Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

nyésztés átlagú-**! »*>{) növ©kedéséve] o'd'ák meg A termelés' célk'tiLte.akhez kapcsolódva fejlődjön a gazdálkodás színvonala. Az adottságok sokrétűbb kihasználásával a ga'tóasáeok biztosítsák, hogy az átlag, oza ook emelkedésével párhuzamosan csökkentenék a ráfordítások. Célravezető intézkedésekre kerüljön sor a2 alacsony jövedelmezőségű nagvüz°mek lemaradásának, a veszteség naavságínak mérséklése érdekében. Ezek kimunkálása során a TESZÖV koordinálásával támaszkodjanak a gazda-ria^k a megvei tudományos intézmejivekre — a költségek csökkentésére szélesebb körben alkalmazzák a magasabb szaporítási fokú fajtákat, vetőmagvakat va a--, int a korszerű technológiai és u:e oszervezési eliárásokat. Csökkenitek a szállítási, tárolási veszteségeket E területen is bontakozlasiák ki a gazdaságilag erős és gyenge te>-melőszövetkezetek együttműköö-tóet. szervezzék meg e tapasztalatok átedá át a mikrokörzeteken belüli gazdaságok, illetve a mikrokörzetek között. Az állami és érdekképviseleti szervek folyamatosan vizsgáüák az alacsonv hatékonyságú üzemek eazdálkodását. tárják fel a fejlődés gyorsításának lehetőségeit — a gyenge adottságú és tőkeszegény gazdasagok területi adottságaiknak jobt. hasznosítása érdekében szövetkezelek állami gazdaságok, ipari vállalatok társulásain, valamint a tagok pénzeszközeinek bevonásán keresztül biztosítsák a gazdaságos eszközfejlesztés forrásait Külső támogatási lemlősegek feltárásával is szorgalmazzák az alaptevékenységen kívüli — elsősorban háttéripari termelést, szoigál atásbövítést és előfeldolgozást vegzft — kapacitások kialakítását. a geotermikus energia hasznosítását: — a nagyüzemek — együttműködve a felvásárló és feldolgozó, valamint a tanácsi és érdekképviseleti szervekkel — fe: lesszék tovább a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének koordinálását. Az exportárualapok bővítesere kezdeményezzék szakcsoportok alakítását. Szélesítsék az tn egráció újszerű formáinak alkalmazását, a szarvasmarha- és sette.-Kinei.tezési akciókat: — a mezozazttasiiggal kapcsolatban álló felvásárló es forgalmazó szervekkel kialakítóit együttműködések célirány > a óban szolgál ják az élelmiszer-termeik, exportképességének javítását. Do-gozzak ki a versenyképesség javításának újabb formáit. A célkitűzésé :et a földterületek meliorációval javított termőképességére, a bővített üvegházi halastavi és tárolókapacitású.,--a. a gépesítésben elért eredményeki e. rt megnövekedett állatállományra. ia.amint a ió tala.i-elökészítésre érfitjü., A megalapozásban ezek mellett kapjon nagvobb szerepet az alacsony hatitAO, >sagu .gazdaságok szakemberekke, va > m zgerösítése, az ösztönzésre szolgám támogatási keretek célszerűbb felhasználása. Javítani szükséges a gazdaságok gépellátását. a termenytarolási és öntözési feltételeidet Történten kezdeményezés a folyékony műtrágya-alkalmazás feltételeinek biztosítósára. A veszélyeztetettebb térségekben gyorsítsák a meliorációs tervek megvalósítását A talaj termőképességének fenntartása érdekében nagyobb figyelem irányuljon a tápanyagok utánpótlására. Kerüljön sor 131) hektár szőlő- és 150 hektár gyümölcsültetvény telepítésére. ®

A közlekedés teli esi tmén vei a jelentkező igényekhez igazodjanak. A vállalatok készüljenek fel a vasúti és közúti árufuvarozási teljesítmények mérsékelt, a személyszállítás dinamikusabb növelésére.* — a vasúti közlekedésben biztosítsák a fuvarozási feladatok, ezen belül hangsúlyozottan az exportszállítások zavartalan bonyolítását A lakosság részéről jelentkező igénveket . kulturáltabb körülmények között a menetrend szigorúbb betai-tásával elégítsék ki. A személyszállítás teljesítmenye 3 százalékkal, az árufuvarozásé 2 százalékkal emelkedjen; — a körúti közlekedés & közületek. valamint a lakosság részéről egyaránt növekvő szállítási szükségleteknek minőségileg is magasabb fokon? szervezettebben feleljen meg. A személvszállítás teljesítménye 4 százalékkal, az áruszállításé 3 százalékkal növekedjen; — a városi tömegközlekedés kiemelt feladata az 5 napos munkahétre való tömeges áttéréssel öszszefüggő igényváltozások kielégítésének gondos előkészítése, e célból a munkáltatókkal való együttműködés javítása. A szállítási fe'adatok kielégítéséve] párhuzamosan a közlekedési vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak az energiatakarékosságra, a fajlagos üzemanyag-felhasználás csökkentésére. Javítsák a járművek kihasználtságát, a .közúti áruszállításban fokozzák a pótkocsik alkalmazását Csökkentsék a különböző közlekedési ágak párhuzamosságát a helyközi vonalakon. A közlekedési szükségletek kielégítése során hasznosuljanak az újonnan átadott létesítmények, a Szeged—Budapest közötti vasúti pálya befejeződő villamosításával, a tömegközlekedési eszközök fejlesztésével! az úthálózat korszerűsítésével javuló feltételek. A hírközlési ágazatban készüljenek fel a postaforgaiom növekvő feladatainak ellátására, a munka minőségi jegyeinek — gyorsaság, pontosság — erősítésére. A feladatok megoldása során emeljék a készletgazdálkodás színvonalát. takarékosabb módon gazdálkodjanak az eszközökkel, energiával. A feladatokhoz igazodva emeljék a foglalkoztatottak számát. Folytassák a távbeszélő-hálózat, fejlesztését, bővítsék a szegedi régióközpontot, a hódmezővásárhelyi és a csongrádi központ kapacitását. O

A kiskereskedelem munkájának középpont iába a fogyasztói kereslet differenciálódásával összhangban az igények színvonalasabb kielégítését állítsa. Reál<s cél a forgalom 1—2 százalékos, a vegvesiparcikkek átlagosnál dinamikusabb növekedése. A szövetkezeti szektor az államinál gyorsabb forgalomemelkedést tűzzön céluL Az értékesítési tervek megalapozása érdekében: — a vállalatok törekedjenek a tevékenységi kfi-5k bővítésére, és rugalmasabban határozzák meg a kiskereskedelmi üzletek, illetve raktá. rak működési területét; — építsenek az új működési formák létrehozására, és a vállalkozási készséget elsősorban az ellátatlan ta. rületeken az élelmiszer- és vegyesiparcikk szakmákban ösztönözzék;— a megye városaiban teremtsék meg a minta utáni értékesítés fel. téleleit, szélesítsék az iparral közös boltok számát, fejeződjön be a nagykereskedelem önkiszolgáló raktárhálózatának kialakítása; — a határ menti árucsere bővítő, sére a kereskedelmi szervezetek is hozzanak létre kooperációs kapcsolatokat a' határ menti termelővállalatokkal. Kezdeményezzék az úgynevezett áruházi választékcsere bővítését a testvér megyékkel: — használják ki az úl üzemelési formák nyújtotta lehetőségeket. a személyes érdekeltségre építve javítsák a költséggazdálkodást A készletgazdálkodásban az áruutánpótlási idő rövidítésével érjék el a pénzügyi terhek csökkentését. A feladatok megoldását a foglalkoztatottak számának korábbiaknái mérsékeltebb fejlesztésére alapozzák a vállalatok. Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban a munkarend célszerű átrendezését a kereskedelmi egységek teljesítőképességének szintentartásával szükséges megvalósítani. O

Az életkörülményeket befolyásoló tényezők elért színvonalának megőrzése, illetve a hatékonyság javításával összehangolt emelése terén a tanácsok és vállalatok az alábbi főbb feladatok megoldását szorgalmazzák: — a bérből élők jövedelmének fejlesztéséhez a hatékonysági tartalékok minél teljesebb körű feltárásával járuljanak hozzá gazdálkodó szerveink. A bérfejlesztési lehetőségeket a teljesítmények ösztönzésére, a végzett munkával arányosan hasz, nálják fel. A vezetők és beosztott dolgozók anyagi elismerésében következetesebben juttassák érvényre a munka szerinti elosztás elvét A jövedelmek alakításában kapjon növekvő szerepet a kiegészítő gazdaságban és a bedolgozói rendszerben végzett munka; — a jövedelmek felhasználásában az OTP ösztönözze az ésszerű takarékosságot a területfejlesztési célok finanszírozásában való részvételt Szélesítse, illetve vezesse be erre irányuló szolgáltatásait (Ifjúsági betét, kommunális kötvény, takarékcsekk. mezőgazdasági hitelnyújtás stb.); — a közművelődés, az Idegenforgalom, a vendéglátás terén érintett szervek tartalmas programok szervezesével segítsék elő a megnövekedett szabad Idő kulturáltabb eltöltését! — a munkakörülmények további javítását 6zolgália a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, az egészségre káros munkahelyek további mérséklése, elsősorban a könnyű-, gép- és vewtnari vállalatainknál: vállalatok társulása nem járult hozzá i •zűk keresztmetszetek feloldásához. A vállalati önállóság fokozását szolgálta a Közúti Építő Vállalat tröszti irányításának megszüntetése. A megyei építőipar hatókörét növelte egy Békés megyei tanácsi építőipari vállalatnak a DÉLÉP-hez csatolása. A műszaki tervező szervezetek teljesítményértéke mind az előző évit, mind a tervezett szintet meghaladti A kereslet csökkenése azonban ezen a területen is tapasztalható. A központt előírásoknak megfelelően, létszámcsökkentést hajtottak végre. O

A mezőgazdasági üzemek fokozott erőfeszítései folytán eredményes volt az ágazat idei munkája. A termelés volumene a kedvezőtlen időjárás ellenére egy százalékkal nőtt, amely azonban elmaradt a tervezettől (3 százalék). Az időjárás a növénytermelést 2—3 százalékkal visszavetette, míg az állattenyésztés termelése 4—5 százalékkal bővült. A ptacl helyzethez alkalmazkodva, nőtt az ipari növények területe, csökkent a szántóföldi zöldségfélék termőterülete. A hajtatott zöldségtermelés tovább bővült. Célkitűzéseinktől eltérően, a tavalyinál 5 ezer hektárral kisebb területen termeltek kukoricát. A legtöbb őszi betakarítású szántóföldi növény termésátlaga felülmúlta az et^ző évit. Kukoricából minden eddiginél nagyobb fajlagos hozamokat értek el, és így az előző évihez hasonló mennyiség termett. A búza termésátlaga alacsonyabb volt ugyan a múlt évinél, de meghaladta az országos átlagot. A kalászosok termésmennyisége egytizedével kevesebb a tavalyinál. Az ipari növények — mindenekelőtt a napraforgó és a cukorrépa — termelése jelentősen felülmúlta az előző évit Szőlőből 30 százalékkal kevesebb termett Az állattenyésztés kiegyensúlyozottan fejlődött. Az állatállomány tovább nőtt, s emelkedett a vágóállat- és az állatitermék-előállítás Is. A sertésállomány nagyobb, mint eddig bármikor. A nagyüzemekben az áílatférőhelyek Jobb kihasználásával alapozták meg az állatlétszám növelésének lehetőségét. A tervbe vett férőhelynövelés a rekonstrukciók elmaradása miatt nem valósult meg. Az általános termelési biztonság hatásaira dinamikusan fejlődött a kistermelők állattartása. Eredményesen működött az Integrátori rendszer, terjedt a bérhizlalás, nőtt a kistermelőkhöz kihelyezett tenyészállatok száma. A kisgazdaságok nem használták kl a termelésük fejlesztéséhez rendelkezésre álló hitelfelvételi lehetőségeket. Több új kezdeményezés történt az alaptevékenységen kívüli tevékenységek bővítésére. A gazdálkodás hatékonyságának fokozását, az eredményesség javítását szolgálta, hogy az energiegtzdálkodás racionalizálására eddig mintegv 15 mezőgazdasági nagyüzem kezdett beruházást ezek közül 4 Irányult a geotermikus energia hasznosítására. Befejeződött a termőföldek tápanyagvizsgálata. s az üzemek többsége ennek figyelembe vételével végezte a talajerőutánpótlást. Tovább javult a búza és a takarmányok beltartalml minősége, kedvezőbb volt a fajlagos takarmányfelhasználás. Mind általánosabb a korszerű. Intenzív fajták alkalmazása. A különböző együttműködési formák, a mikrokörzetek. a termelési rendszerek és társulások kedvező kereteket ttó remtettek a gazdaságok erőforrásainak hatékonyabb, közös összefogással történő hasznosítására. A forgalmazó ós feldolgozó vállalatokkal ls tovább javult a mezőgazdasági üzemek kapcsolata, bár néhány tennék (alma, burgonya, pritaminpaprika) esetében a felvásárlás nem volt zavartalan. Jelentősen fejlesztették anyagi-műszaki bázisukat a nagyüzemek. Az előző évinél átlagosan 10—14 százalékkal több beruházási összegen belül a gépvásárlások meghaladták a tavalyit, és az átlagosnál gyorsabban növekedtek a meliorációs beruházások kifizetései. A vízrendezés, talajjavítás a tervezettnél kisebb területen valósult meg. Az előirányzottnál több szőlőt (270 hektár) és kevesebb gyümölcsöst (35 hektár) telepítettek, és nem bővítették az öntözőkapacitást. Az elégtelen tárolókapacitás hiányában jelentős volt a gabona szabadtéri tárolása (körülbelül 28 ezer tonna). A nyereség az állami gazdaságokban 6—7 százalékkal több, a termelőszövetkezetekben 8—10 százalékkal kevesebb az előző évinél. A veszteséggel záró termelőszövetkezetekben ÍZ előző évihez hasonló nagyságrendű hiány keletkezett. Mind az eredmények nagysága, mind a termelés színvonala szerint fokozódott az üzemek közti differenciáltság. Ebben a természeti tényezők mellett nagy szerepe volt a gazdálkodás szubjektív feltételeinek, a vezetés szintvonalának. ©

A közlekedési ágazat kielégítette az igényeket, a személy- és árufuvarozást teljesítmények a tervezettnél dinamikusabban emelkedtek. Aí exportáru szállítását vagonhiány nehezítette. A közút és a vasút közti munkamegosztás mind a személy-, mind az áruszállításban változatlan maradt. A fejlesztési lehetőségek beszűkülése a szervezettség fokozására, az élő- és holtmunka racionálisabb felhasználására késztette a vállalatokat A körúti szállítókapacitások megfelelő színvonalú leterhelését a fuvarválialó helyek számának növelésével javították. Kulturáltabbá vált a személy szállttá», Javult a menetrendszerűség. keweeeV.b volt a járatkimaradás. A vasúti áruszállításban a fuvaroztatók nem éltek megfelelő mértékben az előszállítások, valamint a hétvégi és ünnepi rakodások lehetőségeivel. A díjtételek eme'ése mérsékelte a klasszikus postaforgalmi tevékenység iránti igényeket és fokozta az olcsóbb szolgáltatások keresletét. Üj távbeszélő-állomások bekapcsolása javította a telefonellátottságot. Pénzeszközök "h'Ján nem volt megfelelő ütemű a műszaki és forgalmi szempontból elavult postahivatalok rekonstrukciója. O

A kiskereskedelemben forgalomba hozott éruk mennyisége a vártnál nagyobb vásárlóerő hatására 8 százalékkal nőtt. Az Ipar javuló szállítókészsége, a határ menü árucsere fejlesztése javította az áruellátás színvonalát A kereskedelmi szervek fejlesztették termeltetőtevékenységüket az ÁFÉSZ-ek bővítették a saját termelésű árualapok forgalmát. Alapvetően Jó és kiegyensúlyozott volt a lakosság áruellátása. Jelentősebb gondot elsősorban a tüzelőanyagok, ruházati cikkek, húskészítmények nem kielégítő választéka, as olcsóbb árfekvésű cikkek hiánya okozott. ŰJ kereskedelmi létesítmények, háltó Kati rekonstrukciók javították — főként a megy* nagyobb városaiban a vásárlások technikai feltételeit Eredményesen szolgálta kereskedelempolitikai céljainkat Szegeden a belvárosi kisebb üzletek profiljának rendezés*. A kereskedelmi szervek a vásárlók érdekében bővítették az előjegyzései Vásárlás lehetőségét. A nagykereskedelmi vállalatok megkezdték az önkiszolgáló raktárt értékesítést Megkezdődött megyénkben ls a szerződéses üzemelési formákra történő áttérés. Korszerűsítették az áruszállítási, -fogadási módszereket, növelték a konténeres ártó szállítás alkalmazását Nőtt a megyei határállomások forgal-' ma, több volt a vendég a kereskedel-' ml szálláshelyeken. Ugyanakkor nem változott az idegenforgalmi fogadókapacitás, nem fejeződött be a tervbe vett kempingek építése. ©

A lakosság készpénzbevételei aí előző évinél nagyobb mértékben emelkedtek. A növekedésben a tervezettet meghaladó vállalati nyereségből származó bér Jellegű Jövedelmeknek volt meghatározó szerepe. A lakosság jövedelmének az előző évinél kisebb hányadát fordította áruvásárlásra, szolgáltatásokra, ugyanakkor dinamikusan növelte megtakarításait. Az egyes árufőcsoportokban növekedtek a lakosság vásárlásai. Tervezettet meghaladó forgalombővülés jelentkezett az Iparcikkértékesítésben. A korábbinál gyakoribb kiárusítások, engedményes akciók fokozták a vásárlói kedvet és segítették a szerényebb jövedelmű rétegek ellátását. A vendéglátásban Jelentősen növelték az előfizetéses, ezen belül a gyermek- és diákétkeztetést. A szolgáltatások iránti mennyiségi kereslet az előző évinél lassúbb ütemben bővült. A növekedés elsősorban a rövid vállalási idejű szolgáltatásokat jellemezte. Javult a szolgáltatások minősége, több létesítmény üzembe helyezése javította a lakosság ellátásának tárgyi feltételeit. Ugyanakkor nem fejeződött be az AFIT-szerviz építése. Forráshiány miatt nem indulhatott meg a kisiparosok szegedi szolgáltatóházának beruházása. Tovább nőtt 280 fóvel a szolgáltatási feladatok jelentős részét végző kisiparosok száma. A községekben kiadott iparjogositvánvok eredményeként mérséklődtek az ellátottság területi különbségei. A visszafogottabb beruházási lehettW cégek mellett is a tervet megközelítő, mintegy 4 ezer lakás épült Az 1038 állami lakás közel százzal volt több * tervezettnél. Célkitűzéseinknek megfelelően, fokozódott a lakossági erőforrások bevonása. Kedvezőtlenül érintett* az építkezni szándékozókat az építőanyagok árának növekedése, valamin* a szűkös telekellátás. Lakossági erőforrásokat ls igénybe véve, a tervezettet meghaladóan bővül* a víz- és szennyvízcsatorna-hálózat Közel 19 kilométer vízvezeték és 3,8 kilométer gázvezeték épült Ugyanakkor a tervezettnél lassúbb a szegedrókusi víztorony kivitelezése, * a beruházást lehetőségek mérséklés* következtében csökkent ütemű az algyői vító bázis építése. Tovább emelkedett aí egészségügyi és szociális ellátás színvonala. Mind | gyermek-, mind az általános orvosi köré zetek száma nőtt Bővült az itómorvaé