Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

8 Kedd, 1981. december f; Gyermekkönyvhét i Hétfőn Kaposvárott ünne­pélyes külsőségek között megnyitották a IV. országos gyermekkönyvhetet. Takáts Gyula József Attila-díjas költő, az ünnepség szónoka többek között elmondta: a rendezvénysorozat célja az irodalom, a könyv és az olvasás népszerűsítése a gyerekek körében. A Móra Ferenc Könyvki­adó könyv- és illusztráció­kiállítást rendezett a város­ban. » Csongrád megye- és Sze­ged város tanácsai, valamint a Somogyi könyvtár rende­zésében tegnap megyeszerte és Szegeden is megkezdődött a gyermekkönyvhét prog­ramsorozata, amely decem­ber 8-ig tart. Az általános iskolás gyerekek olvasási kedvének felkeltése, rend­szeres olvasóvá nevelése ér­dekében a rendezők számos olyan programot szerveztek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek mind kö­zelebb kerüljenek a művé­szetekhez • a tudományok­hoz. író-olvasó találkozókon beszélgethetnek többek ko­eött Tóth Béla, Zsoldos Pé­ter, Megay László írókkal, a művészi munka fortélyairól, az irodalmi alkotások érté­kéről, esztétikumáról. Rend­hagyó földrajzórákon Jakucs László egyetemi tanár a barlangok-, Szathmári György csillagász, a csillo­gó égitestek világába kala­uzolja el a hallgatóit. Ter­mészetesen nem hiányoznak a szórakoztató, játékos prog­ramok sem. Az alsótagoza­tosoknak Pacsik a Emília és Trabalka István művészeti előadók, meseműsort készí­tettek, a nagyobbaknak Sze­keres Ferenc, a Móra Fe­renc Múzeum munkatársa speciális, alkotó Jellegű fog­lalkozásokat tart. Szegeden 12 rendezvényre kerül sor. Többek között a gedól —, a Béke utcai —, a Révai —, a Tarján III. szá­mú általános iskolákban, az ifjÚ6ági és gyermekkönyv­tárban, valamint a város különböző fiókkönyvtárai­ban. A könyvhéten az újsze­gedi November 7. Művelő­dési Ház vásárlással egybe­kötött gyermekkönyv-kiállí­tást rendez, amely minden­nap megtekinthető délelőtt 10 órától, este 6 óráig. A zene sem hiányzik a szegedi programból. Ma kedden este 6 órakor, a Tömörkény István Zenemű­vészeti Szakközépiskola hall­gatói Mozart; Bastien és Bastienne című vígoparáját adják elő a November 7. Művelődési Házban. Beszámoló taggyűlés A Magyar Könyvtárosok Egyesületének levéltári szek­ciója hétfőn beszámoló tag­gyűlési tartott a Hadtörté­neti Múzeumban. A jelen­levők megvitatták annak a felmérésnek a tapasztalata­it, amely a levéltárakban dolgozók feladatairól, mun­kahelyi, továbbképzési, szo­ciális körülményeiről ké­szült. Grafikai biennálé A miskolci galériában va­sárnap ünnepélyesen meg­nyílt a XI. grafikai Henná­ié. A hagyományos orszá­gos seregszemlén az idén 98 művész csaknem 190 alkotá­sa, valamint a szentendrei grafikusműhely 27 tagjának 27 műve szerepel. A most megnyílt tárlat ké­pet ad a kortárs magyar grafika jelenlegi helyzetéről, eredményeiről, alkotói út­jairól. Egyetemistáink parlamentjein Lecke demokráciából kölcsön és lakáshoz jutás ta­rén. Szimpatikus volt az egye­A magyar oktatásügy je- kell fölvetni olyan kérdése- temistáknak az oktatás és lenlegi helyzetének éppúgy ket, hogy sok a párhuzamos- nevelés színvonalát, tartal­pontos hőmérője volt a Jó- ság, az átfedés, az üresjárat, mót, feltételeit boncolgató zsef Attila Tudományegye- a túlterhelés; hogy nagy az hozzászólás-sorozata. Ami tem minap megtartott ifjú- elszürkülés veszélye; hogy kicsit visszatetszőnek tűnt sápi parlamentje, mint ahogy mindenkinek angolt kellene néhány hozzászólásból, hogy lemérhették a küldöttekkel tanulnia, így legalább a ma- ezek a fiatalok nehezebben legalább azonos számú ér- gyar jegyzeteket megérte- igazodnak el a társadalmi dekiődők azt ts, miképpen nek; hogy miként lehet kö- kérdések egészében, a való­állunk jogokkal és kötelessé- telezővé tenni az előadáso- ság bonyolult terepén, ott, gekkel, a szocialista demok- knt akkor, amikor el sem ahol meghatározó erejűek rácla lehetőségeivel, a mai fér egy évfolyam a jogi kar például a nemzetközi gaz­fiatalok problémaérzékével, nagytermében; hogyan lehet daságl viszonyok, ahol kor­saját mikrokörnyezetük és a dolgozni, és fél éven keresz- tatai vannak az anyagi lehe­magyar valósúg kapcsolatai- tttl úgy készülni szemlnárl- tőségeknek, ahol egy szim­vaL A több mint száz kül- umokra, amikor a jegyzet patikus helyi ötlet társadal­dött közül az állami vezetés csak vizsga előtt egy héttel je- ml méretű örvényeket ka­beszámolójához. illetve az lenik meg; hogy miért van varhat, ahol nem egy Ifjú­egyetem KISZ-bizottságának annyi ellentmondás a külön- sági pariament 120 küldötte, előterjesztéséhez harmincan böző felsőoktatási lntézmé- esy egyetem kétezer hallfia­szóltak hozzá, tolmácsolva nyek szabályzatai kö- tója előtt és érdekében kell kétezer társuk véleményét. zött, miért nem egységes döntéseket hozni, hanem U Két dolog jellemezte a szemlélettel készülnek; rnl- millió magyar állampolgá­hozzászólásokat. Egyrészt az ért nem maximálják az óra- rért. Ezt a társadalmi mére­egyetemi élet iránti felelős- szamot; hogy miért nem az tű és igényű felelősségteljes ség. az e problémák iránti egyetemeken történik meg a gondolkodást, a valóság mér­érzékenység, az okok alapos szelekció, stb.. stb. Az egvik legén való súlyozást — az elemzése és a jobbítási szán- fölszólaló például érdekes igazi tartalmas szocialista dékból adódó javaslatok, al- párhuzamot vont a diákság demokrácia gyakorlását — ts ternatív elképzelések fölső- és a dolgozó fiatalok között meg kell tanulni. S erre volt I rakoztatása. A másik arra _ munkaviszony, munka- igencsak Jó lecke a JATE if­utalt, hogy az egyetemisták jdő, munkabér, gyes, OTP- júsági parlamentje. T. U mennyire bezártan élnek, mennyire nincs valóságisme­retük, rálátásuk az egész társadalom életére, gondjai­ra, az ország mai helyzeté­re. Ablak, ablak, mondd meg nékem... j.. például, hogy milyen idő lesz december végéig. Meg is mondta. A hét végé­re enyhülést, később havat, hideget, majd újra enyhébb Időt, megint hideget és így tovább. Egészen szilveszte­rig. Lám-lám. milyen nagy dolog is ez a távprognózis — gondolja a néző lelkesen. Hiszen a televízió Ablak cí­imű műsorából pénteken este 6 Után egy-két perccel már tudni lehet, mi várható as időjárásfronton szombatra, vasárnapra. Kár. hogv egy kij bibi történt. Az időiórás­fronton ugyanis ellentáma­dás bontakozott ki. Meleg­front helyett hidegfront lött, eőt szombaton már („kirán. dulóídő" helyett) jókora ha­vak voltak a Dunántúlon, itt Szegeden is hullt a pely­hes fehér hó, ha nem is a Télapó jött meg vele. hanem néhány indulatos „Jókíván­ság" a meteorológia táv­prognózjáának. Kérdés: ha egy tévémage­ein az elkerülhetetlen aktua­litás Jegyében meteorológiát is kínál, efféle igyekezete •nem járhat-e szükségszerű­en a meteorológiaihoz ha­sonló öngólokkal? A válasz szerencsére határozottan ta­gadó lehet. Mert meteoroló­gia jde, meteorológia oda: az Ablak az utóbbi évek legjobb képernyős magazin­jainak egyike. Ezúttal is ügyesen ötvöztek egy aktuá­lis fő témát (a hazai vonat, közlekedés helyzete). több apró-cseprő közüggyel, az üres üvegek visszaváltási ne­hézségeitől a hiánycikkekig is, a téli közútt balesetekig. Ez utóbbit illusztráló, csak zenével aláfestett rövidfilm egyébként az egyórás műsor művészi csúcspontjának szá­mított. S ami a leglényege­sebb; ez a műsor nyitott volt.. Milyen is lehetne egy ablak? Sőt, Ablak? E fontos hétköznapi1 lakbe rendezési eszközről azt sem árt tudni, hogy az ablak­ban — üveg is van. Végső soron ettől ablak. S eme üvegen át lehet látni. Ha tiszta. Ha nagvon tiszta: tükröződik is. S a mesebeli „tükröm, tükröm mondd meg nékem ..." mondóka itt a magazin lényegi, meg­határozó mottóiává varázsa­lódott, ekképpen: Ablak, Ablak, mondd meg né­kem ... Tükrözött és klte. kintést nvűitott, nyitva lé­vén a nézők tömegei felé, méghozzá maximálisan. Sar. kig. Áradtak a kérdések, s a szokatlanul népes stáb (többnyire csupa fiatal tele­vízióé, nagy részüket má­sutt még alig lehet látni) — becsülettel állta a sarat. Hasznos tulajdonsága, hogy az egy-két ismert személyi­ségen fBerkes Zsuzsa be­mondónő, Déri János műsor, vezető. „Ütinform"-Petress István) kívül a két vidéki körzeti stúdió egy-egy mun­katársa szintén az Ablak közreműködőié volt. így láthattuk örömmel a szege­di Olajos Csongort is «— ha ezúttal c*ak műsora.lánlatot mondott is néhány mondat­ban. Kifejezetten gazdag prog­ramnak minősíthető az Au­lák. Színességét. 1ó ritmusát részben a frappáns téma­kapcsolásek. részben sze­rény, határozott, üdén-if.jan kritikus szelleme biztosítot­ta. A könnyed, vidám befe­jezés épp oly stílusosnak hatott, mint a műsor egé­szére jellemző, a legválto­zatosabb témákat koherens egységbe foglaló szerkesztés. (Peták István érdeme.) Gyanítom, ez lehet a té­vés magazin prototípusa. Arra épít, amit a televízió autoritásának nevezünk: a mindenható képernyőre. Nem cifráz, nem csillog-vil. iog, nem tudálékoskodik, hanem felelősséggel és fő­ként látható-bízonyítható önzetlenséggel — szolgál. Es így szolgáltat. Hogy az első öt percben hallott időiárés­jelentés-búkfcnceért egy-két megvadult néző netán az egész müeort hibáztatná? Ez épp oly dőreség lenne, mintha az európainak csalt, jóindulattal neveanctő ma­gyarorszagi telefon, vagy a műsorban is látott, szintén nem túl civilizáii hazai me­ncirendüevek intett (hej, KPM, KPMl) nem az Illeté­kesekre haragudna valaki, hanem a mindenkori televí­ziósokra, akik bírálni me. részeltek... S csodák cso­dája: akad ilyen haragvó bőven. Rájuk viszont nem ablakot kell nyitni. Hanem az ajtót bevágni. De az Ab­lakot — igenis nyitva kell tartani. Domonkos László Diagnózis, rtccpfok Leendő orvosok, fogorvo- Ml történik az előadásokon? . sok, gyógyszerészek ültek E kérdéssel érzékeltették a A hozzaszolok nagy része ösgze a nBPokban, hogy — hallgatók, hogy nem ártana az egyetemi oktató-nevelő stnUsosan szólva — dlag- fokozottabban ellenőrizni az munka korszerűsítési törek- nosztizálják a Szegedi Or­véseivel foglalkozott. I9B3-ra vostudományi Egyetem okta­készítik el a felsőoktatás tó-nevelő munkájának, a ta­távlati fejlesztesi tervet, eh- nárok és diákok kapcsolaté- leményezésének szükségessé­hez adtak tapasztalataikból nak- , hallgatók szociális gét. merített ötleteket. Javaslata- helyzetének utóbbi években kat jogászok, bölcsészek, tapasztalt tüneteit. Az Apá­ttk-sok. Voltak, akik kész thy Koiiégium nagytermé­programmal erkeztek. mások ben az intézményvezetők be­meggondolasra ajunlották al- számolója, pénzügyi tájékoz­ternatív elképzeléseiket, tatója, az egyetemi tanács- _ Egyikük konkrét követeié- nak s felsőoktatás korszerű- évtizedek óta megcsontoso­sekkel épett.fel, társa, mint- sítésére vonatkozó javaslata dott törvényeivel kapcsolat­egy valaszként, az együtt- mellett az ösztöndíj és szo- ban a diákok régóta érzik a gondolkodást, a folyamatos ci4Ug diákjóléti jogszabály változtatás kényszerét, de ér­mformációcserét javasolta. módosítási tervezete, vala- zik a cselekvés korlátalt is. Egy biztos, az egyetemek mtnt az ifjúsági bizottság Az orvosegyetemen már oktató-nevelő munkája odl- intézkedési tervéről készült történtek kezdeményezések toztatásgkra szorul. Meg kell javaslat szolgált az érdemi arra, hogy a hallgatók el­oldani, hogy ne csupán szak- munka látleletéül. mondhassák véleményüket embereket képezzenek, hisz mJÓ passzban van az egye- tanáraikról, munkájukról. Ha a társadalom az egyetemek- tem" — mondta dr. Cserháti a vállalkozást megRyőző ere­tői többet vár — uj típusú mtvin, oktatási relctorhe- jű siker koronázta volna, szocialista ertelmiseget I Az iyettes a parlamenti beszá­cktatásügy nem csupán a moióhoz fűzött szóbeli ki­társadalmi struktúraváltás egészítésében. Ez általános órákat, s többen szóvá tették, az oktató-nevelő munka hallgatói értékelésének, vé­Szükség törvényt bont — szoktuk mondani rendkívüli alkalmakkor, amikor a meg­szokottól eltérő cselekedetre kényszerülünk. Tanár és diák kapcsolatának Íratlan, minden bizonnyal nem kerül szóba a parlamenten — te­gyük hozzá, a legalkalma­(Hiszen ott kell e demokratikus es mobilitás egyik mozgató- megállapításon túl azonban sabb helyen, legmegfelelőbb rugója, de ennek a változás- az egyetem hármas feladn- fórumon, nak vissza kell hatnia az t4nak — az oktatásnak, gyó- tisztázni egyetemi képzésre. Olyan ru- gyításnak, kutatásnak — diákjog érvényesítésének ho­galmas, a társadalom lgé- olyan kardinális problémáit gyanját, mikéntjét, példa és nyeihez folyamatosan igazo- emelte ki, amelyek, mint ki- minta híján.) Az egyetem dó felsőoktatási modellre derült, élénken foglalkoztat- tanárai megnyugvással kons­van szükség, ahol helyére jak a hallgatókat is. tatálhatták, hallgatóik egy kerül szakképzés és idegen A közei j700 diákot kép- közös ügynek, n magasabb nyelv ismerete, tárgyi félté- viselő 100 küldött túlzásoktól szintű tanulmányi munká­tel és oktatói igényesség, fo- rnentes hozzászólásai reális, nak érdekében sürgették a lyamatos jegyzetellátás és gyakorlatias szemléletre en- meglevő korlátok ledöntését, demokratikusan működő fó- gedtek következtetni. S nem Egy statisztika szerint, az rumok rendszere, az oktatás utolsósorban arra, hogy át- évfolyamok szakaszossága és minőségi érz|k ieendő hivatásuk hal egymásra épülése, megbízha- lattanul nagy felelősségét, to felvételi szelekció és az >>A hallgatóság az oktatási tézményl parlamenthez ha eddiginél jobb elhelyezkedé- kérdések iránt a legérzéke- sonlóan, élénk vitát váltott si rendszer. S akkor nem nvebb" — kezdte hozzászólá- ki az ösztöndíj-rendszer mó­" sát az egvlk küldött. S való- dosítása, ban, szinte valamennyi nrob- nyek és léma terítékre került. Égető lyázati rendszer, a vidéki parlamentjein minden hetedik résztvevő felszólalt, azokon is. az in* közíróknak Ezen a héten ünnepeljük a magyar sajtó napját. Óha­tatlan. hogy ne emlékezzünk meg az l-es számú újságíró­igazolvány tulajdonosáról, Gárdos Mariskáról akit ahogyan hajdani tanítója jellemezte, az értelem, a de­rűlátás és a bátorság jel­lemzett. Az első írása 1900­ban jelent meg a Népszavá­ban. Ekkor még polgári le­ányiskolába járt. Nem sok­kal ezt követően került a kereskedelembe. Reggel 8 órától este 10-ig dolgozott, mégis maradt ereje arra. hogy képezze magát, hogy rövid ' idő alatt a magyar nőmozgalom élharcosává váljék, Eszirtólósének ide­jén a nők a férfiak munka­bérének alig felét, jobb eset. ben kevesebb mint három­negyedét kapták. A proletár asszonyok átlagos életkora 30 esztendő, s hozzá kell tenni, hogy közülük százból negyven analfabéta volt. Gárdos Mariska 1903-ban alapította meg a Nőmunkás című lapot, Ez volt az első olyan fórum, ahol hallatták szavukat az elnyomott pro. letárasszonyok, ahol érde­kükben, róluk beszéltek. Üj­ságíró-igazoiványát 1906 ja­nuárjában kapta. Ez az ese­mény Szegedhez is kötődik, hiszen a tagdíjat az itteni kamarának kellett elkülde­ni. Első könyvét — vékony füzet volt csupán — az igaz­ságról és az államról írta. Recenzensei Kun Béta é« Ignóíu3 voltak. Nem sokkal ezután került Párizsba, ahol a Sorbonne-on szociológiát hallgatott, Bölöni György baráti köréhez tartozott. 1909-ben Klára Zetkin kö­zölte egyik írását. Hazatérte után újabb harcok vártak rá. Rendsze. resen írt a Népszavába, s vett részt a mozgalomban, A Vörös Üjságnak szerkesz­tőségi titkára vdlt, s tagja az ötszázas tanácsnak. A Ta­nácsköztársaság bukása után kalandos úton került el Bécsbe. Visszatérte után sok poszton dolgozott, köny­vek. cikkek, vitairatok fű­ződnek Gárdos Mariska ne­véhez. 1973. január 23-án halt meg. A rádió dokumentummű­sorral emlékezett rá- Újság­író volt. jó ügyet szolgált, a legnemesebb ügyet. Mű­ködése, emberi helytállása példa lehet minden mai és jövőbeni tollforgatónak. Az lehet emberfeletti ereje és bátorsága is. Ezekben a na­pokban. amikor ml. újság­írók végiggondoljuk napi dolgainkat, s emlékezünk a szakma történetére is, fel­idézvén annak (ölesebb moz­zanatait és alakiéit, mindig tisztelettel gondolunk Gár­tos Mariskára is. Amikor eszmélni kezdett, a nők egyenjogúsítására még gon. dőlni sem nagyon gondol­tak. Ma az igazi egvenran. gúság kérdése a vitatéma. Hogy így lehet, abban Gár­dos Mariskának múlhatat­lan érdemei vannak. Petri Ferenc a sportlétesítmé­nyek és a klub hiánya, a pá­gond a jegyzetek hiánya. Már harmadévesen „vadász nak" például a gyermekgyó gyakorlatok több fonáksága. Az orvosegyetem ifjúsági parlamentjén igyekeztek gvászat tankönyvre, annak oiyun recepteket találni, ellenére, hogy az ötödik év amelyek gyógyulást hozhat­tananyaga ez a tárgy. A szét- nak az intézmény bajaira, forgácsolt órarend — ktilö- I-Ia az ellenőrző; folyamatos nősen a késő délutáni és az lesz, az eredmények sem esti órák _ szintén a tanú- maradhatnak el. lás hatékonyságát csökkenti. M. E. Daltanulás—televízióval Közös éneklésre invitáló program sugárzásút kezdi meg a közeljövőben a tele­vízió. Az Énekeljünk! című sorozat nézői 13 estén át egv­egv népdalt tanulhatnak meg szakavatott tolmácsotok köz­reműködésével. Gulyás Lász­ló szerkesztő és Sólyom l ástló rendező eredeti for­mát találtak a népdalok be­mutatósára és az ejsaidtítás segítésére. Amellett, hofv az előadások előtt a Rádlóúj. sá.Rban megjelentetik a da­lok szövegét és kottáját, a kamerákkal felkeresnek egv­egy kisebb, szívesen éneklő közösséget is. A képemvőn találkozhatnak a nézők fiata­lakból állo kiránduló cso­porttal masírozó katonákkal. hétvégi házépítkezésen dol­gozókkal. s ellátogatnak a televíziósok a budapesti, chi­lei klubba is. A televízió munkatársai az idei népzenei programok­kal a népművészet sokrétű bemutatósóra törekec'nek. Nagy sikerrel sugározták a közelmúltban a Dalok, tán­cok a Szovjetunióból és a Szép magyar tánc című so­rozatokat, Ezekhez kapcsoló, dik a december 17-én induló Énekeljünk!, majd a tervek között szereplő Szomszéda­ink népzenéje című műsor, amelyben a környező orszá­gok népzenéjének egy-egy jellegzetes motívumát mu­tatják be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom