelőzően Balázs Béla. majd Hont Ferenc kezdeménye­zésére a Filmművészeti Főiskola keretében folytatták filmtudo­mányi tevékenységet. Ennek a Balázs Béla-örökségnek az őrző­je a mai Fllmtudományi Intézet. Nálunk sajátos módon a FÜm­t.udományi Intézet tölti be a kül­földi gyakorlat szerint külön in­.•jáfc'W:-."' tézményként működő Filmarchí­vum szerepét is. Gyűjti és őrzi a nemzeti filmvagyont és a film­tárgyú dokumentációkat. Hat­ezer játékfilmet. 12 ezer híradót és egyéb műfajú filmet. több ezer fotót és plakátot tartalmaz a gyűjtemény. Többek között, a Magyar Tanácsköztársaság hír­adóját. dokumentumfilmjeit és az első, akkor készült munkástár­gyú filmet, a Tegnapot. A hábo­rú pusztítása miatt meglehetősen hiányos az 1945 előtti filmállo­mány. Gazdag a szovjet, a né­met. a francia és az amerikai filmkollekció. Az 1957. február 7-én nyílt budapesti és az 1972 óta Debre­cenben, Egerben és Tatabányán működő filmmúzeum. valamint az országszerte virágzó film­klubmozgalom a Filmtudományi Intézet ismeretterjesztő. ízlésne­velő munkájának fő csatornái. A filmmúzeum-hálózatban 1980-!g 3151 filmet vetítettek 23 millió né­ző előtt — részben muzeális, rész­ben űj művészfilmeket. A film­klubmozgalom kezdetektől fog­va élvezte a Fllmtudományi In­tézet támogatását. A filmklubok vezetői, előadói részére szerve­zett továbbképzést biztosítanak, vetítéseket tartanak számukra. A magyar filmművészet, az in­tézet tudományos kutatóprog­ramjának kiemelt témája. Befe­jezéséhez közeledik a teljes ma­gyar filmtörténet feldolgozása és megírása. A Fllmtudományi Intézet ne­véhez fűződik a magyar nyelvű filmkönyvkiadás megteremtése. 1960 óta jelenik meg a Filmmű­vészeti Könyvtár. A 70. kötetnél tartó sorozatban a lkasszikus filmesztétikai munkák mellett a kortárs filmelméletek ls helyet kaptak. Népszerű a Filmbarátok Kiskönyvtára, a Kortársaink a filmművészetben, a Film és kö­zönség című sorozat. 1980-ban jelent, meg először az Intézet gondozásában a Filmév­könyv. Az Idén a második Film­évkönyv és a Ki kicsoda a ma­gyar filmművészetben? című kö­tet megjelenését ígérik, K M. A levél születése K ultyapkin mérnök átadott Nyinocskának. a gépíró­nőnek egy fogalmazványt, hogy írja le. Nyinocska legépelte Egy levél volt. Két perc múlva Kultyapkin is­mét megjelent, s arra kérte Nyi­nocskát. hogy egy-két kisebb ja­vítás miatt legyen szíves legé­pelni az egészet. Nyinocska legépelte, öt perc telt el. és Kultyapkin közölte, hogy sajnos, elfelejtett utalni a levélhez tartozó mellék­letekre, de már pótolta a hiá­nyosságot Nyinocska fogta és legépelte az egészet a mellékletekre való utalással egyetemben. Kultyapkin öt perc elteltével azt mondta, hogy a vállalat ne­ve. ahová a levél megy. időköz­ben megváltozott Nyinocska tehát új címzéssel fejelte meg a levelet s természe­tesen leírta a teljes szöveget is. Herceg Árpád Acélgolyók a tájban Lassú, sűrű havazásokat látok éjjelente, eveken ét tartó, szomorkás telet Ezer varjú kering fejem fölött: szememet veri ezer lyukas dió — Ali apánk a behavazott hegyoldalon. t'ipacs-fiúk. elzülött lányok: ország kurvái sündörögnek körülötte, pénzt kunyerálnak, szerelmet. megenyhült tekintetet, egyetlen szót legalább, mely fölfele kunkorodik — Áll apánk. Lélegzetvétele: puskadörrenés. Láthatatlan acélgolyók szállnak a tájban, megérintenek, megjelölnek, fölrobbannak a koponyákban Nézek, nézek a szilánkos égre. Álmodom csak? emlékezem? Kések közé fekszem, ahogy az írva van Hajnalodik. Vallatom magam. 1 Pardi Anna Házasság Alszunk összefonódva és ébredünk szertefutva, a szerelmes szinteket oldja tömeg és napfény, értelmünkbe begyűrűzik sok veszély ; a világ durvul, sokasodik, űz és sért. a számitóközpontok jövőt számítanak s az ember saját benső adatait is alig Ismerve reménykedik, számít és él — lejtőn kell lefelé mennünk annyiszor. mozgásképtelenül és viaskodva: / add a kezed, és ne add. amit csak önzésből kérnék. add a jószándékot, és ne add a sérülést. add a jövőt, és ne csak a lakásfalak negyfelé hú/.' jelenét. Most is csak 5 perc telt el. Kultyapkin közélte, hogy a cím­zettet egész másképpen hívják. Ekkor Nyinocska a címzett he­lyes megnevezésével legépelte az egész levelet Kultyapkin javítá­sa alapján. Két perc múlva Kultyapkin megállt az ajtóban. Azt mondja, sjajnos feldőlt a vizespohár és végigöntötte vízzel a levelet. Nyinocska fogta az elázott le­velet. Leírta. Nagyon csinos lett. öt perc csupán, s Kultyapkin megint bejött a leíró szobába. Azt mondta, át kell írni ezt a levelet, ugyanis a főnök már há­rom napja szabadságon van. a helyettese fogja aláírni.«fl?hat ak­kor az 6 nevét kell a levél alá gépelni. Nyinocska új papírt fűzött a gépbe, s megcsinálta, amit kért Kultyapkin. Odaírta a helyettes nevét. Kultyapkin most két perc múlva jött vissza. s mutatta, hogy a helyettes egynéhány ap­róbb változtatást ejtett a szöve­gen. Ojra kell írni. Nyinocska a jelölt javításokat figyelembe véve — leírta a leve­let. Újabb öt perc telt el. Kultyap­kin odalépett Nyinocskához. és rimánkodó tekintettel kezdte diktálni. Elküldjük önnek a Hogyan gazdálkodjunk a levélpapírral? című módszertani útmutatónkat. A mellékletek száma ... Kiváló tisztelettel, dátum stb. Aláírta XY osztályvezető-helyettes. A levéllel bement a főnökhöz. Ezalatt Nyinocska összeszámolta az elrontott leveleket és másola­tokat. A visszaérkezett levélre ráírta, hogy a melléklet 24 da­rab. Utána beborítékozta és el küld­te a címzett nevére az egészet. L. PLQTNYIKOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom