Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

3 Csütörtök, 1982. február 25. Győri Imre a szentesi járásban Tegnap, szerűén délelőtt a •zremesi járásba látogatott Gpóri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a KB osztályvezetője, tár­saságában volt dr. Koncz János, a megyei pártbizott­ság titkára. Szentesen Pus­kás László, a járási pártbi­zottság első titkára és dr. Remzső József, a járási hi­vatal elnöke fogadták a vendégeket, akik megtekin­tették a városi Kisgalériá­ban Fontos Sándor kiállítá­sát. Ezután Szegvárra indul­tak, ott találkoztak a nagy­község párt- és állami veze­tőivel. Szegvári tartózkodá­suk során megismerkedtek Németh József műalkotásai­val. A látogatás következő ál­lomása Mindszent volt, ahol a nagyközség vezetői tájé­koztatást adtak a település gazdasági, társadalmi életé­ről. A Háziipari Szövetke­zetben tett üzemlátogatás után eszmecserére került sor a nagyközség közoktatá­si, közművelődési tisztség­viselőivel. A program a mű­velődési házban megtartott pártnappal ért véget, amely­nek Győri Imre volt az elő­adója. Hévíz a háztájiban Szentesen, a Termál Tsz­ben ötletesen oldották meg a már többszörösen felhasz­nált húsz—huszonöt fokosra hűlt hévíz hasznosítását. A gazdaság kertészeti üzemegy­ségének határában a „fáradt vizet" - elvezető csőhálózat mentén háztáji parcellákat osztottak ki, ezekre a szö­vetkezet tagjai ötszáz négy­zetméteres fólia sátrakat húznak fel. A fedett kis­kertekben főleg hidegtűrő zöldségeket, salátát, piros­retket nevelnek. A napok­ban már* megkezdték a fólia sátrak állítását, a követke­ző hetekben száznegyvenet építenek föl. Csipetnyi lakodalom A téesztagok év végi szám­Vetése mindig egy csipetnyi lakodalom. Nagy üstökben rotyog a paprikás, serény asszonyok készítik a termet, és ilyenkor néhány pohár bor kéretlenül is leszalad a garaton. Régen találkozott is­merősök ugratják egymást, másnapra hagyva a gondo­kat. Pont azért, mert a lako­dalom régtől fogva nagy vi­gadalom. S ha már a kellé­kek adottak, a hangulatnak is illik hozzá passzolnia. Ügy ivódott a köztudatba: ami hangos, az egyben ran­gos is. Innen talán, hogy hajlamosak vagyunk fölróni magunknak a dáridó nélküli ünnepeket. Pedig a téeszek most job­ban gazdálkodnak, mint ed­dig bármikor. Asotthalmon, az Alkotmány Szakszövetke­zetben még a lakodalmi han­gulat is készülődött. Három bogrács alá gyújtottak tüzet az iroda kertjében és meg­hívták a vezetőségválasztás­ra Kissor apraját-nagyját. A női munkacsapat tagjai idő­ben megterítették az aszta­lokat, s tettek bőven tányért a nyugdíjasoknak is. Demus László elnök — mint házigazda — fogadta az érkezőket. Akinek első talál­kozáskor nem jutott a kéz­fogásból, utána pótolhatta. A legtöbben kocsival, busz­szal. teherautóval jöttek, de sokan választották a kenyér­gőzös kerékpárt A zárszámadások menete általában mindenütt egyfor­ma, mivel törvény írja elő a formaságokat. Előbb rábe­szélik a később érkezőket, hogy ők is írják alá a jelen­létet igazoló papírt, majd összeállítják az elnöknek a vendégek névsorát. Előreve­szik a pártbizottságok, taná­csok képviselőit, majd utána a többieket, tetszés szerint. Tegnap, szerdán Asotthal­mon is ez történt, majd De­mus László elnök fölolvasta a vezetőség évi összegezését, és kérte a tagokat, mondják el ők is észrevételeiket. Közben kint az udvaron, aki tehette, a húsfőzök áll­ványa felé lopakodott. Egy­részt mert már sokadszorra hallaná a vezetőség beszá­molóját. másrészt hogy ellen­őrizze: ..mire is mérik a na­pot"? Mert a paprikás csak akkor finom és omlós, ha azt időben, többen meg-meg­kóstolják. Ilyenkor aztán minden előadódik, de legin­kább a tréfa és az ugratás. Szerencsés Fekete Sándor az­zal a megjegyzéssel köszönt oda az éppen parkolni ké­szülő biciklis öregembernek: nehogy megint elkupeckodja a birkát, mert akkor jaj lesz a világnak. A többiek is kí­váncsiak a vásári történetre, amely szerint az ásotthalmi ember „kicsit gőzösen" elcse­rélt két borjút egy csikóért. Utána megbánta, de a fog­lalónak adott birka odave­szett. Az ilyen beszédre tüs­tént adódik a másik ... Mikor — Bakos András, Kalmár István, a zárszám­adásra kijelölt húsfözö — megrottyantja a bográcsokat. Gajdács Géza brigádvezetö­nek azt hozzák föl. hogy akkor lényegesen karcsúbb volt, amikor a lovak után futott Jugoszláviába. Négy éve lehetett — meséli ő —, mi­kor boronálás közben a lo­vak megijedtek a helikop­tertől és megvadulva szalad­tak neki a határnak. Még most is szerencsének tartjuk, hogy a fogas lekapcsolódott a hámfáról, nem vágta ösz­sze az állatokat, és így nem markolóval kellett vissza­hozni a jugoszláv határőrök­nek. Fiatalember Bálint Zoltán, ő sem maradhat észrevétle­nül a bográcslesők táborá­ban. Tanácsokkal traktálják bevonulása tiszteletére. Olyanokkal például, hogy ha teheti, paprikaszedéskor ok­vetlen ' kérje haza magát az IFA-val, ha a seregben is arra kerül. Ilia Istvánnak er­ről az jutott az eszébe, hogv délután menni kell műtrá­gyáért Kelebiára. Már szá­molgatták is, ki lehet a ra­kodó a zárszámadási fröcs­csözés után. A fészer szomszédságában női brigád hámozta a bur­gonyát. Megjegyzés: ha egy valakinek kellett volna le­héjazni a mázsányi krumplit, bizonyára anélkül maradtak volna. Így meg Mózes Ist­vánnéék keze alól szinte pil­lanatok alatt kigömbölyödött a húsmellévaló. Szabó Sándor és Csiszár Zoltán a fal mellé lapulva hallgatta az elnök beszédét. Az látszatra kiderült, hogv a teremben már nem jutott hely mindenkinek. A fiata­loknál az sem szentségtörés, ha közben beszélgetnek. Egyikük — Sándor, a vil­lanyszerelő — megszerezte a jogsit, most már motorra gyűjt. Nem szereti a disz­kót. helyette rádióval, tévé­vel bíbelődik, szakkönyvet lapozgat. Meg is van a hasz­na, összerakott egv erősítőt, ami saját bevallása szerint ér annyit, mint az új. Az elnök közben sajnálko­zott, hogy megint sokat kell emlegetni az időjárást. A nyereség se lett annyi, mint tavaly. A 872 ezer forint se csekélység a maroknyi — 1031 hektáron gazdálkodó — szakszövetkezettől, de jobb lett volna most is fölé kerül­ni a milliónak. Paprikaülte­tés után a kéthetes eső 60 centis vizet hagyott a föl­deken. Az a kevesebb baj, hogy alkatrészért néha más megyébe kell menni. A távolsággal nem volt ki­békülve Mezei Ferenc se. Szerinte 3 ezer 676 forintot fizetni egy embernek a me­zőhegyesi útért, akkor is sok, ha emelkedtek az árak. Hoz­zá is tette, amíg az alkat­részek 20—30 százalékkal lettek drágábbak, a fuvarok 200-zal. Ügy látszik, egyes vállalatoknak jobb a nagy forint, mint a sűrű kicsi. Miután a vendégek nevé­ben hozzászóló jót mondott az ásotthalmiakra, ők igye­keztek is minél előbb leadni a voksukat az új vezetőség­re, meg az elnökre. Nem volt nehéz dolguk, mert lényegé­ben azokra kellett szavazni­uk. akik eddig is betöltötték ezt a tisztséget. Üj nevek egyike Kazi Istvánnéé, ki a nőbizottságot irányítja majd ezután. Végezetül elfogadták a tervet, megették a papri­kást, megitták a bort, és ha­zamentek. A vigadni vágvó napszámos ember mondta: lám-lám. milyen egyszerű és nagyszerű a zárszámadás. Csak egy a baj vele. hamar vége. és újra kezdődik a munka. Majoros Tibor Ifjúsági aktívaértekezlet a néphadseregnél Korom Mihály felszólalása Szerdán rendezték meg a Magyar Néphadsereg ifjúsá­gi aktívaértekezletét a Ma­gyar Néphadsereg Művelő­dési Házában. A tanácsko­zást Csémi Károly vezérez­redes, honvédelmi államtit­kár nyitotta meg. Az elnök­ségben foglalt helyet Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Bor­bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Varga Sabján László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, vala­mint az MSZMP, a KISZ KB, az Állami Ifjúsági Bi­zottság és a Magyar Nép­hadsereg tábornoki karának több más képviselője. A néphadsereg minden te­rületét képviselő több száz katonafiatal előtt Kárpáti Ferenc altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke adott szá­mot arról, hogyan valósultak meg a népharseregben a párt ifjúságpolitikai céljai, s beszélt a soron levő felada­tokról. Egyebek között rá­mutatott: a párt- és az ál­lami vezetés megkülönböz­tetett figyelmet fordított az utóbbi öt évben is a honvé­delem, azon belül a néphad­sereg fejlesztésére, arra, hogy hazánk, mint a Varsói Szerződés tagja eleget tehes­sen a katonai szövetségben vállalt kötelezettségeinek. Elmondható, hogy a Magyar Néphadsereg ma korszerű, jól felszerelt és magas fel­készültségű modern hadse­reg. A miniszterhelyettes a továbbiakban szólt arról: az alaprendeltetéséből fakadó tennivalói mellett a hadsereg immár huzamosabb idő óta feladatul kapta azt is, hogy szervezett erejével hatéko­nyan vegyen részt fontos, az egész társadalom számára kiemelkedő jelentőségű nép­gazdasági feladatok megol­dásában. Így a mezőgazdasá­gi őszi betakarításban, a szál­lítási csúcsfeladatok elvégzé­sében, a kiemelt, nagy ál­lami beruházások megvalósí­tásában, a paksi atomerőmű és számos más új nagyüzem létrehozásában, a lakásprog­ram valóra váltásában, az út- és vasút-, valamint a metróépítésben. A katonák helytállását jól érzékelteti, hogy az általuk végzett munkák múlt évi termelési értéke meghaladta az 5 mil­liárd forintot. Az elmúlt öt esztendőben is számtalan esetben vált szükségessé a természeti csapások elhárí­tása, s ezekben is hatéko­nyan, gyorsan, szervezetten vettek részt a honvédek. Végül bejelentette: az al­egységekben végzett politi­kai munka színvonalának emelése érdekében már az év őszétől századpolitikai megbízottakat állítanak mun­kába. Az elgondolások sze­rint a megbízottak a KISZ­munkában kitűnt sorkötele­sek közül kerülnek majd ki. A vitában részt vett Ko­rom • Mihály. Köszöntötte az értekezlet résztvevőit, majd átadta a Központi Bizottság és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözletét. A továbbiakban hangsúlyozta az értekezlet fontosságát, hiszen a részt­vevők a honvédelem alapve­tő feladatait, a katonafiata­lok életét vitatták meg, mindezek pedig elválasztha­tatlanok az egész ifjúságot foglalkoztató kérdésektől. Ezután arról szólt, hogy az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt időszakban honvé­delmünk korszerűsítésében, erősítésében is tervszerűen valósítjuk meg elhatározá­sainkat A szövetséges had­seregekkel végrehajtott kö­zös gyakorlatok is bebizonyí­tották: a Magyar Néphadse­reg felkészültségét, harcérté­két tekintve méltó partnere a Varsói Szerződés többi hadseregének. A továbbiakban rámuta­tott: jóleső érzéssel állapít­ható meg, hogy a párt álta­lános és honvédelmi politi­kája jól érvényesül a nép­hadseregben, megvalósulnak az ifjúsági törvényben meg­fogalmazott elvek. A had­seregben szolgálatot teljesí­tő katonafiatalokkal meg­felelően foglalkoznak, neve­lésük, a róluk történő gon­doskodás a parancsnoki és a pártpolitikai munka szerves része. Szólt arról, hogy napja­inkban a társadalom min­den rétegét képviselő sorka­tonák 56 százalékának már közép- és felsőfokú, 43 szá­zalékának pedig általános is­kolai végzettsége van. A mai sorkatonák tulajdonságainak fő meghatározója, hogy va­lamennyien szocialista társa­dalmunk neveltjei. Világné­zetükben, gondolkodásukban egységesen tükröződik né­pünk egészséges társadalmi tudata, jó közérzete, a tár­sadalom politikai célkitűzé­seinek megértése, valamint az ezek megvalósításában való aktív részvétele. Korosa Mihály ezt követően hang­súlyozta, hogy a párt nagyra értékeli a hadseregben vég­zett nevelőmunkát, ebben a tisztek és a tiszthelyettesek tevékenységét, mert ők azok, akik a katonák kiképzésével, sokoldalú felkészítésével fog­lalkoznak. Többségük helye­sen építi ki kapcsolataikata beosztottakkal, a párt- és KISZ-szervezetekkel együtt­működve jó közösségi szel­lemet alakít ki az alegysé­gekben. Majd aláhúzta: a különböző szintű parancsno­kok. a párt- és a KlSZ-szer­vezetek fontos feladata, hogy ezután is mozgósítsanak a szolgálati feladatok végre­hajtására, kötelezettségek, a rend és a fegyelem tudatos vállalására. A vitában felszólalók kö­zül többen hangsúlyozták, hogy a korszerű technika, a megnövekedett feladatok a bevonult fiataloktól és