Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

(Csütörtök, 1982. január 28. 3 Egészségügy Mindannyiunk érdeke, hogy javuljanak a betegellátás feltételei, hogy gondosabb legyen a megelőzés, a rehabilitáció, s a szakemberek segítségével fejlődjön az egészségügyi kultúra. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének tegnapi elnökségi ülésén az idei egészségpolitikai feladatok mellett meghatározták, hogy a végrehajtásból mi hárul a szakszervezetre. Az idén a legfontosabb, hogy a tavalyról áthúzódó beruházások befejeződjenek, s a lehetőségekhez mérten cseréljék a kórházakban, rendelőintézetekben a korszerűtlen gépeket, műszereket. URH-rádióval felszerelt központi körzeti orvosi ügyeletek néhány helyen működnek már. Megkönnyítik az orvosok munkáját, lehetővé teszik ' a gyors intézkedést, amely esetleg életet ment. Ezért tartja fontosnak a szakszervezet elnöksége, hogy minél több ügyeletet szereljenek fel, és minél gyorsabban URH-rádióval. Épül az M3-as Az M3-as autópálya budapesti bevezető szakaszának munkálatai — a XV. kerületi, Felszabadulás útja és a Hungária körúti csomópont között — a tervek szerint haladnak, az út 1983-ra elkészül. A bevezető szakasz a Felszabadulás útjától 6 kilométer hosszan vezet a Hungária körútig, a Gábor Aron utca, Alkotmány utca. Kacsóh Pongrác út vonalában. Á gabonatermesztők bizakodása Borúra derű jön A téeszek, szakszövetkezetek elmúlt évi eredményeinek összegzésekor első öröm. hogy a két főágazat. az állattenyésztés és a növénytermesztés közül az állattartók több termelési értéket állítottak elő, mint a tervezett. Ezzel sikerült némileg ellensúlyozni a másik ágazat okozta veszteséget. * Mint tudjuk, tavaly nem járt szerencsés idő a növénytermesztőkre. A szokásosnál jobban tarolt a fagy és az aszalv sem kímélte a gabonaföldeket. Emellett nőttek a különbségek az egyes tájkörzetek között. Tizenkét gazdaságban termett hektáronként 5 tonna fölött 'búza, majdnem tíz szövetkezetben 7.5 tonna fölött kukorica. De volt olyan közösség is (8). ahol hektáronként mindössze 2 tonna búzát számoltak az átlagoláskor. Tizennégyre ugrott azoknak a gazdasagoknak a szama is. amelyekben három tonna alatt maradt a kukorica hektáronkénti átlaga. Ezekben a szövetkezetekben nem hozott, hanem vitt a főid. Mondták is a legutóbbi TESZÖV-elnökségi ülésen a hozzászólók: ott érdemes erőltetni a kukorica termesztését, ahol megvannak hozzá az adottságok. Közismert, a homoki szövetkezetek jobban ki vannak teve az időjárás szeszélyeinek. s ezért történhetett meg, hogy hektáronként 760 kilogrammal kevesebb búza termett a vártnál. Makó környékén viszont a korábbi év jó aratásai megismétlődtek. Tudott az is. hogv nem lehet mindem az időjárás számlájára írni. A szakmai hiányosságok. a hozzá nem értés, a technológiai fegyelem semimibe vétele, mind közrejátszott, hogy a dolgok így alakuljanak. S az sem titok, hogy ezek nem mai keletű problémák. Ahány testület foglalkozik a mezőgazdasággal, mind szóba hozza egyszerkötszer Főleg az okoz sok íejtoresi a hozzáértőknek, a Jégtörő henger készül Rúzsán szomszédos gazdaságokban miért nagy az eliérés a termésátlagok között? A megyei gazdaságokban kukoricából. vöröshagymából. cukorrépából, burgonyából annyit hordtak be a gépek, amennyit még soha. Nem cél ugyan a mindenáron több termés, de az olcsón megtermelt portéka most is érték a piacon. Kiemelkedő esztendőt hagytak maguk mögött az alma- és az őszibarack-termesztők. Megsem mondhatiák egyértelműen sikeresnek a tavalyi évet. mert az értékesítéssel adódott a gond. Egy korábbi beszélgetésen Regőczi István, a ZÖLDÉRT Csongrád megyei Vállalatának igazgatója elmondta, hogy erről nemcsak a kereskedők tehetnek. Jelen pillanatben a gyors zöldséges gyümölcsértékesítésnek nincsenek meg egyértelműen a feltételei. Ha a piachoz igazítanák a gazdaságok a termelést — akkor lényegesen gyorsabban meglenne a kívánt összhang. Annál is inkább, meri a változásokká! a ZÖLDÉRT is egyike lett az úgynevezett értékesítési csatornának. Nem kötelesek átvenni minden árut. csak amire egyezségük van. (Más kérdés, hogv a piaci igények reális fölmérésére most ki hivatott, a termelő vagy a kereskedő? F-gv biztos, amit egyszer nagy befektetesek árán megterem a föld. kár veszni hagyni. Mert például a mostani „almakínálaton'' nem lehet észrevenni. hogv iai. de sok volt belőle az ősszel.) Még szerencse, hogv a mindig is munkaigényes növénytermesztés hiányait a végső elszámoláskor az állattenyésztés és a mellékes munkák bevételeiből pótolni lehet. Több sertést hizlaltak a gazdaságokban, mint tavalyelőtt. A tehenészek se panaszkodhatnak, mert a tejtermelés tíz százalékkal — a korábbi évek tendenciájának megfelelően — emelkedett. Igaz. kevesebb birkát, marhat adtak vágóra a gazdaságok, mint 80-ban, de erre is kényszerültek. Az év közben megváltozott közgazdasági feltételrendszer az állományok növelésére ösztönözte az állattartókat. Nyilvánvalóan azért, hogy ennek később hasznát vegyék. * Mint ahogy haszna lesz a múlt évi gazdálkodásnak is az idén. A mezőgazdasági termelés 4—5 százalékos növelése csak ésszerű, megalapozott munkával érhető el. Ezért az eddiginél több állatot, gabonát keli eladni a gazdaságoknak. Hogv az elhatározás nem ..hasraütésből" származott, a Csongrád megyei gazdaságok 5693 hektárral több búzát, s 1432 hektárral több árpát vetettek, mint 1980-ban. További bizakodásra adhat okot. hogy a vetett 100 ezer hektárnyi gabona ió resze szépen kikelt, időben megerősödött. Ha ..átvészeli" a mostani kemény hideget, meg majd a várható belvizeket. bizonyára időben be is érik. Természetesen addig még sokszor a szabad ég alatt hálnak a vetések — ahogy mondani szokás. De egy bizonyára következtethető. ha továbbra is tartani tudják az eddigi szintet a gazdaságokban, több lesz a haszon. Néhol ennek fejében — mostanában megszellőztették a vetéseket. Kik. mivel tudták, összetörték a páncéllá fagyott jégtakarót. A szegedi járás sok téeszében. szakszövetkezetében köimöshengeri-el járták a táblákat. II tudományos kutatás és fejlesztés Szegeden Az 1970-es évek első felé- kiemelkedő a Gabonater- Szegeden az elmúlt években gyorsan fejlődött Sze- mesztési Kutató Intézet sze- ben 6 százalékkal nőtt a kugeden a tudományos kutatas. repe. mely felelős „A gabo- tatók száma. Szakmai fejlöEz most lelassult, sőt egyes natermesztés fejlesztése" ne. désük igen eltérő, amiben az helyeken megtorpanás ta- vű országos kutatási prog- intézmény profilja, felszepasztaiható, mert a népgaz- ram megoldásáért. Eredmé- reltsége. az egves kutatók dasag teherbírása nem tette nyeit új fajták, hibridek so- Irányítása és ambíciója a lehetővé a nagyobb ütemű ra. s az ezekből nyert vető- meghatározó. A minősítettek extenzív fejlesztést. Orszá- mag mennyisége, valamint a száma fokozatosan növekszik gosan is felül kellett vizs- vetésterület aránya mutatja, azzal együtt, hogy a nyuggadni a tudomanyiranyitás-, Az utóbbi öt évben 108 faj- díjba kerülők nagy többsége -fejiesztes és a -finanszíro- tajelölt került Szegedről az — főleg' a kutatás szempontzás egyes kérdéseit. Mindez országos kísérletekbe. 27 jából kiemelkedő intézméérintette a szegedi kutató- fajta és hibrid kapott álla- nyekben — minősített kutaműheiyeket is, vagyis a he- mi elismerést, vagy forga- tó. A város tudományos lyi irányításban, szervezés- lombahozatali engedélyt. Az munkájának színvonalát ben is lényeges változások intézetben előállított. vető- mutatja, hogy az akadémiai történtek. magvakat mintegy 2 millió tagjelöltek között kilenc szehektáron vetik el hazánkban gedi. Kár, hogy a vállalati | . | es külföldön. kutatók nem érdekeltek igaI ' • | Az orvostudományi kuta- zán a tudományos fokozatok tások bázisa a Szegedi Or- megszerzésében, az eredméJelentösebb fejlesztésre az vostudományi Egyetem. A orvosegyetemen került sor. a szervezeti egységek önállóvértianszfúziós állomás, ké- saga tovabbra is meghatáromiai és mikrobiológiai labo- zó a témaválasztásban. a ratórium, oktatási épület, bel- és külföldi együttműkökardiológiai sugárterápiás dések kialakításában, az orosztály, származásmegállapí- szagos kutatási feladatokhoz álami vezetés tudatosan nem tó laboratórium stb. építése- való kapcsolódásban. A építhet. vei, melyek a tudományos SZOTE-n a fejlődés ellené- örvendetes viszont, hogy munka feltételeit is jcivitot- re js k.cd.vezot]cnck a kuta- nőtt 3- Szegeden. mcgrcnclcták. Az élelmiszeripari főis- tás, ezzel együtt a gyógyítás zett hazai- és nemzetközi kólán létrehozták a közpon- és az oktatás feltételei. A konferenciák száma. A nemti laboratóriumot, a Gabo- JATE-n hasonló a helyzet, zetközi kapcsolatok fő fornatermesztési Kutató Inté- sőt a kórházakban is. Nagy- máj a tanulmányutak, a zetben most épül egy több mérvű a zsúfoltság, sok a konferenciák és a kutatási mint 80 millió forint értékű korszerűtlen épület, és a együttműködés. A nemzetalapanyag-feldolgozó. Saj- nagy értékű műszerek be- közi kongresszusokon való nos, ezeken kívül jelentős szerzése továbbra is gond. A részvétel költségei igen maberuházás. illetve fejlesztés tanárképző főiskolán való- gasak- emiatt a fiatalok csak nem történt. A mostanit, a színűleg a VI. ötéves terv- nagyon ritkán tudnak ezeVI. ötéves tervben kezdik el ben sem lesz lehetőség to- ken megjelenni. A JATE a 410 ágyas klinikai tömb vábblépésre. Végre jó stá- több tanszékének oktatói építését, a felszabadulás diumban van azonban az új részt vesznek a szocialista utáni legnagyobb szege- központi könyvtár-levéltár országok akadémiái közötti di egészségügyi beruházást, építése, a munkásmozgalmi együtműködési szerződések Más jelentős létesítménnyel kutatások számára pedig végrehajtásában, illetve aligha számolhatunk. kedvező lehetőséget teremt a megbízás alapján a KGST Nem fejlődött lényegesen „Fekete-ház" birtokba véte- koordinált föladatainak meg. nyek publikálásában. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy a külföldi tanulmányutak egyre nagyobb hányada épül a személyi kapcsolatokra. Ezekre az egyetemi part- és a műszaki kutatás sem. a vállalatok ez irányú tevékenysége a régi keretek között mozog. A munka végeredményben eredményes, összhangban van a vállalati, szövetkezeti tervekkel, illetve a pénzügyi lehetőségekkel. Egy-egy feladat megoldása céljából egymással, illetőleg a kutatóműhelyekkel kooperálnak. Az önállóan gazdálkodó vállalatok fejlesztő törekvése rugalmasabban 1«. 2. A vállalatok egy része a oldásában. Az SZBK nemzetközi kapcsolatai szerteágazóak. sok vendéget fogad, kutatói gyakran utaznak külföldre. A testvérmegyei, testvérvárosi kapmüszaki fejlesztési alapból cso]atok közül az odesszai finanszírozza a kutatást. Többségüknél ez az összeg nem elegendő, ezért a tartalékalapból, vagy hitelfelvétellel egészítik ki. illetve felhasznáják a nyereség egy részét is. A tröszthöz tartoalkalmazko- zó vállalatok egy részének a dik a termelési feladatok- központ adja a fejlesztési hoz, A kifejlesztett termé- összegeket, más részük önkek egy része magas színvo- állóan gazdálkodhat az alap m|nd nalú. és gyorsan realizálódó egy részével. Az ipari sző- minű jól fejlődik. a többi alkalomszerű. A kutatóhelyek tudományirányító tnunkája — a jelzett nehézségek ellenére — szervezett ségében, szemléletében sokat feladatokat old meg. A sze- vetkezetekben 1979-ben sza- fejlődött. A megyei irányígedi kutatóhelyek közül a bályozták a műszaki fejlesz- tásban a SZAB kiemelkedő tudományegyetem természet- tési alap képzését. ennek szerepet tölt be. tudományi kara és az élei- megfelelően 1930-ban 13 sző- A komplex témák vizsfiámiszeripari főiskola végez vetkezet gondoskodott róla. latán. a fiatal kutatók támojelentősebb kutatómunkát a Az önállóan kutatókat nehéz gatásán. ankétok szervezé. szegedi vállalatok megbízása- helyzet elé állítják a költ- sén. a kutatási témák nyílból, legtöbb megbízást ségvetésből biztosítható szű- vántartása stb. fórumot bizazonban máshonnan kapják, kös összegek és a növekvő tosit a műszaki kutatók száHazánk agrárkutatásában kiadások. mára is. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti társulat közgyűlése Szerdán közgyűlést tartott a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat. Elsőként meghallgatták Feuerné Tóth Rózsának, az MTA művészettörténeti kutatócsoportja munkatársának Humanista hatás Mátvas építkezéseire és építészetpártolására című előadását. Ezután Soproni Sándor, a társulat főtitkára, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos tanácsadója beszámolt a legutóbbi közgyűlés óta lelteit, 1980—81. évi társulaVágják a nádat a Velencei-tavon A Sárszentmilialyi Állami Gazdaság velencei nádüzemének dolgozói kihasználva a kedvező időjárást .korszerű géppel vágják a nadat. A téli idényben hozzávetőleg egymillió-négyszázezer kevét aratnak le, s ennek hat- ! van százalékát tőkés export- i ra — főleg az NSZK-ba és j Hollandiába — szállítják. A | nádat a gazdaságban zöm- | mel szőnyegnek, takarónak J dolgozzak fei. ti tevékenységéről. A pénztárosi. illetve a számvizsgáló bizottság ielentése után átadták a társulat kitüntető érmeit. Rómer Flóris-ermet. kapott Fitz. Jenő, a Fejér megyei múzeumok igazgatója és Korek József, a Magvat Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. Ipolyi Arnoldéremben részesült Végvári Lajos, a Magyar Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára és Gerszi Teréz, a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának vezetője. Ruzsinszky Bálint-éremmel jutalmazták Gábler Dénest, az MTA régészeti intezetének munkatársát és Bándi Gábort, a Vas megyei Múzeumok igazgatóját. Pasteiner Gyulaéremben részesült Bernáth Mária, az, MTA művészettörténeti kutatócsoportiának munkatársa es Kovács PéI ler, a Székesfehérvári Múz.eI um művészettörténészé. Vadetetők az erdőkben Csaknem száz nagy vadetető fogadja ezekben a napokban az erdei állatokat a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén, a Bükk- és a Tokaji-hegységben. Nem is a hideg, hanem a nagy hó miatt jutnak nehezen táplálékhoz, ezért vadgesztenyét, csermakkot, pillangós növényeket, kukoricát, marharépát, cefrét raktak ki számukra. A vadetetőknél rendszeresen pótolják a fogyó takarmányt. A szarvasok őzek, vaddisznók eddig ez"r mázsa szálastakarmányt, ötszáz mázsa vadgesztenyét és kétszáz mázsa kukoricát fogyasztottak el. A gondoskodás eredménye hog> a vadállomány az eg- befüggő hótakaró ellenere sem sínylette meg az idei telet.