Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

CfntviKqt, 10R1. iwiram'wi' 7. Életutak mérföldkövei H • a megírnám az emlékirataimat ... Azzal kezdeném, hogy írnék a nyusziról, meg az olajos kenyérről. Tudom, a történelmet jeles események, társadalmi méretekben örömet vagy keserűséget. bizakodást vagy csüggedést hozó fontos évszámok mérföldkövet jelztk, s nincs helye a krónikákban annak, mikor kapott egy kisgyerek tapsoló nyuszit ajándékba. Éppen ezért, ha megírnám, biztos, hogy nem „az ötvenes évek és a téeszszervezés Időszakának hatásai életpályám fejlődésére" dolgozatcím kerülne fölülre, hanem az elején említett — amúgy össze nem tartozó — két dolog. Az egyetlen játék, amelyet akkoriban kaptam, s az egyetlen étel, amely kitörölhetetlen nvomot hagyott az évtizednyi időről bennem. Iszonyúan szegények voltunk! Amikor apám belépett a téeszbe, akkor télen azon éltünk. Étolaj, kenyér. Erre tellett a munkaegységből — néha naponta, 0.8-ért dolgozott az édesapám. No, aztán a Hoffer-traktorról ls írnék. Arról, mennyire megbámultam, ha végigpöfögött a falun, Tömörkényen. Ez volt A GÉP, A SZERKEZETI Érdekelt, izgatott, titka volt, megfejtésre váró rejtvénye, rejtély számomra. Sose mondtam ki, de köze van hozzá: ezért lettem gépszerelő. Leérettségizni nem tudtam, 'tanulni mindenképpen akartam, el ls vágyódtam a faluból — így jöttem Szegedre. Kitanultam a mezőgazdasági gépszerel® szakmát, és visszamentem Tömörkénybe, aztán meg Csanytelekre, téeszbe, Bevonultam katonának, szolgáltam tisztességgel. Az utolsó Időszakban kiküldtek bennünket termelőmunkára, így kerültem a Lenin Kohászati Művekbe. Voltam darukezelő, dolgoztam a finomhengersoron, és segédmunkásként a Martin-kemencénél. Olyan jól éreztem ott magam, hogy gondolkoztam, ottmaradok martinásznak No, hogv ez érthető legyen, megírnám, milyen szép a fortyogó-szikrázó vas, amelyet először az iparltanuló évek alatt — be-bejárva a szegedi öntödébe — ismertem meg. Lehet, ha szociológus lennék, szerepelne ilyen alcím is az önéletrajzi dolgozatomban, hogy „a hatvanas évek munkaerömobllltása, különös tekintettel a nehézipari hiányszakmákra", ám én csak a vasolvasztásról írnék. Meg arról az egészen hétköznapi kis csodáról, ami az öntőformában történik a folyékony vással. Az alaktalan masszából munkadarab lesz! Könnyű kitalálni, leszerelés utón az öntödében álltam munkába. Először öntő. utána kemencejavltó. majd újra öntő lettem. Ha tde érnék az írásban, a munka utáni tanulásról írnék. Arról, hogy jó, és hogy nehéz 1 Ekkor már a hetvenes évek közepénél tartanék a krónikában, és meg sem állnék máig. Középiskola, érettségi, technikusi minősítő, egyetem. Amikor ide érnék, a vonatozásról is papírra vetnék néhány sort. Lehetne — ha nem én írnám — „levelező oktatásunk gyakorlati problémái", de csak ez maradna a papíron: éjszaka az öntödében, reggeli a vonaton, nappal Miskolcon az egyetemen, éjszaka az öntödében. Ebből aztán kt is telne a mondandóm, mert ahogy az egyetemet, úgy ezt sem bfrnám folytatni. Sok ez, nagyon sok! Azt még hozzátenném, nem mondtam le a tanulásról. Most művezető vagyok ugyanott, ahol pár éve a tégelyt tottRm. Más a munkaköröm, más a felelősségem —, de érdeklődésem ugyanaz: az ember lásson túl a saját portáján. Minden, amit megtanulok, engem gazdagít. Innen aztán visszakanyarodnék az elejére, g aláhúzva írnám le: hol vagy már, szegénység? S lehet, hogy a gyerekeim játékaival fejezném be. Kezdeném a villanyvasúttal, a húszféle kisautókkal, építővel, s folytatnám, folytatnám, míg tele nem lenne a lap, amelyre addigi harminckét évem háztáji történelmét írnám meg én, Ambrus Balázs. I. ES. Földművelők csatája A szóbeszéd ellenére... A földdel bánó emberek kezdetben rettegtek a téeszcsétől. Csajkarendszer... A szegénység elterjedésétől féltek. Még