Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

4 Kedd, 1981. í: Hézagpótló könyv ! Együilműködés Molnár István: Ifjúmunkás-mozgalom Magyarországon (1945-1950) A közelmúltban napvilá­got látott, Lajtai Vera állal lektorált, a hazai könyvki­adásban hézagpótló munka minden valószínűség szerint igen széles körű érdeklődés­re tarthat számot. A Jól do­kumentált, tudományos igénnyel megírt, gazdagon illusztrált könyv (eredeti fotókkal, plakátok fényké­peivel stb.) nemcsak a mai szakmunkástanulók és mun­kásifjúság, hanem minden, — a kérdés Iránt fogékony és érdeklődő számára ér­dekes olvasmányként szol­Bál. Ismeretes, hogy a szak­szervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalora (a SZIT) 1045-ben jött létre, és egé­szen 1960. júniusáig a ma­gyar ifjúság egységes poli­tikai tömegszervezetének megalakulásáig tevékeny­kedett Tagjai kommunista, szociáldemokrata és párton­kívüli munkásíitalok voltak. Molnár István munkája en­nek a szervezetnek a tör­ténetét létrejöttének körül­ményeit és fejlődésének főbb szakaszait, sajátos vonásait, 6okrétű tevékenységét a szervezet életét politikai és érdekvédelmi harcát mu­tatja be. Feltárja a mozga­lom azon vonásait amely­lyel segítette a felszabadu­lás utáni Magyarországon kibontakozó forradalmi fej­lődést a szocializmus építé­sének megindítását. Tevé­kenységével ez a szervezet tett legtöbbet a DISZ, majd B KISZ megteremtéséért A mai szakmunkástanulók és Ifjúmunkások ismerete e Szervezet tevékenységére vo­natkozóan, általában héza­gos. Megismerése és örök­ségének felhasználása terén nagyok a lehetőségek. Az ifjúsági mozgalmak e fon­tos szakaszának tanulságait, tevékenységének tapasztala­tait alkotó módon haszno­sítják napjaink különböző posztokon tevékenykedő KISZ-funkcionáriusai. Azért is üdvözöljük örömmel ezt az elsősorban történelmi as­pektusú munkát, mert ha­zánk felszabadulása utáni mozgalmának feltárása kel­lő mélységben még nem tör­tént meg. Ennek szükséges­sége egyre Indokoltabb, hisz a mai tanuló és munkásif­júság — már életkorából következően is — személyes tapasztalatokkal nem ren­delkezik, ezért ismereteik fő forrását a korabeli ifjúsági vezetők visszaemlékezésein túlmenően, az egyéb közve­tett források — elsősorban az írásos anyagok — szol­gálják. (Kossuth, 1981.) Dr. Ahonyl Gyula Az építőipari export fel­lendülését várja az NSZK ban alapított vállalatánai munkájától az Émexport. A fővállalkozó vállalat jelentős piaci kapcsolatokat épített már ki a Közel-Keleten és Nyugat-Európában, elsősor­ban az NSZK-ban. Ez utób­bi helyen számos irodaház, uszoda és szennyvíztisztító­telep kivitelezésében, épí­tésében vettek részt, jelen­leg hidak felújításéban és betonelemek gyári előállítá­sában is közreműködnek. Hasonló építési munkákat, persze jóval nagyobb mére­tekben, az NSZK-beli cégek is vállalnak külföldön, fő­leg a fejlődő államokban. A kooperációval előnyösen bő­víthetők az ilyen jellegű vállalkozások. Ennek érde­kében alakult meg a közel­múltban az Émexport tulaj­donjogával az Emex Gene­ralbau GMBH. A vállalat működési területe az NSZK és Nyugat-Berlin, valamint harmadik piaci országok. Elsősorban szerkezeti épít­kezésekre vállalkoznak, eb­ben döntően a magyar épí­tőipari kapacitásra számíta­nak. a csodálatos Osztankino A m&szkvai Osztankino, a szovjet főváros XVII— XVIII. századi építészeti együtteseinek egyik legér­dekesebb alkotása. Osztan­kino valamikor a Sereme­tyev grófok kiterjedt birto­ka volt. 1919. után múze­umnak rendezték be. Azóta mintegy tízmillió ember ismerkedhetett meg a kas­télyban összegyűjtött külön­leges művészeti alkotások­kal. A kollekciók állandóan gyarapodnak, így az utóbbi három esztendőben magán­gyűjteményekből, antikvá­riumokból mintegy kétezer tárgy került a múzeum bir­tokába. Itt gyűjtötték ösz­sze a XVI—XIX. századi orosz és nyugateurópai fes­tők kincset érő vásznait. Csodálatosak az itt látható szobrok és metszetek. A pa­lota díszítése és belső ki­képzése, gazdagságával és pompájával tűnik ki. Most a kastély fából ké­szült szerkezeteit, valamint az épület belső tereit res­taurálják. A munkálatok során felújítják a Szenthá­romság-templomot, a kert­es parkegyüttest. t A különálló egyiptomi te­remben a látogatók a leg­kiválóbb együttesek hang­versenyeit hallgathatják meg a régi orosz és külföldi szerzők műveiből. (APN) YVAZASSAG Budavári István és Nagy Má­rta Magdolna, Túrt József György és Kónya Margit, irdal Kálmán László és Pl Kall Valé­ria. Haté József es Fesete Olga Mária, István József as Vinoze Mária, Horváth István György és Varga Katalin, Pete György és Barkas ltoáta Ágnes. Szécsi Fercnc és Marta Kláris, Madvegy Mihály és Mornok Ágnes, Nagy István és PetrtK Valéria, Csikós Attila ég Haharla Anna, VoMord Károly és Varga Zsuzsanna, Girloz Imre as Gombárovlcs Katalin. Békési Béla es Bajer Erzsébet, Varga Jenő és Illés Ágnes, Jani Dezső és Tópai Irén. Virág Zoltán és Fehér Mária, Hajdusits József ás Be­rényi Maria Katalin, Lukács János György és Vlkor Anikó Gizella. Petrovszki Zoltán Adám és Székesi Piroska. Bakos Mi­hály és szélpéi Hona házasságot kötöttek. SZÜLETES Ttelesch Lászlónak és Csurgó Zsuzsannának Zsuzsanna. Fá­bián Gábor Kálmánnak és Ab­rahám-Ta nctan Rozália Irétnnek Gábor Hóbort. Benedek Jenő Károlynak éa Tóth Editnek Gyöngyi Edit, Fakéos Sándor Antalnak és Székács Máriának Sándor. Darázs Sándornak és dr. Pataki Erzsébet Juliannának Angéla, Lsjkó Vilmosnak és Gombos Ilona Máriának Hen­rietta. Szőnyi Ferencnek ée Ju­hos Juliannának Zsolt. Kecskés Istvánnak én Drinóczky Zsu­7 annának Linda, Kis Ferencnek cs Juhász Ildikónak Linda, Úr­ban Mihálynak és Németh Te­réziának Edit. dr. Török-Berta Lászlónak és dr. Horváth Judit Mártának Zita. Kóea Istvánnak és Nagy Etelkának Etelka Dóra, Kisvárdai Zsolt Károlynak és r A Szegedi paprikafeldolgozó | vállalat felajánlja eladásra 1 db használaton kívüli lovas kocsiját. Megtekinthető: a központi telepünkön, Szeged. Szövetkezeti út 1, Árajánlatokkal Gall Csaba ügyintézőt kérjük keresni. X Családi események Aradi Gabriellának Gergő, La­dányi Jánosnak és Cáányi Ilo­nának János, Szőke István Jó­zsefnek és Koczkás Evánaik Attila, Makra Ignácnak és Csúcs Ilonának Erika, Guczi Istvánnak és Varga Rozáliának KataUn, Karmain József Sán­dornak és Székesi Erzsébetnek Katalin, Lakatos Istvánnak és Mezei -Piroskának KataUn Pi­roska. Kocsis Imrének és Po­ráczkl Eva Gizellának Eva. Drenkovics Mihálynak és dr. Fekete Gyöngyi Amáliának Dá­niel, Ambrus Józsefnek és Tg. gai Valériának Timeg Gabriella, Forgács Ferencnek és Szabó Ilonának Tamás. Hatvani Pál­nak és Tülkös Erzsébetnek Pál. Juhász Jánosnak és Kasza Má­riának Edit Szilvia, Réz István Imrének és Sütő F.va Margitnak Sándor, Maróti Istvánnak ás Pamuk Erzsébetnek Edit. Mé­száros Péternek és Csókás! Ibolyának Péter, Posta Ferenc­nek és Paplógó Ilona Zsuzsan­nának Dávid, zombori Sándor­nak ós Gogán Márta Rózsának Sándor Attila. Vasas Tsmás Miklósnak és Láda Edit Irénnek Péter, Farkas Lajosnak és Tóth F-rtkának La.ios Endre, Oublk Györgynek és Rigó Zsuzsanna Anikónak Tibor, Takács József­nek és Gyömbér Erzsébetnek Andrea Tímea. Gémes Istvánnak A HAGYOMÁNYOS és Fodor Matildnak István, Tari József Istvánnak és Valacsay Szilvia Ilonának Vanda, Kónya Antalnak es Rabi Katalinnak Norbert, Jenet Istvánnak és Hatvani Gizella Máriának Ildikó. Peták Mihálynak és Zaivlcz Irén Annának Tünde, Koncsek Tamásnak és Szécsi Máriának Tamás nevű gyermekük szü­letett. HALAIOZAs Fábián Lajosné Keresztes Ju­lianna, Petardi Sándor Ferentmé Schmutzler Paula Margit, Cson­ka Józsefné Csányl Viktória, Ró ül Lajosné Szeil Krisztina, Miklós Nándor, Kin Istvánná Nagy Anna. Ambrüzs János, Török Gézánó Filep Margit, Lovas György, Szabó istvánne Spanga Julianna, Monostori József. Béres Lajos Ferencné Gárgyán Mária, Hajnal János, Rátkai Jánosné Genát Terézia, Csótl Mátyásáé Huszta Viktória, Sfpos Jánosnó Falust Anna, Jankay Béla István, Antal An­dorjuk Pappál írén*. Mdháily Mátyás, dr. Szabó Miklós, Ka­tona Antal, Báló Krisztina Edit. Tóth Oyörgyné Schefesulák Ilo­na. Domokos Istvánné Nagy Irén Anna. Esztényt András. Laczkó Károlyné Drahota Julianna, Gyuris Jánosné Kovács Mária. Kónya Imre. Menyhárt Istvánné Wagner Rozália, Dudás Ilona, ökrös István, Koczka András. Süli Antal, Havjár István, Zöld Anna, Rakanczai János, Elek Ignáczné Szekeres Etel, Kormá­nyos Imréné Varga Terézia. Sárközi Józsefné Tajti Julianna, Szalma lilás. Szűcs Benjámin, Kovócs Mthályné Bózsó Erzsé­bet, Szöllősi Sándor, Ráez Imre, szécsi Istvánná Papp Mária meghalt. A vállalkozás új formál D mezőgazdasági szakcsoport A szakcsoportokat mind­eddig, elsősorban mint a legkezdetlegesebb szövetke­zeti vállalkozást ismerték. A kisvállalatokról közelmúlt­ban napvilágot látott kor­mányrendelet azonban bő­vítette a szakcsoportok pro­filját és a szakcsoportot szer­vező vállalkozások számát. A mezőgazdasági szakcso­port nagyobbrészt szövet­kezet keretében működő, ön­kormányzattal és meghatáro­zott gazdasági önállósággal rendelkező önálló elszámoló szervezet. Nem jogi sze­mély. így az őt működtető gazdálkodó szervezet útján vesz részt a gazdasági fo­lyamatokban. Tagjai általá­ban másutt vannak alkal­mazásban vagy nyugdíja­sok, akik a szakcsoportban jövedelem-kiegészítés miatt dolgoznak. Munkájukat nem közös munkaszervezetben, hanem saját gazdaságukban folytatják. A szakcsoportok legfőbb vezető szervei a tagértekezlet, az intéző bi­zottság és az ellenőrző bi­zottság. A Minisztertanács első íz­ben 1972-ben rendelkezett a mezőgazdasági szakcsopor­tokról és szabályozta ezek működését. A most megjo lent 27/1981. (IX. 6.) Mt. sz rendelet tulajdonképpen e már korábban egyszer mó­dosított rendeletet módosít­ja úgy, hogy a jól bevált rendelkezéseket változatlanul hagyja, s azokat kiegeszíti új, a korábbinál szélesebb táv­latokat nyitó szabályokkal. A több mint 2700 szak­csoport ifb. 250 ezer tag, és ezek családtagjainak ter­melőtevékenységét fogja ösz­gze. Legtöbben nyúl tenyész­téssel, kertészettel és mé­hészettel foglalkoznak. A szakcsoportok termelésébál származó közös értékesítés meghaladja az évi 4.5 mil­liárd forintot. Termelésük — több mezőgazdasági termék­ből — meghatározza a kí­nálati viszonyokat, hiszen tőlük származik például a forgalomba kerülő méz csak­nem százszázaléka, kb. 10 ezer tonna hízott liba, a házi galamb és a házinyúl többsége, több mint 25Qezer hízott sertés és nagy meny­nyiségű zöldség és gyümölcs is. Az új szabályozó beveze­tésének két oka van: Az egyik, hogy a szakcsoport­forma erősen kötődik a me­zőgazdasághoz, holott elő­nyei az ipari termelésben és a fogyasztási szférában is kihasználhatók. Indokolt volt, hogy ezt a formát kiterjesz­szék az iparra, főleg a la­kossági szolgáltatóipar kö­rére is. Ezt teremtette meg az ipari és szolgáltató szö­vetkezeti szakcsoportokról szóló új, minisztertanácsi rendelet, amely csak szö­vetkezetek körében ad le­hetőséget e szervezet mű­ködésére. A mezőgazdasági szakcso­portokra vonatkozó új sza­bályozást az indokolja, hogy a korábbi rendelet alap­koncepciója és egyes szabá­lyai akadályozták a szé­lesebb körű kibontakozást. Az új rendelet lehetővé te­szi, hogy mezőgazdasági szakcsoportot az áfésze­ken és a mezőgazdasági szövetkezeteken kivül álla­mi gazdaságok, állami er­dőgazdaságok és a mezőgaz­dasági jövedelemszabályozás rendszerébe tartozó gazda­sági társulások is működ­tethetnek. Ennek a rendelkezésnek nemcsak ez a célja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek (szövetkezetek és vállalatok) rendszerét közelítse egy­máshoz. hanem az is, hogy a feldolgozással foglalko­zó üzemekhez közelebb ke­rüljenek a kistermelők. Pél­dául a borfeldolgozó társu­lás és a szőlőtermelő szak­csoport közé ne ékelődjön be az áfész vagy a ter­melőszövetkezet. Az új rendelkezések kor­szerűsítették a szakcsoport tevékenységi körére vonat­kozó rendelkezéseket is;en­nek alapján a szakesoport folytathat mezőgazdasági ter­melést, erdőgazdálkodást, el­sődleges fafeldolgozást; to­vábbá mezőgazdasági üze­mek én kistermelők mező­gazdasági szükségleteit szol­gáló anyagok, eszközök, be­rendezések beszerzését, elő­állítását, felújítását, kar­bantartását végezheti. Ezen kívül a mezőgazdasági ter­mékek, termények feldolgo­zásához kapcsolódó tevé­kenységként építőipari anya­gok előállítását, felszíni ki­termelését, a gazdaság és a tagok részére építőipari te­vékenységet, parképítő és egyéb szolgáltatótevékenysé­get végezhet. Kevésbé látványos, de Igen jelentős a tulajdonvi­szonyokat rendező új meg­oldás. Míg a korábbi ren­delkezés megszabta, hogy ho­gyan alakuljon a szakcsoport tevékenységéből származó anyagi javak tulajdonjogi helyzete, addig az új jog­szabály a vagyonelszámolás módját is az üzem és * szakcsoport megállapodására bízza. Nem kell attól tar­tani, hogy a szabad meg­állapodás kárt okoz a kö­zös nagyüzemi vagy az ál­lami tulajdonnak; ezt ugyan­is a társadalmi tulajdonvé­delmet szolgáló szabályok megnyugtató módon kizár­ják. B. P, Megbeszélés a korrózióvédelemről A Gépipari Tudományos Egyesület szegedi szervezeté­nek korróziós szakcsoportja, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szerveze­tének gépesítési szakosztálya, a TESZÖV, a Székkutasi ÜJ Élet Mgtsz és a BUDA­LAKK Festék- és Műgyan­tagyár holnap, szerdán dél­előtt 10-kor alkalmazástech­nikai bemutatóval egybe­kötött előadást rendez Szék­kutason. a téesz központi géptelepének (volt HÖDGÉP­gyáregvség) tanácstermében. A mezőgazdasági gépek fe­lületvédelmét szolgáló el­járásokat Gaál Tamás, a BUDALAKK kutatómérnöke és Kovács Józsefné, a vál­lalat vevőszolgálatának mun­katársa ismertetik. Szeged a hazai lapokban 1981/48. SZABÚ József: Észrevételek m kiskundorozsmal nyelvjárás változá sáró. (a Magyar Nyelv­járások Atlasza alapján). Ma­gyar Nyelv. 4. sz. ABONYINE PALOTÁS Jolán: Gondolatok a továbbfejlődés készségeinek kialakításáról. Fel­nőoktatást Szemle, október. (Ta­pasztalatok a szegedi tudomány­egyetem földrajzi tanszékén.1 BABA Károly—CSIZMA ZTA György: Természet- és kör­nyezetvédelmi szemlélet kiaiaki­tásának lehetőségei biológus hallgatóknál. Felsőoktatási Szemle, október. ÍTapaszfalatok a s-eeedl tanárképző főiskolán.1 VIGH Zoltán: A mindenkort feladat a szövftde igénye szerint dolgozni. Munkaerőhiány az előkészítőben. — A hímes to­jás. Textilélet, okt. 31. |A Sze­gedi Textilművekben. Fényké­pekkel .1 Akadémia! tagajánlázok. 1OT5. — Gecseg Ferenc. — Keszthelyi Lajos. — Boda Domokos. — László Ferenc. — Varró Vince. — Alföldi Lajos. — Cslllik Ber­talan. - Venetianer Pál. Ma" r-yar Tudomány, november—de­cember. (Szegedi tudósok,] NAVAY István: A szabadtér ellentmondásai. — Nvárt elő­adások külföldön és vtdé'mn. Színház, november, rA TPII Vil­mos szegedi előadásáról ls.1 RfVY Eszter: Ivsn szusza­nvln. — Szegedi Szabadtéri Já­tékok. Színház, november. [Kri­tika .1 JÁNOSI László: Szőke Tisza 'Bi. Táncművészet, november. [Csanattáncverseny Szegeden.] Békegyfllés s-eaeden. Magyar Nemzet. Népszava, nov. 13. IA kábel ayárban.] Szegedi dzsessznapok. Esti Hírlap, nov. to. Lajt, kocsi fecskendő. — Tápéi tűzoltók. Esti Hírlap nov. 19. Móra Mózeum. — A régi pom­pában. Maeyar Hírlap, nov. is. rF.lkészültek a szegedi énületet díszítő szobrok másolatát,] OABO" István: A Tosea Sze­geden. Magyar Nemzet, nov. 19. [Kritika.) Körösi Csorna Társaság Sze­geden. Magyar Nemzet. nov. >30. (Megalakult a szegedi tago­zat.l Díszdoktort avattak Szegeden. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 21. [Dr. Lajlha Lássló a SZQTE díszdoktora.] 3ZABÖ Pál Miklós: Oj gabo­nafajták a szegedi kutatóban. Petőfi Népe, nov. 22. [A szege­di Gabonatermesztési Kutató Intézetről.1 ÖKRÖS László: A hagyomány szolgálatában. — Bálint Sán­dor dolgozatai. ÜJ Tükör, nov. 22. [Könyvismertetés. Fény­képpel.) ÖKRÖS László: Tiszatáj. ÜJ Tükör, nov- 22. [Ismertetés a novemberi számról.) VATHV Zsuzsa: Valér « föld­be megy. — Tömörkény István novelláját bemutatja .— ÜJ Tükör, nov, 22. |Az elbeszélés közlésével. Fényképpé!.) ötéves a pécsi és a szegedi tv-stúdió. Népszabadság. nov. 24. Beszámoló a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresszusáról. Egyenlő feltételek szüksége­sek. — Az együttműködés fej­lesztése. Szövetkezet, nov. 24. [Ocskó Imre és Nagy György József. Csongrád megyei kül­döttek fölszólalasával. Fény­képekkel.) Iparosbál 1982. január 30-án kerül megrendezésre, a Tisza-szálló koncerttermében. Jegyek vásárolhatók: KIOSZ Körzeti Csoport, Szeged, Horváth M- 3. 1981. december 1-től. Tudja On, hogy a magyar bútorexport «0 százalékét a rzövetke­zeti ipar gyártja? A reprezentáns szövetkezetek termé­keit láthatja és rendelheti meg az 1981. december 2-án nyíló Rúiorszalonban Szeged, Hid utca 1. Népművészeti, lakberendezési tárgyak, szőnye­gek, csillárok is vásárolhatók. VÁRJA ÖNT AZ EZÜSr&ÁN karácsonyi ajándékvásár Szegeden, a Marx téren december I—34-ig. Nyitva: keddtől péntekig t 10—18 őréig, szombaton: t—13 óráig, vasárnap: I—is óráig. Héttón szünnap. KARArOONYI TOMBOLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom