Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

Kedd, 1981. december 29. S Ipari szövetkezetek mnnkápek értékelése Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsé­gének — KISZÖV — elnök­sége tegnap, hétfőn ülést tartott Szegeden. Napiren­den szerepelt a megyei párt­végrehajtóbizottság 1978. ok­tóber 30-i állásfoglalásának végrehajtása a termékszer­kezet korszerűsítésében. Ai elnökség — áttekintve aa ipari szövetkezetek tevé­kenységét — megállapította, hogy korszerűbbé váltak a gyártmányok, Jobban iga­zodtak a kereslethez. Jó, hogy nőtt a helyi áruala­pokra termelés, bővült az export, fejlődött a kooperá­ció és a szolgáltatások mi­nősége. Változatlanul és fo­lyamatosan teendő azonban a gyártmányszerkezet, a szolgáltatások korszerűsítése. Az elnökség foglalkozott a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet iparjogvédelmi munkájával.. Milliók ­újításokból Az utóbbi évtized egyik legeredményesebb esztende­jét zárja az újítómozgalom 1981-ben a martfűi Tisza Cipőgyárban. A VI ötéves terv első esztendeiében be­vezetett ötletek, ésszerűsíté­sek, o műsrokí cs fizikai dolgozók újításai 16 millió forint megtakarítást ered­ményeztele a váíloloínok. A bevezetett úlítások főleg az anyag- és energiamegtakarí­tásban hoztak ielentős ered­ményt, de javították a bal­esetvédelmet és a munka­körülményeket is. 1982. január 1-től Változások az ügyi ellátás rendjében Hogy a postai szolgáltatá- csecsemőotthon, az egészség- ként félnapos nyitvatartás­pokban és a tömegkölzeke- ügyi gyermekotthon. n szo- sal működik az I. Rendelőin­désben milyen változásokat ciális otthonok folyamatosan tézetben levő, a tarjáni és a eredményez a jövő év janu- működnek. Sürgős esetekben Kossuth Lajos sugárúti ár elsején bevezetendő ötna- a fekvőbeteg-ellátást — a gyógyszertár., pos munkahét, arról tegnapi SZOTE klinikáin és a kór- A Csongrád megyei Kö­lapszámunkban tájékoztat- házi osztá'yokon — az 1981. JAL-nál szombaton és va­tunk. Most, — az átállás elő- március 31-én bevezetett és gárnap ügyeletet tartanak, készületeit, az általános cél- jól bevált rendnek mégfele- Öregek. Napközi Otthona kitűzéseket összefoglaló írá- lően végzik. Kivéve az álta- hétfőtől péntekig 10-tői 18 sok után — az egészségügyi lánoa 8ebészeti baleseti ee- óráig, szombaton 10-től 10 játZT"" le" nyitva A SZOTE klinikái, a kór- sé0i ellátást, mely az aláb- * házak, a gyermekkórház, a bjak szerint módosuL edi debreceiisia Páratlan héten: Altalános sebészet Urológia Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Páros héten: Kórház I. Sebészeti Klinika Kórház I. Sebészeti Klinika I. Sebészeti Klinika Kórház Kórház Általános sebészet Kórház Kórház Kórház I. Sebészeti Klinika I. Sebészeti Klinika Kórház Kórház Urológia Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap I. Sebészeti Klinika I. Sebészeti Klinika Kórház I. Sebészeti Klinika Kórház I. Sebészeti Klinika I. Sebészeti Klinika I. Sebészeti Klinika I. Sebészeti Klinika Kórház I. Sebészeti Klinika Kórház I. Sebészeti Klinika I. Sebészeti Klinika A szegedi járásban a hét öt napján délelőtt és délután is biztosított a körzeti orvo­si ellátás. A rendelési idő után, másnap reggelig ké­szenléti szolgálatot tartanak. Hétfőtői péntekig, két alka­lommal délután is rendel­nek a fogorvosok. Péntek délutántól hétfő reggelig az eddigi, jól bevált, összevont ügyeleti rendszer funkcionál. A tüdőgondozó intézetek — Kisteleken és Mórahalmon — hétfőtől péntekig dolgoz­nak. Hétfőtől péntekig a nappali nyitvatartáson túl készenlétet tartanak a gyógyszertárak, állandó ügye­leti szolgálat Kisteleken lesz A bölcsődékben hétfőtől péntekig 6-tól 18 óráig gon­dozzák a gyermekeket. Az öregek napközi otthonai fo­lyamatosan, szombaton A baleseti sebészeti ügye- den és Kiskundorozsmán letet naponkénti váltással a hétfőtől péntekig áll a la- óráig látják el az idős em­kórhéz és a II. sebészeti kii- kosság rendelkezésére. A sür- bereket. A házi szociális ni ka látja el. A körzet i or- gő» tüdőgyógyászati eseteket gondozók hétfőtői péntekig vosi, a gyermek-körzeti or- szombaton a deszki Tüdő- egész nap, szombaton a ko­vosi szolgálatban hétfőtől kórház-Gondozóintézetben ra délutáni órákig tevó­péntekig délelőtt és délután látják el. is rendelnek a meghatáro- A Bőr- ég Nemibeteggon­zott, rendelőkben kifüggesz- dozó Intézet hétfőtől pón­tett időpontokban. Szómba- tekig fogadja a betegeket, top délig az eddigi rendsze- szombaton nincs betegfoga­rint dolgoznak a körzeti or- dás. Az Ideggondozó Intézet vosok. majd — 12 órától — hétfőtől péntekig tart nyit­az I. Rendelőintézet fogadja va, szombaton 12 óráig a a betegeket és a kihívásokat, gyógyult alkoholisták utó­Szőregen, Tápén, Kiskundo- gondozását végzik. A gyer­rozsmán és Algyőn változat- mekszív- és ideggondozó hét­lanul a helyben lakó'orvo- főtől péntekig rendel. Azis­sok látják el az ügyeleti- kolaegészségügyi szolgálat készenléti szolgálatot. hétfőtől péntekig biztosított, Gyermekgyógyászati ügye- minden szombat szabad. Az let két helyen lesz Szegeden, üzemegészségügyi ellátás A Lenin krt. 20. sz. alatt, és munkarendje igazodik az a II Rendelőintézetben, a üzemek munkarendjéhez. Zöld Sándor u. 1—3. szám Hétvégeken a felnőtt korze­alatt. A szakorvosi rendelők- ü-orvosi ügyelet látja el az ben, a fogászaton és a sebé- üzemorvosi ügyeletet. szeten hétfőtől péntekig 7- Az anya- és gyermekvédel­tői 20 óráig, egyéb szakokon met biztosító körzeti nögyó­reggei fél 8-tól este fél 8-ig gyászati szakrendelések a hét fogadják a betegeket. Az öt napján délelőtt, délután Április 4. útja 15. szám működnek. Az Anyatejgyüj­alatt, az Ifjúsági Rendelőin- tő Állomás hétfőtől pén­tézetben 7-től 19 óráig tart tekig 8-tól 16 óráig tart hétfőtől péntekig a rendelés, nyitva, szombaton műszakot Az I. és a II számú Ren- szerveztek, vasárnap ügyele­delöintézetben a kővetkező ti szolgálatot tartanak. Védő­ellátást biztosítják szómba- "őj szolgálat ot napon at tönként, 8-tól 12 óráig: náukodik, szombatonkent egy mindkét rendelőben mükó- védőnő készenléti szolgala­dik a belgyógyászat, a labo- tos. A bölcsődék hétfőtől ratórium a röntgen és afo- péntekig reggel 5-től 18 ora­gászat. Ezenkívül az I. ren- tg tartanak nyitva. Szomba­delőben — a Lenin körút tönként csak a tarjáni II., az 97. szám alatt — sebészet, odesszai II. és az Északi-va­füü-orr-gége szemészet; a rosrész II. számú bölceődeje II rendelőben — a Zöld fogadja a gverekeket reggel Sándor utca 1—3. alatt — 5-től 15 óráig, valamint a traumatológia és nőgyógyá- petőntelepi hatnapos bölcső­azat várja a betegeket. A de délután fél 3-ig. többi szakrendelés nem mű- A gyógyszertárak közül ködik szombaton. Folyama- állandó ügyeletet tart. szom­tos éjszakai, vasárnapi fo- baton, vasárnap is nyitva gászati ügyeletet tartónak a van — a felújított Kígyó II. Rendelőintézetben. ATü- gyógyszertár átadásáig — a dögondozó Intézet — Szege- Dugonics téri. Szombaton­kenykednek. Máskülönben édesmind­egy, debreceni író valaki vagy éppenséggel szegedi. Ha magyar író — s a nyo­matékot most minősítésre használom, nem tulajdon­ságjelzűnek. Például a hat­vanadik életévét imént be­töltött Mocsár Gábor József Attila-díjas íróra. Akinek legfrissebb könyvét a kará­csonyfa aprócska gyertyái melengették, mielőtt kézbe vettem volna és elcseme­géztem rajta az ünnepekben, mert akadt csemegézni való benne (mellesleg a „fogyasz­táshoz" segítő eszeájg nél­kül, hiszen a Magvetőnél e húsz ívet, 400 oldalt- felelő­sen szerkesztő tanítványnak, a szerző Szegedről elszárrna­'zott fölfedezettjének, ör­dögh Szilveszternek figyel­mét láthatóan elkerülte, hogy a tartalomjegyzék lemaradt). Már a cím, Délibábjaim városa, akarva-akaratlan a Hortobágy poétáját megver­selő Adura vall; bár azt hi­szem, akarva inkább, mint akaratlan. Mocsár élete de­lét tette föl a cívisvárosra (az epitheton ornans után persze odarajzolja a kérdő­jelet. miként seregnyi más előítélettel száll perb3 még, a kálvinista Rómával ér ha­sonlóakkal). Ott élt a család­dal, nemrég eltemetett édes­anyjával, fiútestvéreivel, akik mint legfiatalabbat szó­lították Kicsinek, ott volt lelke-szervezője az irodalom­nak, főszerkesztője az Al­földnek, megtagadott.ía az éppen csak szerveződő mű­vészklubnak, s onnan Jött — most már látnivaló, kény­szerűen önkéntes száműze­tésbe — Szegedre. S néhány éve oda tért vissza — im­már az is látnivaló, átme­netileg — megírrli ezt a könyvét. Mert amiképpen Ibsen drámáinak norvég fi­gurái a szülőföldtől távol születtek oly életerősre, ahonnan az írónak rálátása támadhat az otthoniakra, azonképpen Mocsárnak is Szegedben kellett megmár­tóznia ahhoz, hogy írói sze­meit frissiben fürdethesse Debrecenen, ne csupán nézni tudjon velük, lásson is töb­bet. Nemcsak bekukkantott tehát a hajdúsági székvá­rosba, mint anno dacumál Bolond Istók; neki oda kel­lett menni, pulykakakast kellett venni.., Hogy ízlett Mocsár Gábor­nak a debreceni pulykaka­kas? Akár saját főztje vol­na. Ez a személyesség, egy közösség viselt dolgainak, Hétköznapok Üzletpolitika Ünnepek előtti napok. Húst keres a háziasszony. Az ABC nultján néhány szelet árválkodik, tegnap­ról. vagy tegnapelőttről. A tanulólánv még naiv: — Tessék délután jönni. Most kaptuk a szállítmányt, bontják odabent. A háziasszony már ke­vésbé naiv. de délután visszamegy. A pulton ismét csak néhány szelet árválko — Hiába mondták — hangzik a morcos válasz. — Maid holnap ... A háziasszony véére is elunja a dolgot. Elmeev egy ABC-vel arrébb. A roskadozik a hústól, olyat vesz. amilyet akar. És azonnal. — Sose vásárlók többet amott — fogadkozna a há­ziasszony. De nem teheti. dik. Pult alól. csomagolva, mert sajnos, ott lakik. An­egv-két ismerősnek azon- nál a boltnál, ahol folyton ban már adták a friss húst. panaszkodnak, kicsi a for­A háziasazonv rákérdez: — salom. kicsi a haszon. De Délelőtt azt mondták... hogy miért? Kontroll Több lift is van a ház- laszthat. Beszáll az effvik ban. Sőt. olykor valamenv- be, s még hallja, indul mei­nvl működik. Mert a szere- lette fölfelé a másik is. Hi­lők kitesznek magukért, ába, akkor is két felvonó Apróság legföljebb, hogv az jár, ha egy ia elég lenne. ellenőrző lámpák nem ég nek. Lényeg. hogv a lift iárion. az égőcsere kinek fontos ? Jönnek a lakók, meg­nyomnak egv gombot. A lámpák sötétek. Nyomják a égő alighanem másik gombot is, maid fogvaszt. mint csak történik valami. Né­hány pillanat, kattan az egvik aitó. rögtön utána a másik is. Két lift érkezik, szinte egyszerre. A lakó vá­Mert nem égnek a kontroll lámpák. Az ember elgondolkodik : energiaínséges v lágunkban vajon nem lenne olcsóbb a lámpacsere? Hiszen egv kevesebbet egv lift. Amit táp azért is kell rj van gvakran iavítani. mert túl sokat szaladgál le-föí — feleslegesen. Sz. I. eredményeinek, gondjainak természetes átvállalása az, mely akkor is rokonszenves írói magatartás, magavií&let, ha nincs föltételek nélkül, noha eme föltételek nem ke­vesebbek, minthogy az ol­vasó tegye magáévá az író nézőpontját, azt az alapál­lást fogadja el, mi a Mocsá­ré, miből ő szemrevételezi a különböző jelenségeket, azok hajdani és jelen állapotját. S itt jön a bökkenő. Tudni­illik hajlamossá lesz erre az olvasó. Hajlamosítja, hogy Mocsár úgy ismeri Debre­cent, mint a tenyerét (hát nem furcsa, elhisszük ezt is kapásból), pedig idestova több mint évtizede lakik" Szegeden, a Bécsi körút sar­kán, s nem mondjuk a Tó­cóskert valamely rozzant portáján. Van abban jóadag megszállottság — hogy ma­gamagát Idézzem, „debrece­nizmus" —, amivel ragasz­kodik e városhoz, akár édes­gyermek a mostohájához. Múltjához, jelenéhez egy­aránt. Tinódi Lantos Sebes­tyén, Méliusz Juhász Péter, Csokonai Vitéz Mihály vagy Veres Péter úgy sétálnak a lapokon, mintha társbérlói volnának azon a lakótele­pen, ahonnan kitekintve igencsak elveri a port a vá­rosképet uniformizáló pa­nelszemlélet lélektelen ket­recgyártóin, a buldózereket kegyeletsértőn Irányító vá­rosrendezők meggondolatlan­ságain. Amellyel például Kölcsey házát lebontották, Csokonai szobrát eltávolítot­ták. (A könyv borítólaptán Vencsellel István fotója örö­kít meg ilyen valóságosnak is, jelképesnek is fogható pillanatot: markológépszörny a Nagytemplom fölött). Nem tudok azok fejével gondolkodni, kiket Délibáb­jainak városában célba vesz itt Mocsár. Ám, ha megpró­bálnák, valószínűleg olyasmi jutna eszembe, hogy kelle­metlen író, soha nincs nyug­ta tőle az embernek. S én megértem ezt a viszketést. Mocsár tényleg nem az a simulékony, gumiarcú város­diplomata, ellenkezőleg. Be­vallottan konok, majdhogy­nem azt írtam, nyakas kálo­mista, aki, ha szükséges, igen-igen kellemetlen túd lenni, akkor ia kérdez, ha hallgat az egész eklézsia. Csak csodálom ezt a képes­ségét. Hogy ennyi idő múl­tán sem enged a negyven­nyolcból, hogy ennyi idő után ia meggyőződése, csak azért is kérdéseket kell föl­tennie. És nemcsak a deb­recenieknek. Es olyan kelle­metleneket, hogy például mi­lyen alapon dönti el az ál­lam, mit miért dotál, hiszen az állomot is dotálják. Élő­kerülnek éles töltényei is persze, noha a céltáblája ilyenkor nem túlságosan pon­tos, X elvtársat, magas be­osztásút, illetőt rajzol a tí­zes körökbe. Ide idézném, ízelítőül, stílusának parányi szeletét. „Naivitásom való­ban elképesztő. Csak tátot­tam a számat, amikor meg­tudtam, hogy ha az. illető li­bamájra éhezik — ami tud­valevően hiánycikk, csak az apraját kapni néha, fa­gyasztva, mert ami arra al­kalmas, mind megy exportra —, csak üzen, és máris az asztalon a friss, gyönyörű 'i­bamáj, természetesen seltjt­áron. De így állunk a bor­júhússal, kacsahússal és sok minden egyébbel is. És ak­kor csodálkozunk, ha a me­lói azt látja, hogy jön tógy állami kocsi, bele tepsiszám­ra a süteményt, kilószámra a májat, a kacsát ingyen — hát hogy az istenbe ne lop­na ő is! öt persze, ha rajta­kapják, az újságba elretten­tő példaként kiírják ... Mi­ket kibír ez a mi szocializ­musunk, morálisan ls!" Iga­zat azól? Bizonyára. Bár ma­gam is. úgy hiszem, ennyit leleplező bizonyosság vitézül kiállna több konkrétumot — mór a kivételek érdekvédel­mében kivált. Mocsár könyve nem karto­tékozza Debrecent iparra, mezőgazdaságra, várospoliti­kára, művelődésre, satöbbi­re. Nem monográfia tehát — szociográfia inkább. In­kább, hisz nem először hoz zavarba az úgynevezett mű­fajtörvények tiszteletlen ke­zelésével (dehát az ő nyug­hatatlan szelleme, kérdezem én, mért pont a műfajokat tartaná tiszteletben). Hor­tobágy, Nagyerdő, Csokonai vagy a kálvinizmus nélkül persze 6 sem képzelheti dé­libábjai városát, tesz hát sasszélépéseket hol a riport, hol az esszé, hol a publicisz­tika, hol a glossza stílusá­ban, miközben értekező pró­zát ir, sőt megírja azt ia. amit nem akart megírni, ne­hogy felületességgel vagy feledékenységgel vádolhass sák. Hát nem bűvészmutat­vány? A szociográfia tudni­illik jellegzetesen terül szét Mocsár íróasztalán, dagad már-már belá thatatlanná: anekdotákat sző a tudomá­nyos értekezés bordázatéba és viszont, színes virágokat ültet el Hortobágy napszítta, szikes talajába. Mindazonáltal nekünk. Sze­geden — ahová jó ideje kö­zénk számítjuk, irodalmi éle­tünk egyik vezéralakjának kivált 'megszívlelendőeket mond, azon túlmenően is, hogy lépten-nyomon direkt összehasonlításokat tesz, esze ágában sincs átlépni saját árnyékát. Tőle tudom, hogy Kossuth a „szabadság őrvá­rosának" nevezte Debrecent, noha Szegedet is hasonló­képpen „elárult hazám oszlo­pának" meg, hogy miként lett évszázaddal később, az ország fölszabadulásának fo­lyamatában, másodszorra Debrecen hazánk fővárosa — éppen Szegednek ellenében például. Nikolény] István Egyetemi tanerők kinevezése Az egészségüavi miniszter dr. Bíró Györgyöt az Orvos­továbhképző Intézet élelme­zésegészségtani tanszékére egyetemi tanárrá nevezte ki. megbízta a tanszékvezetői teendők ellátásával, és fel­adatává tette az Országos Élelmezés- és Táplálkozás­tudományi Intézet főigazga­tó-főorvosi teendőinek ellá­tását. Dr. Rískó Tibor az Orvostovábbképző Intézet ortopédiai tanszékére kaoott egyetemi tanári kinevezést, és megbízást a tanszékveze­tői teendők ellátására: a miniszter dr. Karácsonyi Sándort, a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem I. szá­mú Sebészeti Klinikáiára egyetemi tanárrá nevezte ki. és megbízta ugyanezen kli­nika igazgatói teendőinek ellátásával. Dr. Szabó ZoL tánt a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája igaz­gatói teendőinek ellátásával bízták meg. Moussong Lász­Ióné dr. Kovács Erzsébetet az Orvostovábbkéoző Intézet neurológiai tanszékéről át­nevezték a Dszichíátrlai és Klinikai Dszieholőaiai tan­székére egyetemi tanárként Egv 'deiüleg megbízták tan­székvezetői teendők ellátá­sával A kinevezési okmányokat — amelyek 1982. ianuár l-től érvényesek — hétfőn vették át az egyetemi taná­rok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom