Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

2 Csütörtök, 1982. január 28. Kőfaragó lézer Ltórersugar helyettesíti o vésőt és a kőfaragó kalapá­csot. Nagy pontossággal, gyorsan, és hulladék nélkül metszi le a táblákat a már­ványt őmbról. A márvanykó­vagas lézertechnikáját a Grúz Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetének tu­dósai dolgozták ki. A márvány általában plusz háromezer Celsius-fo­kos hőmérsékleten olvad meg, a grúz szakemberek azonban nyolcszáz Celsius­foknál meg ludjék munkál­ni a márványt. Egyidejűleg hatva a márványra lézersu­gárral és a szokásos vízpá­rával, sikerült a fejtés he­lyen szinte egy pillantás alatt a márványt porrá ala­kítaniuk. G madárbolcsö titkai ] flz erősei seniíse A Kola-félsziget körzeté­ben levő két védett terület mintegy négyszáz szigetet foglal magában. Ez a Szov­jetunió egyik legrégibb vé­dett területe: nagysága mintegy 58 ezer négyzetmé­ter, ebből 40 ezer négyzet­méter a vízfelület 50 ówel ezelőtt hozták létre a Sark­vidéken élő tengeri madarak biológiai tanulmányozására. A belépést ide szigorú elő­írások szabályozzák. csak fényképezőgépet lehet vinni. Aki vadászfegyverrel jön, egyetlen lövésért három évi szabadságvesztés jár. A védett területen élő szárnyasokat évek óta szá­mon tartják a tudósok. A terület egyik legfeltettebb lakója egv aólvomfaita, amelyet a szakemberek kü­lönös gonddal tanulmányoz­nak. A vadkacsák fehér-tengeri településeit a munkatársak gondos munkájúval sikerült megőrizni. A Kandalaksi vé­dett terület elsődleges célja éppen a vadkacsák védelme volt. Ezek a két és fél kilo­grammos szárnyasok a va­dászok kedvenc zsákmányai volták. Még értékesebb rendkívüli hőtartó, könnyű pihéjük. A vadkacsa pilléjé­ből készült fészek súlya mindössze 8 gramm. (APN) Népesedés és népesedéspolitika A nepesedee növekedése hazánkban mintegy száz esztendeie fokozatosan lelas­sult. 1980-bon a születések száma mér csak háromezer­rel haladta meg a halálozá­sokét. s demográfusok elő­i el/őseként megfelelően el­érkezeti egv olvan esztendő is, az 1981 -es. amikor a la­kosság természetes növeke­dése megállt, sőt az év ele­ji állapothoz viszonyítva bi­zonyos fokú * csökkenéséről is beszélhetünk. Nyersen fo­galmazva ez azt jelenti, hogy mi, magvarok a múlt esztendő eleién többen vol­tunk, mint az év végén. A közelmúltban több szak­mai fói-um, s több folvóirut Is foglalkozott, a témával. Írók. tudósok, úisagírók vi­tatták: mi okozta a magvar­országi népesedési heivzet. ilyen kedvezőtlen fordulatát? Számíthatunk-e a következő években, évtizedekben lé­nyeges javulásra? Mit kelle­ne tennünk, tia -Ijedvezőtleii demográfiai folyamatokat fé­kezni akarjuk? A vita nap­jainkban is folvlk, s feltehe­tően folytatódni foc a követ­kező években is. hiszen a mélypontot az 1980-as évek végére váriék a szakembe­rek. Előre kell bocsátanunk, hogy a népességcsőkkenés nem valamiféle ..magvar átok", hiszen szűkebb nem­zetközi környezetünkben, sok európai országban küz­denek hasonló gondokkal. Amig a világ fejlettebb ré­gióiban a túlnépesedés a legfőbb vészéi v. a feilett or­szágokban már régóta ta­pasztalják a nénességcsök­kenés jelenségét. Mit lehet tenni, s kell-e egyáltalán ten­ni valamit az utóbbi folya­mat megállításáért, megfor­dításáért? A kérdés második fele tá­lén feleslegesnek tűnik. De tudjuk. hogv akad olvan közgazdász-vélekedés, amelv szerint a munkanélküliség­gel sújtott fejlett európai or­szágok számára egvenesen előnyös u népesséecsökkenés. s ezéri ezekben az országok­-ben nincs is szükség a né­oeaedesi folyamatok befolyá­solására. A szocialista országok számúra ez az érvelés min­denképpen elfogadhatatlan. Ha más megfontolások nem is szólnának ellene, szá­munkra a gazdasági raciona­litás . is azt diktálja, hogv a következő generációk létszá­ma legalább ts azonos le­gyen az előzőekével. Gon­doljunk csak arra. hogy az Idős korúak eltartása — az emberi életkor meghosszab­bodásának következménye­ként — már ma is komoly terheket ró társadalmunkra. Képtzeljük el. miiven terhet vállalna magára egv folya­matosan csökkenő népesség, amelyben a születések szá­ma évről évre kisebb lenne mint a halálozásoké, s ahol épp ezért a lakosság egvre kisebb hánveda lenne aktív kereső. Nekünk tehát jö­vőnkre gondolva mindenkép­pen a népességesökkenés fé­kezésén és megállításának módjain kell gondolkod­nunk. Ahhoz, hogv a legmeg­felelőbb svógygzert és kellő terápiát megtaláljuk a hely­zet orvoslására, természete­sen ismernünk kellene vala­mennyi „kórokozót". Tud­nunk kellene, miiven szere­pet játszik e népességcsök­kenásben a válások számá­nak emelkedése, a házasodá­si kedv csökkenése, u lakás­helyzetnek —. s a sokgyer­mekes családok életszínvo­nalának — minden szociál­politikai intézkedés ellenére is — kimutatható stagnálása. Vagyis mindazok a ténvezők. amelvek Magvarországon a kisebb gyerekszámú csalá­dok irányába hatnak. De hazánk népesedési vi­szonyait erőteljesen befolyá­solja az a tény is. hogv mi­közben az átlagéletkor meg­hosszabbodott. a fiatal- és középkorú lakosság körében elszaporodtak az olvan halá­los kimenetelű betegségek, amelyeknek egyaránt van­nak biológiai és társadalmi okai. Ahhoz, hogy az elkö­vetkezendő években csök­kenjen vagv legalább is ne növekedjen e családalapítás­ra is képes nemzedék halá­lozása. a modern életet kí­sérő biológiai és társadalmi rizikótényezők feltárására, a veszélyhelyzetek csökkenté­sére. az orvostudomány, az egészségügy — egyszóval az egész társadalom összefogá­sára lenne szükség. ' Ugyanígy közös feladat le­hetne — az kellene, hogy le­gyen! — egy olyan átfogó és hosszútávú. önkorrekcióra ls képes szociálpolitikai intéz­kedéstervezet kidolgozása és körültekintő végrehajtása, amelynek eredményeként ha­zánkban is mind többen vál­lalnák a több gyermekkel já­ró gondot, fáradtságot; s új­ra divatba jönne a három-, vagy négy gyermekes család. Mindez — úgv tűnik — nva még csak álom. s néhánv szakember szerint utópia. Hiszen társadalmunk fejlett­ségi szintje és a népesedési célok megvalósítására ren­delkezésre álló anyagi esz­közök ma még nem képesek a demográfiai folyamatok tartós befolyásolására. Az ls bizonyos, hogy Igen nehéz előre kiszámítani egv-egv szociálpolitikai intézkedés várható hatását. A gve* vagy a lakásvásárlásra nyújtott szociálpolitikát ked­vezmény felhasználásának tapasztalatai azt mutatiák. hogv egv-egv, a népesedési helyzet Javítását célzó intéz­kedés — bármi Íven pozitív legyen ls — önmagában, el­szigetelten aligha képes tar­tós hatást előidézni, A gyermekgondozási se­gély bevezetése után átmene­tileg ugyan több gvermek született, de ez az jgen po­zitív intézkedés sem bizo­nyult hosszútávon elég ösz­tönzőnek. Éppen ezért a közeljövőben olyan megoldá­son gondolkozunk, amelv magában foglalja a kisgyer­mekes Rnyáknak adott tá­mogatástól a gvermektntéz­mények hálózatának bővíté­séig, a sok gyermek os csalá­dok életszínvonalának szín­ten tartásé tói a lakáshoz! utás módjának megkönnyítéséig mindazokat a tényezőket, amelyek növelhetnék a gyer­mek utáni vágvat, s nem­csak nagyobb gyermekáldás tervezésére késztetnék a ma­gyar családokat, de végül ls azt eredményeznék, hogv az elkövetkezendő években, év­tizedekben több gvermek születne. Beszélgetés dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel V. K. Állandó téma a differen­ciáltság és a dillerenciáló­dus. Ez a jelenseg, mjnt a gazdálkodas termeszetes kí­sérője, a mezőgazdaságban összetettebb, nagyobb mér­tékű és sok tekintetben más természetű, mint a népgaz­daság egyeb területein. A termelés objektív feltételei­nek különbözősége — kö­zöltük is elsősorban a föld­minőség, az éghajlati és domborzati viszonyok, az is­métlődő természeti csapások — miatt azonos munka mel­lett is jelentős eltért* van a termelési eredményekben. Az ezzel kapcsolatos gon­dokról, nehézségekről beszél, getett munkatársunk dr. Vendégh Ferenc mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettessel. — A „kedvezőtlen adott­ságok között gazdálkodó üzem" címszó alatt nem né­hány eldugott hegyi falu vagy alföldi tanya húzódik meg csupán, hanem a ter­melőszövetkezetek egyhar­madáról, a mezőgazdasági termeles egynegyedéről van szó. A szabályozók módosí­tása során figyelembe vet­ték-e ezt a körülményt? — A gazdálkodás eltérő feltételeit az ágazat szabá­lyozó rendszerének kialakí­tásánál és továbbfejlesztésé­nél mindig számításba vet­tük. A kedvezőtlen adottsá­gú nagyüzemek már az el­múlt évtizedben is megkü­lönböztetett állami támoga­tásban részesültek. Szeret­rióm azonban azt is leszö­gezni, hogy a megkülönböz­tetett támogatás egy hektár­ra Jutó összege így sem ér­te el a többi szövetkezet át­lagát. Ez természetes is, hi­szen hiba lett volna, ha pél­dául a beruházások támoga­tása nem oda áramlik, ahol a leggyorsabban térül meg. — Milyen eredményt hoz­tak az eddigi intézkedések? — A kedvezőtlen adottsá­gú területeken gazdálkodó üzemek egy része nemcsak megerősödött, hanem képes­sé vált megkülönböztetett támogatás nélkül is ered­ményes gazdálkodásra. Mintegy 100 szövetkezet azonban sajnos ma is is­métlődően veszteséges, 70— 80 gazdaság pedig igen ala­csony jövedelmezőséggel ter­mel. Hozzá kell azonban tennem, hogy a nehezendő külgazdasági viszonyokhoz igazodó gazdaságpolitika a mezőgazdasági üzemek sza­bályozó rendszerében Is ki­fejeződött. Az utóbbi két év­ben a már említett 170 ked­vezőtlen adottságú üzemen kívül további mintegy 200 termelőszövetkezet is csak­nem elvesztette a korábban is gyenge versenyképességét. —- A „gyengébb" tehát nem egyszerűen pénzügyi okokra vezethető vissza, ha­nem ezek szerint számos más tényező is közreját­szott? — Nem volnánk tárgyila­gosak, ha egyoldalúan csak a támogatás merteáeben ke­resnénk a gyenge eredmé­nyek okát, az ugyanis szin­te minden esetbert több, egy­mást erősítő tényező együt­tes hatása. E gazdaságokra jellemző az atlagogpal gyen­gébb foldminő-ég ét sok esetben az ismétlődő áí- és belvízkár. Mintegy száz szö­vetkezetnél a ve/.etes, az üzem- es munkaszervezés színvonala, az adottságoknak nem megfelelő • termelési szerkezet, a munka- és technológiai fegyelem laza­sága stb. is részes a tartó­san gyenge eredményű gaz­dálkodásban. Kiemelem, hogy a szövetkezeteknek eb­ben a körében a vezetés és a szakemberellátás hiányos­ságai hatványozottan jelent­keznek. — Mi tette indokolttá, hogy éppen most nyúljanak hatarozott kézzel ehhez az üzemcsoporthoz; most, ami­kor meglehetősen híján va­gyunk a fejlesztési lehetősé­geknek? — A mezőgazdaság előtt állp feladatok szükségessé teszik, hogy a jelenleg ala­csony jövedelmű termelőszö­vetkezetek is nagyobb részt vállaljanak a termelés gaz­daságos növeléséből. Enélkül ugyanis a gabonatermesztés és a hústermelés tervezett növekedési üteme nem ér­hető el. A jövedelmező ter­melés feltéleleinek megte­remtése tehát nemcsak e szövetkezetek, és az. itt élő népesség jövője, hanem az ágazat termelési, ellátási és exportíelgdatarnak teljesíté­se szempontjából is rendkí­vül fontos. A komplex me­liorációs programok gyorsí­tása, a gépellátot.tsag javí­tása mellett, az érintett te­rületeken a foglalkoztatott­ságot az eltartóképességhez kell igazítani. A mezőgazda­sági termelésben ésszerűen nem foglalkoztatható mun­kaerőt ipari és egyéb tevé­kenységekben kell lekötni. Ez utóbbit szolgálja példá­ul az a rendelkezés, ami sze­rint a kedvezőtlen adottságú üzemek az. alaptevékenysé­gen kívüli tevékenységük bővítéséhez Igénybe vehetik a termelési adóból visszafi­zethető fejlesztési hozzájá­rulást. Megszűnik emellett a mezőgazdasági-ipari és az ipari-mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti kategória, és az ezzel együtt járó terme­lési adó, valamint — a bu­dapesti agglomeráció kivéte­level — a megyei városok­ban gazdálkodó nagyüzemek többlettermelési adója, — Végső soron a mező­gazdasági termelés fejleszté­séről van szo, konkrétan mit tesznek ennek érdekében? — A termelési szerkezet tsszerű. hatékony alalakíta­sának ösztönzése érdekeben a kedvezőtlen adottságúnak minősített, valamint az át­lag 17 aranykoronát meg nem haladó szántóterületü mezőgazdasági nagyüzemek több fontos termékre külön árkiegészítést kapnak. Ennek mértéke differenciált, né­hány terméknél elérheti az árbevételnek akar a 25 sza­zaiékát is. De például a leg­gyengébb földeken gazdál­kodók-39 százalékos árkiegé­szítést kapnak a kalászos gabona értékesítése után. Ez nemcsak á 15 millió ton­nás gabona termelési cél el­éreset szolgálja, hanem azt is, hogy azokban a gazdasá­gokban is többet törődjenek az alaptevékenységgel, ezen belül a növénytermesztés most már gazdaságossá váló ho/.amnövelesével, ahol ed­dig erre pénzügyi okok — a melléktevékenységből szár­mazó jövedelem — nem késztették a gazdaságokat. És ami nagyon fontos: az árkiegészítés akkor is jár, ha a nagyüzem például a saját termelésű takarmányt a kis­termelőknek adja el. A vá­sárolt takarmány értékével a/i inban az árkiegészítés alapját csökkenteni kell. Mi­vel a 17 aranykoronánál ki­sebb értékű földdel gazdál­kodó tsz-ekben elsősorban a tömegtakarmányra alapozott állattenyésztési ágazatokat indokolt fejleszteni, ezért a juh- és szarvasmarha-állo­mány forgóeszközigényet nem a fejlesztési, hanem az üzem számára gyakorlatilag zárolt, kötelező tartalékalap­ból lehet majd finanszíroz­ni. Mindemellett, hogy az, „erős segítse a gyengét" ne csak elvárás legyen, 19R2 januárjától lehetőség nyílt arra is, hogy ha egy erős gazdaság bármilyen jellegű közös vállalkozásba fog egy gyengével, akkor a közös vállalkozás teljes nyeresége, hangsúlyozom: a teljes nye­resége, a gyengébb taz-re ér­vényes — általában ala­csonyabb — adó alá esik. Mindezek alapján úgy gon­dolom, 1982-től olyan felté­telrendszert teremtettünk," hogy ha az üzemek kihasz­nálják lehetőségeiket, akkor a gazdálkodás színvonalé­nak emelésével a személyes jövedelmek növelésének alapjait is megteremthetik. Bonyhádi Péter Kísérleti Színház Leningrádban A leningrádi „Experi­ment" (Kísérleti) Színház előadásai már az előcsar­nokban kezdődnek, jóval a harmadik csengetés előtt. A nézőket, akik például a „Pétervár" című előadásra jöttek, a XIX. század első felében viselt ruhákból rendezett kiállítás, valamint Viktor Vilner mai festő ké­pei várják, aki Gogol szel­lemében fogant fantasztikus pétervári figurákat örökített meg vásznain. Amikor a Chíplinről szóló pantomim­műsor megv a színházban. Charlie Chaplin munkássá­gát bemutató fotómontázs várja a nézőket. A „Vásári mutatványok" című előadást a vjatszki és hohlomai iáté­kokból. az orosz népi játék­készítés különleges anyagá­ból rendezett kiállítás előzi meg. „Színházunkat kísérleti al­kotóműhelynek lehet nevez­ni — mondja a színház fő­rendezője, Viktor Harito. nov. — A legkülönbözőbb színházi műfajokkal próbál­kozunk. Például az angol drámaíró, E. Sheffer „Já­ték" című darabját excent­rikus krimiparódiaként. a „Fantaszták és komédiások" című darabot a pantomim eszközeivel oldottuk meg. a „Vasári mutatványok" című darab műfaját pedig vásá­ri játékként lehetne megha­tározni. amelyben énekel, nek, táncolnak, de helye van benne az akrobatika, nak. a bűvészmutatványok­nak és a bábjátéknak. A próza és a költészet, a drá­ma és a balett, az opera és a publicisztika, a panto­mim és a folklór — békésen megférnek egymás mellett az „Ex periment'' Színház­ban. A színházat 1979-ben nyi­tották meg egy kétrészes darabbal, a két rész címe: Olga Bergolc, Mihail Dugyin. Ezzel a darabbal kezdődött a „Leningrádi írók portréi" című sorozat. Az „Experi­ment" nemcsak azért lenin­grádi színház, mert Lenin­grádban van. Nem véletle­nül vált tehát az egyik leg­érdekesebb és legjelentősebb darabbá a „Pétervár", ame­lyet a pantomim klasszikus formájában játszanak. A háttérben az egykori Péter­vár sziluettje, a Péter-Pál erőd jellegzetes kontúrjai és az Izsák székesegyház kupo­lája látszanak ... Az előadá­son nyomonkövethetők a gogoli motívumok a „Péter­várt történetek"-ből, a „Nyevszkij sugárút"-ból és az „Egy őrült naplójá-ból. Lényegében az „Experl­ment" új típusú - színház, amely nem a megszokott ke­retek között működik, nincs állandó társulata: híres le­ningrádi színházakban ját­szó, különböző korú színé­szek, valamint rendezők Jönnek itt össze egy-egy produkcióra. Az „Experl­ment" az azonosan gondol­kodók alkotó, baráti közös­sége. akik egv új irodalmi, népművelő színház létreho­zásáról álmodnak. Olcsóbb gázberendezés A Közép-dunántúli Gáz­szolgáltató- és Szerelő Válla­lat szakemberei korszerű­sítették, egyszersmind ol­csóbbá tették a nagynyomá­sú földgázvezetékek leága­zó rendszerét. Az ilyen ve­zetékekről eddig csak tete­mes költséggel megépíthető átadó állomás és nyomás­szabályozó beiktatásával jut­hattak a fogyasztók föld­gázhoz. A nagykanizsai szak­emberek olyan nyomásszabá­lyozó berendezést fejlesztet­tek ki. amely egyesíti a gázátadót, fogadót, gázmé­rőt és 6zagosítót, s ennek ellenére csak egyötödébeke­rül, mint az eddig alkal­mazott rendszerek. Az első berendezést a közelmúltban helyezték üzembe a Bala­tonnagybereki Állami Gaz­daságban, az idén újabb tí­zet gyártanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom