Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

Szerda, 1982. február 17. 3 Tudományos ülés a Lengyel Munkáspárt évfordulóján •Enyedi Zoltán felvétele Megbeszélés a megyei pártbízottságon. Balról a lengyel vendégek. Tudományos ülésszakot rendezett a Lengyel Munkapárt (PPR) megalakulása 40. évfordulója alkalmából Szegeden a József Attila Tudományegyetem új- és legújabbkori egyetemes történeti tanszéke, valamint a Budapesti Lengyel Kultúra (a Lengyel Tájékoztató es Kulturális Központ). A tegnap, kedden délelőtt 11 órakor sorra került programra Szegedre látogatott Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is, aki Eugenisz Duraczynski docensnek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezetőjének. valamint Kowalewsky Waldemarnak, a nagykövetség első titkárának, a Lengyel Kultúra igazgatójának kíséretében felkereste a megyei pártbizottságot. A lengyel vendégeket fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Megbeszélésükön jelen volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság és dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára. A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakot a József Attila Tudományegyetem rektori tanácstermében tartották meg. Dr. Antalffy György egyetemi tanár, a JATE rektora köszöntötte a résztvevőket, köztük a lengyel vendégeket, dr. Koncz Jánost, dr. Székely Sándort, Szabó Sándort, a meg vei tanács elnökét, Papp Gyulát, a városi tanács elnökét és Molnár Sándort, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát. Ezután arról szólt, hogy az idén két nevezetes évfordulóját ünnepli a lengyel munkásmozgalom, hiszen 100 esztendeje, 1882-ben alakult meg az első lengyel marxista munkáspárt, s a fasiszta megszállás körülményei között 40 éve jött létre a Lengyel Munkáspárt. Tadeusz Pietrzak a LEMP Központi Bizottsága nevében köszönetet mondott az MSZMP Központi Bizottságának, a megyei pártbizottságnak, az ülésszak szervezőinek, hogy ily méltó módon emlékeznek meg a lengyel munkásmozgalom e fontos évfordulójáról. Szólott arról, hogy a magyar és a lengyel nép hagyományos barátságát a közös harcok is erősítették. Hiszen lengyelek és magyarok vállvetve harcoltak nemcsak az 1948—49-es szabadságharcban. hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, a Magyar Tanácsköztársaság védelmében vagy Spanyolországban is. Az ülésszak első előadója dr. Lagzi István, á JATE új. és legújabbkori egyeteA tudományos ülésszak résztvevőinek egy csoportja mes történeti tanszékének tudományos főmunkatársa volt, aki Lengyelország második világháború alatti történetének néhány kérdését ismertette. A Lengyel Munkáspárt megalakulásáról és a párt létrejöttének történelmi hátteréről dr. Eugeniusz Duraczynski docens, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője beszélt. A Lengyel Munkáspárt első kongresszusának történelmi szerepét és jelentőségét dr. Henryk Slabek egyetemi tanár (a Lengyel Tudományos Akadémia történettudományi intézete) méltatta. Végül dr. Molnár István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem szláv filológiai tanszékének docense tartott előadást A független és demokratikus Lengyelország eszméje a lengyel irodalomban címmel. fiz új párttagok többsége munkás Szegeden tavaly 641 tagot vettek föl pártunk soraiba, s ez 4,2 százalékos gyarapodást jelent. Szép számmal jöttek közénk munkások és nők. ami arra vall. hogy a pártszervezetek a Politikai Bizottság, a megyei és a városi pártbizottság határozatai szerint dolgoztak, összesen 332 fizikai munkás, termelőszövetkezeti gazda és 74 termelésirányító folyamodott sikeresen a piros könyvecskéért, s ez a 63,3 százalékos munkástöbbség megnyugtatató. A párttaggá nevelésből jelentós részt vállaltak a tömegszervezetek. az ott dolgozó kommunisták önzetlenül segítették a pártépítést. Ebben a tevékenységben élen jártak a nagyüzemek, és azokon belül is a szocialista brigádok. Sanjos, a 30 éven aluli fiatalok aránya gyengébb volt. mint korábban. nem sikerült elérni, hogy ők alkossák az új fölvételek kétharmad részét. Kevesebben jöttek tavaly a KISZ-ből is: az új párttagok között 1980-ban 412-en bírtak KISZ-tagsági igazolvánnyal, 1981-ben pedig csak 386-an, ezeknek zöme azonban ifjúsági szövetségi ajánlással került a kommunisták soraiba. A kelleténél kevesebb fiatal azt mutatja, hogy a város több üzemében, intézményében keveset törődnek a lányok és fiúk. illetve az ifjú házasok politikai nevelésével. A helyi alapszervezet pártépítést irányító tevékenysége nem elég tudatos. Nehézkes a tagfölvétel a felsőoktatási intézményekben is. A JATE-n két évvel ezelőtt 85 hallgató lett pártunk tagja, • tavaly azonban csak 68-an kértek bebocsáttatást. Szépen alakult az új párttagok iskolai végzettsége: a múlt évben a létszám 63,2 százalékának volt érettségi bizonyítványa, illetve diplomája, szemben a korábbi esztendő 61,2 százalékával. A szakmunkásképzőt végzettek aránya azonos maradt. Az általános műveltség gyarapodására vall az is. hogy 1981-ben tovább csökkent a csak 8 általánossal bírók száma; alig haladja meg a 10 százalékot. A fölvettek kivétel nélkül kaptak pártmegbízatást. Legtöbben a KISZ-ben. a szakszervezetben dolgoznak, 138-an több társadalmi funkciót is ellátnak. A szocialista népinemzeti egységről4 I

fjúságunk nevelése össztársadalmi feladat. és egyben mindannyiónk egyéni ügye is kell. hogy legyen. A már vázolt történelmi szemlélet mellett foglalkoznunk kell a jelen és a jövő tudatával is. Különösen fontos az utánpótlás oktatása, nevelése. a pályakezdők munkájának. szociális helyzetének segítése, összességében a feladat kettős: javítani a tanulás, a munka — a pályakezdés. a családalapítás — feltételeit, és egyidejűleg növelni az ifjúsággal szembeni követelményeket a munkában, a közéletben és a magánéletben egyaránt. A körülmények javítását szolgálja az ösztöndíjemelés éppúgy, mint a lakáspolitika új hangsúlyai. Ezzel együtt azonban növelni kell a teljesítményképes tudás elsajátításának és hasznosításának követelményeit is. a végzett munka szerinti differenciált elismerésének vonásaival együtt. Nem szabad elhagyni az ifjúság önmagáért érzett felelősségének hangsúlyozását sem. nem különben a családi felelősség elvének képviseletét. Jelentős munkánkban a lenini nemzetiségi politika mind teljesebb megvalósítása. Ennek során elértük, hogv növekedett a nemzetiségiek részvétele a gazdasági építésben, a közéletben és a kultúrában egyaránt. Számarányuk a különböző testületekben meghaladja a lakosságon belüli részarányukat, helyzetük — minden téren — azonos a magyar állampolgárokéval. Mindent megteszünk a nemzetiségiek „hídszerepének" gazdagítása érdekében. Számos, színvonalas nemzetiségi klub is működik megyénkben. Nagy figyelmet fordítunk az állam és az egyházak között a negyedszázad során kialakult kapcsolat és együttműködés erősítésére. Hazánkban a szocializmus minden tisztességesen dolgozó állampolgárnak épül, világnézetre való tekintet nélkül. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit, a tanácsok és a Hazafias Népfront mindjobban végzik egyházpolitikai munkájukat. Párttagságunk érti és elfogadja egyházpolitika nk elveit és gyakorlatát. Változatlan érdekünk a jövőben is az állam és az egyház közösen kialakított viszonyának korrekt megtartása. összességében — mint hazánkban mindenütt — a huszonöt éves politika megteremtette a munkásosztály és pártja vezetésével, a munkás-paraszt szövetségen alapuló népi-nemzeti egységet. melyben különös figyelem fordul az értelmiségre és az ifjúságra. Ennek alapja az osztályok és a rétegek közeledése. szövetsége és egymásra utaltsága a munkában. a közéletben és a családi életben egyaránt. A belpolitikai munkánk szempontjából lényeges az is. hogyan kezeljük ellentmondásainkat. nehézségeinket. konfliktusainkat. Az információkban azt látjuk, hogy a közvélemény érzékenyen reagál ezekre. A szocializmusban nincsenek antagonisztikus ellentmondások. ennyiben különbözik az osztálytársadalmaktól. De vannak ellentmondások. vannak feszültségek. Éppen abban áll szocialista társadalmunk magasabbrendűségének. fejlődőképességének egyik bizonyítéka. hogv az ellentmondásokat képes szocialista módon megoldani. Vannak problémák, amelyeknek a megoldását rövid távon nem • A cikk. amelynek első részét lapunk tegnapi számában közöltünk, a szerzőnek az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1981. október 29-i ülésén elmondott beszéde alapján készült. ígérhetjük, pedig tudjuk, hogy jelentős feszültséget eredményeznek. Gondolunk itt a lakáshiányra, vagy az óvodák 140—150 százaiékos zsúfoltságára, a mostani tanteremhiányra stb. Vannak olyan feszültségek is. amelyeket pártunk tudatosan vállalt. Ilyen például a munkaerő-átcsoportosítás. Azzal, hogy a munkaerő-gazdálkodás jobban megfeleljen a gazdaság valódi igényeinek, elvben mindenki egyetért. De. amikor öt-tíz embernek ú.i szakmát kell tanulni, máshová kell mennie dolgozni, akkor már jelentkeznek • feszültségek. A munka szerinti bérezés szándékával is elvben teljep az egyetértés, de amikor hatása a borítékban jelentkezik. vitákkal, kcvifliktusokkal jár. Ilyenkor nem az a feladatunk, hogv visszalépjünk, hanem jól megértetni, hogy ezt. a konfliktust miért vállaltuk, miért akarjuk, mi lesz az eredménye, ha szándékunkat végrehajtjuk. Adódnak „látszatellentmondások" is. Ilyen volt például az. hogy a múlt év vége felé az ötnapos munkahét bevezetését voltak. akik nerp vívmánynak. hanem „nyűgnek" tekintették. Mintha valami sorscsapás lenne. hogy kevesebb lesz a heti munkanap, több a szabadnap: kezdetben számos ellenvetés volt mind a közvéleményben, mind a sajtóban. Tapasztalataink szerint a három műszakosok többsége kedvezően fogadta az ötnapos munkahetet. Az egy műszakosok, főleg az alkalmazottak körében volt ellenérzés, miután az ebédidő nem számít maid bele a fizetett munkaidőbp. Sok csalad aggódott a gyermekintézmények. az egészségügyi létesítmények nyitvatartása. valamint a közlekedés öszszehangolása miatt: «erről gondoskodás történt, többirányú tájékoztatással. Nem szabad engednünk, hogy ennek a nagy jelentőségű közérzetjavító intézkedésnek az értékét, pozitív hatását lerontsák a bevezetéssel — mint minden újjal — együttjáró részproblémák, azok túlhangsúlyozása. N

éha meglepi a közvéleménvt egy-egy intézkedés is. Napjainkban például sokan felteszik a kérdést, nem jelent-e ideológiai kompromisszumot. korábbi elveinktől való visszalépést a kisszövetkezetek. kisvállalkozások, társulások lehetővé tétele. Sokan a ..magántőke" felhalmozódásától, egyfajta „kapitalizálódástól" féltik társadalmunkat. Vannak. akik ..kivont karddal" próbálják védeni a szocializmust a „második gazdasággal" szemben. Itt iórészt „visszaköszönnek" a háztáji fejlesztése során felmerült nézetek, bár azt hittük, hogv ezeket már nemcsak az agitáció. hanem az élet is mindenki számára megválaszolta. A párt politikájának alapelve nem változott, a folyamatosság megvan. A másodlagos gazdaság