Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
Srorda, 1982. Január 27. 3 Téli napokon A járt úton Még nem fogatlan a tél, de már engedett egy kicsit, szorításából. Föltöredeztek az utak jégpáncéljai, s megfosztottak az ágakon a zúzmaratakarók. Éppen az wtolsó pillanatban enyhült meg az időjárás, kedvre derítve a gazdálkodókat. Az egyik zákányszéki család bevált szokás szerint ellenőrizte a telet. A szobában vízbe tették a jégruhát öltött vesszőt és barackfaágat, s az első jelek szerint nincs nagy hibájuk, nem fagytak el a rügyek. A Felgyói Állami Gazdaságban is hasonlókat észleltek, majdnem meg is esküdnének rá. Dr. Tóth Mihály, megyei főkertész óvatosabb: — Tavaly megjártam, mert az áprilisi fagy után azt jósoltam, nem lesz gyümölcs. És sose rosszabbat, mint amilyen termések voltak. — Véleménye csak van az idei zord télről? — A rügyek többnyire épek. Szakszerű metszéssel még sokat lehet raituk segíteni. Sokat jelent, ha továbbra is enyhe marad az idő. Barna Jánosék Mórahalmon szegfút nevelnek a fóliaházban. Az egyik sátor 25, a másik 40 méteres, s van gond velük a hidegben éppen elég. A legnagyobb fagyok idején, új kazánt is be kellett álítani, mert a másik egyedül nem bírt a hideggel. — Mennyi olaj fogy? — Amikor nagyon lehűlt a levegő, száz liter is elégett egy éjjel. — És ha elromlik a kapán? — Azonnal meg kell javí; tani, mert hónapok munkája, meg a sokezres befektetés órák alatt semmivé válhat. Barnáné mutatja meg a virágokat, és hogy szót értsünk, kikapcsolja pár percre a fűtést. — A férjem a zákányszéki szeszfőzde vezetője, ő is ért a kazánokhoz. A fiunk meg szakember, ha a férjem nem boldogul, neki szólunk. — Tudnak nyugodtan aludni? Mi történik, ha éjjel nagyon lehűl az idő? — Hőérzékélő lóg a fóliaházban. Ha nyolc fok alá süllyed a hőmérséklet, megszólal a csengő az előszobában. — Hová viszik a virágot? — A tanács kérte, nyissunk üzletet itt, Mórahalmon. Nyitottak is a fiamék, de nem megy el helyben az összes virág. Hódmezővásárhelyről is jár érte egy kereskedő. — Kockázat? — Tavaly például nagyon megjártuk. Hígtrágyát hoztunk a teesztől, s kiderült, valamilyen vegyszer is keveredett közé. Ahol ilyet kapott a virág, kipusztult mindenestől. Ennyin múlhat, lesz-e eredménye a munkának. — A költségek? — Minden esztendőben új fóliát, kell húzni a vázra. Ez maga több, mint tízezer forint. A fűtőanyag, a kazánok, mind-mind nyelik a pénzt. A munkáról ' nem is beszélve. Barnáné magvarázat közben is le-lecsíp egy kaccsat, megigazít egy-egy félredőlt ' virágszálat. ! — Csak a nap sütne töb- | bet — mondja'búcsúzóul. Barnáék virágai. Mórahalmon A — Van minden? Rendes kerékvágásba te— Zománcos edények, üs- relődtek a dolgok, a köztök, köcsögök nincsenek, de ponti majorban javítják a más általában igen. Ja, meg gépeket, mérgelödnek az alnapraforgóolaj és árpa- katrészhiány miatt, forgatgyöngy. ják, mérik a gabonát, meg — Friss kenyér szokott etetik-itatják a teheneket A lenni? takarmanykevero is jar, amikor csak szükséges. Any— Tíz órakor hozzák min- nyi az újdonság, hogy a teden nap. jet géppel hordják össze a A téli forgalom még a fogatok helyett disznóvágások ellenére is A szakemberek az ilyen gyérebb, mint a nyári. S ráérős téli napokon már most az is baj, hogy a ko- egyeztetik az elképzeléseiket rábbi szombati zárás miatt rájuk szárad a sütemény. a jövőt illetően. Mivel a szomszédos Napsugár Tsz eléggé gyengélkedik, a jár* ható útnak az egyesülést _ , ..,, .. . .... tartják. Most a gépek mun,Eny^ -ld.e' „zSffií káját, bérét egyeztetik. oda, Rúzsán, a Népszabadság Tsz majorjában föl kellett melegíteni a gumicsövet, hogy lemoshassák a teherautóról a nagyja szemetet. Hiába tették rá a bálás szalmát, megfagyott. Imre portás nem Át az út Üllésre is járható lett az enyhülés miatt. (Máshol is.) A gyér napsüSzűcs tésben gyönyörű látvány a fázott fenyveserdő. A két falu köugyan, mert tartja a mele- zö.tt markoló iszkol a tráget a mázsaház. Éjjel-nap- gyarakáshoz; kisteherautó pal tüzelnek és ügyelnek, csap le a szárkúpok közé. Mindig akad följegyezni va- Nagy teherautó fát cipel, s ló, ha nem is annyi, mint egy Wartburg farában megbetakarításkor, de telik a igazítják az olajoskannákat. papír. Azt már Kiss Kálmán, Feketekabátos asszony teli zsákot tol a biciklin. Feltehetően daráltatni indult, kigepek irányítója mondta, használva a gyengébb időt. hogy kedden rögtönzött zar- üüés gzélén é ,át raknak szamadassal kezdtek a na- bent az é ül- vendéglőhöz homokot borit egy pótkocsi ták a gabonaföldeken a Kintebb már keményebb a 'páFC™?k5'- GVŰ™sh,Pn" tél, a fóliás csirkefarm olgert kotottek ai_gepdc_ otan, dalához szaimabálákat állítgatnak. Balástyán kistehers egy kicsit megszellőztetik a vetéseket. Igaz, délelőtt Tóth Sándornak hegeszteni kellett a tüskéket. Farkas János és Ábrahám István segédletével, a fagyos föld miatt. A rúzsai téeszben se okozott nagyobb gondot a kemény január, mint máshol. Az összefagyott trágyával többet birkózott a markoló, s a gépek nehezebben indultak/idővel megszokták az kicsit> ám íart az útÍa emberek a hideget, s belekalkulálták a munkába. autó után akasztott pótkocsin vitték a trágyát. Gondolván, annyira új még, kár bepiszkítani. Az állomás környékén postások kábelt vittek át az út alatt. Az E5-ösön már minden nyüzsög. Száraz úton kerülgetik egymást a jármüvek. Mintha nem is lenne tél. Csak a határ dermed még Majoros Tibor, Tanács István Magyar-aigériai kereskedelmi megállapodás Melega Tibor külkereske- elősegítésére vegyes bizottsádelmi miniszterhelyettes és & ülések megtartását irádr. Sylvanus Alysius Ndulue nyozzak elő. (MTI) Nigéria varsói „Mindenki a piacról él...1 Pénzben Ismerős a mondat, valljuk be őszintén, már-már sztereotípiává lett a« utóbbi években. Ezzel kezdődik mindannak megindokolása, amit nem tud (s olykor: amit nem akar) megvalósítani egy-egy vállalat, intézmény vezetője. Még gyakrabban hangzik el olyankor, amikor bérről, fizetésről, javadalmazásról, anyagi elismerésről van szó:' „népgazdaságunk jelenlegi helyzetében sajnos .. 1. Szögezzük le mindjárt elöl* járóban: a fenti mondat, bármilyen gyakran hangzik el, az esetek nagy részében valóságot tükröz. Nehéz az ország helyzete, nagyon kell takarékoskodni ahhoz, hogy legalább nagyjában-egészében megtarthassuk mindazt, amit eddig elértünk. De éppúgy igaz az is, hogy az eredmények nem születnek maguktól, s hogy az unásig ismert alapigazságokat még egyszer ismételjük: mindenki a piacról él, s a több és jobb munkát honorálni kell. Vagyis: ismét az anyagi elismerésnél tartunk. Ezerszeresen bizonyított tény, hogy a jó munkához, a vállalat és a népgazdaság érdekében kifejtett erőfeszítésekhez az is kell, hogy mindezt anyagilag is elismerjék. Nem pongyolaságból ismétlem, itt az is szócskát, hanem azért, mert a pénz csak az egyik oldala, az egyik lehetősége a kiemelkedő munka elismerésének. De maradjunk még egy gondolatnyit az anyagiaknál. Régóta hangoztatott követelés, mi több: kitűzött cél, hogy „egyenlő munkáért egyenlő bért". Lehetne beszélni arról is, hogy ez ma még nem mindenütt valósul meg, elsősorban ott, ahol férfiak és nők végzik ugyanazt a munkát. De van ennek az éremnek egy másik oldala is, ami nemhogy hatálytalanítaná. inkább erősíti az eddigieket: jobb és több munkáért több bért! Vannak vállalatok, gyárak, ahol ezt — nem utolsósorban a mind jobban kiteljesedő üzemi demokrácia segítségével — igyekeznek megvalósítani. Másutt afféle vágyálomnak tüntetik fel, mondván: sok a megkötöttség, nem elég a béralap Vagy még inkább: mit fog szólni az, akinek ném emeljük a bérét? S marad az egyenlősdi, amiről pedig éppen a legutóbbi években bizonyosodott be legvilágosabban, hogy semmit nem visz előre. Van az anyagi elismerésnek még egy sor fajtája. amely a vállalatok vezetőinek rendelkezésére áll: jutatom, célprémium stb. „Csupán" arra van szükség, hogy akinek ez az ösztönzési mód a hatásköréhez tartozik, merjen élni, s helyesen éljen vele. Ez volna annak a sokat emlegetett lónak az egyik oldala. A másik pedig az, hogy kiemelkedő teljesítmények, ésszerűsítések, a vállalat érdekében tett fáradozások elismerését nem is tudják másképpen elképzelni, mint anyagiakkal. Kétségtelen, hogy a pénz mindig és mindenkinek jól jön. De számos vállalati igazgató, üzemrész vezető, sok kis és nagy „főnök" hajlamos megfeledkezni arról, hogy erkölcsi elismerés i6 van a világon. Természetesen nem arról van szó, hogy térjünk viszsza az ötvenes évek gyakorlatához, amikor dicsőség- és szégyentáblák függtek minden gyárkapun, s a „csasztuskabrigádok" kínrímekben zengték a normáját sokkal túlteljesítők dicséretét. Kétes értékű dicsőség volt az ilyen, aligha akad, aki ilyesmit visszakívánna. 2. A zákányszéki — rúzsai határúton, a tanyai boltbar sokan várják a postásautót. Pénzt hoz, nyugdíjat. A boltosasszony, Gárdián István- j né mondja: — Melegszenek egy kicsit és be is vásárolnak. Eneduanya, nagykövete kedden, tegnap Budapesten, a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a két ország közötti kereskedelmi megállapodást. A megállapodás kimondja. hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban a felek kölcsönösen alkalmazzák a legnagyobb kedvezmény elvét, illetve a kétoldalú gazdasági kapcsolaVirizlay Gyula látogatása Szegeden Kedden, tegnap Szegedre látogatott Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. A délelőtti órákban tanácskozott az SZMT vezetőivel, maid a mozgatom időszerű kérdé! seiről tartott tájékoztatót tok jobb kihasználásának i szakszervezeti tisztségviselők részére. Országos tapasztalatok alapján foglalkozott a szakszervezeti bizalmiak tevékenységé vei. a szakszer\ eze'ek gyakorlati munkájának soron levő feladataival. Virizlay Gyula a délutáni órákban visszautazott Budapestre. Hát akkor hogyan? Köztudomású, hogy az erkölcsi elismerésnek kitüntetésekben megnyilvánuló formája valamiképpen mégis anyagiakat is jelent, hiszen a kitüntetés pénzzel jár együtt. Így valóban egyszerre lehet eleget tenni a jó munka anyagi és erkölcsi elismerésének akár egy Kiváló Dolgozó érem, akár magasabb kitüntetés adományozásával, illetve erre felterjesztett javaslattal. Kitüntetés azonban nem jut, nem is juthat minden jól dolgozónak, s olykor az is sokat számít, hogy az elismerést gyorsan kapja meg, az, akit megillet. Jól bevált formája az erkölcsi elismerésnek, hogy a jól dolgozó, a közösségért tenni tudó és akaró ember hamarabb jusson olyasmihez, amire szü.ksége van, illetve amiből keveset kell sok ember közt elosztani. Így például — ha a többi körülmény, a gyermekek száma, a szociális rászorultság, stb. azonos vagy hasonló — a vállalat rendelkezésére álló lakáskeretből előbb annak kell kapnia, aki — akkor is jelentkezett, amikor tőle kértek valamit. Vagy — ugyancsak például — az is az erkölcsi elismerésnek egy formája lehet, hogy a vállalati bölcsőde-, óvodafelvételinél előnyben részesítik azokat, akik munkájukkal, ötleteikkel, újításaikkal, a köz érdekeinek szolgálatával kitűntek. A jutalmazás, az anyagi és erkölcsi elismerés sehol eem egyszerű kérdés. Vannak mérlegelendő szempontok, s gyakori, hogy különböző érdemek várnak elismerésre, de a lehetőségek korlátozottak. Ilyenkor természetesen nehéz megmagyarázni azt, hogy miért az egyik és miért nem a másik kapta meg azt, ami mindkettőt megilleti. Sovány vigasz, ha a vezető csupán annyit tud mondani: majd legközelebb... Teljesen elválasztani sem lehet a kettőt: a munka, vagy akár a vállalathoz való hűség anyagi és erkölcsi elismerését. Hiszen az anyagi elismerés sem csupán pénzt jelent — feltéve, hogy valóban a legméltóbbak kapják —, s az erkölcsi elismerésnek is vannak mindig anyagi vonatkozásai is. De olykor még egy elismerő oklevél, egy elismerő szó is hathat ösztönzően a további munkára. S legalább annyit jelent, ha a vállalata érdekeit szem előtt tartó ember azt látja, hogy okos gondolatai továbbgyűrűztek, jó tanácsait megfogadták. Elismerés ez akkor is, ha csak szúk körben tudják, hogy — például — egy munkafolyamat jobb megszervezése kinek az érde3. Mindezekhez az kell, hogy a vezetők állandóan tartsák a szemüket — nemcsak a termelésen, hanem — a termelő, dolgozó emberen is. Látniuk kell, hogy ki érdemes elismerésre, dönteniük abhan, hogy ki mennyire veszi ki részét a közös erőfeszítésekből, s ezért menynyit érdemel az együtt elért eredményekből. „Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében" nem a szúk lehetőségekre kell panaszkodni. Ellenkezőleg: az a sokszor emlegetett nehéz helyzet követeli meg különös súlylyal, hogv az érdemek elnyerjék az elismerést. Pénzben és erkölcsiekbeh. V. E. Minőségi változások a nyomdaiparban Várhatóan több lesz az igényes, magasabb színvonalon előállított könyv, növekszik a színes lapok, folyóiratok mennyisége és aránya — a nyomdaipar ugyanis az idén elsősorban minőségi változásokat tervez termékösszetételében. Erre megfelelő alapot teremtettek az 1981-es esztendőben a korábbiaknál egyenletesebb és ütemesebb munkával elért eredmények, és a már szinte befejezett nyomdaipari rekonstrukció — sajnos, ez Szegeden késik —, amelynek köszönhetően rendelkezésre állnak a korszerű technikai feltételek. Éppen ezért a termelés szerény mértékű, 5—6 százalékosra tervezett növekedését csak néhány vállalatnál kíséri számottevő fejlesztés. A Kossuth, valamint az Ofszet és Játékkártya Nyomdában folytatódik az exportárualap-bővítő beruházás, a Szikra Lapnyomdában a fényszedés bevezetését tervezik, az Athenaeumban az idén befejeződik a szedőkapacitás korszerűsítése. A Petőfi és a Kner nyomda a doboz- és a csomagolóanyag-gyártás növelésére újabb fejlesztést tervez, kapcsolódva a gyógyszer.; növényvédő szer és az intermedier gyártás központi fejlesztési programjához. A nyomdaipari vállalatok nem rubelelszámolású exportjuk 70—100 millió forintos növelésének tervét is elsősorban a minőség javítására, s a versenyképesség fokozására — egyebek közt a megrendelések pontosa bb teljesítésére — alapozzák. Az ágazat fontos feladata az idén a kiadók, a nyomdák és a könyvterjesztők munkakapcsolatában meglevő feszültségek, érdekeltségi ellentmondások feloldása. A nyomdaiparban a tervek szerint a dolgozók keresete az idén átlagosan 5 százalékkal növekszik. A létszám előreláthatóan 1.3 százalékkal csökken, ami a termelés megszervezésében nagyobb feldatokat ró a vállalatokra. Ezzel a tendenciával azonban — az Ipari Minisztérium megítélése szerint — nem minden nyomda számolt leálisan, sőt több vállalat változatlan létszámmal, vagy éppen létszámnöveléssel kívánja 1982es terveit megvalósítani.