Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

4 Jsütortök, 1982. február 25. Ai önállóság útján Sír - nevet alapon Az önállóság adta új lehetőségek és jogok megváltoztatták a különböző szervezeteknél a bel. es külkereskedelmi partnerekhez fűződő kapcsolatokat is. Hiszen most már nem kellett tekintettel lenni a korábbi nagyvállalat érdekeire, stratégiai, taktikai meggondolásaira. Téved persze. aki mindebből arra következtet, hogy megromlott volna a kapcsolat az önállóvá vélt gyárak és a korábbi, még megmaradt nagyvállalatok között. Erről szó sincs. Valamennyien továbbra is szorosan együttműködtek volna „anyavállalataikkal" az információcserék, a műszaki, technikai tudás, a jól kialakult kereskedelmi kapcsolatok hasznosításában. Csak más alapokon, egymás érdekeinek következetes szem előtt tartásával. Ez utóbbi került előtérbe a külkereskedelmi vállalatokhoz fűződő kapcsolatokban is. ahol talán a leggyökeresebb változások következtek be Sok helyütt a vállalatok termékeit korábban úgynevezett bizományosi formában értékesítették a külkereskedők. Ez nem sok lehetőséget biztosított a vállalatok részére, hogy beleszóljon az exporttevékenység részleteibe, hogy kiálljanak erdekeik mellett, netán megfelelőbb árak elérésére ösztönözzék a külkereskedőket. A helyzet ellentmondásosságát csak erősítette, hogy a konkrét piaci tárgyalásokat, a vevők Igényeinek egyeztetését rendszerint maguk a gyáriak végezték, de a döntésekbe nem szólhattak bele. a kedvezőbb árakból adódó nyereségek csakis a külkereskedelmi y^UaJatökat illették. lvfég rosszabb volt s* Helyzet, ahol & nagyvillalatok nem biztosították egységeik részére az előbb említett önállóságot sem. Rözbeekelódve. az ipart és a külkereskedelmet egymástól elválasztva maguk próbálkoztak az exporttevékenység kétségtelenül sokirányú, nagy apparátust Igénylő feladataival megbirkózni. A függetlenné valással szinte valamennyi exportáló vállalat felmondta a külkereskedelmi cégekkel kötött korábbi szerződéseket. A bizományosi forma helyébe, egy fejlettebb, társasági vagy társulási szerződéssel körülhatárolt együttműködés lépett. Ez jobban biztosítja a közvetlen beleszólás, a^ érdekazonosság megteremtésének lehetőségét. „Együtt sírni, együtt nevetni" alapon, a maximális eredmény elérésében egyaránt érdekeltté teszi a termelőt, a külkereskedőt. A megnövekedett jogkörök és lehetőségek persze önmagukban még nem garantálják a sikereket, az eredményeket. Ügy tartják, a puding próbája, ha megeszik, azaz az önállóság létjogosultságát is annak gyakorlása Igazolja. Nos, a saját lábukra állt vállalatok cselekvési készségét illetően nincs okunk aggodalomra. Valamennyinél az eltelt egy évben meggyorsult a gyártmányszerkezet korszerűsítése. megélénkült a műszaki fejlesztés, a piackutatás, többen felülvizsgálták a korábbi szervezeti keretben kialakított és jóváhagyott beruházási koncepciókat és az előzőnél takarékosabb megoldásokat kerestek. Volt, ahol egyenként is felülvizsgálták a termékek gazdaságosságát, és „száműzték" még a vállalaton belüli kiegyenlítési módszereket is. Ennek alapján pontos képet kaptak arról, hogy hol kell a jövedelmezőséget javítani, hol érdemes fejleszteni, vagy a munka- és üzemszervezéssel feltárni, hasznosítani a tartalékokat. Másutt — a piac megfelelő ismeretének birtokában — azonnal hozzáláttak az olyan termékek gyártásához, amelyekkel kapcsolatban a beruházási döntések korábban éveken át várattak magukra, a nagyvállalatoknál. A saját lábukra állt vállalatok a külkereskedelmi partnerekkel összefogva a korábbinál erőteljesebben kutatták fel az új piacokat, miközben mindenütt megkezdték a nem gazdaságos belföldi és exporttermékek fokozatos felszámolását, megszüntetését. Egy év nem nagy idő. S bár sokrétűen gyarapodtak az önállósult vállalatok lehetőségei, eszközei, amelyekkel jelek szeTint éltek is —, annak ellenére, hogy összességében kedvezőek a tapasztalatok — a messzemenő következtetésektől tartózkodni kell. A termelési tervek teljesítésében például seholsem volt tapasztalható fennakadás. Az exportra is dolgozó önállósult vállalatok jelentősen fokozták kivitelüket. A több termelés, a termelékenység javítása, a takarékosabb gazdálkodás eredményeként pedig szembetűnően nőtt a vállalati nyereség. A dolgozókat „zsebbe vágó" érvekkel lehet tehát meggyőzni az önállóság értelméről, eredményéről. A korábbi mérsékelt, s joggal kifogásolt nagyvállalati nivellált bérfejlesztés helyett önállóvá vált vállalatok nagv többsége 6—7 százalékkal növelte a béreket. S bár a fizetési borítékokat közvetlenül nem érinti, de nem kevésbé jelentős, hogy az eredményes munka nyereségéből képződő fejlesztési alapok több helyütt lehetőséget biztosítanak a szociális feszültségek megszüntetéséhez is. A lakásépítéshez. illetve az óvodák, bölcsődék bővítéséhez. Persze a fejlesztési alapok elsősorban a Jövőt, a továbblépést hivatottak szolgálni. Ezért a termékszerkezet korszerűsítését, a gyártmányfejlesztést lehetővé tevő beruházásokra — a most már önálló, jó gazda módjára — rendkívül nagy figyelmet szentelnek az „elvált" vállalatok. Vagy úgy, hogy azonnal hozzáláttak ezek megvalósításához, vagy úgy, hogy jól kigondolt célokra tartalékolják pénzeszközeiket. Mindez persze nem jelenti azt. hogy nem kellett sok akadályt legyűrni az eltelt egy esztendőben, az átmeneti fizetésképtelenségtől kezdve, a szakemberhiányon, a piac nem kellő ismeretén át. egészen az új módszereket igénylő anyagellátási, -beszerzési gondokig. Mert „válás" ide, „válás" oda, nagyközösségben, vagy egyedül, csak az boldogul. aki hatékonyan, gyorsan, s gazdaságosan oldja meg feladatait.. \ j> Andráwy Antal Állattan és állattani kutatások Színesfémhulladékot bálázó berendezést helyeztek üzembe kedden, a dél-dunántúli MÉH szekszárdi telepén. A szovjet gyártmányú hidraulikus bálázógéppel mintegy ötven, egyenként 30—50 kilogrammos bálát préselhetnek naponta a megye többi telepéről (is odaszállított fémhulladékból. A berendezés által préselt bálákat a fémkohók kemencéjének ablakaihoz méretezték. A hakasz aranycsésze Kelet-Szibériában, a Száján hegyei között mély katlan húzódik meg, amely leginkább egy csészére emlékeztet. Aranycsésze, mert az alján arany van... A katlant íeketeföldű tajga és kéklő hegyek veszik körül, amelyek oltalmazzák az Északi-sark fagyos lehel lelétől. Itt a sztyeppék bőven lermőek. a föld mélye tele ásványi kincsekkel, a folyók bővizűek. A Hakasz Autonóm Terület, 1930-ban jött létre Kelet-Szibénában. Területe 60,4 ezer négyzetkilométer, lakosságának száma mintegy 600 ezer, ebből tőzsgyökeres hakasz 60 ezer. Az őslakosság évezredeken át juhokat legeltetett, ez volt az egyetlen kenyérkereseti lehetőség. Milyen ma az élet? A terület termékeinek 65 százalékát ipari üzemek állítják el<^. Itt épül a maga nemében páratlan szajani területi Ipari komplexum, amely 120 különféle profilú vállalatból áll majd. Ezek nagy részé ipari feldolgozó és gépgyártó üzem lesz. Valamennyi iparag komplex fejlődése lehetőséget teremt a mezőgazdaság fellendítésére is. A hagyományos juhtenyésztés a 20-as években gyakorlatilag a hakaszok egyetlen kenyérkereső foglalkozása volt. Napjainkra a juhtenyésztés alaposan megváltozott, a gyapjútermelés hatszorosára nőtt. Emellett új mezőgazdasági ágazatok jelentek meg. Az ország keleti részében termesztik a legtöbb és legjobb fajtájú kemény búzát, sőt zöldség, paradicsom, görögdinnye is kerül innen a piacokra. A hakasz föld Szibéria éléskamrája lett. Üj városok épültek, ahova a sztyeppe vándorai költöztek és telepedtek meg. A nomád hakaszok szakmát szereztek, képzett ipari munkások, mezőgazdasági gépészek, mérnökök, agronómusok lettek. A hakasz őslakosság száma a szovjethatalom évei alatt 14 ezerről 60 ezerre gyarapodott. Az új generáció sokkal jobb fizikumú. 1917-hez viszonyítva a hakaszok átlagéletkora 35-ről 70 évre növekedett. Volt egy jóslat a hakaszok jövőjére; miszerint a lovas nomádok kultúrája elkerülhetetlenül beolvad más, fejletteb népek kultúrájába. Ennek volt némi alapja, hiszen a hakaszoknak írásos kultúrájuk nem volt. De megteremtették, és alig fél évszázad alatt megszületett a hakaszok saját irodalma, nemzeti színháza. A nép lelki gazdagsága, a folklór, a tánc, a zene utat tört a művészet világába. • Sok külföldi intézetei láttam. Voltam Angliában, Nemetországban, mind a keletiben, mind a nyugatiban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában, Indiában és Amerikában. Mindenütt mindent alaposan^, megnéztem, de szebben, jobban felszerelt és ellátott kutatóintézeteket, mint amilyenek nálunk az elmúlt évtizedek során készültek, nemigen láttam. Különben sem vagyqk olyan csodálkozó természetű és külföldimádó ember. Az emberek ott is két lábon járnak, a gerincoszlop tetején ott is egy koponya van, és ebben egyetlen agyvelő j munkálkodik. Dolgozni mi is , tudunk, ha van hol, ha van kivel és van mivel. Az elmúlt évtizedeknek köszönhető a tudományos szellem, amely betölti az egyetemeket, a kutatóintézeteket és laboratóriumokat, lelkesíti törekvő és tudománykedvelő ifjúságunkat. Ezeknek köszönhető a megbecsülés, amelyet élveznek nálunk a tudományos kutatások, az építést és haladást szolgáló törekvések, a köz javára használt tehetségek és a kiemelkedő képességek. Tudományos szempontból fontosak és gyakorlati vonatkozásban hasznosak az állattannak rendszertani jellegű ágazatai. Az elmúlt évtizedek folyamán ezekben is gazdag és gyakorlati szempontból is értékelendő vizsgálódások mentek végbe. Rendszertani szempontból nagyon fontosaknak minősülnek a mezőgazdasági és faunatörténeti szempontból értékes munkálatok, amelyeket a kutatócsoportok nagy nemzeti parkunkon, a Hortobágyon végeztek. Ehhez csatlakoznak azok a többrétű, szisztematikai és állatháztartástan! vizsgálatok, amelyek ma a kiskunsági nemzeti park területén folytatódnak. Ezek a vizsgálatok a különböző csoportokba tartozó pusztai állatoknak nemfcsak az előfordulásával és I rendszerezésével foglalkoz' nak. hanem az oekológlai és etológiai viszonyokra is nagy figyelmet fordítanak. Az állatrendszertani tudományokkal, de a gyakorlati élettel is szoros kapcsolatban áll az örökléstan. Lényegében