Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

fr&nfek, 1981. december 11. 3 Mindenki jól jár A Marx téri csarnokok haszna - Készülődés az ipari vásárra Köztudott, hogy Szegeden kétévenként, a páros esztendőkben rendezik meg a tnár hagyományos ipari vásárt. A Marx téri vásárterületen tíznél több kiállítási pavilont találhatunk. A szegedi városi tanács és a vásár vezetői évről évre gyarapították a fedett kiállítási területet. Az első és leglényegesebb lépés akkor törA leendő kiállítók körében élénk az érdeklődés. Bár még odébb a vásárnyitás. de máris kétszáznál több hazai termelővállalat, kereskedelmi szervezet jelezte. hogy föltétlenül részt kíván venni a Szegedi Ipari Vásáron. A jugoszlávokkal a kölcsönösség alapján egyeztek meg. mivel Szeged testvérvárosában. . Szatént. amikor megvásárolták badkán is áttértek a Pannó. a BNV korábbi területéről nia Vásár kétévenkénti az olaszok nemzeti csarno- megrendezésére. A hazai kát, a jelenlegi C pavilont, érdeklődők között több amelynek alapterülete 2300 olyan nemzetközileg elisnégyzetméter. maid ezt kö- mert nagyvállalat van, vette a tanzániaiak pavilon- amely korábban nem vett ja. amely az A jelet viseli, részt a szegedi bemutatkozáAz ipari vásár területe egyre rendezettebbé és nagyobbá vált. Szaporodtak a kiállítási csarnokok: az T pavilont. a nyékládházi Mezőpanel rakta össze saját termékeiből. s természetesen nem szedte szét az 1974-es bemutatkozás után. A J csarnokot vázszerkezetből készítették, az M jelű a centenáriumi vásár idején készült. az N pavilont a Békés és Csongrád megvei állami gazdaságok építették, a P jelűt pedig a szövetkezetek. Ez utóbbi egyik legszebb kiállítási csarnoka a vásárnak. Néhány hónap alatt készült el, tetszetős és stabil. A CSOMIÉP vázszerkezeteiből állították össze. son. * A Szegedi Ipari Vásár főbb céljai között továbbra is első helyen áll. hogy itt mutassák be a termelők legújabb gyártmányaikat. Sokan jelzik, hogy szívesen árusítanák is újdonságaikat a vásáron Az úi jelentkezők között sok az olyan önállóvá vált vállalat, ipari szövetkezet. melyeknek profilja a szolgáltatás, a lakossági ellátás, de hasonlóan sok építőipari vállalat érdeklődik, s a be!-, valamint a külkereskedelmi szervezetek is szeretnének részt venni a szegedi vásáron. Bár korai még a vásár rendezésének részleteiről beszélni, de bátran ajánlható másoknak annyit rnár az idei esztendő is. hiszen alkalmas raktári csarnokoknak, iskolai helyisegeknek. tornatermeknek stb., tehát sok célra használható, gyorsan és olcsón fölépitik. Kérdés: a Marx téri kiálUtócsarnokokat hogyan hasznosítják? Nyilvánvaló, hogy a kétévenkénti fölhasználás luxusnak számítana. A legnagyobb pavilont, n 2300 négyzetméter alapterületű C csarnokot korábban a piaci árusok használták. Őszintén megvallva. még negyedrészét sem népesítették be. Űj ötletet, a kihasználás sokoldalúságát a budapesti vásár A csarnokában bevezetett Ská'.a-expo szolgáltatta az úgynevezett discont-áruház létrehozásával. A sikeres akció impulzust adott a szegedi kereskedelmi cégeknek is. A C csarnokot az Alföldi TÜZÉP Vállalat vette bérbe, és ott az ország első TÜZÉPdiscont áruházát valósította meg. Igazán jó volt ez a lépés, hiszen a magánépítkezési kedv egy csöppet sem lanyhult környezetünkben, ugyanakkor az építkezésekhez szükséges anyagok, berendezések ilyen formájú árusítása nagyon hiányzott. A vásárlók és a kereskedelem is megtalálta számítását. Három vásári pavilont a szegedi szövetkezeti kereskedelem bérelt és kiárusításokká; egybekötött tiéteket tartott, de üzleteit később is nyitva tartja. Mivel a Marx tér megszokott bevásárlóközpontja Szegednek és a környékbeli települések lakói is fölkeresik, az ipari Vásár csarnokai jó szolgalatot tesznek. Ezenkívül természetesen kisegítik azokat a szervezeteket is. kik raktározási gondokká; bajlódnak. A csarnokok olykor helyet b'ztosítottak különféle szakkicthtásoknak. bemutatóknak. A kétévenként megrendezésre kerülő ipari vásárról elismeréssel nyilatkoznak a kiállító iparvállalatok és kereskedelmi cégek, sőt a vásárnak ió híre van a szomszédos Jugoszláviában, a távoli Finnországban. s Szeged tesvérvárosaiban is. A tavalyi vásáron öt testvérváros adott egymásnak randevút, s első alkalommal nagy számú kiállító érkezett Odesszából. A legközelebbi vásárt a jövő esztendő júliusában rendezik meg A vásárigazgatóságon máris serény munka folyik. jól haladnak az előkéEAÜETEK. vége felé elmondhatunk, hogy nagyszabásúnak ígérkező vásár lesz az 1982-es Szegeden, amelyet július 23. és augusztus 1. között tartanak. Gazdagh István Országgyűlési bizottságok megbeszélése Az 1982. évi ^llami költségvetési tervezet tükrében vitatta meg csütörtöki ülésén az országgyűlés kereskedelmi bizottsága a bel- és a külkereskedelem jövő évi elképzeléseit, gazdálkodási feltételeit. A parlamenti állandó bizottság' vita után mindkét ágazat költségvetési tervezetét elfogadásra ajánlotta. Az ülésen felszólalt Mag Pál Csongrád megyei képviselő is. * A gazdasági munkában továbbra is fő feladat a külgazdasági egyensúly javítása, a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása közötti megfelelő összhang biztosítása — így fogalmaztak az országgyűlés ipari bizottságának csütörtöki ülésén. A helyzetkép felvázolásával kezdődött a munkaértekezlet: a képviselők meghallgatták Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár értékelését a tárca idei eredményeiről, s tájékoztatóját a termelő területek továbbívelő feladatairól 1982-ben. A teendők homlokterében áll, hogy a gazdálkodó szervezetek elsősorban a hatékonyság növelését, a gazdaságos export fokozásával, takarékosabb energiafelhasználással alkalmazkodjanak az úi körülményekhez. A ' - un; y/i'-i je* rv i i p tAC* Cli UP'I (.CLP O, költségvetési előirányzatok- t TORERT-ből két külön ke- forgalmazást A Tisza BútorArak, színek, bútorok Ha van iparág, amely ér- kénytelen egymással, vevők sek lesznek föltehetően azok zékenv lehet a gazdasági helv- és gyártók hasznára egy- a vállalatok, amelyek kellő zetben, az életszínvonalban aránt. Emellett más. folya- rugalmasságot tanúsítanak bekövetkező változásokra, matos változások is várha- majd. nyilván annak kell lennie a tóak. A TÜZÉP létrehozza a A Tisza Bútoripari Vállabútoriparnak is. Hiszen ne- Fészek Áruházak hálózatát, latnál a gvártmánvfe.ilesztéshezebb gazdasági, körűimé- Az elsőt a tervek szerint tői a kereskedelempolitikáig nyek között az ember nyil- nemsokára adják at Szolno- kialakultak azok az elkéozeván alaposan meggondolja, kon. A 3 ezer négyzetméte- lések, amelyek alapián muncseréljen_e bútort, ha pedig res áruházat újabbak köve- ká.iukat a jövőben szervezni kevesebb lakás épül, az a tik a VI. és a VII. ötéves kívánják. Gvártmánvfeileszbútorkeresletben is érezteti terv időszakában. például lésüket például két. eavmáshatását Elvben mindez va- Debrecenben, Nyíregyházán, sal ellentétes igénv alakítja, lószínűleg így is lenne, ám és majdan Szegeden is. Ez A vásárló ugyanis minél Dávid János, a Tisza Bútor- az áruházi rendszer gyakor- szebb és divatosabb bútort ipari Vállalat kereskedelmi latilag mindent fog kínálni akar venni, ám minél ölés készletgazdálkodási fő- a lakásépítők számara, ami csobban. A gyártmánvfeileszosztályának vezetője éppen egy-egy otthon építéséhez, tés során mindkét szemponarról tájékoztathatott, hogy felszereléséhez és berendezé- tot figyelembe kell vennie az forgalmuk növekszik, s nem- séhez szükséges, a szobabú- iparnak. Bútoraik választéhogy visszaeséssel számolná- torokat leszámítva A Tisza kat színben. esztétikai nak a bútorok forgalmában. Bútoripari Vállalat elsősor- megjelenésben, felszereltséghatiem új lehetőségekkel ban konyha- és fürdőszoba- ben ~ mindenkeppen bővifoglalkoznak. Jövőre ugyan- berendezései értékesítésében ten'ük kell. de úgy. hogv ec is jelentős változások követ- lát ily módon újabb lehető- ne eredményezze^ termekeik keznek be a bútorkereske- ségeket. Hiszen ez a hálózat naSV°bb delem szervezeti felépítésé- nemcsak eladással foglalben. ami várhatóan kedvező kőzik majd. hanem a meghatással lesz gyártóra, ke- vásárolt konyhabútort kíreskedőre aránt. és vevőre egy- vánságra be is szerelik mértékű drágulását. (A vállalat évek óta csak olyan áremelkedéseket hárít át a vásárlókra, amelveket sehogyan sem képes komFolyamatosan változnak Denzálni. Például az import az ÁFÉSZ-bútorüzlelek álanyagok. alkatrészek, vagy a árának tói kínált lehetőségek is. Az ^dS'^Abban. hogy Hogy melyek is ezek a változások? Eddig a bútorgyárak nagy vevői a BÚTORÉRT és a Skála áruhá- oly módon, zi hálózat bővül majd voltak. Jövőre a kör. A BÜAFÉSZ-ek korszerűtlen, kis alapterületű bútorboltjaik helyett nagyobbakat is építenek. a meglevőket pedig — figyelembe véve a keresletet — szakosítják. Akár hogy egy-egy bútoripari vállalattal közösen oldják meg az árusítást. ban — az iparvállalatoktól még jobb munkát követelő pénzügyi szabályozásban — e törekvések, szigorú követelmények dominálnak. bútoraik ára ne változzék nagyobb mértékben, sok segítséget adhat maid az is. hogy a hazai alapanyaggyártók is javuló választékot biztosítanak az ipar számára a különböző anyagokból. A Fagazdasági Kombinát például 1982-ben fejleszteni kívánja lamináló üzemét. s ígv nemcsak termeléreskedeimi vállalkozás lesz: ipari vállalat így hozott léta DOMUS-aruhazakat, össze- , • • .. - —• -—— —fogó vállalat es egy bútor- a h^AFföZ-" me™viseS« ™velhet1 kereskedelmi vállalat A ket szel Révfülöpön. Hasonló elcég nyilván versenyezni lesz képzeléseik vannak Szeghal A textilmüvekben Kisebb létszám, nagyobb termelékenység a piac igénvei szerint, hanem új. divatosabb színű, felületű bútorlemezeket is kénes majd szállítani a gváraknak. Színben, felületben, karakterben megújuló termékeit a vállalat pedig folyamatosan vezeti maid be a piacon, hogy megismerhesse a vevők ízlését, igénveit. s nem utolsó sorban art is, hogy a bútorok külleme, esztétikai megjelenése, felszereltsége, valaEzek, a részben már meg- mint ára közt ini az a közel ; kezdődött, részben tervezett optimális áránv. amit a keváltozások jól jelzik, milyen reslet fenntartása, vagy nőmön is. ahol fürdőszobaberendezéseket is kívánnak árusítani. Budapesten pedig a BÜTORÉRT-tel szeretnének közös, konyhabútorszaküzletet nyitni. 2. Azt mondják. Európában a textilipar halálra van ítélve. — Ha hagyja magát — veti ellen Császár Jenő. a szegedi textilművek főmérnöke. — Ennek az iparágnak a lelke az olcsó munkaerő. Ilyet pedig az öreg kontinens keleti felén is egyre kevesebbet találni. — Rekonstrukcióval növelni lehet a termelékenységet! — Criási pénzekért.. . — Nem feltétlenül. A textilművekben például a régi gépek masszív vázára egy sor kiegészítő berendezést szereltünk. Az így felújított masinák többet tudnak, mint a tőkés piacon kapható legmodernebb új gépek, s a felújítás tizedébe kerül. — Ügy tudom, ennek ellenére jelentós a létszámcsökkenés az üzemükben. — A fonodában idén. az első háromnegyed évben 11.6 százalékkal csökkent a létszám. Közel 7 százalékkal nőtt a termelékenyseg. A s/.övödében 7.1 százalékkal fogyott a fizikai létszáma. — Az okok? — Mindenkit megkérdezünk, aki beadja a íelmonkoncepcióváltás megy végbe a bútorKereskedeiemben. S. I hogy miért is lesz hasznos mindez a vevő és a gyárak számára egyaránt? Azáltal, hogy a bútoripar több vevővel tart fönt majd szorosabb kapcsolatot, sokkal inkább megismerheti a tényleges vásárlói igényeket, a kereslet jellegét. így rugalmavelése érdekében naeviából tartani kell és érdemes. 3. Felújított gép a textilmíívekben elegendők. Támogatják a sünk: ezzel is tudnánk dolháztáiit, helyben is vállal- gozókat idekötni. hatnak munkát az emberek: — Végeredményben: idén. ez is elszívja a munkaerőt? minden nagyszerű műszaki — Föltétlenül. Olyan is eredmény ellenére gyorsab. ... van. aki nem bírja a három ban fogyott a létszám, mint dolgozok mdszakos munkát. Pontosab- ahogyan a termelékenység ban: talál egy vagy két mű- nőtt. Nem okozott-e ez terszakosat is, és inkább azt mcléscsökkenést? választja. — Okozott. Ha csak a — A textiliparban még mennyiséget nézzük, a fonodást, miért megv el. Családi nem gondoltak a három mű- dának mintegy 150 tonna a okokra hivatkozik a távozók szak megszüntetésére? lemaradása a tervhez kéjelentös része. Ehhez tudni — Nagyértékű gépek dol- pest. Ám. ha a vállalati nyekell, hogy a közelben nű goznak itt, s a cél, hogy mi- reségtömeget nézzük, meg már nem találunk utánpót- nél jobban kihasználjuk őket. is haladja a tervezettet, j lást. Két-háromszáz kilómé- Ameddig a munkaerőhelyzet Emögött az áll, hogy a nyeterröl jönnek ide dolgozni, rá nem kényszeríti az ipar- reségesebb, jobban eladható [ öregedő szülőket hagyva a ágat, 4ddig marad a három áruk gyártására csoportosí- I távoli lakóhelyen. Sokan a műszak. tottuk az embereket, falujukba mennek férjhez, — Gyes? — A jövő? azok is itthagyják a gyárat. — Több mint háromszáz — Egyelőre nem félünk Mások azt mondták, beteg, dolgozónk van gyesen. Ha tőle. Az utolsó hónapokban idős szüleiket keli támoga-- mind egyszerre visszajönne- stabilizálódott a létszám. A niuk. Változnak a körűimé- nek. nem is tudnánk mind- rekonstrukció folytatódik. A nyek: egyre több faluban egyiknek munkát adni. Van gyárban már megkezdődött a tudnak helyben is munkát még egy gondunk: az elme- számítógépes vezérlési rendvállalni. nők helyett, az ittmaradók- szer kialakítása. A felújított Az is ok lehet, hogy az nak keI1 többet dolgozniuk, gépek többet és jobb minő, , .. de az elmenők bérének csak ségűt termelnek, mint ko,parban elerheto realberek g száza]ékát tarthatjuk meg. rábban. kezelésük könnyebb, többnyire csak az eddigi Evek óta nem kapunk enge- kevesebb idegességgel jár. életszínvonal megtartásához délyt, hogy bölcsődét létesít- T. I. A vállalat a jövőben még nagyobb fontosságot fulaklonít az elemes bútorok értékesítésének. konvha- és für. sabban alkalmazkodhatnak a dőszoba-felszerelésben eevpiac igényeinek változásai- aránt. A vásárlónak ilvhoz. Ezt a célt szolgálja a módon ugyanis lehetősége Tisza Bútoripari Vállalat nyílik arra. hogv ízlése és meglevő, öt saját boltja, igényei szerint válogassa öszegyütt az ÁFÉSZ-ekkel kö- sze minta után a berendezés ] zösen nyitandó üzletekkel. E egves darabjait. amelveket I különböző hálózatok révén azután a evár néhánv héten | az ország nagv részéből köz- belül szállít. (ígv történik ez vetlenül juthatnak el infor- szegedi. Aranv János utcai múciók a vállalathoz a ke- mintabolt lukban is. s a szűrésiét alakulásáról, a vá- kasos eljárástól elteroen elő sárlók igényeiről. le«et. sem kernek a vevőtől.! , , ..... Elvben a gazdasági helvAz, hogy az iparnak több zetben bekövetkezö változá. vevove kell kapcsolatot tar- sokra nagvon is érzékenven tama. termeszetesen többlet- kellene reagálnia a bútorok munkát is igenvel. Javítani- irántj keresletnek. Am a uk kell kereskedelmi es pro- vailalatok rugalmas üzletoooaganda tevékenységüket, litikával. azzal, hogv közetöbb figyelmet kell fordíta- ]ebb iKvekeznek kerülni a niuk vásárlóik rugalmas, jo . .,.,.,. kiszolgálására s az iparnak vevo"üz' hogv minel mkabb is meg kell tanulnia az új igyekeznek megismerni a partnerek koncepcióit, igé- kereslet jellegét, változásait, n.veit. hogy minél maradék- s jobban elegei tesznek a talanabbul eleget tehessen vásarlók kívánságainak, azoknak. E többletmunka azonban megéri a fáradsá- "emcsak megtartani képesek cet hiszen ennek révén ke- piaci pozícióikat. hanem rülhet közelebb az ipar ve_ javítani is. Erre ió példa a vőihez úgy. hogy piaci pozí- Tisza Bútoripari Vállalat cióit nem csupán megtartó- munkája is. ni, hanem javítani is képe- Sz. I. s munkák Országos kiállítás nyílt csü- tájjellegű, népi ihletésű kézitörtökon a téeszekben aolgo- munkákkal. A teritöket, kenzó nők kézimunkáiból, ame- döket, díszes faliszőnvegeket lyeket a TOT-kongre*szus a termelöszövet ke-elekben és tiszteletére a Magyar Mun- községekben helyi kiállításokasmozgalmi Múzeumban kon mutattak be. A zsűri 385 mutatnak be. ,, ,. , . .... A TOT országos pályáza- aIkc>,ast talált az országos tatára 18—20 ezer leány, asz- állításon bemutatásra érdeszony nevezett be különféle mesnek.