Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

2 « Péntek, 1982. január 8, Kitüntetés I Győri Imre A Szovjetunió Leefelsőbk *** A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának elnökét a magvar és a szovjet nép testvéri barátságának erősítésében szerzett érdemei elismeréseként. 70. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést csütörtökön szovjet nagykövetségen Vlagyimir Pavloov. a Szovjetunió magyarországi nagykövete adta át. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagj". a KB titkára Gyenss András, a KB titkára. Berecz J<\nos. a KB tagja, aj külügyi osztálv vezetőie. i Somogyi Imre. a Központi! Ellenőrző Bizottság titkára. ] Nagy János külügvminiszté- j riumi államtitkár, valamint i a szovjet nagykövetség több | vezető diplomatája. Megyénkbe látogatott tegnap Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője, országgyűlési képviselő. Szegeden dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd Hódmezővásárhelyen dr Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára fogadt ik és tájékoztatták a gazdasági év kezdetének aktuális kérdéseiről. Ezeket követően a KB osztályvezetője — dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szalont. József kíséretében — a F:' Alföldi Porcelángyárába láSzélben, fagyban Viharos széllel érkezett a januári sarkvidéki hideg. Szegeden a széllökések elérték a nyolcvan kilométeres óránkénti sebességet, ezért sokkal jobban fáztunk tegnap, mint ahogy a hőmérséklet indokolta volna. Bár megfagyott a talaj fölső rétege, a homokot így is kergette a szél, károkat okozva a hótakaró nélkül maradt vetésekben. A szélvihar tegnap, a hajnali órákban meghibásodásokat okozott Szegeden az elektromos vezetékekben. Rövid ideig tartó áramszünet volt több jelentős üzemben, így például a vasöntödében, a kendergyárban, a vágóhídon, a kéziszerszámgyárban. a kenyérgyárban stb. Áramkimaradás volt Alsóvároson, Újszegeden, Rókuson. az új lakótelepen is. togatott, ahol Gál Istvái igazgató a nagyvállalat részletesebben pedig a vásárhelyi porcelángyár múl évi gazdasági eredményeirő és az 1982. évi tervei' Horváth József, a gyár pártbizottságának titkára és Héjjá János szb-titkár pedig a heti ötnapos munkarend első tapasztalatairól és a gyár dolgozóinak hangulatáról adtak számot. Győri Imre délután a vásárhelyi vállalatok és intézmények pártbizottsági, illetve partszervezeti titkárainak havonta szokásos tanácskozásán vett részt, ahol Földest Gyula, a városi pártbizottság titkára az MSZMP Központi Bizottsá) ga 1981. december 3-i ülél sén, valamint a városi párt.i bizottság decemberi tanáesí kozásán a népgazdaság, illetve Vásárhely gazdaságának helyzetéről elhangzottakról tájékoztatta a titkárokat. A tájékoztatót követő vitában Győri Imre is szót kért. A tájékoztatót kiegészítve azokról a szemléletformáló politikai feladatokról beszélt, amelyek az 1932. évi országos. megvei és helyi gazdaságpolitikai célok megvalósítása során a pártszervezetekre és a párt tagjaira várnak. Zöldségtermelő fóliasátraink többségét szétszaggatta a szél, Zsombón. Kómár Józsefek kertjében. 60 méter hosszú sátor meni tönkre, az alatta nevelkedő salátával együtt Uj munkarend az óvodáiban Jaguártól az óvodák többségében is bevezették az ötnapos munkahéthez alkalmazkodó új munkarendet. A Művelődési Minisztériumban elmondták: bár a gyermekintézmények legtöbbje az év elején élt ezzel a lehetőséggel. az áttérés időpontja nem általános. A tanácsi óvodákban ugyanis a területi igényeknek megfelelően, az il letékes szakigazgatási szerv döntése alapján január elseje és szentember elseje között vezetik be a módosított nyitvatartási, a vállalatok, az intézmények kezelésében lévő óvodák pedig saiát dolgozóik munkaideiéhez alkalmazkodva. a fenntartó szerv elhatározásának megfelelően alakíthatják ki munkarend iüket. A napi nyitvatartási elsősorban a szülők eltérő munkabeosztása befolyásolja. A minisztérium állásfoglalása szerint a gyermekek életkori sajátosságainak, a pedagógiai követelményeknek az tele! meg. ha reggel 6 óránál korábban nem nvitnak. illetve este 6-nal nem későbben zárnak az óvodák. Ha szükséges. ettől eltérő munkarend-, ben is dolgozhatnak. Az előzetes felmérések alaDián számos intézményben valamelyest meghosszabbodik a nyitvatartás. de a napi 12 órát nem haladhatja meg. Lényeges elv azonban, hogv a gvermekek naponta 10 óránál többet ne tártózkodianak az óvodában, hiszen ebben az életkorban kedvezőtlen hatású a szülőktől való hosszabb távollét. Az áttérést megelőzően mindenütt táiékozódtak arról. melv családok igénylik a gvermekek szombati felügyeletét is. H

a történelemről, történelmi ismeretekről beszélünk, többnyire évszámokra, személy- és helységnevekre gondolunk, netán egykori kellemes vagy kellemetlen, az iskolai történelemórákon szerzett élményeinkre. És nem mindig értjük, hogy miért emlegetik oly gyakran a történelmet nélkülözhetetlen tudásként. Ami nélkül nem érthető igazán a jelen, és aligha képzelhető el a jövő alakulása. Azon az adathalmazon múlna? Anélkül, hogy a lexikális tudás jelentőségét megkérdőjeleznénk, érdemes egy eszmefuttatás erejéig elszakadni ettől. Ugyanis a történelmi ismeret elsődlegesen folyamatok és összefüggések megértése. Egy-egy adat önmagában keveset mond. Vegyük példának a magyar szabadságharcot, amelyről sokan úgy véljük, hogv róla tudunk a legtöbbet, márcsak azért is. mert nemzeti büszkeségünk egyik forrása. Vajon 1848 márciusának ismerői lehetünk-e úgy, hogy az akkori Európa történéseit. eszméit ..kihagyjuk" belőle? Hogv — mai közkeletű szóval élve — a nemzetközi helyzet kívülreked ismereteinken? És a hazai előzmények nélkül vajon érthető-e mindaz, ami március idusa után történt? Nyilván nem. Es nem érthetjük, pontosabban fogalmazva, csak részben érthetjük az irodalmi, művészeti alkotásokat, a természettudományos felfedezéseket a keletkezési korukat jellemző sajátosságok nélkül. Miért éppen arról és úgy szól a mű. miért éppen azzal a kérdéssel foglalkozott a természettudós? Ezek a kérdések a produktum lényegéhez tartoznak. Egv-egy korról alkotott képünk úgv válhat teljessé, ha a szűkebb értelemben vett történelmi adalékokat kiegészítjük az akkori művészeti és természettudományos eredményekkel. És ha együtt látjuk a különböző országok egyidejű törekvéseit... Mi köze mindennek a jelenhez? A jelen ugyanis pontosan körülhatárolható, mondhatjuk, hogy az idei, esztendő vagy éppen a mai nap. Csakhogy ami a jelenben történik, az nem előzmény nélküli. Nem valamiféle „üres táblára" rajzolódnak föl napjaink történései. Valamit folytatnak vagy éppen valamit megtagadnak, meghaladnak. Még soha olyan gyorsan nem jutottak el az egyénhez a világ minden tájáról a napi információk, mint korunkban. Olykor azt mondjuk —i s okkal —, hogy képtelenek vagyunk feldolgozásukra megemésztésükre. Részben azért, mert iszonyú mennyiségű' ismeretanyag zúdul ránk, de részben azért is. mert nem tudjuk elhelyezni, nincs mihez kapcsolnunk az új ismereteket. Példának okáért a Fekete-Afrikában, az arab világban lezajló eseményeket az adott országok történelmének — jobb esetben — hiányos ismerete miatt fogadjuk értetlenül, holott ott azok egy folyamat részei. Említhetünk hazai példát is. A közvéleményt élénken foglalkoztató, ha úgy tetszik, egyszerű példát. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott hazánk településszerkezete. Vitáznak róla. hogy vajon indokolt-e a főváros nagysága, törvényszerű-e a közép- és kisvárosok ilyetén fejlődése? Lehet-e a kérdésről érdemben véleményt nyilvánítani a történelmi előzmények mellőzésével? Aligha. Legalább annyit figyelembe kell ven-iünk, ho-jy miiven köi ülmények között és miért éppen Budapest iparosodott a legerőteljesebben,, és miért fejlődött a városaink, a történelmi városaink jelentős része is mezőgazdasági településként? A mai döntések nyilván a mai helyzetet és a jövőbeni terveket tükrözik, ám magukban foglalják az előzményeket, az úgynevezett történelmi örökséget is. Jelenünk megértéséről van szó tehát a címül választott jelentudat nélkülözhetetlen eleme a múlt ismerete. A

megnövekedett idegenforgalom következtében is gyakran szembesülünk a kérdéssel: kik vagyunk, mit jelent a mai szocialista Magyarország állampolgárának lenni. Sokan véleményt mondanak rólunk, és akarva-akaratlanul véleményt formálunk. mindahányszor személyes kapcsolatba kerülünk más országok polgáraival. Joggal nehezményezzük. ha a „csikós-gulyás-paprikás" országával azonosítják hazánkat, mert e megítélés nemhogy felületes, hanem egyszerűen hamis. Iparosodott, korszerű mezőgazdaságot. figyelemre méltó kultúrát magáénak mondható ország állampolgárai vagyunk. S mert a változások, a fejlődés alkotó résztvevői is vagyunk, jogunk és kötelességünk a rólunk alkotott képet ilyenné. magyarán hitelessé formálni. Mindenekelőtt magunkban. Ehhez is szükségünk van a nemzet sorsának legalább vázlatos tanulmányozására, eszmék és téveszmék különválasztására, a nemzeti önismeretre. Kell-e tovább bizonygatni, hogy e feladatunknak csak a puszta adatok biflázásával nem teszünk eleget? És kell-e még érv — számos kínálkozna — a dolgok lényegének megértéséhez, nevezetesen ahhoz. hogy belássuk: valóban nélkülözhetetlen a múlt ismerete. Éppen azért, hogy a jelenünkben otthon érezzük magunkat. M. D. Zöld út a lakásépítésnek Megyei és OTP-vezetök megbeszélése Hagyomány már. hogv és dr. Petrik Istvánnak, a családok szükségletüknek, Csongrád megye politikai, megyei tanács elnöke álta- igényüknek megfelelő ott/ társadalmi életének. vala- lános helyettesének előtér- honhoz jutottak. Az OTP tamint az OTP vezetői év ele. jesztésében összegezték a valy 481 lakást vásárolt jén tanácskoznak az együtt- takarékpénztárak és a ' ta- vissza: ez valószínűleg az működés eredményeiről. s nácsok múlt évi egvüttmű- idén bővülni fog. ködését. és szóltak az idei n. — — . . „-..., feladatokról. D,r'Komócsin MthaYn főiszulalasaban az OTP-LgvmA tanácsok időben bizto- tézes némely merevségére sították a telepszerű, több hívta fel a figyelmet. Han/t6zintes lakásépítéshez a te- súlyozta, hogy a jövőben a rületet. de Űjszeqeden a pa- házépítésre vállalkozókat neltársasházak építése igen jobban kell segíteni. Vontalassú ütemű. Mint az élet tottnn haladnak az úi OTP-s minden területén, a lakás- házakba a beköltözések, és építésben is fontos követel- ezen változtatni kell. Szólt mény a minőség. Sajnos arról is. hogv a szombati 1981 sem múlt el úgy, hogy takarékpénztári ügyeletet ne lett volna vita a kivitele- úgy kell megszervezni, hogy zők és a beruházók között, az állampolgárok akkor is mert beáztak a tel ők. rossz zavartalanul intézhessék .. minőségűek a szőnyegpad- dolgaikat. Felhívta a figyelelso lók. hogy csak néhány gond- met a termálenergia haszlehetőségeiről. A megbeszélések témája a betétállomány alakulásától kezdve a hiteleken át a lakásépítésig kiterjed. Ez utóbbi 1982-ben is elsőbbséget élvez, mint ahogy tegnap a tanácskozáson kiderült, amelyet Szegeden, a tanács székházában tartottak. Szabó Sándor. a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, többek között Szirmai Jenőt. az OTP vezérigazgatóját. dr. Komócsin Mihályt. az MSZMP KB tagiát. a megyei pártbizottság titkárát. Török Józsefet. a ról szóljunk. Az idén szeret- nosítására. ami népgazdasáSzeged városi pártbizottság "ék elejét venni, hogv ke- gi érdek, s a takarékpénztár vesebb észrevétel, vagv akár beruházásában épülő házakper is legven a lakások nál ezt a lehetőséget jobban rossz' minősege miatt. . . , ... , ki kell hasznaim A telekA lakásépítés idén is a legfontoiabb szociálpolitikai kérdés. Az OTP terve szeelső titkárát. Papp Gyulát. Szeged megyei város tanácselnökét. dr. Ágoston Józsefet, az SZMT vezető titkárát. Dr. Perjést Lászlónak, az rint 1200-nál több úi lakás OTP megyei igazgatójának kerül tető alá a takarékpénztárak beruházásában. Süvített a szél S/.at.vnia/.on is. mégis metszették a barackfákat. A munka megkönnyítésére ügyes gépet vásároltak, tegnap akarták munkába állítani, de meggondolták. Nem azért, mintha a gép nem birná a hideget, hanem azért, mert a metsző szélben a metszőgép mellett dolgozók jobban fáztak. Maradtak a hagyományos olló mellett Évkönyv megyénkről Az évkönyv gazdag tarta- mint a népesség életkörüllommal mutatja be az or- "lényeinek alakulását. szág egész településhálózata- VA hosszútávú területi tervezes szempontiabol a tervenak — megyeinek, varosai- zési-gazdasági körzetekről nak. kiemelt nagyközségei- készített feiezet adatai adnek - demográfiai helvze- nak . tájékoztatást az egyes orszagreszek tarsadalmi-gaztét, gazdasági életét, vala- daságj fejlődéséről. ellátással kapcsolatban megjegyezte, hogv gondot okoz. mert ott szabad a telek, ahol nem szívesen építkeznek. Dr. Ágoston József a munkáslakás-évilésének új helyzetéről beszélt, mert a vállalatok nem tudiák úgy támogatni dolgozóikat, mint eddig. i Végül Szirmai Jenő az OTP lakásépítésben való közreműködését elemezte. s útján az üres telkeken 70 hangsúlyozta, szorgalmazzák OTP-s lakás készül, örven- a foghíjbeépítéseket, az öredetes. hogv « lakáscserék Rek garzonházának építését. , . „ a kalakaban való segítést. száma növekedett, ami azt a gyorsabb. kulturáltabb is jelenti, hogy az egyének, ügyfélszolgálatot. Az ifjúsági garzonházak népszerűek, s az év végére ebben 70 lakást Szegeden átadnak. Továbbra is nehézkes a foghíjbeépítés. Ebben az évben a Szent István téren és az Április 4.