ma már az egész élővilágra kiterjedő alaptudomány, amelynek nálunk is, főleg a fiatalság sorában, igen szorgalmas és tehetséges kutatói vannak, akik szép eredményekkel gyarapítják a hazai és nemzetközi irodalmat. A munka célja annak a kiderítése, hogy az egyes tulajdonságok milyen morfológiai alapokhoz vannak kötve, és ezek munkáját milyen feltételek, milyen vegyületek, milyen elemkapcsolódások irányitiák. A sokrétű és sok irányú vizsgálódások annak a kiderftésére irányulnak, hogy a tulajdonSágok hogy kapcsolódnak egymáshoz, ' befolyásolhatók-e, átvihetők-e más közeli szervezetekre és az alaptörvények ismeretében a befogadó szervezeteket rövidebb vagy hosszabb idő alatt formájukban, nagyságukban és tulajdonságaikban át lehet-e alakítani. Szépen művelt és ma különösen értékelt ága az állattannak a vízbiológia a hydrobiológia. Az ötvenes években magam is aktívan belekapcsolódtam ebbe a tudományágazatba Munkatársaimmal a nyári szünetben rendszeres és részletes vizsgálatokat végeztünk a Bükk-hegység forrásain, patakjain, és tócsáin. Vizsgálódásaink során többször megfordultunk a Sajó partján és elgyönyörködtünk a dúsan termő szántóföldek és buja rétek között csendesen hömpölygő folyóban, amelyben a legkülönbözőbb fajokba tartozó halak tömegesen úszkáltak. Munkánkat a dolog természeténél fogva tudományos érdeklődéssel és a természet törvényeinek a Jobb megismerése céljából végeztük. A vízben nyüzsgő, mozgó állati életet néha megzavartuk, de az élővilág fennmaradására szigorúan vigyáztunk. De milyen más a helyzet mostanában. Amikor pár esztendővel ezelőtt a Sajó partján sétáltam, szomorúan kellett látnom, hogy a hatalmás fűzfák vízbelógó ágai alatt tömegesen viszi a víz a döglött halakat. De még szomorúbb szívvel kellett megállapítanom később, hogy a gyárakból a folyóba jutott mérges anyagok teljesen kiirtották a halállományt. Van hát mit tennie a hydrobiológusoknak. Hogy mi történt szépséges nemzeti kincsünkkel, a Balatonnal, attól tekintsünk el, mert ezt mindenki tudja. Megöregedett. Szaporodik a hínár, vastagszik az iszap és az állati életet irtják a mindenfelől beléürülő mérgek. De azt is mindenki tudja, hogy milyen állapotban van a Duna, a Tisza, milyenben a patakok és a tavak. Arról is tudomása van mindenkinek, hogy az üzemek termelte mérgek milyen óriási pusztítást okoznak nemcsak a vízben, hanem az egész élővilágban, de azt a világon senki sem sejti, hogy lesz-e valahol valaki, aki gátat tud vetni annak a szörnyűséges pusztításnak, amely a vízi állati életet teljes kipusztulását fenyegeti. A biológiai egyensúly megbomlóban van, rohamosan pusztulnak a növények és kipusztulnak az állatok. Rohanó életünkben, amikor nem érdekelnek és nem égetnek az elmúlt világok és nem izgat a tovatűnő múlt, a csak sok munkával, hoszszas és kitartó agyhasználattal, megközelíthető problémák eltűntek az életünkből. Az eredettel éa véggel foglalkozó töprengéseR, elgondolások és bizoriyítgalások lekerültek a tudományos érdeklődés színpadjáról. Az állattannak az állatok származásával, a filogenesissel foglalkozó ágazata ma már nem talál olyan lelkes kutatókra, mint amilyenek a Század első felében heves harcokat vívtak a származástan v tételei körül. Az elmélkedve való búvárkodás helyébe a tények, a módszerek és a bizonyított elméletek kerültek. A ködbevesző múlt, és az Ismeretlen jövő nem fokozza a vágyakozásunkat, az ábrándok, a kételyek, a képzelődések, az alaptalan tervezgetések helyett a tények mozgósítanak. Vágyunk és célunk a haladás, az építés, a becsületes, a tisztességes és eredményes munka árán való boldogulás. Elveink és cselekedeteink alaptörvénye, hogy az élet életért van, önmagának ura és parancsolója. Lassan és eléggé lekésve kezdjük tudomásul venni, hogy a természet törvényei örökérvényűek, megváltoztathatatlanok és ellenük büntetlenül vétkezni nem lehet. A sok sikertelenség arról is kezd meggyőzni, hogy az élet nagyon messziről jött és az élő átalakítására, ha egyáltalán van ilyen, nagyon sok időre van szükség. Ahhoz. hogy új állatfajok álljanak be a régiek seregbe vagy új utat vágjanak maguknak az ismeretlenségbe, sok mindenre van szükség, de ezek között a legfontosabb az idő. Szerencse, hogy ezt lassan azok is kezdik megérteni, akik nagy testű állatokról, új állatfajokról álmodoztak és a Jövő nagv feladatait ezekre bízták. Az élet megy a maga útján. Az út hegyes-völgyes tájékokon vezet keresztül, iránya változó, de az ősi törvényekhez mindig visszatér. Sokat rombol, de ugyanahynyit épít. mert örök az anyag és örök az energia. Álmokra ne építsünk, csodákat ne várjunk. Becsüllük meg azt amibe beleszülettünk, mert ha a növényvilágra, az állatvilágra és vizeink tisztaságára nem vigyázunk, a változtatások és átalakítások közepette magunkra maradunk. Dr. Ábrahám Ambrus Bolygónk ércköve Adatokra épülő következtetések A Szovjetunió keleti részén fluortartalmú folypátlelöhelyeket fedeztek fel. Altalános vélemény szerint ez a fluortartalmú ásvány a Csendes-óceán geológiai történetében lezajlott események fontos tanúja. A szovjet távol-keleti geológiai intézet munkatársainak számos adatára épülő geológiai modellek azt bizonyítják, hogy a fluoritövezet a Csendes-óceán partvidékén húzódik, s magába foglalja Űj-Zélandot, Ausztráliát, az amerikai szárazföldet. A hipotézis szerzői feltételezik, hogy az ércgazdag térségek kialakulása két szakaszban ment végbe. Az első szakaszban a fluor a földkéreg kialakulásának folyamata megkezdődött. Erre az időszakra esik a Hankajhegység, a ^tanovoj-gerino és az Ohotszki partvidék lelőhelyeinek megjelenése, fi második szakaszban a fluortar lalmú magmák kitörése viszonylag nem rég, 30—50 millió évvel ezelőtt ment végbe, amikor a kootinem szélein viharos, vulkanikus tevékenység folyt. A tudósok arra a periódusra teszik a tengermelléki fluortartalmu övezetek kialakulását. (APN) AZ ALFÖLDT VENDBGLATO VAIAAfcAT Konyhám IttM szabad kapacitással rendelkezik. Vállalati és egyéni előfizetőket ls elfogad. Jelentkezni lehet: Szeged, Jóslka n. M. ezalatt. Telefon: 11-413. « Kutat a „Tajga" A Leningrádi Faipari Tudományos Kutatóintézet munkatársai „Tajga" néven eredeti hordozható készüléket szerkesztettek. Az ú.1 készülék könnyű és az erdőségekben még a nyílt tűzfészkeket is felfedezi. így gyors intézkedéseket lehet hozni azok elfojtására. Súlya mindössze 10 kilogramm és két részből áll: egy forgó optikai rendszerből és egy vezérlőpultból, amely fény- és hangjelző egységgel van felszerelve. SÜTF.MÉNYVASAR csak egy napig az MTESZ székházában Szeged, Kígyó u. 1982. február 26-án 9 órától 17 óráig. A termékeket Vukoszavlyev Mladen mestercukrász irányításával a szegedi cukrászüzem szakemberei készítik. Szíves vendéglátással várjuk! Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat