Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

Szombat, 1982. Január 5. 11 mmnzxzDM. A gyógyultakról alig hallunk... Küzdelem a daganatos betegségek ellen A

daganatos betegségekkel való foglalkozás jelentősége napjainkban egyre nő. Magyarországon évente mintegv 25 000 daganatos beteg hal meg, több mint 120 000-re tehető a betegséggel nyilvántartottak, s közel 27 000 az évi új betegek száma. A betegek kor szerinti megoszlása is azt mutatja, hogy számolni kell a rosszindulatú daganatok társadalmi súlyával: nőknél minden negyedik, férfiaknál pedig minden ötödik daganatos beteg 50 éven aluli. Érthető tehát, hogy a daganatos betegségek nemcsak az orvost közvéleményt, hanem az egészségügyi kormányzatot, sőt azon túlmenően egész társadalmunkat foglalkoztatják. Már nem utópia A tudósok szerint a daganatos betegségek kb. kétharmada ismert okokra vezethető vissza. Az ember tűrőképességét meghaladó ionizáló sugárzás, a környezetünket szennyező kémiai anyagok hosszú sora és más biológiai hatások egyaránt lehetnek rákkeltő tényezők. A környezetvédelem biztosítása a rákmegelőzés egyik legfontosabb feladata. A radioaktivitás daganatkeltő szerepére Intő példa a nukleáris robbantások során szerzett sok szomorú tapasztalat. De ugyanez mondható el a kellő sugárvédelem hiányában végzett ipari vagy gyógyító tevékenységre is. amely sok esetben daganatos betegséghez vezet (pl.: leukémiához). Túlzott ibolyasugárzásnak kitett bőrön is gyakrabban keletkezik rák. A daganatkeltő tényezők hoszszú soraiba sorolhatjuk a helytelen táplálkozási szokásokat, a nitrozaminnal szennyezett vizet, vagy a műanyaggyártás alapanyagának, a vinikloridnak a belégzését 6tb. Az eddigi megfigyelések és tapasztalatok ^alapján elmondhatjuk. hogy a ' rák keletkezésének ugyan még nem minden, de számos okát már ismerjük, ezért a daganatos betegségek megelőzése napjainkban nem utópia, hanem realitás. Ennek érdekében szükséges az, hogy a környezetvédelemben hathatós intézkedések történjenek, és világosítsuk fel az embereket a káros szokások (dohányzás, helytelen táplálkozás. elhanyagolt sexualis hygiéne) kiküszöbölése tekintetében. A daganatos betegségek felismerése területén, a daganatellenes küzdelemben, elsősorban az ún. rákmegelőző állapotok felfedezésével érhetjük el a legnagyobb eredményt. E betegségek ugyanis hosszú ideig tünetmentesek, azonban szűrővizsgálattal felismerhetők és meggyógyíthatok. A szűrés módszereit főként a méhnyakrákra, kisebb mértékben az emlőrákra dolgozták ki. Az érintett női lakosság mintegy egyötödét vizsgálják évente, ami kevésnek mondható. Megfelelő szervezettséggel a méhnyakrákot ugyanúgy fel lehet számolni, mint pl." a tbc-t. Ehhez azonban mintegy 2 millió nő szűrésére volna szükség. Ezt a hatalmas munkát az onkológusok egymagukban — jelenlegi kevés számuk miatt — nem tudják elvégezni Ennek kiküszöbölése érdekében célszerű lenne a nőgyógyászokat ls bevonni, akik minden egves nőgyógyászati vizsgálat alkalmával a szűrővizsgálatot is elvégeznék, melynek alapjául a cytológiai vizsgálat elvégzése szolgálna. m Hasonló szűrést kellene megszervezni az emlőrák felkutatásában is. Ezt részben a nőevóc. gyászati vizsgálattal kapcsolatban részben a tüdőszűrés alkalmi v a' végeznék el. A kö'elező tüdőszű-é vizsgálat a ko-ai tüdőrák felismerését szolgálja. További lehetőségek vannak a bőrön. a szájüregben. a gégében levő daganatok és rákmegelőző állapotok felismerésére, de ide sorolhatjuk a végbél- és a prostatadaganatokat is. Sainos. ma még nincs általános. minden szervre vonatkoztatható rákszűrés. ez a jovö feladata. A rákmegelőző állapotok és a korai rákok gyógyíthatósága megoldott Nemcsak az idősek betegsége A daganatos betegek gyógyítása a daganatellenes küzdelem központi kérdése. A közvélemény még ma is úgy tudja, hogy a rák gyógyíthatatlan. Ezzel kapcsolatban az az igazság, hogy nem a rák, hanem az előrehaladott. későn felismert és a szervezetben már szétterjedt betegség a gyógyíthatatlan. Magvarországon az összes daganatos betegségek kb. 40 százaléka véglegesen gyógyítható, a betegek további 30 százaléka pedig tartósan tünetmentessé tehető. Csak a fennmaradó kb. 30 százaléknyi beteg számára nincs lehetőség jelentős segítséget nyújtani. Nagv általánosságban azt szokták mondani, hogy a rák az öregek betegsége. A valóságban nem így van. mert pl. a nőgyógyászati • rákok közel egyharmada 50 éven alul jelentkezik, s ezek nagy százalékban gyógyíthatók. A gyógyítás ma az ún. komplex therápiára épül. mely magában foglalja a sebészeti, a sugaras és a gyógyszeres kezelés célszerű, kombinált alkalmazását. A daganatos betegségek gyógyíthatóságáról — sajnos — kevesen tudnak, mert a közvélemény e kérdésben egyoldalúan tájékozott. Ez annak tudható be — mint ahogy mondani szokták —, a halottakról gyászjelentés készül, a gvógyultakról viszont alig hallunk. Ugyanis nem akad olyan beteg, aki vállalkozna arra. hogy az esetleges csonkító műtétéről és annak sikeréről nyilvánosan beszámoljon. Ezért volna fontos a közvélemény helyes és őszinte tájékoztatása. A daganatellenes küzdelem szervezettsége Magvarországon nagy múltra tekinthet vissza. Már 1952-ben megalakult az Országos Onkológiai Intézet. és Európában az elsők között voltunk az onkológushálózat megszervezésében. Elsőként a méh nyákrák elleni küzdelem került ' napirendre, megszervezték a cytológiai vizsgálat lehetőségét ls. A szervezés eredményeként emelkedett az időben felfedezett korai méhnyakrák esetek száma. A hagyományok útján A daganatos betegek rehabilitációja viszonylag új kutatási terület, jelentősége azonban egyre nagyobb. Az onkológiai betégek rehabilitációját két fő irányban kell végrehajtani: éspedig a fizikai és a pszichológiai rehabilitáció irányában. A fizikai rehabilitáció célja a funkció helyreállítása, mely főleg az orvos feladata. A pszichikai rehabilitáció feladata a sérült egyén lelki alkatának helyreállítása, és a társadalom hasznos tagiaként való beilleszkedésének elősegítése. A leírtakból megállapítható: a dagánatos betegségek felismerésével és gyógyításával kapcsolatban a közvéleményt megfelelően tájékoztatni kell. Éspedig: tudatositani. hogy a rákos betegségek egy része megelőzhető, és ebben a környezeti ártalmak kiküszöbölésének nagy szerepe van; továbbá, hogv az időben diagnosztizált daganatos betegség gyógyítható. Különös nyomatékkal fel kell hívni a figyelmet a rákszűrés fontosságára Befejezésül Idézem Eckhardt Sándor professzor sokszor elmondott szavait: „A ráktól nem félni, hanem tenni kell ellene." DR. HETYEI PAL Sárközi György Szegeden Sárközi György (1899—1945) nevét s munkásságát az Irodalomkedvelők jól ismerik. Mint a Válasz szerkesztője s kiadása anyagi föltételeinek egyik biztosítója, mint a nagy hírű Aíogyarorszáa felfedezése c. sorozat kiadó szerkesztője, s nem utolsósorban. mint író jelentős alakja volt a két világháború közötti magyar szellemi éleinek. írói s irodalomszervezői teljesítménye ma is számon tartandó teljesítmény. művelődésünk történetének szerves része. Szegedi látogatásáról s kapcsolatáról azonban a kutatás nem tud. Pedig járt a városban, s találkozott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának néhány tagjával is. Buday György Szegeden őrzött levelezésében. — ennek is- . meretét dr. Buday Margitnak köszönhetem — számos Sárközilevél van. E levelekből kiderül, hogy Sárközi és Buday közt 1936ban (s részben még 1937-ben is) 6zoros kapcsolat volt Mint az Athenaeum könyvkiadó- lektora. Sárközi szerkesztette azt a Mauriac-kötetet (Jézus élete), amelynek kb. félszáz illusztrációját Buday György metszette fába. (E metszetek java 1937-ben nagydíjat nvert a párizsi világkiállításon, jóllehet a részt vevő művészek között olyan nagyság is szerepelt, mint Picasso!) Kapcsolatuk azonban. nem reked meg a könyv kiadásának megbeszélésénél, az ügyintézésnél. Buday írt a Sárközi szerkesztette Válaszba is. Sárközi pedig Szegeden is meglátogatta az akkor már jónevű fametszőt. Budayhoz írott levelet " közt fönnmaradt egy levelezőlapia (kelte 1936 szept. 6.). amelyben érkezését jelezte: Kedves Barátom. Kedden minden valószínűség szerint Szegeden leszek. 11-kor érkezem Ha időd és kedved van naa :on örülnék, ha együtt lehetnénk. Addig is ölel Sárközi György A lap címzése: Ns Buday György úrnak Szeged Ze rge-utca Érkezése tervezett naoia. kc'd: %-evtember 8. volt. Sárközi ezen a raroii minden va'ószi ,ű-éi' szerint valóban meg is fordu't a vái-sban. Szeptember 29-i ía Maurac-kötet tervezett kivitelezéséről tudósító) levelének egy bekezdést legalábbis ezt teazo'ia „A magam részéről — uta ekkor Btdaynak — még megköszönöm Neked azt a kedves fogadtatást és kalauzolást, amelyben Szegeden részesítettél ba-átaiddal együtt. Nagyon jó érzésekkel jöttem haza tőletek." Sajnos, források híján, egyelőre nem tudjuk, e találkozón a Szegedi Fiatalok közül kik vettek részt. A Művészeti Kollégium több tagja (Ortutay. Radnóti. Reitzer stb.) ekkor már nem élt a városban. így ők aligha lehettek a vendéglátók között. Gáspár Zoltán azonban még Szegeden volt. így ő találkozhatott Sárközivel. S valószínűleg Szegedre érkezett ekkor Erdei Ferenc is. Ö ugyan ekkor már Makón élt s dolgozott, de tudjuk róla. gyakran (egyes adatok szerint hetente) megfórdult a városban; Budayval találkozott, az Egyetemi Könyvtárban kutatott stb. S neki Sárközivel egyébként is volt közös dolga; a Futóhomoknak, amely akkoriban készült, szintén Sárközi volt a kiadói szerkesztője. A könyv nyomdai kéziratán kezevonása, korrekciós javaslatai ma is láthatók. — Természetesen a találkozáson (Budayn. Erdein és Gáspáron kívül) még mások is jelen lehettek. Hogy miről folyt a szó közöttük, csak találgathatjuk. Valószínű azonban, hogv a Mauriackötet megbeszélnivalói mellett szóba kerültek a Válasz és a Futóhomok kiadásaínak kérdései. a közélet úi fejleményei s más aktuális hírek, események. Érdekes, hogv Budavék a várossal ls megismertették Sárközit. A vendéglátás e formáia. úgv látszik, szokásuk volt: korábban. tudjuk, ugvanígy tettek a Szegedre láfogató Kner Imrével.. Veres Péte-rel. Illyés Gyulával s másokkal ls. Te-mó-zetíson e- a találkozás. Sárközi e szegedi lítogatása. látszólag, apró. említésre sem nagyon érdemes epizód. Az ilven látogatások, az ilyen találkozások voltak azonban azok a szálak. amelyek Szeged szellemi életét — szinte észrevétlenül — a nagv országos tendenciákhoz kapcsolták. LENGYEL. ANDRÁS Élet u t ak mérföldkő vei Túrkevétől Szegedig ...Aztán Id mondta magának. hogy a világon vagyok? Nem értem, miért pont engem, Koós Sándort keresett meg, amikor annyi derék ember van. aki többet, jobbat, szebbet tud mesélni, nálam. Én semmi különöset nem csináltam ... csak igyekeztem tisztességesen élni. Eddigi életem fele a kapitalizmusban telt... és hát kommunista sem mindjárt lettem, nem megy az egyik napról a másikra. Nagy utat tettem én meg Túrkevétől Szegedig! Itt ez a kép a ..Magyarország története" könyvből, látja? „Vörös ruhába öltözött gyerekek üdvözlik a felvonulókat." Ez az első szabad május elsején készült. Balról a harmadik, ez, aki emeli a kezét, az vagyok én. Nem tudom már, ki írta a verset, amelyet én szavaltam az Országház téren. „Itt van úira májút elseje A levegő dallal van tele Zengedezzük hát mi is [dalunk Proletárok, mindnyájan [testvérek vagyunk Hódít a zászló, mit [viszünk,.." — ejnye, tovább nem emlékszem. Bokányi Dezső odajött hozzám, és megsimogatta a fejemet. Azért él bennem eleven emlékként, mert ő, a „nagy ember", a szónok kedveskedett, vaey azért, mert az árvaházban, ahol akkor éltem, ajándék egy simogatás — nem tudom, de ezzel a fényképpel együtt őrzöm ... öt év árvaház után visszamentem Túrkevére, ahol hadiözvegy édesanyám férjhez ment egy amerikás asztalosmesterhez. Nála tanultapi meg a szakmát. Érdekes egy ember volt. Vasárnaponként a ház előtt játszotta gramofonon az Internacionálét. Hiába piszkálgatták a csendőrök, nem ért neki a szó. Asztalossegéd voltam egészen 1932-ig. Dolgoztam otthon, Kevlben, Mezőtúron, Budapesten. Nézze csak. itt ez az újsághirdetés a Népszabadságban, asztalosokat, meg mi mindenféléket keres felvételre a Csepel Művek. Az egykori Weiss Manfréd! Mit kilincseltem harminckettőben, hogy bejussak? Azt nem lehet elmondani. De azt se, hogy felvettek! Kiváltottam hát az iparengedélyt. Tudja, hogy ment egy túrkevei iparosnak? Amikor az első lányom született, nem volt mit ennie a feleségemnek! Másnap jött egy megrendelő — mindjárt lett kenyér. Harmincnyolcban visszaadtam az iparengedélyt, és egy kereskedelmi vállalathoz szegődtem. Aztán jött a háború. Tudja, aki 1944. március 19-e után a keleti fronton volt. ami borzalmat látott, egyszeriben megváltozott a lelkében minden. Kolomea védőkörzetébei még az oroszok ellen harcoltunk, de mire áthelyeztek Prága alá, az egész zászlóalj átállt a szovjet csapatokhoz. Mi német csoportokat segítettünk lefegyverezni. a cseh partizánok és a szovjet katonák Irányításával. Cseh-orosz menlevéllel a zsebünkben Jöttünk hazafelé. Bécs alatt megállított egy szovjet tábornok. „Mennyi ideig voltak a fronton?" „Másfél évig." „Menynyi ideig harcoltak mellettünk?" „Másfél hónapig." „Az kevés, nincs arányban a kettő." Így kerültünk fogságba. Mariupolban — most Zsdanovnak hívják — egy csuda okos emberrel barátkoztam össze. Fél év alatt megtanult oroszul, pedig az elején még én kérdeztem kl tőle a szavakat. Rengeteget tanultam tőle. ö volt Jánossy Lajos. Akadémikus lett. Vele együtt jártam ott az antifasiszta szombatokra. Ott tágult a látóköröm, kezdtem Jobban érteni a politikai összefüggéseket. Még többet jelentett Luckenwald. Az ifjúsági étnevelőtábor. Júniusban vittek át bennünket, szeptemberben indultunk haza. Ezalatt a foglalkozások után minden szombaton odatették elénk a mozijegyet az asztalra — lefoglalt eredeti német filmfelvételeket vetítettek. Többet ért az száz előadásnál, mit követtek el a nácik... Negyvenhat január 10-én értem haza Túrkevére, s 11én már tömeg előtt beszéltem a pártgyűlésen. Elmondtam, hogy apám 1917-ben Archangelszkben halt meg. Én, aki ellenük harcoltam, lehetőséget kaptam, hogy tanuljak, hazajöhessek — építeni, újjáépíteni. Ekkor lettem én kommunista. Megszerveztem a kevi iparosokat, felépítettük az iskolát. Aztán én ls Iskolára kerültem, Hajdúszoboszlóra, utána meg a KlOSZ-hoz, Debrecenbe, innen pedig Nyíregyházára. Titkár lettem. A KIOSZtól az OKISZ-hoz kértek át, ezután megint iskola következett majd Szeged. A megyei KISZÖV-nek titkára, majd elnöke lettem 1951-ben. ötvenhat október 23-án éppen Pesten voltam, s láttam a fölvonulást, szobordöntögetést Két nap múlva Vásárhelven, az akkori megyeszékhelyen Jelentkeztem Bán László MHSZ-szakaszába. hogy védjem a megyei pártbizottságot. Azóta le nem teszem a fegyvert. Október 30-án leszereltem Vásárhelyen, és felszereltem Szegeden, a Tisza-szállóban, a karhatalomnál. Ekkor kaptam meg a felmondásom a munkástanácstóL Elmentem egy gyűlésükre, de kidobtak, „kommunistának nincs helye itt". Aki mondta, később diszszidált. majd diverzánsként tért vissza. Márciusban megszűnt a karhatalom, beléptem a munkásőrségbe. Azt mondta múltkor egy ismerősöm, „bolond vagy te, Sanyi bácsi, hogy hetvenhárom évesen munkásőr vagv?" Erre végiggondoltam az életem az árvaháztól Idáig, eszembe jutott a három lányom és számba vettem mit aHott rt'rem ez a reid*-«-. Hát tudom, bogy ha úira kezdhetném, újra ezt tenném. No. de befejezem, mert elfáradtam: szolgálatban voltam az éjszaka. L Z8. Botár Attila Rekedtes válasz Nvílt lázadás, hogy élek? Jól van. Neandervölgyi csontokért bomoltam, s szoknyákért, estiében engedelmes övekért — ó. napsütés, kegyelmezz! Eső 'eleitett l't. \ ie„erhető testet nem védi ftovény. se tető — s tartozása némi történelemhez: versem sipirc, mert ólomgőzös est lesz