Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

fl ée a MaSorvósI RolgAiat. Növekedett fe rendelési idő aa iskola-egészségügy terén. Változatlanul gond azonban az orvosi rendelők zsúfoltsága, a hosszú várakozási idd. A fekvőbeteg-ellátás feltételei Csongrádon a rendelőintézet átalakításának eredményeként javultak. A gyermekek és az idős korúak szociális ellátottságának kedvezőbbé válá•át eredményezte az előirányzott 345 új bölcsődei hely, valamint a 150 fős ópusztaszeri szociális otthon átadása, három öregek napközi otthonának megnyitása. Javult az óvodai ellátottság. Az óvodás korúak számának csökkenése mellett 800 új óvodai hely létesült. A tervezettnél több általános Iskolai osztálytermet vettek használatba, de a nagy létszámú korosztályok éltalános iskolás korba lépésével igen zsúfolt körülmények között folyik az oktatás számos iskolában. Átadták a 624. számú Szakmunkásképző Iskola új, 15 osztály termes épületét. O

A szocialista munkaverseny fejlődését az év első felében lendületesebb munka jellemezte. Ehhez hozzájárult a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékelése, valamint • szocialista brigádok vállalásai az SZKP XXVI. és a KISZ X kongresszusára. Széles körű felajánlásokkal segítették a munkáskollektívák a rokkantakat és mozgássérülteket. A gazdasági jellegű vállalások döntő többsége az iparban a minőség javítását, a takarékos anyagés energiafelhasználást, a közlekedésben a jobb eszközkihasználást, a mezőgazdaságban a termésátlagok gazdaságos növelését, a fajlagos abrakfelhasználás csökkentését segítették elő. A második félévben a verseny lendülete visszaesett, elsősorban a nem megfelelő szervezés miatt. Több területen nem teljesítették a vállalásokat. Nem használták kl az egyéni versenyben rejlő lehetőségeket. II. Az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatok Az MSZMP KB 1981. december 3-i határozata alapján a megye gazdaságának feladatai szervesebben kell, hogy kapcsolódjanak a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalához, figyelembe véve a népgazdaság helyzetében bekövetkezett változásokat. A gazdaságpolitikai célkitűzések meghatározásában az a törekvés érvényesüljön, hogy területünk minden erőforrását mozgósitva. biztosítsuk megyénk hozzájárulását a Központi Bizottság által kiemelt fő célok megoldásához. — A gazdálkodó szervezetek kezeljék kiemelten az exportárualapok bővítését, az export gazdaságossága javítását. A kivitel össztermelésnél gyorsabb ütemű növelését segítse elő az alapanyagellátás, feldolgozás, forgalmazás és szállítás területén működő gazdasági egységek jobb együttműködése, az érdekek összehangolása és a vállalt kötelezettségek fegyelmezett teljesítése. A devizabevételek növelésének újszerű lehetőségeivel élve, •z olajbányászat., bútoripar, építőipar »tb. részéről bővüljön a külföldi munkavállalás, növekedjen a szolgáltatások, szellemi termékek értékesítésének szerepe a devizabevételekben, a hazai, illetve megyei igények kielégítésének csorbítása nélkül. — Valamennyi gazdasági egység és a nem termelő ágazatokban működő szervezet sajátos feltételeiből kiindulva tervezze meg az ésszerűen takarékos anyag- és energiagazdálkodás, az lmpovtfei használ ás tennivalóit, a társadalmi közkiadások, valamint az állami fejlesztési források Iránti igénvek ésszerű csökkentését. Az Intézkedéseket körültekintően, alapos politikai mérlegelés mellett hajtsák végre. — A vállalatok és szövetkezetek párt-, gazdasági és tömegszervezetl vezetése kezdeményezze az éves tervek hozzáigazítását a VI. ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési, szervezési programokhoz, valamint a megváltoíott szabályozó rendszerhez. A* éves tervek készítése során a gazdálkodás tartalékainak érdemibb feltárásával, az erre történő következetesebb ösztönzéssel az új szervezeti formákban — ezen belül a szocialista szektorral Összehangoltan fejlesztett kisüzemi vállalkozásokban — rejlő lehetőségek hasznosításával hozzák létre azc.kat a pótlólagos erőforrásokat, meiyek ellensúlyozhatják a szükségszerűvé vált Jövedelemelvonó intézkedések hatásait és javítják a társadalmi szükségletek hatékonyabb kielégítését, az eszközök jobb kihasználását. — A megyei területfejlesztési tervre alapozva, folytassák a gazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztését. elsősorban a központi programokhoz kapcsolódó területeken. Adottságaink fokozott hasznosításával gyorsuljon az energiagazdálkodást érintő fejlesztések megvalósítása, a geotermikus energia, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok felhasználása. — Az éves gazdaságpolitikai feladatok eredményes megoldása alapozza meg az életszínvonal terén felért eredmények megtartását, a fogyasztási színvonal stabilizálását, az ötnapos munkahétre történó zavartalan áttérést. Az életkörülmények Javításához biztosított források járuljanak hozzá az alapellátás, ezen belül elsősorban a lakásállomány, egészségügvi, oktatási létesítmények tervszerű fejlesztéséhez. — Feladataink megoldásánál az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodjunk a gazdálkodás emberi tényezőire, a dolgozók kezdeményezéseire. Ösztönözzük a kollektívák alkotó részvételét az újító- és munkaverseny-mozgalomban. A gazdálkodás színvonalának emeléséhez szorosabb együttműködésre kerüljön sor a tudományos bázisokkal. Kapjon nagyobb szerepet a gazdasági feladatokkal összehangolt képzés és továbbképzés. Mindezek érdekében a tanácsok gondoskodjanak a területi, valamint a tanácsi gazdaság fejlesztésére Irányuló célkitűzések következetes összehangolásáról. Az ellenőrzésben érintett állami szervek és társadalmi szervezetek, aktívák következetesen lépjenek fel a Jő társadalmi közérzet ellen ható törekvésekkel, vállalati magatartással szemben. Ügyeljenek az árpolitikai szabályok betartására. Szigorúan intézkedjenek a vásárlókat megkárosító vagy az ügyintézést hanyagul végző dolgozókkal, szervezetekkel szemben. t:« A munkaerő-gazdálkodási tevékenység irányításában és végrehajtásában következetesen szükséges biztosítani a teljes és hatékony foglalkoztatás követelményeinek egyidejű érvényesülését. Ennek érdekében: — a munkáltatók munkaerő-keresletét tovább kell közelíteni a reális munkaerőhelyzethez, a tényleges gazdasági szükségletekhez; — az ötnapos munkahét re való átállás fokozottabban igényli a munkaidőalap védelmét szolgáló intézkedések végrehajtását, az áttérést követően felmerülő problémák gyors és rugalmas rendezését; — a termelőágazatokban jelentkező létszámcsökkenés kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozása aktívabb megelőző tevékenységet, a létszám — ezen belül a törzsgárda — megtartását biztosító intézkedéseket igényeli Ezzel párhuzamosan el kell érni, hogy a létszámfelvevő ágazatoknál ia érvényesüljenek a foglalkoztatás hatékonysági követelményei; — a létszámmozgás Irányának célszerű befolyásolását a pályaválasztási tevékenvség továbbfejlesztésével, t munkafeltételek jobbá tételével, fe kereseti arányok munka szerinti differenciálásával ls szükséges elősegíteni: — a kistermelés, a kiegészítő tevé-" kenység és • fogyasztói szolgáltatások szervezeti formálnak bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatban feladat e szervezetek és tevékenységek munkaerő-gazdálkodásának folyamatos figyelemmel kísérése; — a gazdálkodó egységek és munkaügyi szervek közötti együttműködés Javításával olyan fejlesztési politika és érdekeltség kialakítása szükséges, amely elősegíti a munkaerő-gazdálkodás egyensúlyának Javítását. O

A beruházások értéke várhatóan mintegy 10 százalékkal csökken * szocialista szektorban. Az összberuházáson belül legjelentősebb mérséklődés az állami beruházásoknál és a tanácsi fejlesztéseknél következik be. Az állami lakóépületek. Intézmények fenntartására rendelkezésre álló keret 890 millió forint körül alakul A vállalati beruházások esetében I bázishoz képest fezfntentsrtáa várható, elsősorban az előző ávl nyereség kedve. zŐbb alakulása folytán: — a beruházási Igények és a kivitelezési lehetőségek közötti feszültség mérséklődésével élve Javuljon a beruházások előkészítésének szánvonala, a kivitelezés szervezettsége. minősége; — a beruházások anvagl-műszaki összetételében a vállalati rekonstrukciók fokozott előtérbe állításával növeljék tovább a gépi beruházások arányát. Vállalataink elsősorban a termelési szerkezet átalakítását, az exportbővítő fejlesztéseket, a termőföld védelmét, valamint az anvagés energiagazdálkodás racionalizálását szolgáló beruházásokat szorgalmazzák; — a beruházók kiemelten kezeljék az algyői atmoszférikus gáztároló, a Kiskunfélegyháza—Szeged vasútvonal-szakasz villamosítása, a szegedi 8 tantermes ATI-iskola. a 400'120 kilovoltos fogadóállomás, a KÖJALszékház. a MÉVI-laboratórium befejezését. Gyorsítsák meg a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukcióiát. a Szegedi Könyvtár és Levéltár építését, a hódmezővásárhelyi ATEV rekonstrukcióiát, a szegedi medencés kikötő megvalósítását, a rádió- és tv-stúdió építését. O

Ai ipari szervezetek részéről olyan mértékű és szerkezetű termelésnövekedésre van szükség, amely lehetővé teszi a gazdaságos kivitel bővítését, és hozzájárul a behozatal mérsékléséhez, és ezáltal is biztosítja a belföldi, illetve helyi áruellátás színvonalának stabilizálását. Sajátos ipari fetruktúránkat alapul véve átlagosan I—2 százalékos, a szénhidrogén-bányászaton kívüli ágazatokban 2,5—3 százalékos termelésnövelésre kerüljön sor. Kiemelt feladatot képez: — a szénhidrogén-bányászat hozamcsökkenésének ellensúlyozása újabb mezők, kútcsoportok termelésbe állításával, az exportcélú gázfeldolgozás bővítésével az alacsonynyomású földgáa nagyobb arányú hasznosításával: — az energiaszolgáltató vállalatok részéről a megyei racionalizálási programok megvalósításának segítése, a takarékos energiafelhasználás mellett jelentkező energiaigények maradéktalan és biztonságos kielégítése; — az építőanyag-ipar korszerű kapacitásának megfelelő kihasználását biztosító termékszerkezet kialakítása. a gazdaságos export bővítése a porcelán- és kerámiagyártásban; — a gép- és vegyiparban az importhelyettesítő termelés, valamint a gazdaságos nem rubelelszámolású export bővítése, a korszerű háttéripari termékek — hírközlő kábelek, alumínium szerelvények, légtechnikai berendezések, méréstechnikai eszközök, villanyszerelési cikkek, fertőtlenítő- és növényvédő szerek — előállítása; — a gazdaságos, korszerű termékek növekvő kivitele, bővüld bérmunkára, illetve kooperációra alapozva a bútor-, a ruházati és a nyomdalpari termelés bővítése; — a szélesebb választék és a minőség javítása iránti Igényekhez lobban igazodó alapanyag-termeltetés és a végtermék-érdekeltség erősítésére építve a baromfi-, hús-, tej- és konzervipar exportképességének további fejlesztése. A központi szabályozó rendszerhez való jobb alkalmazkodás, valamint a vállalati szervezeti keretekben rejlő előnyök érvényre juttatása érdekében az ipari szervezetek gyorsítsák meg a hatékonyság javításának ütemét; — a nagyobb önállóságot kapott, Illetve a továbbiakban önállóvá váló szervezetekben gondoskodni kell az iparirányítás új követelményeinek megfelelő belső irányítási rend ki. alakításáról, és az úi feltételek közötti gazdálkodás körültekintő megalapozásáról; — az élelmiszer-termelés, valamint más anyagigényes tevékenységeknél bővítsék azokat a tartós együttműködési formákat, melyek a termeléshez jobban igazodó alapanyag-ellátással csökkentik a fajlagos anyagköltségeket, a készletgazdálkodás ráfordításait. A gabonaipar mezőgazdasági nagyüzemekkel kezdeményezzen közös beruházásokat a veszteségmentes gabonatárolás feltételeinek javítására. Szélesítsék a minőség szerinti alapanyag-felvásárlást a hús-, tej-, konzerv- és gabonaiparban; — a szervezési programok ütemesebb kivitelezésével tárják fel a termelékenység emelésének lehetőségeit. Elsősorban ezekkel ellensúlyozzák a munkaidőalap csökkenését, emeljék a nagy értékű, korszerű berendezések iobb kihasználását; — a termékszerkezet korszerűsítéséhez kapcsolódva aktívabb piaci munkával, a hazai értékesítő szervekkel és a külkereskedelemmel való együttműködés további fejlesztésével. • nemzetközi pénzügyek körültekintőbb figyelemmel kísérésével is javuljon az export gazdaságossága a gép-, a textil- és a konzervipar területén. A termeléspolitikai és hatékonyságjavító intézkedések megalapozását szolgálják a folyamatban levő. illetve az újonnan Induló beruházások az olajbányászat, az építőanyag-ipar, a kábelgyártás, a gumiipar, a bútoripar, valamint a tel-, a hús- és a sütőipari feldolgozás területén. A szűkebb beruházási lehetőségeket a vállalatok célirányosabban használják fel a termékszerkezet korszerűsítésére, az exportárualapok bővítésére, az anvag- és energiagazdálkodás ésszerűsítésére, a szervezés- és irányítástechnikai eszközök beszerzésére. O

A* építőipar folyamatban levő és újonnan lelentkező feladatainak tervszerű megoldása a teljesítmények legalább szintentartását teszik szükségessé. A kivitelező szervezetek tevékenységüket az építési igényekhez jobban Igazodó összetételben tervezzék meg: növeljék • befejező szakipari tevékenység, valamint a felújítási jfellegű munkák arányát. Tevékenységük során javítsák a kivitelezés minőségét, az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságát. az élőmunka termelékenységét. Mindezek érdekében: — biztosítsák a lakásépítés folyamatosságát, a lakásépítés, -fenntartás megvei programjának ütemes megvalósítását. A délép készüljön fel a továbbfejlesztett házgyári lakástípusok széles körű alkalmazására. A kisebb építőipari szervezetek vállalkozzanak a foghíj- és tetőtérbeépítésekre emeletráépítésekre. A szövetkezeti építőipar vállaljon nagyobb szerepet a családi h-^-építésben; — a tervező, a beruházó es kivitelező szervezetek tegyenek közcs erőfeszítéseket a beruházások — elsősorban a lakások — költségének csökkentésére, a kivitelezési idő mérséklésére. A KÉV gondoskodjon a magas árfekvésű kőanvagok helyettesítéséről. a Szegedi Magas- é* Mélyépítő Vállalat pedig a bontott aszfalt gazdaságos bedolgozásáról. A CSOMIÉP kezdje meg a vállalat által kifejlesztett olcsóbb. korszerű szeikezetű családi sorházak kivitelezését; — a kivitelező szervezetek időben gondoskodjanak az anyagi-műszaki bázis feladatokhoz igazodó fejlesztéséről. A szűk keresztmetszetű . kapacitások kiegészítésére kezdeményezzék a kisüzemi vállalkozási formákban rejlő lehetőségek hasznosítását; — az ágazat vállalatai biztosítsák az egészségügyi, oktatási, kulturális és kommunális hálózat építkezéseinél. valamint a termelő létesítmények kivitelezésénél a megyei igények koncentráltabb. tervszerűbb megvalósítását; — a Csongrád megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága tegyen határozottabb lépéseket a kölcsönös érdekeltségre alapozott együttműködésre. Javítsa a szakmunkásképzést érintő gyakorlati oktatás személyi feltételeit: — a műszaki tervező szervezetek folytassák a létszámcsökkentést. Törekedjenek az importeszközök felhasználását ésszerűen mérséklő megoldások alkalmazására. O

A mezőgazdasági termelés növekedése az előző év) szerényebb eredmények figyelembevételével a nagyüzemekben 4—5 százalék legyen. Továbbra ls szorgalmazzuk a kisgazdaságok termelésének bővítését. A termelési többlet — a hazai ellátás mellett — döntően a gazdaságos külkereskedelmi értéikesítésre alkalmas árualapok előállítására irányuljon Ennek érdekében: — a főá gaza tok között a növénytermesztés. ezen belül a gabonaágazat gyorsabb fejlesztésére van szükség. A szántóföldi 6zálas takarmányok rovására növekedjen a kalászosok és a kukorica vetésterülete. Az átlaghozamok emelésével ériek el az össztermelés ennél nagyobb mértékű Í8—10 százalékos) emelkedését: — a zöldségtermelő terület igazodjon a felvásárló és feldolgozó vállalatok igényeihez, alapozza meg a közvetlen termelői értékesítés bővítését. A minőségjavítás mellett célszerű a paradicsom, a füszerpap'rika és vöröshagyma vetésterületét megközelítően a bázisszinten tartani. A hajtatott zöldségtermesztés a belépő üvegházi kapacitás révén valamint a termálenergiával fűtött fóliasátrak Diaci igényekkel összhangban levő bővítésével növekedjen; — az állattenyésztési ágazat elért dinamikus fejlődési ütemérek stabilizálását a húsmarhaállomanv 10— 12 százalékos bővítésével a nagyüzemi sertéstartásnak a telepeit rekonstrukciójával arányos fejlesztésé vei valamint a iuh- és -jaromfitt