Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

§ í'Go ; ~ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyaní 43. szám 1982. február 20.; szombat Ara: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROS I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Zárszámadásokról felenfJOk Értékesítési gondok Rossz időjárás, értékesítési zsáját: a helyrevetett fűszer- csapadék, valamennyi ka­gcmdok és esetenként tre­hány munka: ezek voltak a fő okai annak, hogy a rú­zsai Népszabadság Tsz nye­resége nem érte el a 2 mil­lió forintot az elmúlt esz­tendőben. A kalászosok jó termést ígértek, a kora nyári aszály következtében azonban a termésátlagok — az őszi ár­pa kivételével — alatta ma­radtak még az errefelé szo­kásos értékeknek is. Az Őszi árpának p"dig a termelési költségei növekedtek meg erőteljesen. Burgonyatermesztéssel is próbálkoztak a ruzsaiak — ezt a növényt másfelé ered­ményesen termesztik a ho­mokvidéken. Nekik azonban nem voltak hagyományos piacaik, ahol biztonsággal értékesíthették volna a ter­mést, a korai vetésű krump­li pedig kifagyott. A Zöldért kevesebbet adott a nyári burgonyáért, mint amennyit ígért, az őszit pedig októ­berben, novemberben vette át. A többcsatornás értéke­sítés többi esatornája bedu­gult, hiszen éppen az áru­dömping idején kezdték ter­melni a burgonyát a ruzsai­ak is. Ráfizettek a fűszerpapri­kára. Több mint ezer forin­tos költséggel termelték má­paprikát később újra kellett palántázni, a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb és rosszabb minőségű lett a termés. Szintén dömping volt pa­radicsom alakú paprikából: az értékesítés átlagára az előző évinek a felét sem ér­te- el. Mindez nem kedvezett a magas ráfordításokkal ter­melő gazdaságoknak. Így Rú­zsán is leszántották a meg-< termett paprika egy részét, mert nem érte meg leszedni. Részesművelésben paradicso­mot is termesztettek a gaz­daság dolgozói. Ennek egy része korán tönkrement és kevés termést hozott, néhány tag viszont azt is késleked­ve szedte le, ami végül meg­termett. összességében: a szántóföldi zöldségtermesz­tés árbevétele elmaradt a várakozásoktól, költségei vi­szont meghaladták a terve­zettet. Az aszály a kukoricában is károkat okozott: már a vegyszeres gyomirtás rosz­szul sikerült, mivel a ható­anyag lebomlása idején nem hullott csapadék. A száraz­ság a termés mennyiségét is csökkentette. Legjobb ter­ményük a lucerna volt ta­valy: az előirányzottnál vagy 30 mázsával többet — hek­táronként 80 mázsát — ter­mett, és mert kevés volt a szálásból kiváló minőségű lucernát tudtak szárítani. A magas átlagtermés miatt itt igen kedvező képet mutat a költségszámítás. Téli almá­sukat viszont kiselejtezik. Régen készülnek erre, to-, valy már nem is igen köl­töttek rá, a termést is csak almalének tudták eladni. A megyei tanács illetékesei most engedélyezték az al­máskert megszüntetését. A szarvasmarha-ágazat halványabban produkált a korábbi éveknél: a tehenek kevesebb tejet adtak — mindössze 2900 litert átla­gosan —, a hizómarhák nem híztak meg rendesen, a mó­rahalmi Vörös Október Tsz­ből vásárolt előnevelt ka­csák sem hozták a várt eredményt Tervezték a mun­kafegyelem megszilárdítását, az elnök, Gyuris Dezső be­számolójában megállapította, hogy ez sem sikerült. A vezetőség — ez a beszá­molóból egyértelműen kide­rült — tisztán látja a szö­vetkezet helyzetét. A jövő­ben feltehetően jobban kéz­ben tartják a költségek ala­kulását, a munkafegyelmet, azokat a tényezőket, amelyek eszközeikkel befolyásolha­tók. A közgyűlésen vezető­séget is választottak: a ter­melőszövetkezet elnöke is­mét Gyuris Dezső lett. Földgáz­szállítási szerződés Az idei magyar—szovjet árucsere-forgalmi megálla­podás és az orenburgi föld­gázvezetékről kötött hosszú távú egyezmény alapján pén­teken Budapesten Kerekes Dénes, a Mineralimpex és Jurij Ruzakov, a Sojuzgaz­export vezérigazgató-helyet­tese aláírta az 1982. évi szovjet földgázszállítás ma­gánjogi szerződését. Az oren­burgi gézvezetéken 1979 óta kap rendszeresen szovjet földgázt a magyar népgaz­daság. A több mint 300 mil­lió rubel értékű idei szállí­tási szerződés alapján ha­zánk földgázszükségletének mintegy 40 százalékát fe­dezzük szovjet importból. A szerződés aláírásánál jelen volt Ambrus János külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Viktor Ivanovics Ocsere­tin, a Szovjetunió magyar­országi kereskedelmi képvi­selője is. (MTI) Bz MSZBT országos elnökségének ülése Pénteken a Parlament va- A testület ezt követően é dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­Magyar—Szovjet Baráti Tár- sasag idei munkaprogramját saság országos elnöksége. A vitatta meg. Az ülésen elfo­tanácskozást Apró Antal, az gadott dokumentum kieme­MSZBT elnöke nyitotta li: az MSZBT tájékoztató, meg, majd Roska István kül- tudatformáló munkájának, ügyminiszter-helyettes tar- sok ezrekhez szóló rendezvé­tott előadást A Szovjetunió- nyeinek változatlanul egyik hoz fűződő viszony jelentő- legfontosabb feladata, hogy sége a jelenlegi világpolitikai népszerűsítse a Szovjetunió­helyzetben címmel. Rámutatott, hogy a Szov­jetunióhoz való viszony az első szocialista állam meg­születésétől kezdve mind­máig magában foglalta: ki, milyen választ ad a háború és a béke kérdéseire; milyen álláspontot vall magáénak a társadalmi haladás és a for­radalmi folyamatok megíté­lésében. A Szcwjetunió és a világ más államainak viszo­nyát elemezve ugyanez a fő eligazító ismérv a mostani világpolitikai helyzetben is. nak és a szocialista közösség országainak a béke, a biz­tonság, a társadalmi haladás érdekében tett erőfeszítéseit. Sokoldalúan, s valós képet nyújtva mutassa be hazai közvéleményünknek a Szov­jetunió eredményeit a gaz­dasági, a társadalmi, a mű­szaki-tudományos, a kultu­rális feladatok megoldásá­ban. A társaság jelentős sze­repet vállal magára az élet minden területére kiterjedő magyar—szovjet együttmü­(Folytatás a 2. oldalon.) Helytálltak a tagok A bordányi Előre Szakszö­vetkezetbe 62 új tagot vettek föl tavaly. Ha nem is ne­vezhető rekordnak ez a szám, nem is tartoznak vele a legutolsók közé. A több mint 1000 hektáros területen gazdalkodó közösségbe 890 ember tartozik. Közülük 192-en vettek részt rendsze­resen a közös munkában, 439-en pedig alkalomszerű­en segítettek be a közösbe. A szövetkezet zárszámadá­sakor az is kiderült, az iro­dai munkásokat is beleértve, összesen 629 ezer 404 órát dolgoztak tavaly. A nyugdí­jasok és járulékosok száma több mint háromszáz. Bordányban — mint más­hol, a jó szövetkezetekben — serények az emberek. A ház körül nevelt jószágok, a háztájiban, az apróbb parcellákon termesztett zöld­ségek nagyot lendítenek a szövetkezet bevételén. Az el­múlt évben 6400 tonna pa­radicsomot, 320 tonna fű­szerpaprikát. 3065 sertést és 2365 hektolifer tejet adtak át a gazdák. Mindent bele­számítva. az Előre Szakszö­vetkezetnek több mint 93 millió forint árbevétele szár­mazott a kisgazdaságokból. Csaknem 400 hektáron ter­mesztettek fűszerpaprikát. A termelök és a fölvásárlók közti árvitát leszámítva elé­gedettek a bordánviak a múlt esztendővel. Különö­sen, ami a terméshozamot illeti. Ez a bevételen is meg­látszik: 475 ezer forinttal lett több a tervezett 2 mil­liónál. A paradicsomföldek­röl várható bevételt 9 mil­lió forintra kalkulálták, és abból is — örömükre — 10 millió 259 ezer forint lett. A szakszövetkezetben a növénytermesztés nem hozta a kívánt árbevételt Kilenc­millió 396 ezer forint volt a terv, s mindössze 5 millió 207 ezer forint valósult meg be­lőle. Ennek okait a bordá­nyiak a mostoha időjárás­ban látják. Már elvetni sem úgy sikerült a gabonát, aho­gyan általában szokták, a havas, esős őszutó akadá­lyozta a munkát. Kora ta­vasszal pedig a fagyok okoz­tak kárt, s a májusra sem mondhattak jobbat: kalászba szökkenéskor aszály károsí­totta a gabonát. A rossz idő nemcsak a kalászosokat tize­delte meg, hanem a kerté­szek munkájának gyümöl­csét is megtépázta. Alig 2 millió forint gyűlt össze a közösség kasszájába, holott a számítások szerint 3 mil­liónak kellett volna lenni. Az állattenyésztési ágazat kevéske haszonnal zárt, 240 tonna pecsenyelibát és 37 tonna házinyulat adtak el. Bevételük ebből 10 millió 73 ezer forint. Az alaptevékenységbe nem tartozó munkák — kereske­delem, szitanyomó mellék­üzem, fertőtlenítő és üveg­tisztító, ' paradicsomlé-feldol­gozó és az építőbrigádok igen eredményesen dolgoz­tak. A szakszövetkezet 1981. évi nyeresége: 2 millió 328 ezer forint Tegnap tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz is, ahol a mér­leg szerinti nyereség 8 mil­lió 788 ezer forint. A köz­gyűlés újraválasztotta elnök­nek dr. Papp Elemért. Javuló postai szolgáltatások Új hivatalok, gépesítés Évek óta visszatérő pa­nasz: gyakran van zsúfolt­ság, sorban állás a postahi­vatalokban, esetenként las­san érkeznek a küldemé­nyek, késve hozzák az- újsá­gokat. A Magyar Posta ezért az idén anyagi forrásainak jó részét arra fordítja, hogy javuljon a postai szolgálta­tások színvonala, gyorsabb, zökkenőmentesebb. kulturál­tabb legyen a közönség ki­szolgálása. 1982-ben 80 új postahivatalt építenek az or­Szlaiis Bonev elutazott hazánkból Sztanis Bonev. a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nác-anak elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság bolgár ta­gozatának elnöke, aki a bi­zottság 17. ülésszaka alkal­mából tartózkodott hazánk­ban, pénteken elutazott Bu­dapestről. Olcsó, praktikus csirkeház Nagy László felvétele Ha másféle technológiával, másféle anyagokból állítanák elő, legalább háromszorosába kerülne, mint igy. A szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet esirkeháza ezért érdemel különös figyelmet. Vasszerkezete van, melyet habosító­anyaggal tesznek hőszigetelővé. Az újfajta épülettipus per­sze sok másra is alkalmas. A példa követhető. A minél ol­csóbb, azaz gazdaságosabb beruházások korát éljük... szagban — ebből öt nagy­méretű lesz —, igen sok hi­vatalt felújítanak, illetve korszerűsítenek s — el­sősorban a forgalmas he­lyeken, s az üdülőterüle­teken — 48 űj postai hírlap­árusító pavilont es 8 hírlap­üzletet állítanak fel. A sor­ban állások megszüntetésére gépekkel gyorsítják a mun­kát: 700 kezelő kisgépet sze­reznek be az év folyamán. Hatékonyabb szervezési mód­szerekkel rövidítik a külde­mények feladása és kézbesí­tése közötti időt, s külön in­tézkedésekkel gondoskodnak a táviratok és az expressz­küldemények kézbesítésének gyorsaságáról és pontosságá­ról. Ezzel összefüggésben anyagi ösztönzőrendszert dol­goznak ki a táviratkézbesí­tők érdekeltségének fokozá­sára. A hírlapterjesztésben is kedvező változások várha­tók: az olvasók érdekeinek figyelembevételével egyes ál­lami és szövetkezeti üzletek­ben, illetve vendéglátóhelye­ken is lehet majd újságot vásárolni és fokozatosan sza­porodnak majd a hétvégi ön­kiszolgáló rendszerű napi­lapárusító-helyek is, elsősor­ban a fővárosban és a na­gyobb városokban. Néhány hírlapárusító automatát is felállítanak próbaképpen. A Pécsi Postaigazgatóság területén, a Dél-Dunántúlon az idén mintegy 28 millió forintot fordítanak új posta­hivatalok építésére, a régiek felújítására. Baranya, So­mogy, Tolna és Zala több mint 25 településén — vá­rosokban elsősorban az új lakónegyedekben — épülnek hivatalok. A szolgáltatások fejlesztésére a postaigazga­tóság területén alkalmi mun­kavállalókkal erősítették meg a kézbesítők gárdáját, igy sikerült zökkenőmentessé tenni az ötnapos munkahét bevezetése utáni kézbesítést. A táviratok, az expresszle­velek és a csomagok gyors továbbítását állandó ügyele­tet teljesítő kézbesítők vég­zik a hétvégeken is. A Miskolci Postaigazgató­ság az idén több módosítás­sal is javítja a szolgáltatá­sok színvonalát, néhány új­fajta szolgáltatást is beve­zet. A zsúfoltság és a hosszú sorban állás megszüntetése érdekében úgy intézkednek, hogy a boltok és az üzletek az 5000 forint feletti befize­téseiket a főpénztáraknál in­tézzék. Ez a kedvezmény Bor-, sódban és Hevesben össze­sen körülbelül 200 hivatalt érint majd. Ugyancsak a várakozások csökkentéséra és a szolgáltatás színvonalá­nak javítására utalványfel­vevő, fémpénzszámláló, bé­lyegző-, valamint bankjegy­számláló gépeket helyeznek el a hivatalokban. Meggyor­sítják az expresszlevelek ós táviratok kézbesítését is: a címzett telefonon, illetve te­lexen kap értesítést, hogy távirata érkezett. Jó néhány nagyobb arányú fejlesztést is terveznek az igazgatóság te­rületén: az idén összesen 20 új postahivatal építését kez­dik meg, illetve fejezik be, Egerben pedig új forgalmi telephelyet létesítenek. Pest megyében is nagy ütemben folytatódik a postai hálózat fejlesztése és a szol­gáltatások korszerűsítése. Er­re azért is nagy szükség van, mivel a Budapest vidéki Postaigazgatóság által a me­gyében működtetett több mint 200 postai telephely je­lentős hányada elavult és nem felel meg a mai kor követelményeinek?' 1982-ben kilenc új kis postahivatal nyílik a megyében, húszat pedig felújítanak. Megkezdő­dött a gödöllői komplex pos­tahivatal terveinek készíté­se is. Szentendrén pedig az idén áprilisban adják át az új postát, épülete jól illesz­kedik a műemlékváros han­gulatához. A Duna másik partján, Vá­cott az új postahivatal az év végére készül el. Pest megye postai szolgáltatásá­ban sok szempontból gon­dot okoz a főváros közelsé­ge. Az utóbbi esztendőben például rendkívül megfo­gyatkozott a kézbesítők szá­ma. Újításként ezért — el­sősorban a lakótelepeken — háztartásbelieket szándéko­zik foglalkoztatni kézbesítő­ként a Budapest vidéke Pos­taigazgatóság, s több helyen önkiszolgáló részleget hoznak létre a postahivatalokban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom