Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

Csütörtök, 1982. január 7. Jó tapasztalatokat kínálunk Akik nem a földjii A kedvezőtlen adottságok a meggyet és az édesipart, mellett gazdálkodó kiskun- Azért e különös társítás, majsai Jonathán Mgtsz 400 mert a konyakos meggy kereskedelmi partnerének gyártásához az iparnak köszönheti évi 20 millió fo- meggy kellett, a kiskunmaj­rintos nyereségét Ha csak sai tsz — ugyancsak 51:49 nzántana. vetne, ráfizetne a százalékos arányban — 60 gazdálkodásra. Csak egy péL. hektáron meggyet telepített kes nagykereskedelmi vália­A megváltozott körülmé­nyek következtében, most nem a tsz házal a termékei­vel (amire egyébként ex­portszerződése van), hanem i bizonyos szárítókapacitás le­kötése érdekében az illeté­Az otthoni balesetek megelőzéséért Társadalmi Balesetvédelmi Munkabizottság alakul Az eredményes felvilágo- azoknak a táppénzes na- séget adjanak, azt meg is sftó munkának és az em- póknak a száma, amelyek az tegyék. Talán apróságnak béri elővigyázatosságnak kő- otthoni kisebb-nagyobb bal- tűnik, de nem mindegy, hogy tárgyalási lat jelentkezik ajánlatával. A sajátos adottságok mi­att — 1000 tanya van a tsz határában — különleges szerepe van a háztáji gaz da: a jelenlegi ár- és költ- Ez azonban csak az első lé ségviszonyok mellett a sző- Pés volt. Menetközben ki­lőtermelós akkor gazdasá- derült, hogy a közös telepí­gos, ha legalább 70 mázsa tésnél sokkal nagyobb lehe­a hektáronkénti átlagter- tőséget is kínál az együtt­més. A kiskunmajsaiak ed- működés. Miért kellene el­dig csak 67 mázsát tudtak szállítani a gyümölcsöt, mi- dálkodásnak. A szövetkezet szüretelni, ami önmagában k°r azt a tsz helyben is évi 450 millió forintos ár­1 millió forint veszteséget földolgozhatja?- A tsz fel- bevételéből 120 millió a ház­okozna. Am a szőlőt feldől- épített egy üzemcsarnokot, tájiból származik: sertés, gozzák, a palackozott bort aho1 bérmunkában hozzáfog- hízott bika. májliba, pecse­pedig maguk értékesítik; ez tak a konyak°su meggy ké" nyeliba, tej, tojás, toll, fű­évente 2,5 millió forint nye- SZA abeí; ,1.980"ban 409 t"n" szerpaprika formájában, reséget hoz a gazdaságnak. iidtrt á a gyárnak.Ez- A tsz a háztáji „gazdasá­Hogy a szőlőtermelés és relégLz juíoUak, mintha *°kkal" szabá>yos üz,eti feldolgozás a szövetkezet csakk meggyet adtak volna úgynevezett vivő ágazata le- ej gyen, közös vállalkozásba Így oldották meg a zöld­fogtak a megyei pincegaz- ségtermesztés gondját is. dasággal. Több mint 70 mii- Korábban csak a háztájiban lió forint értékben — 51:49 és a részes művelésre ki­százalékos beruházási arány- adott területeken termesz­han — 300 hektár szőlőt te- tettek zöldséget, amit a szö­lepítettek, 1000 hektárra bő- vetkezet vásárolt meg. Bő vítve ezzel a „boralap- termés esetén lementek az anyag" ültetvényt. (Az 51 árak, ha viszont keveset tér­kapcsolatban áll. Saját fel­dolgozó üzemei számára pi­aci áron veszi át a termé­keket, s forgalmi értékén számolja el a háztájinak nyújtott szolgáltatásait A szövetkezet ágazati el­számolási rendszerben dol­gozik. Az ágazatok nyere­ségtervét az eredmények több éves átlaga alapján ha­százalékot természetesen a mesztettek, — a kisebb ter-- tározzák meg. A gazdasá­tsz adta. ezzel a vállalkozás mésmennyiség miatt — a — szaknyelven szólva — magasabb átvételi árak sem gesztora lett.). A telepítéssel egy időben a szövetkezet bortároló pincé­it is bővítette. A kooperáci­ós szerződés értelmében a tették érdekeltté az embere­ket a zöldségtermesztésben. Furcsa helyzet alakult ki. Hiába volt hagyománya a kertészkedésnek, hiába fű­•tez a pincegazdaság helyi. 40 ződö" fonto.® népgazdasági ezer hektoüteres pincédét .^.fagtarme^ is igénybe veheti - bő ter- ^ ^refef^sSa mes eseten. és értékesítése senkinek nem A szövetkezet — bár adott- volt Jó üzlet. Olyan meg­Bógánál fogva kiszolgáltatott- oldást kellett találni, ami nak Is érezhette volna magát még gyengébb minőség ese­— egyenrangú félként tár- (én is nagy nyereséget hoz. gvalhatott a nálánál na- Ez volt a zöldségszárító! A eyobb és erősebb vállalattal, kiskunmajsai tsz egy szom­A nincecazdaságnak ugvanis szédos közös gazdaság 30 szőlő kellett, és a térségben százalékos tökerészesedésével ennek legnagyobb részét a felépített egy 300 tonna ka­tsz. illetve az érdeketlségi pacitású zöldségszáritót. Az körébe tartozó területeken 50 millió forintos beruházás termesztették. A bor alap amiből a 700 ezer dollár anyagon tehát meg kellett értékű importgépek már az osztozni és ennek feltételei üzembe- helyezés első évé­voltak. ben megtérültek — egycsa­A pénzestárs megtalálásá- pásra megváltoztatta a zöld­höz nemcsak taktikai érzék ségtermesztés arányait. Egy­kelL A kiskunnfhjsai gazda- szerre kevés lett a háztáji ság abból indul ki, hogy egy zöldség! Hogy legyen elég mezőgazdasági üzem — sa- alapanyag, a tsz is hozzáfo­játos adottságai között — gott a kertészkedéshez. A nem termelhet olyan termé- szárítással feldolgozott, ex­ket, amit ne lehetne gazda- portra kerülő zöldség 20 szá­ságosan értékesíteni. S a zalékkal ad nagyobb nyere­gossági küszöb a 8 százalé­kos eszközarányos nyereség. Az élelmiszeripari ágazatok­ban a piaci viszonyoknak megfelelően ez a követel­mény 10—25 százalék között mozog. Egyedül a növény­termesztésnek nincs nyere­ségterve, hiszen a rossz mi­nőségű földek miatt e tevé­kenységnek szinte csak föld­hasznosító szerepe van. Az ágazatok nyereségter­vük teljesítésétől függően kapják a saját belátásuk szerint felhasználható pré­miumot, illetve nyereségré­szesedést. Ezt az elvet az ágazatoktól független gaz­daságirányítás következe­tesen érvényesíti. Előfordult, hogy egy-egy ágazat — bár a gazdaság nyereséggel zár­ta az évet — a rossz gaz­dálkodása miatt az év végén egy fillér részesedést sem kapott. A kiskunmajsai szövetke­zethez hasonló természeti adottságú gazdaságok nagy részének saját erőből még az egyszerű újratermelésre sem futotta. A Jonathán ter­melőszövetkezet viszont az élelmiszer-feldolgozási és partnereket nemcsak a ha- séget, mintha frissen érté- kereskedelmi tevékenységé­szonnal kecsegtető értékesí- kesítették volna. (Emellett vei alaposan „hizlalta" a tésbe, hanem már a terme- persze lehetőség van arra, mezőgazdasági alaptevékeny­lésbe is be lehet vonni. hogy az első osztályú ter- ség önmagában szűkös jö­A gondos aprómunka méket friss áruként értéke- vedelmét. eredményeként „felfedezték" sítsék.) Bonyhádi Péter Szerszámgép — numerikus vezérléssel Á gépipar egyik legsokat- gép elemi mozgásainak mi- ír, és a további felbontást ígérőbb ága a szerszámgép- nél magasabb fokú egysé- egy nagy digitális számító­gyártás. a gépipari termelés gekben történő önműködő gép végzi, legfontosabb eszközei a szer- összerakását. Ma legjobban A legegyszerűbb esetben számgépek, amelyek a mun- a szerszámgépek vezérlésé- a numerikus vezérlés lehet kadarabot a gépbe befogott ben terjedt el, a számjegyes pontvezérlés, amikor az irá_ szerszámokkal az előírt geo- program a megmunkálandó nyitás pontról pontra, egye­metriai alakra és méretre, alkatrész körvonalait és di lépésenként történik. Bo­áz előírt pontossággal és megmunkálási előírásait tar- nvolultabb a szakaszvezér­felületi minőséggel munkál- talmazza, a programfeldo.1- lés. amely egyenes pályasza­ják meg. Természetesen a gozó berendezés ezt a gép kaszok egyedi vezérléséből gépeket sokáig — sok he- különböző változtatható be- tevődik össze végül pálya­lyen még ma is — a mun- állításának (előtolás, maró- vezérlés, amely elvileg tet­kás kezelte, amelv sok hi- fej_koordinátahelyzet stb.) szés szerinti munkadarab balehetőséget. selejtet je_ alakítja át. folyamatos kialakítását teszi lentett. különösen a bonyo- • A numerikus vezérlés be- l€helovc­lultabb műveleteknél. menő berendezése valami- ———— önként adódott az igény a lyen szokványos programbe. gépek automatizálására, vivő (például lyukszalagol­amelynek legtökéletesebb vasó. mágnesszalag stb.) a mai formája a gépek szám- programfeldolgozó általános, jegyes módszerrel történő vagy különleges célú számf­programvezérlése (NC). Az tógép, a beavatkozó szerv első próbálkozás a JacquarcL valamilyen szervómotor. A szövőgép, amelyen a textil- programozás utasítás rend­mintát a mai lyukkártya szere a gép bonyolultságától ősének tekinthető módszer- függően lehet egészen egy­rel programozták. Korszerű szerű, vagy lehet a techno­megoldásban közbenső prog- lógiai tervezés, szerkesztés ramfeldolgozó egységet tar- valamennyi szükségletét tar­talmaz, amely lehetővé te- talmazó, beszélt nyelvekhez szí a viszonylag egyszerű hasonló közlési mód. ame­programozást, a vezérelt lyet a tervező-szerkesztő le­szönhető: az utóbbi tizenöt esetek következményei évben jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma. Több mint egy évtizede még az összes balesetek kétharmad része gyárakban, üzemek­ben történt. Azóta változott az arány, a munkahelyi bal­esetek egyharmadát képe- . , .., ^^^ zik az összes elszenvedett nyes ^világosító munkával balesetnek. a tartós fogyasztási cikkek­re ráírják-e a helyes fel­használás módját és a fo­gyaszthatóság idejét. Vagy a gázművek segítsége, ami­kor feltünteti készülékein a keze -ésre és baleset elke­rülésére figyelmeztető uta­sítást. Évek óta az Országos Egészségnevelési Intézet is elkerülhetők legyenek. Ezért, kiadványaival, tv-filmekkel, Ennek mind az egyén, mind pedig a népgazdaság kárát vallja. Sürgősen ten­ni kellene tehát azért, hogy ezek a tragédiák kis gon­dossággal, odafigyeléssel, és nem utolsósorban eredmé­Egyre növekszik az ottho- !lyen meggondolások alap- p,akátokkal. szórólapokkal nl, a háztartási munka köz­ben előforduló sérülések szá­ma. Ezek többnyire elesés­ből, elcsúszásból származ­nak, illetőleg az elektromos háztartási gépek helytelen használatának a következmé­nyei. Gyakoriak a barkácso­lás, és a különböző kerti munkák közbeni sérülések is. Ez utóbbiak közül a vegy­ján hozza létre a Hazafias stb járul hozzá a balesetek Népfront Országos Tanácsa megelőzéséhez 1982. januárjában a Társa­dalmi Balesetvédelmi Mun- Mindez azonban nem elég, kabizottságot, amelynek el- mert az elrettentő statisz­nökévé dr. Székely Lajost, tikai ada* mutatja. A Tár­az Orvostovábbképző Inté- sadalmi Balesetvédelmi Mun­zet Egészségügyi Főiskolájá- kabizottság éppen ezért azt nak tanszékvezetőjét vá- tűzte ki céljául, hogy min­lasztották. A bizottság fel- den olyan helyen, ahol va­adata lesz a balesetvédelmi lóban szükség van rá, se­tevékenységek összehangolá- 8ítik- irányítottan végzik ^IS sa. A Népfront ugyanis mín- majd felvilágosító, baleset meeelőző tevékenységüket tragikusan végződött. A má­sik jelentős balesetforrás a magánerős lakásépítés, ami­kor szakmunkát, szakismere­den településen megtalálha- megelőző tevékenységüket, tó, jobban össze tudja fog- Elsősorban különböző bar­ni, hatékonyabbá teheti a kács-, hobbi klubok, a kert­balesetmegelőzést. Ha csak barátmozgalom bevonásával tet ieénvlő tevékenvséset egy halálesettel lesz is ke- az építők fórumain, előadá­h ozzá nemért őem berekké - vesebbmárbi^nyított lét- sokon. Az ipar és a kereske­seznek illetve végeztetnek Jogosultságuk. Ehhez azon- delem segitsege sem nelku­gezneK, merve vegeziemeK. ban arra van szükség. hogy lözhető. annyiban, hogy va­Egy elrettentő számadat: azok az állami és társadal- lamennyi gépén, szerszámon, egy év alatt 1151 halálos mi szervek, amelyeknek le- vegyszeren tüntessék fel a baleset származott csak az hetőségük van arra, hogy az részletes használati utasí­otthoni balesetekből. Becsié- eredményes felvilágosító tást. sek szerint pedig 6—8 millió munkában bármilyen segít- O. É. Összegezés elcltft Noff cg f® repes lom A fogyasztási szövetkeze- lakossági igénvek tek munkáját általában az ciált kielégítését segítették, emberek a közelükben levő A fogyasztási szövetkezetek bolt munkáján mérik. Lehet januártól szentemberig az év végi ÁFÉSZ-közgvű- több mint négymilliárd fo­lésen a legszebbre hizlalt rint árbevételre tettek szert, adat, ha közben Jóska bácsi Többre, mint tervezték, nem kapott villanyégőt a Az áruforgalmat a kiske­karácsonyfára. Szemében a reskedelem több mint há- J VI m számoknak nincs különö- rommilliárd forinttal növel-, háián váltsa ki az ebédiét. eaKK —— ' —. _». 4>o A Zil , , , . HIT'— • irt differen- vendéglőkbe. A hirtelen jött áremelés óta szép csendben emelkedik a ven­déglók forgalma. Főleg — központi akaratra —. ételek­ből. s a szeszmentes italok­ból bővült a választék. Több diákot sikerült megnyerni, hogy a szövetkezetek konv­sebb jelentősége, még ak kor se. ha valóban elisme­résre méltóak. Mert vegyük például csak a két ünnep közötti idősza­kot: aki két órát állt sorba kenyérért, vagy hiába topor­gott fél délelőtt szénért, nem fogia elhinni, hogv a kereskedelem a tavalyinál lényegesen jobban fölké­szült az egyhetes ünnepre. A maga tapasztalta egyedi dolgokat helyezi az általános fölé. Az ürmepek és az egész év forgalmáról még nincs megbízható adat. hiszen a fogyasztási szövetkezetekben most dolgoznak a zárszám­adáson. Az első • háromne­gyed év munkájáról már annál pontosabb kép raizol­ható. A Fogyasztási Szövet­kezetek Csongrád megyei Szövetségének te. Az átlagot meghaladóan nőtt például a forgalom a szőregi virág-dísznövény és a szegedi ÁFÉSZ-nél. Több élelmiszert adtak el a boltokban, az éttermek­ben. Ügy fogalmazott az elnökségi jelentés: ..az el­Még nincs meg az esztendő mérlegét mutató adat. de az előző negyedévekben nyolc százalékkal több bevétele lett a vendéglöknek. Az ÁFÉSZ-ek fölvásárlő tevékcnvséae nem eavforma a megyében — vehető ki az látás alapjaiban kiegyensú- elnökségi ülésre készített írásos beszámoló anyagából. Burgonyából 15 ezer 138 ton­nát vásároltak az ÁFÉSZ átvevői. Kevesebbet, mint 1980-ban. Ide kívánkozik, hogv 1981-ben általában Inozott volt. de a hús és a húskészítmények. valamint a tejtermékek területén eay­részt mennuiséoi. másrészt jiálasztékbeli gondok jelent­keztek". Régóta tudott dolog, hogy gond volt a burgonya érté­a szövetkezetek a saját vá- kesítésével. Nehéz volt ve­góhfd.iaikon nem vághatnak vőt találni az árura. mert annyi lószágot, mint ameny- sok termett belőle. Nyilván­nyit szeretnének. S azt is való. hogy a fogyasztási szö­tudják a kereskedők, hogy vetkezetek se tudtak mit ömlesztett saitféleségekből kezdeni a portékával, mert nem mindig azt kapják, az árak kialakításakor nem amit a vásárlók keresnek, jelentenek konkurrenclát Ilyenkor sokat kell hallgat- helyzetükből adódóan — se nia az őszintébb érzésű el- a ZÖLDÉRT-eknek. se a nemrégiben összegezte az adÓnak a 1<,eos reklamálá- kistermelőknek. Szegeden, ÁFÉSZ ek. a takarék- és a lakásszövetkezetek nyolchavi bevételét és kiadásait. Mint az elnökségi ülésen kide­rült; a kereskedők a keres­let és kínálat összhangjának a megteremtésére töreked­tek. Ennek elérésére több ió kezdeményezés született. Például korszerű kiszolgálá­si formákat vezettek be sok miatt. Ennek ellenére Makón és Csanádpalotán az csaknem 10 százalékkal idén először próbálkoztak emelkedett tavaly az első önállóan bonyolítani a bur­háromnegyed évben az élel­miszer-forgalom a korábbi év hasonló időszakához ké­pest. Eredménynek mondható, hogy a megyei szövetkeze­tek szállítási kapcsolataiban javulás történt Ígv például gonya. a zöldség és a gyü­mölcs értékesítését. A szege­di tapasztalatok nem a leg­kedvezőbbek. Első nekifutá­suk nem hozta a kívánt eredményt. Még nem alakul­tak ki a megfelelő kapcsola­tok. és a mai értékesítés­ei IU1 llldndi. VCZ-^llCíV UC —— * - , ... _ , , fiatalok osztálya, bevásárló-• a Tiszántúli Cipökereskedel- hez jzukséges eltetelek központok —. amelyekkel a RezervÉtiart Oelorusszié&an A Minszki Zoológiai Inté- szág állatvilágának védel­zet munkatársai kimutatták, mérői és ésszerű hasznosí­hogy Belorussziában a re- tásáról idén elfogadott tör­zervátumok összterülete jő- vény. A Szovjetunióban je­val felülmúlja az európai lenleg több mint 140 termé­átlagot. Az intézet szakem- szetvédelmi területet tarta­berei választják ki és látják nak nyilván. Fenntartásuk el a ritka vadak és mada- kai több mint 50 állatfajt rak számára fenntartott ter- mentettek meg a kipusztu­mészetvédelmi teriileteket, lástől. többek között a hó. Ilyen rezervátumok kialakí- dot, a cobolyt, a Jávor­tását irányozza elő az or- szarvast és a bölényt. mi Vállalat, a DÉLTEX. a Például tárolótér, jó kocsik Röviköt ió partnernak bizo- stb. Az üllési. a mórahal­nvult. Főleg divatos női cl- ™i és a szatymazi fölvásár­pőket. ruhákat, pulóvereket lók viszont a fagyra panasz­küldtek időre a szegedi és kodtak. a környékbeli boltoknak. Az ünnepek forgalma — Sajnos, harisnyát, zoknit, ió az egyszerű szemlélő szemé­fehémeműt sokszor hiába vei nézve Is — többletet ho­keresett a vásárló: akadozott az ellátás. Vegyesiparcikkekből lé­nyegesen több bevételük lett az üzleteknek, mint 1980­ban. Csaknem 20 százalékos a forgalom emelkedése. Et­azonban nem sokkal lett lebb a hiánycikkek Iis­1 Jó minőségű hazai szénhez, iárművekhez. hűtő­gépekhez csak nehezen ju­tott a vásárló. Mintha kezdenének visz­szaszokni az emberek a zott a szövetkezetek kasszá­jába. Amint tapasztalható volt, az embereknek meg­nőtt a vásárlókedvűk, s volt is miből megvenni a kiné­zett portékát Főleg a mű­szaki cikkek és a szép ru­hák iránt érdeklődtek so­kan. Hogv sikerült-e a szövet­kezeteknek az év elején meghatározott tervet telje­síteniük. nemsokára az év­záró küldöttgyűléseken ki­derül. v » I

Next

/
Oldalképek
Tartalom