neve is utal rá. hogv csak másodlagos. Az első számunkra a szocialista ipar és mezőgazdaság, a szolgáltatás stb. A lakosság ellátása. a szocialista szektor bizonyos tehermentesítése, az egészséges versenyszellem kialakítása azonban valamennyiünk érdeke. Intézkedéseinkkel nem adjuk fel a szocialista tulajdonviszonyokat. csupán hasznosítani szeretnénk a töredékmunkaidőt. a kisebb magánbefektetéseket. az egészséges vállalkozó szellemet, a közösség javára, és az egyén hasznára is. A sorrend azonban lényeges. Különben sem növekszik e társulások száma annyira hogy aránytalan elszaporodásuktól kellene tartani hiszen a résztvevőknek komolv feltételekkel. nagy felelősséggel és a vállalkozás kockázatával is szembe kell nézniük. Propagandamunkánkban nem a csak múltbanézésre. vagy valami öncélú történelmi leckére kell törekednünk. Lenin írja egy helyen: „Feleleveníteni a múltat anélkül, hogy a jelenre és a jövőre gondolnék. számomra bevallom, erőmet meghaladó feladat volna." Feladat valamennyiünk számára, hogy a múfrt tudatosítása tehát ne csak „történelmi jegyzőkönyv" legyen, hanem a mának és a jövőnek szóló tanulságokat emeljük ki. Egy tisztességes és reális optimista jövőtudatot kell a párttagságban. a felnőttekben és az ifjúságban kialakítani. Melyek a pártszervezeteink és a kommunisták előtt álló legfontosabb teendők? A leghatározottabban bírálnunk kell mindenféle passzivitást és téveszmét Bírálnunk kell az olyan nézeteket. amelyek a társadalom erőfeszítéseit cinikusan ítélik meg. Bírálnunk kell az eseményekre való lassú reagálást. 'Vissza kell nt»sítani a sötét lakkozást, a hibák egyoldalú kiemelését Mozgósítani kell a párt. a társadalom törekvései melletti kiállásra. Képviseljük és erősítsük vívmányainkat a bizalom és a problémákra való éber odafigyelés egységének gondolatát. A párt vezető szerepe és tömegkapcsolata egyaránt fontos, és ebben a politikai meggyőzés a döntő módszer. Hazafiságunk és internacionalizmusunk, a Szovjetunióval való barátság eevsége — amely nemzeti ügyünk lett az évtizedek során — tükröződik az agitációban és a propagandában is. Jobban kell ismerni a [közvéleményt. A közvélemény megismerése azt szolgálja, hogy a helyi, a megyei, az országos vezetés tájékozott legyen arról, hogy az fynbereket. mi foglalkoztatja. mire kell reagálni. Javítani kell tehát az információs munkát. De sokkal jobban kell csinálni a tájékoztatást is. A pártnak megvannak a tájékoztatáspolitikái alapelvei, de annak optimális megvalósítása még sokszor nem sikerül. A tömegkommunikációs tájékoztatás mellett nagymértékben javítanunk kell a párton belüli és kívüli szóbeli tájékoztatást. Nagyon sokszor kapnak tájékoztatást a vezetők különböző csoportjai, de az információk olykor valahol elakadnak. Ne tekintse senki személyes „hitbizománvának" a kapott információkat hanem azokat a szükséges rrélységben a legrövidebb időn belül adja tovább. Próbáljuk meg intenzívebbé tenni a kiscsoportos tájékoztatást. A pártnaoiaink) gyakran ma még tömeggvűlések. mert — ha már eljön az előadó — hadd beszéljen ötszáz embernek. Kell ilyen a jövőben is. de ennél hatékonyabbak a 15— 20 emberrel való beszélgetések. Vonatkozik ez a felnövekvő ifjúságra is. A

belpolitikai munka jelentős feladata a konkrét helyzetek konkrét elemzése, ott helyben és minden szituációban. Amikor a helyi munka alapos elemzésének elmulasztása miatt felsőbb szerveknek kell beavatkozni, az már nem népszerű sehol sem. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük minden területen legyen a helyi intézményi, párt-, állami, társadalmi és tömegszervez.eti vezetés a politikai munka érdemi gazdája. KONCZ JÁNOS (Vége.)