szerencse, hogv voltak, akik másként értelmezték a szövetkezést. A kezdeti ballépések után "sem adták föl a reményt. Az elmúlt negyedszázad következetes politikájának egyik eredménye hogv a szövetkezetek elfoglalták a szocializmusban kijelölt helyüket. Egyik így, a másik úgy A szegedi Felszabadulás Tsz például még eddig nem zért hiánnyal évet. Alakulása óta pedig „hozzácsaptak" néhány gyengébb, roszszuj járt közösséget. Küzdelmeikről idézünk dokumentumokat. -A baktól dolgozó parasztok is megalakították kedden termelőszövetkezeti csoport.luknt. Szabó Ferenc dolgozó paraszt szólalt fel először, aki fogadalmat tett, hogy olyan termelőszövetkezeti csoportot hoznak létre, amely ütőképes lesz, rövid időn belül megerősödik, s olyan mintaszerűvé válik, hogy példát vehetnek róia más csoportok. A baktói termelőszövetkezeti csoport 170 hold földdel rendelkezik és a Felszabadulás nevet Vette fel. A vezetőségbe elnöknek Mészáros Szilvesztert, vezetőségi tagoknak Szabó Ferencet. Gera Andrást, Dobó Imrét és Gyöngyi Istvánt választották meg. (Délmagyarország, 1930. szeptember 13.. szerda.)" Részletek a téesz 25 éves történetét ismertető Írásból: 1951-ben készült el az első zárszámadás, egy munkaegységre 20 forintot kaptak és az egy dolgozó tagra eső Jövedelem 4 ezer ooO íorlnt volt. A munkaegység egy részét természetben kapták, a búzarészesedés a család kenyérfejadagiát leientette. A szövetkezet fel nem osztható vagyona 37 ezer forint völt... .. 1956-ban, az ellenforradalom ideién nehéz napok jártak. A cukorrépát szállítani kellett, eső. hó esett, úgy kellett kihordani a sándorfalvi útra. Fegyveres őrséget alakítottak. Vadászfegyverük volt. Állandó ügyeletet tartottak. Bár harmincan kiléptek. a termelőszövetkezet vagyonát nem hordták szét. ,..1957 újabb fejlődést hozott. Vlagyimir Lugovszkol Szülőhazám ezer folyója csontig fagyott e zord napon. A könny az arcokat befolyta, míg olvasták a mondatot. Nem, nem. Csodát ml nem reméltünk, kimúlt a fény a Kreml felett, de az, kiért úgy sírt a népünk, nem halt meg: el nem feledett. <5 friss er®, a fénye józan. ilyent nem tör halál se meg. Orosz hazám! sok nemzetedben nincs még fiad hűségesebb. Benne dalolt e nemzedéknyi tudás, a szív, szem, értelem, nagy neve, ím. Vlagyimir Lenin. maga: él® történelemi Teremtve pártot Választott 6 Rai&za Ahmatovo Lenin egy addig még nem járt utat, az ész. a hit. az akarás, hogv mind egy reménnyé forrjanak. B a párt, mint kézfői-Kézre fáklya, szent tüz. hős, férfias dolog, s ő él. A pártlpazolványban Leninnek szfve ott dobog. Elsárguló lapok közt csönd van, a könyvespolc, akár a por. Időnk tüzes villáma csillan, dörejjel elvonult a kor. ö — rajzban él és fémszoborban, de vérlökés és mozdulat, C él: a tettel, hittel, szóval alkot — teremtő gondolat. Az álmai — mint szárnycsapások, A Tisza időnk kiáltó hangja száll, nekünk bőséget, boldogságot hoz jókedvű munkánk ma már. Sok eljövendő nemzedék is mint fényt fogadja majd szavad, te nagy Lenin, mester, zseni, a szívben élsz, mint akarat! ElmentJégzajlás hírhozója, a ködbe íéttysugárt vetett. Mint Virágok a napkorongra, fordulnak rá emberszívek. Velünk van 6, élők közt járó, mert nemzedékekből beszél. E drága név Vöröslő zászló. Viiag fölött száll. Szítja szél! Konczek József fordítása Folyó: szerelmé, folyó: bánaté, léthatlak végre, ahogyan kanyarogsz! Bár Idegen partokra Jöttem én. Otthonos vagyok Itt mindjárt valahogy. Azt mondják: a folyók mind hasonlók, embernek, hajónak mind vizet ád.,. E gyönyörű napon Izgatott mód fülelem a te szíved dobaját. Fülelek, hogy — habár egy pillanatra meghalljak egy ismerős morajt, az én Argunom csapását a partra, a kitörőt, a féktelen szllajt, A szemedbe nézek, hogv a csecsentí folvók szeme kéküljön át rajta, hogv kezdjeh énektől elmúlni a csend, s hallhassam a forrásokat úira. Ö, szelíd Tisza, folyó: bártaté ki játszanál minthogyha húrokon, csobogj hazámról, hisz már éjtenéj — de csak Csöndesen! — róla álmodom Eljöttem hozzád meghitten beszélni, üdvözölnek a csecsenö szurdokok., Hordozd az örömöt, akár a déli nap. — holdfényben tükrözd a bánatot Kaukázusi erős sziklafészket régóta ül egv aul, a szülői. A felhők ott tenyéren üldögélnek, még ö nap ls onnan kezd röpülni. A büszke asszonyok, mint királynék, a forrásokhoz mennek az ösvénven. hoav korsajuk színültig merítsék ős énekszóra az alkonv tüzével. Bennem most az emlék nagv hullámokat vet. boldog vagyok, mint valaha. E boldogságon — olyan, mint a nap — Ketten osztozunk: én és a Tisza. (Győri László fordítása) A Felszabadulás Tennél őszövet. kezet egyesült a szegedi Alkotmány Termelőszövetkezettel, melynek területe az algyői úton húzódott. Az egyesülés után a kertészet fejlődése indult meg. mert a föld arra kiválóan alkalmas volt. Az első tehergépkocsit akkor vásárolták. Pénz hiányában a tagok maguk adták öszsze a kifizetendő 110 ezer forintot. ...1960-ban az átszervezés után a Felszabadulás Tsz taglétszáma 388 lett. A közös gazdaság területe ekkor 3283 katasztrális hold." Herke Józsefné meséli: — Akkor még kint volt az iroda a sandorfalvi úi mellett a Rózsa-tarivában. Hordták oda az ONCSA-telepről a lőcsök kocsikat ekéket, boronákat: mindent, amire szükség volt. Egész nap kint ültem a górénál írtam, könyveltem. Ügv volt. ha 100 forintot kapott valaki, annak 70 százalékát őt évig részletekben fizettük vissza. Ma már elképzelhetetlen. mennvi papírmunkával járt az ilyesmi ... Emlékezetes a pártoló tagság üave is. Nekik ugyanolyan közgyűlést kellett tartanunk, mint az ittenieknek. Akkoriban naponta ötven-hatvan ember ügves-baios dolgát intéztük. Azt mondták: Somoevj Piroska. te. kész jogász vagy. — Valójában mit is csinált akkor? — Mindenes voltam, tudtam gépeni. rám bíztak a kétsoros levéltől az ötven oldalas legvzőkönvvig mindent. Az egyesülésekkel rengeteg volt a bal Megszervezni, előkészíteni a gyűléseket. hát nem volt könnyű. az biztos Az a megszámlálhatatlan rendezetlen földügv például. Volt olyan, akinek bizistenre fizettük kl a lárandóságát. Visszamenőleg, mert ugye, erré kötelezte rhagát az, erős szövetkezet. A gyengéért.. Herke Józsefné a Felszabadítlás Tsz titkárnője mindenről tudott mindenkit ismert és rengeteg embert látott huszonegy év alatt. Aki ilyen meg olvan dolgával megfordult a téeszben. vele találkozott. — ötvennyolcban az Alkotmány. hatvanban a tömeges belépés. hatvannégyben a Petőfi, s kél évre rá a Napsugár Tsz adta a munkát, majd hetvenegyben a Haladás Tsz-t kaptuk ráadásként — mondia. miután csészébe önti a kávét. A város akkori legnagyobb gazdaközösségének több mint ötezer hektár birtoka és Csaknem 120r tagla volt. Vagyonuk: üvegház sertéskombinát, szárítók és a sok biztos gép. Volt egv időszak amikor az olajosok elkezdték fúrni a föld leinket, megijedtünk. Aztán a főnök addig járt utána, hogy hizlaldát építettünk íi kárért kapott pénzből. Ahogy erősödött a 'éesz, egyre nagyobb híre kerekedett. — Sok vezető ember iárt itt akkoriban.,. — Jöttek nagyon, nz eredményeink csalogatták őket. Volt Itt külföldi, belföldi ls. — Szerette a vendégeket? — Előtte ls. utána ls napokig reszkettem Eleibe otthon végig gondoltam hogyan csinálom, mit hova teszek, aztán kialakult. Hat hogv tekopogiam, eddig rendben ment minden. Pedig maga Kádár János is iárt itt. — Akkor volt nagy mozgás. — Sokan szerették volna dc Kádár elvtárs kérte, hogy ne legyen ., Különben a főnöknek mindene a vendég volt. Nagyon adott az ilyesmire. — Mondana még róla valamit? — Az elnök elvtársat több mint húsz évig ismertem, soha meg nem dicsért, csak példálózott a ióval meg a rosszal. Eleinte nerr, is tudtam, mit akar. aztán rájöttünk, akkor jó. ha nem szói semmit. — Mégis maradt a közösségben .. — Nem engedett el. Még a gyerek bölcsődéiét is elintézte, mikor úgy volt, hogv gvesen maradok... Meg azért másoktól visszahallottam, hcarv elégedett volt a munkámmal. Megtanított bennünket dolgozni Tudta ő, mit csínéi. Amikor a termálvize* kertészetet érőitette, meg amikor a hizlaldát építette, még a vezetőség se nagyon akart mellé állni de ő mindig előbbre látott a hapi dolgoknál. Nem sajnálta az idejét. Arra is ment rá az egészsége... Neki a tsz volt az élete. Sokszor fölment Pestre, hajtotta magát — meg aki mellette volt azt Is —. nem evett egész nap. visszajött. haza se ment. Indult újra valahová Nagvoti szigorú, kemény ember volt Súlyos betegen ÍR reménykedett.. bízott. Itt gubbasztott az ii ódában... Idézet az MSZMP Szeged város. bizottságának gvászielehtéséből: „Olyan kommunistát vesztettünk el Árendás Gvörgy elvtárssal. akiben az osztálvhűség. a szakmai tudás, a 1ó vezetői -készség kifogástalan emberi magatartással párosult. Szerénysége közvetlen modora, igazságos döntései, a fiatalok nevelésében tanúsított türelme, a téesznvugdijasok Iránti segítőkészsége diplomás szakemberek példás alkalmazása és biztatása révén az egész városban sőt országszerte ismertté lett a neve. A szövetkezeti tagság ragaszkodásé' és szeretetét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogv újra és újra őt választották elnökké. Fáradhatatlan munkásságát jól klfe'ezi. hogv már 1960-ban kitüntették a Szocialista Munkáért Érdeméremmel: 1970-ben megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, birtokosa a Munka Érdemrend ezüst fokozatának. és kétszer érdemelte ki a Munka Érdemrend aranv fokozatát," — Mostanra vnlahngv más lett a téesz — ftez maca ele a titkárnő. — Eleibe családiasabb volt minden. A Iónkor például. He Imre névnap volt. akkor mindenki belőtt. akit Imrének hívtak. Izgultunk ls kit mivel leptünk meg Igaz. akkor a több munka is lobban összekötött bennünket. Hogy is mondjam, ienvegesen jobban egvütt voltunk. Mn viszont mintha sok lenhe körülöttünk a nem igazi mezőgazdasági ember. — Sajnálja? — Nem ls tudom, bizonyára ennvi Idő alátt akarata ellenére átformálódik az ember. Oda iutottam magam te. nem kérdezek mea szinte senkit: hdgv * mint van mert nincs már türelmem félóráig hallgatni a más baiát. — Lefoglalta as Ideiét a téesz? — Többet is. mint kellett volna A hatvan és hatvanhét közötti Időmmel nem tudok elszámolni Férjhez mentem és megszületett a averek. A többi egvoefolvik. Mintha minden a téeszben történt volna velem. — Mit szólt a család? — Mée az édesaoám is bejött reklamálni. — Miért ló téesz a Felszabadulás? — Egv csomó dolog a szálába került Visszafejlődés nem volt soha Az emberek látták a munkátok eredményét. Biztos segített az is. hogv a vezetés stabil volt A főnök eneedte dolgozni a szakembereket de mindig figyelemmel kísérte munká lukat.. Ü' elnökünk KotoaánV Mlhálv 6MAI tea flfl-bar üzemgazdász. 73-bar főkötivvel® lett Gubacsi Béta elnökhelyettes Is Itt nőtt föl. Dr Csonka István a városi Pártbizottság osztályvezetőié mondta n legutóbbi élnökválasztó közavűlésth: o mostari vezetőkben ne Árendás Gvöravöt xeressék Hiszen olvan örökséget h a ff v ott maga után amelv lő kezekben itt gVÜfflÖlCSÖt éflel nTőnváHlhk boldogulására Mé& akkor is hn a mai gazdálkodás körU!rhénvei lényegesen különböznek a tegnaoiaktól. A .szövetkezetnek a múlt adia az alapot A Felszabadulás Tsz eredmém-el országosan is kiemelkedjek. Búzs és kukoricaföld'el bőven teremnek Ar. ólakból évente 10 —15 ezer biz,ót visznek a vágóoíetra A hövénvfertne*z+é«» és ÚT állattartást tó gének segítik. A tagok többsége szakmáiéhoz, értő becsületes ember Évek óta ők aratnak a legszervezettebben. 8 a csaika hallatán bizonyára csak mosolyognának. MAJOROS TIBOR