a hi­vatásos katonáktól alapo­sabb felkészülést igényelnek. A különböző alegységek hét­köznapjairól beszámolva a katonafiatalok elmondták, hogy mind gazdagabbak a művelődési, a szórakozási lehetőségek, ma már nem ritka, hogy a kisebb-nagyobb katonaközösségek szabad ide­jüket is együtt töltik el. A vitából kitűnt: a kato­nafiatalok értik, elfogadják a párt politikai céljait, ké­szek tetteikkel is kifejezni egyetértésüket a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ért és védelméért megfogal­mazott programmal. Az eb­ből adódó tennivalók meg­valósításáért a jövőben is becsületesen dolgoznak. Töb­ben rámutattak a párt-, a KISZ-szervezetek megnöve­kedett felelősségére az ifjú­ság hazafias honvédelmi ne­velésében. Az ifjúsági aktívaértekez­let Csémi Károly zárszavá­val ért véget. Termelés, feldolgozás w Élelmiszeripari tanácskozás A hatékonyság javításának követelménye és lehetősége a mezőgazdaság számára is állandó feladat. Az irányító szervek és a mezőgazdasági vállalatok vezetői, a közvet­len termelők ugyancsak erre törekszenek, évről évre ja­vítják munkájuk minőségét. Ez fontos dolog, hiszen a mezőgazdaság adja a jelen­tős exportértéket képviselő feldolgozóipar alapanya­gait. Ezeknek a termelőegy­ségeknek is arra kell töre­kedniük. hogy növeljék tisz­ta jövedelmüket. Tény, hogy a gazdasági növekedés le­lassulása és az egyensúly hiánya a világgazdaságban általános jelenséggé vált. És sajnos, tény az is, hogy ezeket a változásokat hajla­mosak vagyunk felszínesen megítélni. Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke írta nemrégiben egyik ta­nulmányában: „Az élelmi­szerpiac feszültségei főképp azzal magyarázhatók, hogy a mezőgazdasági termelés csak lassan növekedik. A hozamok a ráfordításokhoz képest igen lassan nőnek, a termelési biztonság még in­gadozik." Az idézetből is ki­tűnik, hogy sok tennivaló van még. Tegnap a megyei pártbizottság ezért is hívta össze a nagyobb szövetke­zetek és az élelmiszeripari vállalatok képviselőit. A ta­nácskozás célja az volt, hogy megvizsgálják, .mikép­pen lehet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcso­latait javítani, korszerűsíteni a termékszerkezetet. Papdi József, a megyei pártbizott­ság titkára bevezetője után dr. Bartha László, a megyei pártbizottság osztályveze­tője és Szabó Jánoéné, a megyei tanács elnökhelyette­se tartott tájékoztatót az aktuális kérdésekről és a VI. ötéves te"rvi feladatok­ról. Az élelmiszeriparban dolgozók munkáját dr. Sel­meczi György, a megyei élelmiszervizsgáló intézet igazgatója értékelte. A vi­tában tizenegyen mondták el a véleményüket. A tanácskozásnak — ál­lapíthatjuk meg — többféle haszna van. Segíthet abban, hogy a megye mezőgazda­sági és élelmiszeripari üze­mei hatékonyabban gazdál­kodjanak, korszerűbb ter­mékeket állítsanak elő. azaz hozzájáruljanak ahhoz a nemzetgazdasági célhoz, hogy a mezőgazdaság és a termékeit feldolgozó ipar jelentős összegekkel járul­jon hozzá a nemzeti jöve­delem növekedéséhez. Bevonuló fiatalok Sorköteles fiatalok vonul­tak be tényleges katonai szol­gálatuk teljesítésére tegnap, szerdán. A Szegedről és Csongrád megyéből bevonu­lók Szegeden, a Komócsin Zoltán téri Ifjúsági Házban gyülekeztek. Ott voltak a sorkötelesek szülei, hozzá­tartozói, ismerősei. A fia­talokat bensőséges ünnep­ségen fogadták, s üdvözölték. A megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság tisztjei tájékoztatót adtak a fiataloknak a katonai szol­gálattal kapcsolatos kérdések­ről. Köszöntötte a bevonu­Nagy László t'elvete.'e lókat — kötelességükről szóW va — a Hazafias Népfrong képviselője; jelen voltak Csongrád megye és Szeged város párt-, állami és tán sadalmi szerveinek a kép viselői.' ' Az ünnepség után a fiatalok már rende­zett sorokban zenes cal in­dultak a különböző honvéd helyőrségekbe. Ma. csütör­tökön úiabb fiatalok gyüle­keznek Szegeden, hogy meg­kezdjék tényleges ' katonai szolgálatukat. Képünkön: be­vonult fiatalok az Ifjúsági Házban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom