Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

4 Csütörtök, 1981. december 31. „Vasárnapi" lap szombaton Január első hetétől változik lapunk megjelenési rendje: tekintettel az általános szabad szombatra, 12 Ndalas heti ünnepi (vasárnapi; számunk ezentúl minősen héten szombaton reggel Jelenik meg. Ez azonUin nem Jelenti azt, hogy vasárnap friss újság nélkül maradnának olvasóink, csn'* éppen ilyenkor 8 oldalas újságot kézbesítenek a lapterjesztők. A megjelenési rend változását elsősorban a nyomdalpari szabad szombatok szervezése tette szükségessé. Olvasóink azonban az eddigi terjedelemben kapják az újságot, hiszen a napilapok ezután is hetente hatszor jelennek meg. Néhány szerkesztési változást természetesen magával hoz az egyszerű eljárás. A 12 oldulas lapszámok szerkezeti rendjét ugyan egészében változatlanul hagyjuk, s megtartjuk benne a Magazin-rovatot, ilyenkor közöljük a rejtvényt is — a Postaláda-rovat azonban januártól átkerül szombatról a vasárnapi újságba. Bízva abban, hogy mindkét hót végi lapunk iránt megmarad olvasóink érdeklődébe, mindenképpen arra törekszünk. hogy vasárnap is friüs hírekkel, riportokkal, tudósításokkal Jelentkezzünk. A sportbarátok bizonyéra örömmel veszik, hogy a szombati verenynapok után a vasárnapi Délmagyarországban kibővített sportrovatol találnak. E lapszámunkban rendszeresen közlünk majd kommentárt is a hét valamely fontos eseményéről, jelenségéről. A változást olvasóink első ízben január !>-én, szombaton és 10-tn, vasárnap érzékelhetik. Műszaki információs kezpont Petőfi Baskíriában Január 1-től az Országos Műszaki Könyvtár é.s Dokumentációs Központ (OMKDK) nevét Országos Műszaki In- ! megosztom Veled is. Tiszte formációs Központ és ! lettel: Babdulla Bajburin". Szíves ajánlósorokkal kaptam könyvet múlt januárban Baskírinból: „A baskír nyelvű Petőfi-kötet megjelenése nagy ünnep volt számomra. Ezen ünnep örömét Könyvtárra (OMIKKJ változtatta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az új elnevezést az indokolja, hogy az Intézmény tevékenysége az utóbbi évekAki nz ajánlást írta, baskír költő és író, Petőfink avatod ismerője, a magyar nép elkötelezett híve. családjával együtt kultúránk odaadó tisztelője, a magyar irodalom meghatóan lelkes tolA napló utolsó lapjára Több mint hatvan képzőművészeti kiállítás várta az érdeklődőket 1981-ben, Szegeden. Ha visszalapozunk, s az egykori terveket szembesítjük a megvalósult tárlatokkal, ismét fölvetődik a kultúra tervezésének meglehetősen összetett problematikája. Nem mintha az elképzelések döntő többsége nem valósult volna meg, de néhány esetben — különösen sorozatoknál — bizony jelentkeztek a fáradás, az elszürkülés vagy ai,aránytávrS«®s Jegyei. Négy kollektív tárlat emlékét érdemes mindenekelőtt fölidézni: a meglehetős kudarccal, de a kiállítóknak anyagi sikerrel Járó Tiszatáj című, immár rendszeres képcsarnoki bemutatót, az utóbbi esztendők talán legmagasabb színvonalú nyári tárlatát, az izgalmakban bővelkedő. újszerűségével ható országos Stúdió-seregszemlét, es a glgantománlájával karakierét mindinkább vesztő vásárhelyi őszi tárlatot. Amikor úgy hat-hét éve a nyári tárlat meglehetősen hullámvölgyben volt, megszületett egy ötlet, hogy elég volna kétévenként megrendezni. sőt olyan hangok is hallatszottak, hogy helyette itt kéne otthont adni a legnépszerűbb, s talán éppen ezért legzavarosabb és legtöbb veszélyt rejtő festészet kétévenkénti szakmai seregszemléjének. Csakhogy azóta a nyári túrlat egyenletesen fejlődött, színvonala emelkedett és előrelépés történt a rendezésben is. Mire megtalálta önmagát, beérett a másik gondolat is, így aztán nemcsak egy sikeres iv törik meg, de a mostanra megizmosodó szegedi szobrászatot fosztják meg egy országos kiállítási lehetőségtől. Tény, hogy a kétévenként megrendezésre kerülő nemzeti tárlatok lehetetlenné teszik a nyári tárlathoz hasonló karakterű bemutatók létrejöttét, a festészet szakmai megméretésére is szükség vnn, de vajon a szegedi téli tárlatok gondolatának fölmelegítése pótolja-e a nyári kiállítások nagyobb kitekintését és szigorúbb szakmai mércéjét?! S ha már nem lesz nyári tárlat, vajon a nyitott-áfával határozott profilját elve-ztő. <te gazdarnbb kínálatot nyújtó vásárhelyi ő;zl távlat képes-e átvenni teljességében ezt a funkciót?! Hoay igen, arra remény lehet, hogy a Fiatal Képzőművészek stúdió-kiállításán szereplők Jó része ott volt a nyári és az őszi tárlaton is. Tápai Antal életművórtek bemutatója vezette be az 198l-es évadot, mely Cs. Pata) Mihály öü. születésnapjára rendezett tárlatával zárul. Már ez ls bizonyítaná, hogy az itt élő művészek nem mostohagyermekei a rendezőknek. Rajtuk kívül retrosprektív tárlatot rendezett Vineze András, Novak András, Kopasz Márta, bemutatkozott Szabó Miklós, Benes József, Tóthné László Anna, Lapis András, Zoltánig István. A tavaly e„lhunyt Vinkler László hagyatékából közönség elé került az Akropolisz! pillanatok című, 22 rajzot és versrészletot tartalmazó rajz, s kiállították a Londonban élő Buday Györgynek 25 magyar költőről készített fametszetét. ben jelentősen bővült, és I mácsolója. a tavaly szllveszmunkája továbbra is úi in- torkor baskírul megjelent formációhordor.ókkal, tech- ] Petőfi-kötet fordítója, nikai eszközökkel korszerű- i * södik. így bővül mindenek- j Más nomád népekhez haelőtt a műszaki kutatást- ,Son!áan a baskíroknak is fejlesztést végrehajtók in- ; rendkívül gazdag a népköl| formáci ócUátása egy átfogó j tászetük. A cári rendszerrel | szakirodalmi információs j szemben vívott meg-meg! rendszer keretében, vala- I újuló harcával magának le: mint kiépül o felső szintű \ gendás hírnevet szerző, megj vezetés műszaki tárgykörű törhetetlen kis nép történetj irányítási információellátása met maga is legendákban őrzi. Eposzaikat elsorolni is A könyvtár továbbra is soká tartana, ám leghíresebb Országos Műszaki Könyvtár közülük az „Ural-batir", elnevezéssel működik. amely a főhős nevében is a szeretett szülőföld szimbólumává magasztosult hegység ! nevét őrzi. A baskírok éppoly raojngva szeretik az ÍUrált. mint „édes Volgá"íját szereti a tőlük kissé nyujgatabbra élő többi, e tájon 'őshonos nép: a baskírokkal rokon nyelvű tatárok és csuvasok, a velünk rokon mordvinok és cseremiszek. Az. ..Ural—batír"-nak a Kalevala közelében van méltó helye a világirodalmi könyvespolcon. (Oroszra méri többször lefordították. de más nyelven készült fordításáról nem tudok; magyarra való átültetése gazdag fordítási rodalmunkhor illő vállalkozás lenne.) A baskfr tooonimial legendák a szülőföld különböző földrajzi neveihez fűződő történetek mait fölsorakoztató tárlaton győződhettünk meg. Szelídített itthoni változatóra. valamint építészek és képzőművészek együttműködésének lehetőségeire, az Újszegeden fölépített Tanácsi Továbbképzési és Módszertani Intézet szolgáltat példát. Szemnyitogató sorozatot kez deményezett a Bartók Béla Művelődési Központ., amikor a hazai progresszív törekvések olyan képviselőinek rendezett kamaratárlatot.. I tárq- pedig-«zénte»ikin»eríthe. Néhány szót a képzőművészeti ismeretterjesztésben,, a vizuális Kultúra púpszerű- ' sítese ügyében buzgói ködökről. A Juhász Gyula Művelődési Központ évek ota sikerrel szervezi az üzemekben, gyárakban, vállalatoknál vándoroltatott képzőművészeti anyagait. A szocialista szerződések mellett ez a rugalmas, dinamikus és színvonalas program Jól segíti a művészeti Ismeretterjesztés és élménynyújtás munkáját. Hasonló céllal, de sajátos módon szervezett vándorkiállítást nyolc város 26 képzőművészének munkáibál a Központi Statisztikai Hivatal számítástechnikai és ügyvitelszervező vállata egy vetélkedő nyomán, ötletük ragadós lehetne. A rokkantak nemzetközi éve adta az apropót, hogy bemutassák Szegeden a megye gondozottjainak és rehabilitáltjainak képzőművészeti Jellegű munkáit. Ez a tárlat azon túl, hogy a művészetterápia kiváló igazolás volt, felkavaró, igaz élményt is nyújtott * A tágabban értelmezett vizuális kultúra jegyében három, igen érdekes tárlatot rendeztek. A Magánlakás '81. címmel olyan terveket, maketteket, családi-, sor- és társasház-típusokat mutatlak be, melyek inspirálói lehetnek az egyre szaporodó magánlakásépítő-akclőknak. Hogy mi kerüljön ezekbe a korszerű ér mxlern otthonokba, arra iránymutató példákkal szolgált a Képcsarnok nyári lakberendezési kiállítása, ahol szép harmóniában jelentkezett a bútor, a textil és a kerámia együttese. S hogy mik foglalkoztatják a világ építészeit, arról a posztmodern építészet dokumentumint Fajó János, Paizs László, Benes József. Ügy tűnik, a szegedi Ifjúsági Ház jó szövetségesre talált a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában, hisz mini-galériájában egymást érték az Ifjú alkotók bemutatkozásai. T. L. tétlen. A baskírok olyannyid ra szeretik p. "dalt- a táncot ls. hogy azt a faluról vagy inkább a nomád sátrak közül magukkal hozott szokást. hogv vasárnap délutánonként néni hangszereik zenéjére énekelve kivonuljanak a legközelebbi folyó partjára, és tipegő táncukkal. vissza-visszatérő dallamú zenéjükkel, a madárdaltól hangos hajnali erdőre emlékez.ető dalaikkal múlassák a makacs időt, még Ufában, a nemzetközivé hígult milliós városban is híven őrzik a kreolos bőrű, kérek arcú, kissé mongolos szemű, alacsony termetű, tömzsi baskír fiatalok. Népdalaikat elsőként — mint annyi más dologban megesett — egy magyar. Pröhle Vilmos mutatja be a világnak az 1903—1905-ben a Keleti Szemlében megjelent Baskír Nyelvtanulmányokbari A szerteágazó témájú baskír népmesekincsből most készül a szegedi egyetemen válogatott fordításkötet. A baskír nemzeti irodalmi nyelv csupán 8° éves. A húszas években arab, a harmincas években latin, a negyvenes évektől cirill betűkkel írják. Ahogy az írás, úgy az irodalmi nyelv hangtani, nyelvtani normáinak kialakításához sem vezetett ellentmondás nélkül az út. A baskírnak ugyanis két fő nyelvjárása van, és az irodalmi nyelv ezek ötvözete. Ma már kiforrott ez az irodalmi nyelv is. Több száz kötetnyi szépirodalmi alkotás: történelmi regények, elbeszélések, versek, drámák, műfordítások születtek, és természetesen tudományos és ismeretterjesztő művek íródnak a mai baskír irodalmi nyelven. Néhány központi napilap és tucatnyi folyóirat jelenik meg baskírul Ufában. a fővárosban, a ,.vidéki" lapokról most nem is beszélve. A Baskfr írószövetségnek mintegy százötven tagja van. (A népmesék fordításúhoz hasonlóan az utóbbi időben megindult Szegeden a baskfr szépirodalmi műveknek is eredetiből magyarra történő átültetése. Kixőpilik úpvét . európa Könyvkiadó karolta föl. Korább ap magyarul csupán néhány Mnsztaj fferim vers és effv drám-, jelent meg oroszon keresztül készült fordításban.). * Abban, hogv Gabdulla Bajburin Petőfi fordítója lett, természetesen a véletlennek is nagy szerep juA koncert Színes magyar film. Forgatókönyvíró és rendező: Koltay Gábor. Látványtervező: Nyári István. Fényképezte: Kende János, Andor Tamás, Vékás Péter, Mertz Lóránd, Ragályi Elemér, Halász Mihály, ifj. Jancsó Miklós és Janovies Sándor. Főszerepben az Illés-együttes, Koncz Zsuzsa, a Fonográf együttes cs a Toicsvay-trió. Nem túl lényeges, de hadd említsem meg, a cím, mely a maga nemes egyszerűságévei az Itt hallható zene különleges minőségét hivatott kifejezni, némileg adósunk marad. Mert szerencsére több ez a film valamely nosztalgiaest kópiájánál, annak a márciusi sportcsarnoki dzsemborinak hangulatában, hogy úgy mondjam ekvivalens fölidézésénél, amikor újra összejött a nagy csapat, a legendás Illésegyüttes, régmúltjának és utóéletének minden „hozamával", Tolcsvayékkal, Koncz Zsuzsával, meg persze Illés Lajossal. A film tokább a Stórányi-jclenságrő' s»ól. A kímcramozgatók sz+ín'lanul tektotélyes csapató is Szörényi Leventére használta a legiöbb nyersanyagot, az.ő személye az, mely összetartja a különféle stílusú és ízlésű számokat, összefogja a szerteágazót. Szörényi Levente ugyanis kétségtelenül a legjelentékenyebb figurája mindannak, ami a hazai popzenében történt hazánkban, az elmúlt másfél évtized során. A film is, egyebek között, az ő sajátos személyiségének kísérel meg közelébe férkőzni, kifürkészni hatásának titkát, amint férfiasan büszke, koravén arca átszellemül, ha gitárjának húrjába csap. Elnézést a költői kifakadásért. Am, ha már Itt tartunk, hadd személyeskedjem tovább, s idézzem föl emlékét Illésék egyik szegedi koncertjének, a hatvanas évek derekáról, az újszegedi szabadtéri színpadról. Ha jól emlékszem, akkoriban mentek már számaik a rádióban. Az utcán, a Színes ceruzák és mások, élőbeni hatásuk alól nehezen szabadulva bátorkodtam leírni ezeken a hasábokon olyasmit, hogy velük, ezzel a friss társasággal kellene képviseltetni a magyar-beatet külföldi fesztiválokon (valószínűleg az idő tájt égtünk le valahol). A lap eljuthatott a közvetlenül érdekeltekhez, mert előbb Szörényi édesapja, majd Levente köszö-tte meg levélben, s e pá'vak-"dö mű vészeknél sem természetes gesztus őszln'én szólva azért ért a meglepetés erejével, mert úgy hittem addig. nincs benne semmi fölfedezés. a tehe'ség útja kikövezett, akár a csillagokig. Hát hallom e mostani filmben — többször is — ezt a csillagokig kikövezett utat megjárva őket is nemegyszer megkövezték. A lényeg természetesen az, hogy az utat bejárták. S immár ahhoz sem (szükségeltetik különösebb jóstehetség, hogy eme film karrier jét jövendöljük meg, falusi moziktól a fővároslakig. Most, utólag, teljesen mindegy, milyen fölóllésban, kinek a számait hallja a hallgató — valami nehezen félreismerhető ízlés- és stílusazonosság láthatatlan áramkörei cirkulálnak a zenekari erősítők kábeleiben. Bródytól Illésig. Szörényitől Tolcsvayékig. És minden különösebb esztétizálgatás helyett nem is igen javasolhatnánk mást, amit úgyis tesz mindenki maid: adja át magát a zene és látvány varázslatának. Mindenesetre a rendező Koltay Gábornak például oly kitűnően sikerülhetett ugyanez, hogv meglódult fantáziájának eredményeképpen színes, változatos snittek pörgetik föl a látványt, avatták a szemnek ls gyönyörűségévé, ami a fülnek gvönvörűsége És szab-tóton RTStoj megteoateq-ri wítoetó en eoqk ripV»m nz). T-svr\mezkomne-álta a Nemre" tíalt. miről azt hlh^'ü'mint vers. más mű'/ás-re' számára tabu, oly tökéletes hogy megknmponá'hnta'l.n" Tolcsvay Talpra magyarja azonban kitűnő. Ahogyan előadja, pláne. N. I. tott. Az 1925-bep született baskír ifjú 1944—45-ben reszt, vesz Magyarország fölazabs .Uiásában. Átvonul Szegeden. Budapesten, harcol Székesfehérvárnál. De a7. első mi gyár szót még Erdélyben tanulja meg egy Idős bácsitol, aktnex segít fát vágni, és közben oroszul beszélgetnek. A magyarnak hirtelenjében nem jut eszébe oroszul a „balta", és magyarul csúszik ki szájáh a szó, a baskír meg megérti, mert otthon ő is ugyanígy nevezi. Elkezd magyarul tanulni, és gyűjti a közös szavakat. Később még egyszer eljut Magyarországra, de ekkor már Petőfi ismert fordítója: 1973-ban meghívást kap a Petőfi-fordítók budapesti konferenciájára. Ennek az útnak egyik terméke a Petőfi nyomában című. baskírul írott tanulmánya, amelyből hadd idézzem itta nyelvésznek á szókölcsönzés útjára vonatkozó, megjegyzés nélkül a szakirodalomban, Bajburin által újra kibúvárkodott, más török nyelvekből korábbról már ismert, de néhány közös szavunkat: ariszlán — oroszlán, kük — kék, alma — alma, torma — torma, arik — árok, bazar — bazár, batir — bátor, kinder — kender, hakai — szakáll. Az 1980 végén megjelent baskír nyelvű Petőfi-kötet Igen átgondolt válogatásra vall A forradalmár - Petőfi — szabadságvágy, harci hév, az elnyomással való szembe-, szegülés; ez a Bajburin válogatta és fordította Petőfikötet vezérfonala. A 86 vers közül hiányoznak a helyzetdalok, alig van a családjáról írott vers, csak a legrövidebb. aforizínatikus szerelmi versek kerültek be a válogatásba, de 87.-ként ott van a teljes ApöSTMr'TSáJbúrin a régi török Irodalmi nyelvből átvett arab és perzsá feredetű szavakat használja föl a szabadság és szerelem fennköltségónek a hangsúlyozására. Kevés viszont nála a népies szó. Amikor pedig a keresztény hagyományú magyar kultúrának saját népe iszlám kultúrájától különböző voltát kívánja kiemelni. az orosz eredetű szinonimát választja a sok közül. Verselése a baskír költészeti hagyomúnyhokhoz kapcsolódik: Bár magyarból fordít, mégsem maradt rá hatástalan az itt-ptt mankóként használt Martinov-íéle pornpág orosz fordítás. Ez akkor is érthető ha tudjuk, hogv a nyelveink közötti tipológiai -hasonlóság — agglutinúció, szótagharmonia és magánhangzó-illeszkedés, a mondatszerkesztés bizonyos hasonlóságai — miatt nyelveink sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint akármelyikünkéhez. az orosz. Bajburin nem az egyetlen baskír tollforgató, akinek szépirodalmi munkássága kapcsolódik hozzánk. A háború utolsó évében ugyancsak járt nálunk: a sokoldalú, költő, dráma- és regényíró Mosztaj Kerim; a háború lidérces emlékétől szabadulni nem bíró. szimbolista Ehler Hemikov; a baskír múltnak történelmi regényekkel hódoló Geli Ibrahimov. Mindannyian — nehéz meghatódottság nélkül hallani tőlük — boldogan őrzik a magyarsággal való személyes találkozás emlékét, műveikben vissza-visszatérnek rá. De Bajburlnnal egy életmű középpontjában áll Petőfi. Naev költőnk s'ütótétónek ^fordulója tesz' időszerűvé, ,ngy ludas am: most egy *ve Petőfi nevével ünnepelte az úl évet n Baskír Írószövetség. Bajburtnnak e-z a harmadik Pe+őfi fordításkötete; címe: „Gtímer hem Ülem"; a címadó vers: „Elet. halál" (Pest. 1844 ). Torma József k