Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

4 Kedd, 1981. december 29: Szarvasmarha-tenyésztés Utak és lehetősége A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott minisztertanácsi határozat az ágazat kétirányú szakosodását írja elő. A tejtermelésre szakosodott állományt fajtaátalakító. keresztezéssel, a húsra szakosodott tisztavérben, vagy húslrónyú keresztezéssel kell minőségben és menynylségben fejleszteni. A húshasznú ágazat fejlesztése a nagy gyepterülettel rendelkező gazdaságokhon a legcélszerűbb. Ennek megfelelően elsősorban a szegedi Járás nagyüzemei szakosodtak húsmarhatartásra. Az' ttt gazdálkodó üzemek nagyobb réeze kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet, melyek egyben a Járási szakszövetkezetekkel együtt a Csongrádi homokhát tájkörzetet alkotják. A mezőgazdaságilag hasznosított területnek tsz-szektorban 26 százalék, a szakszövetkezetekben 20 százaléka gyep. A számosállat-sűrűség tsz-szektorban 18,7. szakszövetkezeteknél 2 darab volt 1980 végén, mely a megyei szövetkezeti átlagtól jelentős mértékben elmarad (megvei taz-átlag 27 darab, 100 hektár mezőgazdasági területre vonatkoztatva). A térségben az állatállománynak a megtermelt állati termékeken kívül igen fontos szerepe van a homoki gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen szervestrágya-termelésben. (A „helyben" termelt szerven trágyával a szállítási költség megtakarítható, amely javítja üzemi szinten a növénytermesztés jövedelmezőségét.). A területi adottságok — gyenge minőségű szántó, nagy kiterjedésű legelők — a kérődzők, elsősorban a szarvasmarha-ágazat fejlesztését tepzik lehetővé. A járásban összesen 23 ezer szarvasmarha volt 1980-ban, ebből 10 ezer 800 a tehét A szarvasmarha-állománynak 52 százalékát, a tehénállománynak 67 százalékát a kisüzemi gazdaságok tartják. Megyénk kisüzemi tehénállományának 51 százaléka Itt található. ugvannkkor a nagyüzemi gazdaságok állatsűrűsége éppen itt a legkevesebb E7. a paradox helyzet hosszú távon nem tartható. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága a VI. ötéves terv időszakára n nagyüzemi tehénlétszám 5 ezerrel való növelését határozta meg megyei szinten. Elsősorban a legelőre alapozott, kisebb beruházást igénylő húshasznú tehénállomány növelésével célszerű a létszámfejlesztést elérni. 1981 „ fejlesztés előkészítésének éve volt, amikor ls megalapozták a következő évi létszámfejlesztést és a termelés növelését. Szarvasmarhát 17 téeszben és egy szakszövetkezetben tartanak, ezen belül tehenészet is van 15 üzemben. Hat téeszben húshasznú, nyolc téeszben és a szakszövetkezetben tej- és kettőshasznú tehénállomány termel. A megye összes húshasznú tehénállományának 47 százaié-. ka ebben a járásban volt ez év szeptember 30-án, összesen 1616 darab. A tetjermelő kilenc üzem közül Koszken, Bak&on és Deszken vegeznek magyar tarka és Holstein-fríz keresztezebi, igen eltérő eredmenynyel. Iiakson a Magyar— Bolgár Barátság Tsz-ben a korábbi évek tenyésztői munkájának a mulasztásalt az új vezetés ez évben kívánta helyrehozni. Közös munkával, rendkívül nagy erőfesztítések árán elérték, hogy 1981-ben várhatóan mintegy 4100 liter lesz a tehenenkénti átlagos tejtermelés a tavalyi 3112 literrel szemben. Huszonöt darab magyar tarka-X, Holsteinfriíz FI üszőt vásároltak, szakszerű tartási, takarmányozási körülmények között, 1982. évre még további termelési szinvonaljavulás várható (következetesebb tenyésztői munkával,.- legeltetéssel). Az előzetes tervinformációs adatok alapján a röszkei Kossuth Tsz-ben 3340 liter, a deszki Maros Tsz-ben 2755 liter tehenenkónti átlagos tejtermelés várható ez évben. A húshasznú ágazat fejlesztésére tett lépéseket 1981-ben a kisteleki Üj Élet Tsz (342 darabról 385 darabra), az ópusztaszeri Ádpád vezér Tsz (112 darabról 220 darabra). Még további létszámfejlesztés várható, 1982ben a forraskúti Haladás Tsz-ben 40 és Öpusztaszeren 40. Űj húshasznú tehenészetet létesítenek a rúzsai Napsugár Tsz-ben. 100 tehénnel. A későbbiekben várható még a domaszékl Szőlőfürt Szakszövetkezetben is mintegy 150 húshasznú tehén nevelése. Az üzemek igyekeznek kihasználni a szarvasmarha állami támogatás 1982-től érvényes formáját, vagyis az értékesített vágómarha után járó kilogrammonként 6 forintos támogatást. Szegedi járásban már 1982-ben 10 százalékkal tervezik növelni a vágómarha-termelést 1901hez viszonyítva (2122 tonnáról 2338 tonnára). A vágómarha-termelés növelése érdekében hízóalapanyagot vásárol például a csengelei Aranyhomok, a rúzsai Napsugár Tsz. A nagyüzemi gazdaságoknak a kistermeléssel való törődését. felelősségvállalását mutatja, hogy több üzem egyáltalán nem tart a közösben tehenet, de összegyűjti a kistermelők által felkínált tejet. így többek között a rúzsai Napsugár Tsz még két szövetkezettel társulva tejfelvásárlásra gazdasági társaságot alapított. Évi 3—3,5 millió liter tejet értékesítenek háztáji éa kisüzemi gazdaságokból. A mórahalmi Vörös Október Tsz 2.8 millió, a forráskút! Haladás Tsz éa a domaszékl Szőlőfürt Szakszövetkezet 1 millió liter tejet vásárol fel évente a kistermelőktől. A kisüzemi gazdaságok a takarmánybeszerzési. szállítási, értékesítési lehetőségeken kívül a tenyészalapanvag beszerzésében is segítséget kapnak. 1981-től beindult a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát kezdeményezésére és finanszírozásával a 'Vemhesüszők kihelyezése. A kistermelők hitelre kapják a vemhpsüszŐt. és a mintegy 1700 1800 forint kamatot, valamint a lakhely szerint átvételi helyre való szállítási költséget a szalámigyár vállalja magára. Ez a tenyészalananyag kihelyezés elsősorban a vágómarha termelés növelését szolgálja. Ez évben már a szegedi járási termelőszövetkezetektől 47 vemhesüszőt helyeztek ki. még várható üjabb 21 kihelyezése. A szalámigyár terve szerint 1981-ben 100, 1982-ben 500 darab vemhesüsző kihelyezését vállalja, melyet örömmel fogadnak a kistermelők is, ez az eddig beérkezett igénvekből felmérhető. A szalámigyár részére a kihelyezéshez szükséges mennyiségű és minőségben megfelelő vemhesüszők biztosítását a Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség szervezi a nagyüzemi gazdaságokban. . A gyenge talajadottságok miatt a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányozás a szegedi járásban sokkal nagyobb feladatot jelent az üzemi vezetők számára. mint 'a jobb talajadottságú területeken. A gyepterületek 62 százaléka talajvódő, a termésátlaga 1981-ben sem érte el az 1 tonnát hektáronként szénaértékben számolva, a szántóföldi tömegtakarmányok termésátlaga is alacsonyabb a megyei átlagnál. Ezen a területen különösen nagy a melléktermékek takarmányozásának és a másodvetések jelentősége. ' Az olcsó tartási körülményeket igénylő, legelőgazdálkodásra alapozott húsmarhatartás fejlesztésével a területi adottságokat is szem előtt tartva a nagyüzemi gazdaságok vezetői a megyei pártbizottság állásfoglalásának megvalósítása érdekében tevékenykednek. Dr. Rállnt János, a Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója Szemétözön világszerte A modern társadalmunk egyik fojtogató problémája az emberi környezetet rendkívül megterhelő szemét. A szemét természetesen másként jelentkezik falusi és városi környezetben. Mezőgazdasági körülmények között szinte észrevétlenül gyorsan visszakerül a szerves anyag körforgásában. Városi körülmények között nagy problémát okoz. hiszen a- város a létfenntartás hulladékalt nem tudja visszajuttatni a körforgásba, és ehhez járul a városok ipari termelése után visszahagyott szemét. Az élelmiszeripari termékek fogyasztásában kísértetként kíséri az emberiséget a göngyöleg. A szeméttakarltás problémáját világszerte nehezíti egyrészt a helyigény, másrészt az egyre növekvő távolságra való szállítás. De növekszik a jelentősége annak a kérdésnek ls. hogy a már egyizer felhasznált, drága energiával legyártott göngyölegunyagok minden haszon nélkül kárba vesznek. örvendetes jelenség, hogy egyre határozottabban bontakozik ki a városi hulladék újrahasznosítása, valamint az újraelőállítás és felhasználás a körforgáshoz. Eddig a hulladék és a szemét ugyanazt jelentette. Ebben a rendszerben nincs többé szemét, hanem hulladék, amely olyan anyagokat jelent, amelyek csak időlegesen kapcsolódtak ki a gyártás-felfiasználás-hulladék-gyártás körforgalmából. Hatalmas technológiát kell teremteni, mégpedig nemcsak a szeméttelepek anyagának feldolgozására, hanem arra is, hogy a hulladékot a keletkezés helyén azonnal a gyártásba vissza lehessen vezetni. A gyártási technológiák nem fejeződhetnek be a termékek előállításával, hanem a hulladék újrafelhasználására is ki kell terjedniük. Ezzel elérhető a hulladék mennyiségének és a kezelés helyigényének a csökkenése is. Addig is. amíg ez megvalósul, Jó kezdeményezés a hulladék szétválogatása. Külön gyűjtik a fémet, a műanyagot és az üveget, a szerves hulladékot pedig komposztálják. Mindez Svédországban, Stockholmtól északra van, ahol 40 család az uppsalai egyetem támogatásával a háztartási hulladékok hasznosításának űj módszerét valósítja meg. Hegesztéshez: elektronsugár Az autóbuszok fogaskerékblokkjának hegesztésére alkalmas elektronsugár-berendezéct szerkesztettek szovjet és NDK-beli szakemberek. Az eljárást ma már eredményesen alkalmazzák az ukrajnai Lvovi Autógyárban. A módszer lényege, hogy léeüres térben nagyerelű elektronnyalábbal bombázzák az alkatrészek illesztési helyét. A részecskék kinetikai energiája az ütközéskor hőenergiává alakul és a magas hőmérséklet szilárdan összekapcsolja az alkatrészeket. Koráhban a magas olvadáspontú fémekből készült fogaskerékblokkot csapszegekkel erősítették össze, amelyek az üzemelés során nagyon hamar elkoptak. A gyár szakemberei és a tudósok jelenleg az egész hegesztési folyamat komplex gépesítésén és automatizálásán dolgoznak. (BUDAPRESS—APN) Fogyó érckészletek A fémek érceinek eddig ismert és „valószínű" készletel előreláthatólag már csak egv generációra lesznek elegendőek: a cinké 22. az ólomé 31. az óné 32. a rézé 34 és az alumíniumé 53 évig. Ez a véleménye C. Sasamannshausen nyugatnémet kutatónak. Számításaiban figyelembe vette a felhasználás ütemének növekedését is: az ónét évi 1—1.5. a cinkét 1,5—2. az ólomét 2—2,5. a rézét, 3—3.5. míg az alumíniumfelhaszná'.ás növekedését évi 4.5—5 százalékosnak tételezte fel. A jelenlegi termelőkapacitások mintegy évi 5 százrlékkal csökkennek, mert a lelőhelyek sorra-rendre kimerülnek. Az úi bányák kifejlesztése legalább 10 évig lart. és egyre költségesebb. mivel az új lelőhelyek a földnek olyan vidékein vannak, ahol nincsen megfelelő infrastruktúra. Emlékezés és hidegsokk DarmstadU kutatók a méhek emlékezőképességét vizsgálva megállapították, hogy az hldegsokkal — agyuk blzonvos területének hirtelen lehűtésével — kioltható. A méhek szeretik a cukorszirupot, s nagvon hamar megtanulták, hogv egv bizonyos illatanyaggal — a rozmaring Illatával — egyidejűleg kapják a kutatóktól. Ha azonban ekkor egv tű segítségével azt az agv. részüket hirtelen lehűtötték, amelyekben az lllatészlelé- ' sek központja van. a méhek el felel tették az alig valamivel előbb tanultakat. A hidegsokk mindössze néhány Celsius-fokos hőmérsékletcsökkenésből állt. ígv az újból való tanulás képességét * az állatok nem veszítettél! el HAZASSAQ Székely Tibor és Mészáros Jolán. Tóth János és Ball Etelka. Takács István és Blarsl Erika Klára, Böresök András Antal és Tóth Judit. Báló Ferenc és Szekeres Rozália, Kőkutl Attila György és Orvos' Hajnalka, dr. Jaszenovics Lajos és Boróczy Kornélia, dr. Bérci Elemér Mihály és Bozóki Margit, Reményi Győző József és Deák Angéla, H egyesi János és dr. Szabó Mária, Gyuris Dániel és Czékus Erika Erzsébet, Szécsl Gábor és Dobó Mária, veres Kálmán és Jáger Katalin, Glmesl István Miklós és dr. Deák Zsuzsanna Magdolna. Bozsik József és Nemes Judit. Herencsényl József és Ezsiás Erzsébet, Péter Jóssef és Bálint Anikó, Hegedűs János és Miklós Edit, onódi János Mihály és Bihart Erika Mária, Csanádi József és Szabó Mária házasságot kötöttek SZÜLETÉS Frank Gábornak és dr. Font Mártának Tilnde Ágnes, Tóth Istvánnak és Binszkt Erzsébet Teréziának Ildikó, Tóth iRtvánnak és Binszkl Erzsébet Teréziának Erzsébet, Tóth Istvánnak és Blnszki Erzsébet Teréziának Péter, sarnyat Tibornak és Hegyi Évának Bea Ágnes. Kuczora Géza Józsefnek és Vajda Teréziának Katalin, Király Istvánnak és Bozsó Editnek Zita Edit, Vass Sándornak és Galambos Évának Laura. Csányl Csabának és Mlksl Magdolnának Zoltán, Etánhegyi Olivér Istvánnak és Kenéz Zsuzsanna Veronikának Beáta Zsuzsanna, Molnár Antal Péternek és Tasi Edit Juliannának Edit, Radlcs Istvánnak és Mésaáros Ilonának Rita. Illa Józsefnek és Daru Katalinnak Mónika. Virágh Jánosnak és Dékány Margitnak Anna, Palotás Sándornak és Kovács Gizellának Dorottya Eva, Szabó Zoltán Gézának és Román Erika Mónikának Zoltán, Géza, Hatvani Mihálynak es Zsótér Máriának Szabolcs. Szőke Bélának és Csányl Katalin Annának Eva Szilvia, Tanács Jósseinsk és Barcs.k Margitnak Szilvia, Tari János Józsefnek és Selymes Ilonának Orsolya, Berta Jenőnek és Varga Ilonának Éva, Farkas Lászlónak és Németh Jolánnak Szabol-cs, Mi esik Istvánnak és Barta Rozáliának Ágnes Ingrid, Slnkó Mátyásnak és Csukáé Juditnak Tamás István. dT. Gera Gézának és Csurman Ágnes Margitnak Zsuzsa, Daróczl Andrásnak és Viola Klárának András József. Kozma Sándor Györgynek ós Szabó Rozáliának Anikó, Varga Józsefnek és Módra Klárának Brigitta, Klspél Istvánnak és Lukács Judit Ilonának Gábor Imre. Dávid László Ferencnek és Kruzslicz Zsuzsannának Tamás, Ábrahám Imrének és Mtcztz Juliannának Beáta. Szabados Lajosnak és Dékány. Rozáliának Katalán Eva, Szűcs Mátyásnak és Junó Mária Annának Mariann, K1ss Ferencnek és Berecz Rozáliának Beáta Rozália. Kaczkó Gábor Zoltánnak és Görbe Borbála Editnek Mária, öze Istvánnak és Kordás Etelkának Brigitta. Böresök Istvánnak és Juhász Ilonának László. Zádart István Antalnak és Hódi Uonanak Zsolt, Kiss Istvánnak és Rácz Évának Regina Mária.. Mthalecz Bela Jánosnak és Bodrogi Edit Veronikának András Csaba, Kovács Andrásnak és Kovács Rozáliának András, Kerepes Ferencnek és Pankovlts Katalinnak Miklós Levente. Horváth Sándornak és 31tnándl Zsuzsanna Katalinnak Zsuzsanna, Kiss Lászlónak és Zsóri Erzsébetnek Brieltta, Csorba Jánosnak és Balázs- Mária , Magdolnának Árpád János. Kis Lászlónak és Kocsis Lídiának Zoltán Attila. Szombat! Jánosnak és Erdey Katalinnak Gábor, VIdács Mártonnak ép Nagy Tündének Éva. Bénák Istvánnak és Fazekas Mártának Enikő, Párkányi Istvánnak és Tóth Mária Magdolnának OabrtelLa, Csontos Imre Italosnak és Ábrahám Gyöngyinek Péter Imre. Ámont Péternek és Petrovics Zsuzsannának Zsuzsanna, Dobó Istvánnak és Gilde Gabriellának Bianka nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szobácst István, Kis istvánné Both Róza, Gyöngyösi Istvánné Mészáros Rozália. Balogh Zsuzsanna. Faragó Sándor. Kovács Boldizsár, Vörös Andrásné Szabó Mária, Szabó Józsefné Fábián Erzsébet. Szanisslo sándocrnó Dudás -Márta Ilona. Kocsis-Savanya Mihály. Kocsis István. Terhes Edéné Mtczti Julianna, Szélpál János. Kőhegyi János, Magyar Gyuláné Beoski Hermtn, Szrtllősl Balázs, dr. Gábor Andrásné Márta Erzsébet Julianna, Papp Gáborné Düs Julianna dr. Szekszárdi János, Ezael Istvánné Bakos Enzsébet, Bózsó Mária, Danyi Ferenc, dr. Vas Béla. Borbola Illésné Farkas Erzsébet, Lencsés Imre Ferenc, Koncz Pálné Csorba Erzsébet. Nagy has ka István. Bálint Antal. Gábor Ferenc. Csókán Mihályné Szathmárt Margit. Dénes Józsefné Klor Jűlla, Dobó István. Köröst Ferenc, Dobó Istvánné Hegedűs ATina. Beznóczkt Mihály. Böszörményi Imréné Túrral Anna Etel, Molnár Béla meghalt. l&ftP mint voSf, 1981. december 15-től! Éttermünk nyitvatartásit és kiszolgálásunk jellegét megváltoztattuk! önkiszolgáló éttermünk 9—20 óráig gyers étkeztetést biztosít vendégeinknek! 21—03 óráig szalonzenével, műsorral és asztalnál készült ételekkel tesszük hangulatosabbá ÉJSZAKAI ÉTTERMÜNKET1 i Asztalfoglalás telefonon: 10-830, vagy személyesen az üzletvezetőnél. A BÁR üzemelése szünetel. Vasárnap csak önkiszolgálási VARJUK VENDÉGEINKET! SZEGED NAGYÁRUHÁZ <