Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

8 Csütörtök, 1982. január 7. w Oévi tapasz az új eszten Beszélgetés Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével Uj híd az úton Somogyi Kíírolyné felvétele Az elmúlt év őszén kezdték építeni Dorozsmán. a Matyér fölött húzódó új úttestl hidat az elavult, keskeny, régi híd helyén. írtunk már arról, hogy négysávosra szélesítik majd a Dorozsmai utat. e miatt szükségessé vált az átépítés, s a Hídépítő Vállalat dolgozói rövid idő alatt el is helyezték a vasbeton oszlopokat robbanófejes cölöpözőgéppel. Az elmúlt nanok enyhe időjárása lehetővé tette, hogy rövid téli szünet után újra meginduljon a munka, valamennyi áthidaló betonelem végleges helyére került a daru segítségével. A jó minőség Fegyelmik — 4 megoldás Megbüntettek néhány vál- résére, arra, hogy jó áron bőripari árut nem lehet jó lalatvezetőt: volt akit levál- vegyék meg termékeinket. S minőségűvé varázsolni egy tottak, mások megúszták fi- az erkölcsire is: a jó minő- járműgyárban. Ott már ritzetéscsökkentéssel. A fegyel- ség erősiti a vállalat good- kán lehet valamit tenni, legmi eljárásokat az Ipari Mi-/ willjét, jó hírnevét, ajtót feljebb reklamálni, niszlérium kezdeményezte, nyit egy újabb üzleti tár- * az ok mindannyiszor: a vál- gyalóterembe. Nos, képesek A büntetés, az írásbeli lajatvezetők nem fordítottak vagyunk-e minden egyes utasítás — sokszor régóta kellő figyelmet az exportter- esetben a vevő által meg- kiderült már — nem mindig mékek minőségére! Gyenge rendelt minőségű terméket hatékony ösztönző. Csak kiminóségi szállítmányokat produkálni? egészítője lehet egy olyan küldtek külföldre, amit ha * „éber" szabályozórendszeratvett is a megrendelő, csak Egy felméres szerint a nek, amely arra készteti a alacsonyabb áron. Emiatt minőségi hibák hatvan szá- külföldi és a honi piacra teraztán tetemes devizabevétel- zaiéka a figyelmetlenségre, meló gyárakat, hogy jó mitói esett el a vállakat, végül hanyag munkára vezethető nőségű árut gyártsanak. is az ország. vissza. Azaz, sokszor apró * dolgok miatt buknak meg No végre — mondja az áruink. Figyelmetlenség, egy ember a hír hallatán, az el- leszakadt címke a csomagveszett százezreknek, a vesz- ról, egy karcolás a terméteségnek végre gazdájuk ken, egy ferdén beerőszakolt akad. S nemcsak a vállala- csavar a gépbe, és oda a tot, mint gazdálkodó egvsé- várt nyereség! Könnyű volget. vagy mint kollektívát na most azt mondani, hogy marasztalják el általában, ha ilyen fontos a minőség, hanem megnevezik a fele- akkor ki kell- javítani a hilóst, azt, aki a gyár élén bakat! Egy korábbi minőségül. Igaz, csak néhány példa ügyi konferencián mondta el van erre, de az ember azt a SZOT egyik képviselője, mondja: na végre! hogy amikor megvizsgálták Hogy aztán később gondol- néhány vállalatnál a rossz Födni kezdjen. Jó, dicséretes minőségű munka okait, kimódon leváltottak, illetve derült: igazságtalan volna fizetéscsökkentéssel büntet- egyedül a dolgozók nyakába tek néhány vezetőt, helyük- varrni a felelősséget! A dolbe újak lépnek, illetve akik gozók nagyrésze ugyanis azt maradtak, bizonyára a jö- a munkát végzi és úgy. *öben jobban odafigyelnek ahogy azt előírják neki. Az majd a minőségre — de et- esetek döntő többségében tői, csak ettől jobb lesz-e a nem is tud róla, hogy rossz M. G. Az 198l-es gazdasági év a VI. ötéves terv első esztendeje volt. Tapasztalataink összegzésére ezért különösen nagy figyelmet fordított legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. majd az országgyűlés téli ülésszaka ... Faluvégi La-, jos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét is a VI. ötéves terv első évi tapasztalatainak öszszefoglalására, valamint az 1982. évi teendők körvonalazására kértük. — A Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi közgyűlésén a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai fő céljait ön három pontban határozta meg: a külgazdasági egyensúly javításában, az elért életszínvonal megőrzésében. s végezetül, az egészséges növekedés közérzetének megteremtésében és fenntartásában a gazdaság minden területén. Mit. értünk el e három gazdaságpolitikai alapcél teljesítésében. 1981-ben? — A külgazdasági egyensúlyunk javult: év végi adósságállományunk a tervben számítottnál kisebb. A roszszabbodó világgazdasági helyzetben a javuláshoz néhány kedvezőbb tényező is hozzájárult, miközben külkereskedelmi egyenlegünk 1981-ben majdnem a tervezettnek megfelelően alakult. Hadd mondjam azonban meg: miközben türelmetlenül sürgetjük a gyorsabb fejlődést, néha hajlamosak vagyunk lebecsülni azt, amit elértünk. Az. 1979—1981. közötti időszakban a magyar ipar mintegy 6. a magyar mezőgazdaság 9 százalékkal növelte exportját — összehasonlító áron számítva —a konvertibilis valutájú piaminóség? Lesz-e változás, gyökeres változás termékeink minőségében? Felesleges most részletezni azt. hogy mit értünk a jo minőség fogalmán, ami egyébként is a mindenkori piaci helyzettől függően válmunkát végez, hogy rossz minőségű végtermék készül munkadarabjából, hiszen a minősítés csak később esedékes. A technológia, a géppark adott a műhelyben, s adottak a begyakorolt munkamozdulatok: a legjobb hitozik. A jó minőség az. amit szemben, példás fegyelema vevő — beszéljünk most csak a külföldi vevőről — az üzlet megkötésekor ott és akkor leszögez. Azaz: a legapróbb részletekig meghatározza. hogy mit kér. Ez a mérce, ehhez kell igazodni. Statisztikai adatok sora. s egy nemrégiben megtartott minőségügyi konferencia beszámolói és hozzászólásai bi mel elvégzett munka sem garancia a jó minőségre. Tehát a vezetők felelőssége .. . Akik kidolgozzák, kidolgoztatják, elfogadják a technológiát, megveszik az ú.j gépeket, szervezik a munkát. betanítják a dolgozót. Egy járműipari szakember érdekes dolgot mesél. Gyára igencsak exportérzékeny, zonyítják. igen gyakori, hogy náluk szükségszerűségből, s rossz minőség miatt nem ve- nemcsak ..felsőbb" elvárások szik át cikkeinket vagy ha alapján, kezdtek hozzá a m'átveszik is, csak alacsonyabb nőségi hibák feltárásához. A áron. S nem is feltétlen vizsgálat során kiderült, hogv ptindig a rossz alapanyag a minőségi hibák több mint vagy maga a termék, hanem kilencven százaléka nem a annak megjelenési formája, gyárban keletkezik, hanem súlya vagy épp csomagolása a gyárkapun jön be. Ha pélmiátt. Ma már az esztétikus dául a jármű minősége ki folt ülső a minőség kategória- gásolható. vajon mennyiben jába sorolandó. vonható felelősségre a .iárFölösleges bizonygatni, hogy műipari vállalat vezetősége? mekkora szükségünk van a Hiszen hibás öntvényt, acélkülföldi piac anyagi elisme- lemezt, műanyagtermékét, Kodály Emlékbizottság alakult A Bartók Emlékbizottság záróülése Kodály Zoltán, a huszadik neakadémián. ugyancsak a század új magyar zenéjének központi ünnepségsorozat rékorszakalkotó mestere, ze- szeként állítják fel a Városnekultúránk egyik megújí- ligetben Kodály Zoltán szobtója, 1882. december 16-án rát s nyílik kiállítás a Buszületett. A zeneszerző, nép- dapesti Történeti Múzeumzenetudós és pedagógus szü- ban. Kodály és művészete letésének centenáriumáról, a a magyar képzőművészetben magyar és az egyetemes mű- címmel. Az országos renvelődes kimagasló alakjának dezvények jó részének a műmunkásságáról egv eszten- vész szülővárosa, Kecskemét dón át tartó programsorozat ad otthont. keretében emlékeznek meg itthon és ' határainkon túl egyaránt. Az évforduló méltó megünneplésére Júniusban pékiául nemzetközi kórustábort tartanak a városban, júliusban ott szerdán rendezi közgyűlését az Ifjú megalakult a Kodály Zol- Zenebarátok tan Emlékbizottság. Az em- Szervezete lékbizottság elnöke: Losoncit Pál, az Elnöki Tanács elnöke, tagjai: Kodály Zoltán. valamint Bartók Béla Nemzetközi decemberben avatják fel az új kecskeméti zenei központ épületét és hangversenytermét. a jövő , . ... .. . , . év áprilisában pedig az hozzátartozol társadalmi, ének_zenel általános iskolák politikai es kulturális ele- kórusainak országos fesziunk kiemelkedő szemelyi- tivá,ja tesz a zeneszerző szülőhelyén. segei. Az Országházban, Loson'czi Pál vezetésével tartott első ülésén a bizottság a centenáriumi megemlékezések előkészítésével kapcsolatos teendőket, az rendezvények tervezetét vx- művészek tolmácsolásában tatta. meg. csendül fel maid a hazai A hazai program sajátos- hangversenytermekben, sága, hogy lényegében az Ugyancsak szerdán a 1982—83-as tanév idejére Parlamentben tartotta meg esik, ezzel is jelezve: a Kn- záróülését a Bartók Béla A fővárosban és másutt is. számos nagyszabású kórustalálkozót. koncertet rendez a Kórusok Országos Tanácsa, s Kodály valamennyi ünnepi zenekarj m<jve kiemelkedő dály-éietmű elválaszthatat| lan az ifjúságtól, a zenei nevelés korszerű, az ő elvein nyugvó gyakorlatának műveltséggyarapító, emberformáló ereiétöl A megemlékezések a december 16-i születésnap köre csoportosulnak: ekkor rendezi az Emlékbizottság. A tanácskozáson értékelték az 1981-es Bartók centenáriumi év tapasztalatait. megállapítva: az eseménysorozat méltóképpen szolgálta azt, hogy itthon és a világban mind többek közös kincsévé teljék a magyar és az egyeteemlékbizottság az évforduló mes kultúra kimagasló alakközponti ünnepséget a Ze- jának munkássága. (MTI) cokon. Ebben a világgazdasági helyzetben ezt kevés ország tudta felmutatni. De belső dolgainkban nem tudtunk olyan rendet teremteni, amilyent szerettünk volna! A belföldi felhasználást kevésbé sikerült korlátoznunk, mint ahogyan az ötéves tervünk előirányozta. — Mi jellemzi a második gazdaságpolitikai cél teljesítését? — Röviden szólva: az életszínvonal puszta megőrzésének követelményét tulajdonképpen nem teljesítettük. Régebben hasonló helyzetben bizonyára azt mondtuk volna: „túlteljesítettük" —, mivel a lakosság fogyasztása valamivel gyoi-sabban nőtt a tervezettnél. Ez.t pedig — megfelelő teljesítménytöbblet híján — nem engedhetjük meg magunknak! — Miként alakult a gazdasági növekedés üteme? — A beruházások 1981ben ugyancsak meghaladták a teivezett szintet, ezért folytatnunk kell a beruházások átrendezésének politikáját és bizonyos fokig mérsékelni kell a beruházások ütemét. Ezen a téren a régebbi, igen gyors növekedés okozta egyensúlyi zavarok máig is érzékelhetők. Alig javult a kivitelezés üteme és minősége, a tervezők, a kivitelezők és a háttérszállítók együttműködése, az egész beruházási folyamat szervezettsége. Az elmúlt évben tapasztalhatók voltak olyan pozitív folyamatok, amelyek kibontakoztatását a növekedés jelenlegi lassú üteme szolgálja. Megmutatkozik ez az iparági termelésnek az eddiginél sokkal differenciáltabb növekedési ütemében, de megmutatkozik a vállalatoknál is. 1981-ben az ipari termelés átlagosan 2—2,5 százalékos növekedésén belül dinamikusan. 10 százaléknál gyorsabban nőtt a termelés egyebek között a műszeriparban. a háztartási és kozmetikai vegyiparban. a növényolajiparban. Ugyanakkor csökkent a termelés a vaskohászatban. a cementiparban és más iparágakban. Nem csekély a vállalatonkénti szóródás egy-egy ipari ágazaton belül — ez a termelés 20 százalékos csökkenésétől az 50 százalékos növekedésig terjed —, különösen a textilruházati iparban, a cipőiparban és a bútoriparban. Az eredmény abban is érzékelhető, hogy valamelyest csökkent a gazdaságtalan termékek aránya a kivitelben, s részben ennek következményeként tókés viszonylatban javultak a külkereskedelmi cserearányok, ezzel enyhítve a gazdasági egyensúlyra nehezedő nyomást. — A VI. ötéves terv eddigi teljesítéséből milyen tapasztalatok vonhatók le, és ezek hogyan hatottak az 1982-es teendők meghatározására? — Az 1981-es terv teljesítésének négy legfontosabb tapasztalata közül az első az. hogy az egyensúly további javításának külső feltételei 1982-ben még nehezebbek lesznek, mint amilyenre ötéves tervünk kidolgozásakor számítottunk. Egyrészt tovább szigorodnak a KGST tagországaiból származó energia- és nyersanyag-behozatalunk feltételei. Ezért meg kellett gyorsítani az energia és a másodlagos anyagok takarékos felhasználására kidolgozott programok végrehajtását, se célokra állami es hitelforrásokból további 4—5 milliárd forintot csoportosítottunk át. Másrészt a tókes piacokon az áruértékesítés és a hitelfelvétel lehetőségei is elmaradnak várakozásainktól. Versenyképességünk tehát meghatározóvá válik a gazdasági növekedés élénkítésében. — Az 1982. évi szabályozóváltozásnak ezért egyik súlyponti kérdése a gazdaságos export ösztönzése? — Igen. méghozzá az árképzés az exportfejlesztő hitelezés és a bérszabályozás módosításával. Vállalataink jobb exportlehetőségeit kívántuk megalapozni azzal is, hogy kértük felvételünket a Nemzetközi Valutaalapba, és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bankba. Azért tettük ezt, hogy nagyobb hátteret építhessünk az exportképességet fokozó beruházási kezdeményezéseknek és forintvalutánk erősítését szolgáló törekvéseink' mögé. A második — nagyon fontos — tapasztalatunk az, hogy a magyar társadalom megértéssel fogadta el az életszínvonal megőrzésének politikáját. Ez arról tanúskodik, hogy belső politikai helyzetünk szilárd, társadalmi viszonyaink kiegyensúlyozottak. Arra is föl kell azonban figyelnünk, hogy 1981-ben a kereseteket nem követték a teljesítmények. Ez azért lehet veszélyes mert a gazdaságot arra késztetheti. hogy a fogyasztói piac egyensúlyát az árak további emelésével teremtse meg. ez pedig társadalmi feszültségeket okozna. — A már említett seabályozómódosítások, amelyek tulajdonképpen a mindenkori tapasztalatok következményei, a vállalati beruházásokat is „tűz alá" vették. Miért? — Az elmúlt évben a beruházásokat ugyan sikerült visszafognunk, de — s ez a harmadik tapasztalatunk — ez önmagában kevés. Az 1982. évi szabályozóváltozásoknak ezért nem titkolt indítéka. hogy mérsékeljük a vállalati beruházási kedvet, s főképp megakadályozzuk, hogy 1983-ra beruházási csúcs alakuljon ki. Ez mindenképpen segíti javítani az egyensúlyt, de a kiegyensúlyozott fejlődést csak akkor segíti hatásosan, ha az alacsonyabb beruházási színvonal más beruházási szerkezettel párosul. Pontosabban a műszaki fejlődést, a korszerűsítést, a termékszerkezet átalakítását mozgató, előrehajtó beruházási politikával. Ehhez — egvebek között — a feldolgozóiparnak több forrásra lenne szüksége, de világosabb és célratörőbb iparfejlesztési koncepciót is ki kellene alakítanunk. Végül pedig negyedik tapasztalatunk az, hogy a termelés szerkezetének. szervezeti rendszerének átalakítása — az 1981ben elért kezdeti és az 1982ben várható további eredmények ellenére — lassabban halad előre, mint ahogyan vártuk. Azt,, hogy a szerkezetváltozás lassú, nem kérhetjük számon kizárólag egyik vagy másik szabályozótól, kisebb vagy nagyobb állami szervezettől, még a vállalatoktól sem. Irányítási és gazdálkodási rendszerünkön kell folyamatosan javítani, mégpedig annak tudatában, hogy még abból sem valósítottunk meg mindent következetesen, amire vállalkoztunk K. a.