Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

Csütörtök, 1981. december 31. Marosleiénf a 683-as kútnál Ma felszerelik az új kilfjrésptlót és és előretekintés „Ez az év is jól végző­dik!'' Azokban a szusszanás­nyi pillanatokban, amikor a dübörgő gázsugártól távo­labb húzódtak, széltől, sár­gás vizpermettől védett he­ly* keresve maguknak, a belezető mondat sokszor el­hangzott a Maroslele szom­szédságában kedden hajnal-, ban kitört gázkút közelében. A védekezésben résztvevő szolnoki, szegedi, orosházi olajbányászok ezt az idézett mondatot az első órákban, a heivzet felmérésének idő­szakában persze nem szó szerint értették. Sóhajnak szánták,' hiszen szinte biz­tosak lehettek benne: a szil­veszter éjszakát nem csalá­di, baráti körben töltik majd. Tegnap, szerdán délután­ra aztán derűsebbé vált a 683-as kút környékén a hangulat — az összeszokott csapat ugyanis elérhető kö­zelségben érezte már a kút lezárásának pillanatát. En­nek magyarázata abban rej­lik. hogy a kedd délutáni és szerda délelőtti akcióik si­kerrel jártak: a kútfej kör­nyékéről minden útban lé­vő berendezést — a munka­padot, s még a tornyot is — elvontathattak, s a nagy erejű gáz már egy sugár­ban, akadály nélkül tört fel a csaknem 1800 méteres mélységből. A megsérült kitörésgátló eltávolítása a vártnál köny­nyebben ment: a homokkal kevert gázsugár szinte „el­nyírta" a sérült szerkezetet, leemelése tehát a kitörésvé­delmi brigád tagjainak vi­szonylag gyorsan sikerült. Tegnap délután — ottjár­tunkkor — arról tájékoztat­hattak bennünket a védeke­zés irányitói, hogy az egy sugárban lövellő gáz meg­fékezéséhez már csak né­hány órányi előkészítő-sze­relő munkára, az új kitörés­gátló beemelésére és rögzí­tésére van szükség. Tekin­tettel arra, hogy biztonsági okokból a villanyvilágítás­ról le kell mondaniuk, ezt a munkát mára halasztják. Bizakodásuk nyilván nem alaptalan — sokszor gya­korolt müvelet vár ma rá­juk. A marosielei gázkitörés elfojtásának szilveszter napi akciójához nem kívánhatunk nekik mást: — bánvászkö­szöntéssel — jó szerencsét! P. K. Írta: Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke Somogyi Károlyné felvétele Megnyugtató a kóp: már egy sugárban tör fel a gáz Tanácskozás Élésen Üllés nagyközség közös tanácsa tegnap, szerdán tar­tott ülésén megvitatta és el­fogadta az 1982. évi költség­vetési irányzatot, megszavaz­ta és meghatározta a fej­lesztési alap összegét. Üllésen a tanács közel 16 millió forintból gazdálkod­hat, amelyből a költségvetés­re használható keret 13.2 millió, a fejlesztési alap pe­dig 2.7 millió forint. A tanács célul tűzi ki. hogy az ésszerű gazdálkodás igényét a szakigazgatási szer­vek minden területen érvé­nyesítsék. A költségvetés előirányzata lehetővé teszi, hogv az alapellátás színvona­la ne csökkenjen. sőt az egészségügy és a kulturális területen a feltételek némi­leg javuljanak'. Jelentősebb beruházás nem kezdődik iö­vőre. a későbbi iskolaépítés­hez tartalékolja a nagyköz­ség pénzét. A közműfejlesz­tés lehetőségei közül emlí­tésre méltó' az útépítés, csa­tornaépítés. a közvilágítás és a vízhálózat bővítése. A ta­nács számít a lakosság társa­dalmi összefogására. A testü­let reméli, hogv a helvbeliek 1.8 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végeznek. Az utcák parkosításánál, ját­szóterek karbantartásánál, a közműhálózat fejlesztésénél, nyílik mód az öntevékeav se­gítségre. Végül a tanács fel­hívta a figyelmet a takaré­kos gazdálkodás követelmé­nveinek betartására. vala­mint arra. hogy a pénzügvi előirányzatokat a szakigaz­gatási szervek maradéktala­nul használ iák fel. A testület meghatározta a jövő évi munkatervét. ta­nácsrendeleteket vizsgált fe­lül. s előterjesztésekre került sor. É vezredek óta jelkép, az eszten­dő első havának névadója, az antik mitológia Janusa. aki egyik arcával az elmúló, a másikkal az induló esztendőre tekint. Az év fordulója a visszatekintés, de egy­ben az új feladatok felvázolásának is természetes alkalma. Milyen volt a mögöttünk hagyott óesztendő, közös sáfárkodásunk mennyi eredményt ho­zott az együttes gondjainkra bízott szellemi ps anyagi javak gyarapitá­j sában, célkitűzéseink valóraváltásá­ban? Jogos a válasz keresése arra is, hogy adottságaink és lehetőségeink reális felmérése riilyen tervek kidol­gozásához biztosítja a megvalósítás fel tételeit. Ügy gondolom: a válasz megfogal­mazásánál abból kell kiindulni, hogy Csongrád megyében — akár hazánk bármely más részén — békés, ki­egyensúlyozott és alkotó tevékenység folyt az élet minden területén, an­nak a bevált társadalom- és gazda­ságpolitikának megvalósítása érdeké­ben. amit pártunk és kormányunk dolgozott ki. s amelynek helytállósá­gát történelmi tapasztalatok igazol­ják. Előrehaladásunk bonyolult kö­rülmények között úgy valósul meg, hogy a korábbiaknál nagyobb erőfe­szítéseket kellett tenni elért eredmé­nyeink megőrzéséért és megszilárdí­tásáért is. 1981-et az előző időszaknál nehe­zebb feltételek jellemezték. A gaz­dálkodás valamennyi területén meg­határozó követelmény volt, a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vításához való hozzájárulás, a fejlő­dés intenzív vonásainak erősítése, a takarékos energia -, eszköz-, anyag- és pénzfelhasználás, miközben a külpiacon számunkra kedvezőtlen áralakulási, keresleti viszonyok alakultak ki. Számos területen, meglevő nehézsé­geink ellenére, teljesítettük alapvető gazdaságpolitikai céljainkat, gyarapo­dott a megye gazdaságának anyagi­műszaki bázisa, növekedett az ipar­ban a változó kereslethez igazodó, versenyképes áruk aránya, előbbre léptünk tartalékaink feltárásában, a kedvezőtlen időjárás ellenére eredmé­nyes volt a mezőgazdaság tevékeny­sége, s ezek által 1981-ben is javul­tak megyénk lakosságának életkörül­ményei. s minden területen fejlesz­teni tudtuk az alapellátás szintjét. Megyénk társadalmának valamenv­nyi rétege átgondolt, érett, s tudatos felelősségvállalással kapcsolódott be azoknak a nemkönnyű feladatoknak megoldásába, amelyeket — amint ma azt mondani szokás — az „új kihí­vások" állítottak elénk. A lakosság, a dolgozók cselekvő támogatása nem­csak legfőbb garanciája céljaink el­érésenek, hanem az emberi ténye­zőkben találjuk meg ma és holnap legfőbb tartalékainkat is. Jól példáz­za ezt, hogy több — 1981-ben is sok gondot okozó — problémánk érdemi megoldásához döritő szükség van a szemlélet változására, a munka ha­tékonyságának növelésére, az, ered­mén , c.mo vezetői munkára. A nem megfelelő javulást, a beruházási tevé­| kenység szervezettségében, a hulla­dék másodlagos nyersanyagok hasz­nosításában. az adottságainkhoz opti­málisan nem igazodó energiagazdál­kodásban kell keresni. Jelentős eredménv viszont, hogy az olajbányászat nélkül számított ipari termelés 2—3 százalékos növekedésé­vel szemben megyénk ipara 9 száza­lékkal tudta bővrleni exportszállítá­sait. S ezzel 17 százalékos árbevétel­emelkedést ért el. \ könnyűipar ered­ményesen alkalmazkodott a szigorúbb külpiaci feltételekhez. Megindult — bár még nem mindenütt — a ter­mékszerkezet-változás. korszerűbbé váltak a munkaszervezési el iárások. Természetesen az ipari termelés terv­től eltérő, alacsonyabb növekedése csak részben indokolható a külpiaci viszonyokkal: abban közrehatott a változásokhoz való nem kellően gyors alkalmazkodás, bizonyos kooperációs és minőségi problémák változatlan megléte — vagyis munkánk eseten­kénti gyengesége is. Az építőipari tevékenységet meg­határozta a beruházások egyensúly­javító célú mérséklődése. A megye szocialista szervezetei 1981-ben 6.4 milliárd forintot fordítottak beruhá­zásokra: ez folyó árakon számolva 10 százalékos csökkenés. Az építőipar teljesítménye 4 százalékkal alacso­nyabb volt. mint 1980-ban. A kivi­telező vállalatok csak részben tudta' alkalmazkodni a megváltozott körül ménvekhez, emiatt az év végén a" ndokoltnál magasabban alakult a befejezetlen állomány. Nem kedvezett a mezőgazdaságnak az elmúlt év időjárása, s ez fokozott erheket rótt a termelőszövetkezetek tagjaira, az állami gazdaságok dol­gozóira 2—3 százalékkal visszavetette a növénytermelés eredményeit. Az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlő­désének eredményeként alakult ki a tervezett 3 százaléktól elmaradó 1 százalékos össznövekedés. Különösen 'érzékeny veszteségeket szenvedett a szőlőtermés, mely 30 százalékkal ma­radt el az 1980. évitől. A kalászosok termésmennyisége mintegy 10 száza­lékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A termelési színvonal fejlődé­sének, az agrotechnikai eredmények felhasználásával búzából hektáron­ként 4,17 tonnát tudtunk ugyan be­takarítani, vagyis 9.6 százalékkal ke­vesebbet. mint 1980-ban, ez az ered­mény mégis jobb. mint az országos átlag. A megye állattenyésztése kiegyen­súlyozottan fejlődött. A sertésállo­mány (685 ezer db) nagyobb, mint eddig bármikor, s igen pozitív je­lenség a kistermelők állattartásának dinamikus (6,2 százalékos) fejlődése. Javultak az élelmiszeripar működé­si feltételei (új kenyérgyár épült Csongrádon, gabonasiló Szentesen), erősödtek azok a vonások, melyek a gazdálkodás hatékonysága továbbja­vításának előfeltételeit képezik. Ezek közé tartozik a geotermikus energia hasznosításának szélesedése, 12 ezer 500 hektáron végrehajtott vízrende­zés és melioráció, a korszerű, inten­zív fajták alkalmazásának mind na­gyobb mértéke, a különböző együtt­működési formák kedvező lehetősé­geinek felismerése. Az alapvetően kedvező fejlődés azonban érzékelhe­tőbbé tett már korábban is meglevő ellentmondásokat. Ezek közül társa­dalompolitikai szempontból is azt tartom a legfontosabbnak, hogy a természeti adottságokkal már nem indokolható — jórészt a gazdálko­dás, a vezetés szubjektív feltételeire visszavezethető — mértékben növe­kedett egyes mezőgazdasági üzemek között a differenciáltság, a színvonal­különbség. Ebbe nem szabad bele­nyugodnunk. A közlekedési ágazat legnagyobb eseménye a Csongrád—Szentes kö­zötti új közúti Tisza-híd átadása volt, de nem szabad lebecsülni an­nak a műszaki, szervezési, kooperá­ciós „aprómunkának" jelentőségét sem. mely a tömegközlekedés menet­rendszerűségének javulásában, a já­ratkimaradások csökkenésében, s ál­talában a kulturáltabb személyszál­lításban hozta meg gyümölcseit, a he­lyi és helyközi forgalomban egy­aránt. K iemelt feladatként foglalkoztak a megve párt- és altatni szer­vei 1981-ben is a lakosság alapellátásának magasabb szintű megszervezésével. Terveinket alapve­tően teljesíteni tudtuk. 1981-ben fel­épült 4 ezer lakás. 340 bölcsődei. 848 óvodai férőhely, 118 általános iskolai tanterem. Ma 4-gyel több körzeti or­vosi rendelővel számolhatunk, mint egy évvel ezelőtt, s 210-zeI több gon­dozásra szoruló embertársunknak tettük könnyebbé gondjai megoldá­sát. intézményesen. Nemcsak az alap­terület bővülésével, hanem a lénvegi­leg zavartalan áruellátással is javul­tak a vásárlás körülményei, s az igé­nyekhez összetételben is közeledve, bővült a szolgáltatások kínálata. A megye fejlődéséhez, gazdagodá­sához 1981-ben igen jelentős mérték­ben járult hozzá a lakosság támoga­tása. a társadalmi összefogás, mely célkitűzéseinkkel való egyetértés ki­fejezése is. A 300 millió forint érté­kű társadalmi munka nagyon sok közösségi , létesítmény megvalósítását tette lehetővé, s hozzájárult meglevő értekeink megóvásához is. Az értékmegóvás szűkösebb anyagi lehetőségeink között mind nagyobb súlyt kap A meglevő épületek, léte­sítmények gondozása, állagmegóvása, ésszerű felújítása nemcsak a nemzeti vagyon megőrzését jelenti, hanem azt is. hogy a népgazdaság forrásait más, > társadalmilag fonfosabb célokra tud­ja fordítani. Az 1982. év céljai és feladatai szer­vesen kapcsolódnak korábbi eredmé­nveinkhez, helyzetünkhöz. Csak az időszerű gazdaságpolitikai teendők eredményes ellátása lehet az az alap. melyre támaszkodva elérhetjük az életszínvonal terén elért eredmények megtartását, az életkörülmények ja­vítását. a fogyasztási színvonal stabi­lizálását. Olyan nagy. össztársadalmi feladatról van szó, mely egybehan­golt és hatékony munkát, az eszközök * 'források célszerű hasznosítását ttgondolt tervezést, következetes szer •ező tevékenységet, ésszerű takaró oskodást. tartalékaink további fel árását igényli Az MSZMP KB de cember 3-i határozata, az országgyú iés decemberi ülése, az 1982-re szóló népgazdasági terv. valamint a me­gyei pártbizottság gazdaságpolitika állásfoglalása nemcsak lg szükséges eligazítást adta meg. de kijelölte azo­kat az eszközöket is. melyek rendel­kezésre állnak és biztosítják a terv­célok megvalósítását Az ipar területén — átlagosan — 1—2 százalékos növekedést irányo­zunk elő. A termelésnövekedésnek a gazdaságos kivitel bővülését, az im» port mérséklését, a belföldi ellátás színvonalának stabilizálását kell szol­gálnia. Ahhoz, hogy megyénk ipara ezt a célt elérhesse, sokirányú, át­gondolt tevékenységre van szükség, melyet mindenütt az adott, szervezet sajátosságaiból, adottságaiból kiin­dulva kell kidolgozni. A mezőgazdaságban a megye ter­melésének 4—5 százalékos növekedé­sét tervezzük. Szükséges, hogy a nö­vénytermesztés, főként a gabonater- . melés gyorsabban fejlődjön. Válto­zatlanul célunk az állattenyésztés növekedési ütemének fenntartása, s a nagyüzemi gazdálkodás eredmé­nyességének javítása, a vezetés szín­vonalának emelése. Folytatjuk — terveink szerint — 13 ezer hektáron a talajjavítást, a meliorációt, 130 hek­táron a szőlő- és 150 hektáron a gyü­mölcsültetvények telepítését. Meggyőződésünk, hogy a költsége­ket csökkentő, a gazdálkodás bizton­ságát fokozó üzemközi együttműkö­dés erősítésében nagy tartalékaink vannak, továbbá a ténylegesen hasz­not hozó — alaptevékenységen kívüli — kapacitások jobb felhasználásá­ban. A lakossági ellátás megszerve­zésében is fontos szerep jut a ház­táji és kisegítő gazdaságoknak, me­lyeknek támogatása változatlan fel­adatunk 1982. évben. Az életkörülmények alakulása szem­pontjából meghatározó fontosságú in­tézményhálózat, az infrastruktúra működése és fejlesztése túlnyomó­részt a tanácsok kölségvetéséből. il­letve fejlesztési alapjából valósul meg: A népgazdaság lehetőségeivel összhangban, változatlanul az alapel­látás tervszerinti bővítése a célunk. A tanácsok megyénkben majdnem 3,2 milliárd forintot fordíthatnak költ­ségvetési célokra. A fejlesztési célú előirányzatok mintegy 1,4 milliárd forintot tesznek ki. F,bben az évben 6 új orvosi körzet kezdi meg működését, 80-nál gyara­podik a bölcsődei, 110-zel a szociális otthoni férőhelyek száma, 350 új óvo­dai férőhely. 50 általános iskolai osz­tályterem valósul meg. Terveink sze­rint 4 ezer 100 űj lakás készül el 1982. évben. Folytatódik, illetve be­fejeződik az új KÖJÁL-székház, a könyvtár-levéltár, a SZOTE 240-he­lyes kollégiumának építése. Ez évben megkezdődik a JATE 4 ezer adagos éttermének építése, elkészül az orvos­tudományi egyetem 410 ágyas klinikai tömbjének kiviteli terve. Terveink nem beruházáscentriku­sak, előirányozzák a meglevő létesít­mények, szervezetek hatékonyabb működtetését, iobb kihasználását is. Ezért kiemelt fontosságú célkitűzé­sünk azoknak a társadalmi-gazdasági programoknak .az eredményes végre­hajtása. melyek a lakásépítés, lakás­gazdálkodás és -fenntartás a közok­taiás, illetve az egészségügy terén Irányozzák elő a tevékenység színvo­nalemelését a tárgyi, a létesítményi ellátottság javulásával párhuzamosan. Határozott célunk 1982-ben, és je­lentős feladatunk, hogv a rendelk+ zésünkre álló 270 millió forintot ész­szerű és maradéktalan módon fel­használjuk a lakóépületek felújítá­sára. korszerűsítésére. Nem mondunk le az egészségügyi intézményhálózat integrációs folyamata továbbfejleszté­séről, a komplex szűrővizsgálatok rendszerének szélesítéséről, a rehabi­litáció feltételeinek javításáról. A 6 ezer 700 négyzetméterrel bővülő ke­reskedelmi hálózatnak az árukínála­tot jobban kell igazítania a kereslet­hez; támogatjuk a kereskedelmi szer­vezetek versenyeztetését, felhasznál­va az új gazdálkodási formák lehe­Nőségeit is. A mérsékeltebb ütemű fejlődés, az eszközök szerényebb mértéke. az egyes területek elsőbbségének bizto­sítása együtt jár azzal, hogy 1902. evi terveink nem tartalmazhatják vala­mennyi indokolt igény kielégítését. Számunkra sem közömbös, hogy las­sabban haladhatunk a közvilágítás korszerűsítésében, kevesebb pénzt tu­dunk fordítani parkosításra, nem -1'"1' rövid idő alatt befeiezni a Szegedi Nemzeti Színház rekonstruk­cióját. hogy csak néhány példát em­A kÖZkte -rZ-eil-te özeink rac i­iása parancs ség ovábbi fejlődés megalapozásának íőfeltétele. Csak azt tervezhetjük, •minek megvalósítását — a reális "ockázatvállalás határain belül — :arantálni is tudjuk. Ezt tartalmaz­óik 1982 évi terveink. Az idei ered­ményekhez, hatékony munka. az. egyén és a közösség érdekét egyaránt szem előtt tartó felelős cselekvés szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom