Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-17 / 40. szám

4 Szerda, 1982. február 17. 4 II szovjet hadsereg harca Szeged felszabadulásáért 2

A 2. Ukrán Front fő" parancsnoksága október 6-án megindította támadását. A támadási terv- az 33. hadseregnek (parancsnoka Managarov altábornagy) azt a feladatot szabta meg, hogy október 10-ére a tiszai terepszakaszon érje el a folyót. majd október 12-ére a Kenderes—Szapárfalu—Tina—Szeged vonalig jusson előre, és Szolnoktól Szegedig hídfőállásokat foglaljon el a Tisza nyugati oldalán, Az 53. hadsereg támadásának fő iránya a Tiszántúl középső resze a Maros és a Fehér-Körös közötti terület volt A szegedi hadműveletekben érdekelt egységek a hadsereg balszárnyán elhelyezkedő 87. hadtest 338 „wewnyeszenszkl* lövészhadosztályáhoe tartoztak. Maga a hadosztály 1944. szeptember 0-lg, a bulgáriai hadművelet befejezéséig a 3. Ukrán Front 37. hadseregében harcolt. Szeptember 9-e után a 3. Ukrán Fronthoz átcsoportosították és szeptember 18-án már az Arad körüli harcokban találjuk ar. egységet. A hadosztályt Bukarestben feltöltötték, motorizált és technikai egységekkel megerősítették. Gazdag harci tapasztalatokkal i-endelkezett. Részt vett Makó és a korábbi makói járó* községeinek felsznbaditúaában, Így a magyarországi harcokról is tapasztalatokkal rendelkezett. Feladata az volt, hogy a Tisza—Maros . betorkol lásátói északra hídfőket foglaljon el a Tisza nyugati partján és a 46. hadsereg egységei számára lehetővé tegye a város elfoglalását. A 2. Ukrán Front pa-r mnesnoksága a front balsrárnyát Jelentő 46. hadsereg (parancsnoka Slemln altábornagy) feladatát úgy határozta meg. hogy október B-ig a Tisza—Maros torkolattól délre egészen a Tisza —Duna találkozásáig (Titelig) jusson ki a folyóig, majd október 10-ig foglalja el Szegedet es építsen ki hídfőket Szegedtől délre, jugoszláv területen, Zenta és Óbecae (illetve — Ads—Mohol) térségében. Után* tartó* védelemre kellett berendezkedni * Tisza és « Duna mentén. Szeged irányába a 46. hkdsereg Jobbszárnya, a 37. gárdalövész-hudtest támadott (parancsnoka F. Sz. Kolcsuk vezérőrnagy volt). A hadtest súlyos veszteségeket szenvedett a romániai — Jasi körüli — illetve az azt megelőző dél-ukrajnai harcokban. Románia knpituláeiója után kevés idő állott rendelkezésre, mert gyorsított (erőltetett) menetben vonult a temesvári csoporIraltáal körletekhez. A hadtest feltöltése — elsősorban a romániai hadifogolytáborokból kiszabadult szovjet katonákból — még a bánáti hadműveletek, a tiszai felvonulás idején ls tartott és ez kétségtelenül késleltette a hadműveleti tervek megvalósítását. A szovjet hadsereg felszabadító erőivel szemben álló magyar katonai erő számbelileg jelentős volt ugyan, de katonai értékét tekintse alatta maradt a szovjet hadseregnek. gyenge és dezorganizált volt. harci értékét a megjelent müvek sokoldalúan elemzik. (Szinte kizárólag tábort póttartalékos egységekből ' állott, legénységének zöme hiányos fegyverzetű és felszerelésű volt.) Szeged védelmi sávjában az 5. és 23. magyar tábori póthadosztály harcolt és csupán egy jelentősebb német fronterő tevékenykedett. a 4. SS rendőr-páncélgránátos hadosztály (parancsnoka Schmodo* SSbrigadeführer és a WaffenSS vezérömaEYu), amely viszont komoly katonai erőt képviselt, önálló páncélos osztállyal ts rendelkezett. (30 db Panther V-vel). A magyar és német hadosztályokat az LVII. német páncélos hadtestnek rendelték alá, amely október 3-én Tordáról érkezett Szegedre, A hadtest csak vezetési törzsből állt, hadtestközvetlenjei a jasi—kisinyovi csatában teljesen megsemmisültek. (Parancsnoka Friedrich Kirchner páncéloatábornok volt,) A nagy harci tapasztalattal rendelkező, jól kiképzett é» motorizált szovjet egységek elsöpörték a 3. magyar hadsereget és pár héttel később, 1944. október végére a Szeged sávjában ls védekező IV. (Szeged felszabadulása után VIII.) magyar tartalék hadtest a tlMzal vonal védelme, majd a Duna—Tisza közötti harcok következtében szétzüllött, teljesen szétesett. katonailag megsemmisült. A szovjet csapatok előretörése Szeged felé két Irányból bontakozott kl. Temesvár körzetéből a 46. hadsereg október 6-án Indította el a támadást, amelyhez október 7-én kapcsolódott a 228. lövészhadosztály Makóról Indított harca. Október 5-én a Fretter Pico hadseregcsoport még azt tervezte. hogy az LVH. német páncélos hadtest alá rendelt ún. támadócaoport — amely a német 4. SS rendör-páncélgránáto* hadosztályból, a 20. és 23. magyar tábori póthadoaztályból, valamint az 1. magyar páncélos hadosztályból állt (az utóbbi Makó—Tótkomlós térségében helyezkedett el). —Szeged térségéből a Maró* két oldulán kelet felé, Aradra kellett hogy előrenyomuljon. A támadást október íjra tervezték, és ezen a napon u német 4. SS rendőrpáncélgránátos hadosztály a Klkinda—Gottlob—Posac vonalon támadásba ls indult, a magyar hadosztályok Makót a Maros mindkét oldaláról támadták. A támadások — kisebb térnyerés után — a szovjet védelmi vonalakon fennakadtak. Október 6-án, valójában a szovjet csapatok átütő erejű csapása bontakozott ki. Temesvár felől a 46. hadsereg 37. hadtestje két irányból támadott. Az északi támadó ék Nagyszentmiklós— Kiszombor irányába nyomult előre, és a német erőket súlyos harcokban szorította vissza. A déli támadócsoport — jelentős páncélos és gépesített egységekkel megerősítve — Klkinda irányába fejlesztette ki támadását. Klkinda, ahol a német hadosztály fő erői védekeztek, még a nap folyamán felszabadult, és a német-magyar erők 20—30 km-rel az egész vonalon hátrább szorultak. Október 7-én már a Csóka—Valeani— Nagyazentmiklóo—Csanád vonalon harcoltak, de délutánra a Kanizsa—Kiszombor vonalra szorultak viszsza. Másfél nap után az északi támadó ék hareai ls nagyobb sikerrel jártak, ezzel a bánáti német és magyar erők helyzete válságosra fordult. Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyéken SZEI — a szegedi egyetemi ifjúság politikai szervezete a második világháború idején Kanyó Ferenc (Folytatjuk.) A „HALDEX" 1959 óta működik — mindkét ország hasznára — a tatabányai és a lengyelországi alaski bánvák közös vállalkozása. a „HALDEX". gmelv magyar eljárás hasznosításával a meddőhányók addig füstölgő, szürke tömegéből értékes fűtőanyagot nver vissza. A sluski meddőhányókból eddig hétmillió tonna szenet overtek kl. s az egykor kietlen! egészségtelen levegőiű tálon ma erdők snriadnak. út lakótelepek épültek. A szénbányák hulladékanyagának hasznosításárn kidolgozott technológiát azóta tökéletes Itet lék é« egvre jobb hatásfokkal dolgoznak a két omzág szakemberei. Nem csupán a ráfordításokon, de a haszon összegén ls megosztozik a két fél. Közösen fáradoznak azon, hoav másutt is elterjesszék a több mint húsz éve alkalmazott meddőkirrverési technológiái. 1 Erre — a megfelelő gépek szállításával e°,vide.jü!es — Európa és Amerika több országában mar sor került ígv többek között Ausztriában és Törökországban hasznosítják a „HALDEX" segítségét. Jelenleg Csehszlovákia érdeklődik: az eljárást az ostravai es a karvinai szénmedencében szeretnék — fölea környezetvédelmi szempontból — meghonosítani. (BUDAPRESS—1NTERPRESS) A S2E1. mint szervezet nem sorolható az egyértelműen haladó politikai ifjúsági szervezetek közé. Ennek ellenére említést lehet tenni róla, mivel tevékenységében, főleg egy-egy munkaközösségen belül voltak olyan törekvések, célkitűzések, amelyek jelezték, hogy o- egyej temi hallgatásán ''au részé. | ben arás volt a szándék a i válás társadalmi problémák j feltárására, megismerésére, s az általuk helyesnek vélt megoldás felé próbáltak lépéseket 1* tenni. Az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételét szabályozó 1940:39. tc. a vallásés közoktatásügyi miniszter hatáskörébe és felügyelete alá helyezte a felsőoktatást intézményekben működő ifjúsági egyesületeket, Az 1940—4l.es tanévtől e törvénycikk szellemében megkezdődött egyfaltu egységes diákszervezet megalakítása. <wk a kísérlete, ami elég i sok nehézségbe ütközött a I már régóta működő Ifjúsági szervezetek ellenállása miatt. Az egyetemek közül először Szeneden jött létra <m a hallgatásán jelentős részét átlaga diákszervezett, a turullsta bajtársi szövetségek és egyházi ifjúsági szei-vezetek mellett. A Szegedi Egyetemi Ifjúság 1940 decemberében alakult meg. Megalakulásában jelentő* szerepet Játszott az egyetem lektorának. Szent-Györgyi Albertnek az egvenisége, pedagógiai gondolkodása is. Szent-Györgyi ú.i kapcsolatot akart klalakitapi a tanár és diák között, olyant, amely „nem választja al a vadat a ka'.edrától'' — vallotta. Az ogye'em feladatának tartotta az oktatáson túl u közéletiségre való előkészítést, amelyét úgy értelmezett, hogv az a szaktudáson kívül * „jellem, es szellembeli tv. wjdanságok" egész sorát kívánja meg. Ezzel a feladattal hozta összefüggésbe az új. egységes egyetemi Ifjúsági szervezet megteremtesét. amely a diákságnak az egyetemen belül adna lehetőséget a sokirányú fejlődésre. A szervezet kiépítésével, a programok kidolgozásával egyidejűleg a SZEI vezetősége. tagsága. Szent-Györgyi hathutóit közreműködésével Á dolgozó anyák pótszabadságáról M. J.-né szegedi olvasónk munkahelyén vita van arról, hogy a többgyermekes anyákat megillető pótszabadságot hogyan kell érteni. Olvasónknak húrom 14 éven aluli gyermeke van. Eddig a gyermekek után 9 nap fizetett szabadnapot és 2 nap pótszabadságot kapott. Szeretné tudni, hogy az új rendelkezések szerint változott-e a trtbhsry ertnekes anyák szabadsága, s ha Igen, hogyan alakult? A dolgozó anvákat a korábbi munkajogi szabályok szerint — három vagy több — 18 éven aluli munkaviszonyban nem álló gyermeke után pótszabadság; a 14 éven aluli gyermekek után pedig fizetett szabadnap illette meg. A fizetett szabadnap a gyermekét, egyedül nevelő apát is megillette. Az út rendelkezések szerint a három vagv több gyermekes anvák pótszabadságát valtozatlan-mértékben és feltételekkel biztosítlak. Ezek szerint a dolgozó anyának az általa gondozot 18 éven aluli és munkaviszonyban nem álló három gyermeke után. éyi két, é« minden ilyen gyermeke után ugyancsak két. de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság Illeti meg. A fizetett szabadnap ezentúl ugyancsak pótszabadságként Jár az eddigivel azonos mér. tékben: a 14 éven aluli gyermekek számától füpgően egy gyermek után kettő, két gyermek után öt; legalább három gyermek után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. A gyermeküket egyedül nevelő apák továbbra is csak a 14 éven aluli gyér. mekek után táró pótszabadságra logosultak. Az úi rendelkezés szerint a dolgozó anvának és gyermeküket egyedül nevelő apának Járó — az eddlci pótszabadsággal és fizetett szabadnappal számszerűen megegyező — pótazabadnappal számszerűen megegyező — pótszabadság és a korábbinál hosszabb szabad időt biztosit, mert a munkanapok szerint változatlan mér.tékű pótszabdság a heti szabadnap beszámításának megszüntetése folvtán hoszszabb szabadságot ielent. Például a két 14 éven aluli gyermek esetén iáró 5 mun. kanap pótszabadság egv teljes hét szabadságot ielent. A pótszabadság alkalmazása szempont iából a gyermeket először a születésének évében. utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizennegyedik ( tizennyolcadik) életévét betölti. Olvasónk eddigi rendelkezések szerint 9 munkanap fizetett szabadnapra és két munkanap pótszabadságra volt iogosult. ami két hétnek felelt meg. Az ó,1 rendelkezések szerint pedig 9 4-2 "munknnap pótszabadságra iogosult. ami két hét. nek. és eev munkanap pótszabadságnak felel meg, tt munkaviszonya alapián iáró rendes szabadságon felül. Dr. V. M. létrehozott egv tói felaaerelt diákklubot, ahol az egveteml»ták kulturáltan szórakozhattak, Igen gyorsan létreJött a SZEI Színjátszó Társasága is, amely 1941 tavaszán nagy sikerrel adta elő Szegeden és máshol Shakespeare Hamletjét. A SZEI támogatta az egyetemi énekkar munkáját, később az énekkar szervezetileg i* hozzá tartozott. Kulturális tevékenységét segítették a tanárok. Sik Sándor irodalomprofesszor nagv figyelemmel kisérte a színláUzáson túl a Szép Magyar Szó munkaközösség tevékenységét. A fővárosi és helyi sajtó nagy elismeréssel írt az ifjúsági szervezet kulturális tevékenységéről, elsősorban a színjátszók munkájáról. A SZEI megalakulása, kezdeti tevékenysége ilénlc sajtóvisszhangot váltott ki" a szélsőjobboldali, nvilas lapok általában támadták, h liberális polgári ellenzék pedig Inkább védelmébe vette a szervezetet. főleg annak szellemi életrehívó. ját, Szent-Györgyit, A jobboldali lapok egyebek mellett zsidópártolással is vádolták a SZEI-t. SzentGyörgyi a vita során a Smgedl Egyetembarátok Egyesületében, ahol vezető értelmiségiek számára tartott előadást. elutasította a fajgyűlöletet: „Aki fali. vagy nemzeti gyűlöletet hirdet, ellensége hordjanak" — hangsúlyozta, Elsősorban az 6 személyének köszönhető, hogy a SZEI tevékenységének első évében, Szent-Györgyi rektoraága ideién, nem került olyan mértékben előtérbe a fajgyűlölet, mint 1942 tavaszán. amikor a SZEI ve. zetősége szélső-égés .jobboldali, antiszemita tüntetés élére állt, * az egyetem vezetésétől numerus nuilus iudeorumot követelt. A SZEI eszmeiségét, világnézeti, politikai arculatát természetesen nem lehet megítélni kizárólag e tüntetésből levont következtetésekkel. Az ifjúsági szervezet speciális munkaközösségeinek programja, tevékenygége mutatja azokat a törekvéseket, amelyek szintén sajátjai voltak. Jelentős szerepet játszott a SZEI munkáiéban a Mag"nrsá«i«moreÜ Munkaköz<>sség. amelynek a magvát 25—8!) egyetemista alkotta. A munkaközösség tagjai hetente előadásokat hall itattak. vitákat rendeztek. Többek között Bálint Sándor « szegedi népéletről. Eperjeseii Kálmán Dél-Magyarország településtörténetéről. Sik Sándor a magyar rltmi. káról. Szögi Endre a magvar népzenéről tartott előadásokat a hallgatóknak. A munkaközösség fel akar. ta újítani a Szegedi Fiatalok falukutató mozgalmát. Ehhez segít«éget kaptak Ortutay Gyulától, aki elméleti előkészítőt tartott, eav néprajzi gyűjtőmunkához. A kutatás során u hallgatók népmeséket, népdalokat, néphiödelmeket. népi játékokat, népszokásokat gyűjtöttek. a kutatás eredményét u szemináriumokon megvitatták, inaid publikálták is. A Szegedi Híd — a SZEI lapia — 1942 tavaszán eredményes tápéi gyűitőmunkáról tudósított. A Magyarságismereti Munkaközösségnek talán legemlékezetesebb, igen széle* körű sajtóvisszhangot kiváltó tevékenysége az 1942. január 7-e és 22-e között rendezett naruszttunfolyam. vagy népfőiskola. A munkaközösség a tanfolyamot az Ukolánkivüü Népművelési Titkársággal s egyházi Ifjúsági szervezetekkel közösen szervezte, harminc Szeged környéki psrasztfiatal számára. Ez volt az országban az első népfőiskola, amelyet egyetemi hallgntóság szervezett. A munkaközösség tanuraik segítségével állította össze a tanfolyam programját, amelynek során Irodalmi, történelmi, földrajzi. néprajzi. egészségügyi előadásokat tartottak egyetemi tanárok. sZEl-tagok, néhány előadást pedig Szeged város vezető tisztségviselő). Az előadások elsősorban az érdeklődést akarták felébreszteni a parasztflatnlokban. az Ismeretszerzés utáni vágyat. Az előadásokon kívül viták, eszmecserék a falu helyzetéről, a parasztság életéről, sportfoglalkozasok. népi játékok, népdalórák. vallásos foglalkozások szerepeltek a programban, Meg kell még említeni az úgynevezett látóutakát, amelyek során mintegy .szemléltetésként, a parasztfiatalok megismerkedtek a város ecv-egy létesítményével. például mezőgazdasági kísérleti állomással. erdősítési kísérletekkel. egyetemi Intézetekkel, a múzeumrr)al stb. A tanfolyam hallgatói önkormányzatban éltek; maguk választottak bírót, jegyzőt, képviselőtestületük volt, A parasztfiatalok közül néhányan a felszabadulás után a NEKOSZ-ba kerültek. Mi volt az egyetemisták célja ezzel a kéthetes találkozóval? A Magyarságismereti Munkaközösség vezetője a Szegedi Híd-ban ígv fogalmazln meg: „...ablak a falu feli, amelyen át közvetlenül megismerhetjük a magyar parasztságot a fiatalságban. másrészt szolgálat a magyar jövő építésében... a mi számunkra életszükséglet •,." öntudatoeítani akarták a parasztfiatalokai. lerombolni bennük a kisebbrendűség érzését. A parasztság szemszögéből elutasították a városi proletársorsot. amely a legtöbb esetben a parasztság kilátástalan helyzetéhez hasonló állapotot jelent. Társadalomíelfogásukban általában a népi írókat tekintették példaképüknek. Nagy hatással volt ráiuk Németh László. aki több előadást tartott a fiatalok számára, A parasztság sorsa és az értelmiség Rzerepe, elhivatottsága mélyen foglalkoztatta az iftúsáRl szervezet tagságát, de általában az egyetemistákat. Népiesség, pamsztromantiku, az értelmiség vezető szerepe — ezek a gondolatok keveredtek a „szegedi gondolat" jegyeivel, az antiszemitizmussal is a SZEI fennállásának egész Ideje alatt. Az egyetemi ifjúság világnézeti-politikai arculata ellentmondásos, bonyolult volt: voltak közöttük szélsőségesen lobboldallak. de jószándékú.y a társadalmi problémák megoldásához utat keresők is. Tóth Forcncné Udvari sakk Parkba való, nagyméretű sukkjátékot készítettek a Veszprémi Vegyes- és Háziipari Szövetkezet faesztergályosai. A figurák negyventáblát hűsz centiméter élű nógyzetlapukból állították össze. Az űj terméket a művelődési házuknak, • iskolákötven centiméter magasak, a nak kínálják.