Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-01 / 257. szám
Vasárnap, 1981. november 1. II Bejártam Vojvodinát Villanások egy turisztikai körútról S zíves invitálást kaptam Újvidékre az október 17-én megnyílt Vadászati Halászati Sport felszerelési és Idegenforgalmi Kiállításra. Azt a népes csoportot gyarapították velem, amelyet a JUISZ (Jugoszláv Utazási Irodák Szövetsége) hívott össze az állam négy sarkából, hogy a vajdasági turisztikát föllanditendő bemutassák ennek az országrésznek sajátos szépségeit. Valamilyen szervezési anomália történt, s ha, mint külországi meghívott nem egészen passzoltam is bele a problémát nagy belefeled kezessel boncolgató hazai társaságba, csak hálás lehetek kedves vendéglátóimnak. Olyan tájakat, városokat,. falvakat sikerült látnom, imitt-amott szemügyre vennem, amelyet az íBUSZ-utak úgyszólván figyelemre se méltatnak. Valószínűleg Szegedről is kevesen jártak még a Bánátban. Bácska nyugati peremén, a Duna—Tisza, Dunacsatorna vidékén. A magyar útikönyvek néhány kurta mondattal intézik el ezt a síkság-tengert. arról árulkodva, hogy szerzőik sem szeretik az Alföldet úgy, mint Petőfi, aki a rónák végtelenjének láttán lelkét érezte börtönéből szabadulni. De ne vágjunk a dolgok elébe! Vajdasági körbeszáguldásunk első állomása természetesen az újvidéki kiállítás volt. Tizenhét európai és tizenöt fejlődő ország küldte el ide azokat az instrumentumokat. amelyek a vadászok, halászok, kempingező turisták és sportolók dolgát, passzióját könnyítik, illetve teszik élvezetesebbé. Magától értetődik, hogy a hazai cégek is kirukkoltak mindazzal, amit ez idő szerint produkálni képesek a természetkedvelók javára. A magyar ARTEX szintén kapott egy csarnoki szögletet, ahol kajakokat. teniszütőket, futballclpöket, hálózsákokat, sátrakat és hasonlókat kínált megvételre. Rádi Ferenc. a vállalat sportfőosztályénak vezetője szerint ugyanis Jugoszláviával egyelőre mindössze evl 2 millió dolláros forgalmat bonyolítunk le. Azt reméli, hogy 1983-ben — az ország gazdasági nehézségei ellenére is — 3—4 millió dollárt költenek majd déli szomszédaink főleg az újdonságnak s/.ámltó motorosruhákra, boxfelszerelésekre, kenukra, szálaidban használható grillsütőkre, különféle labdákra. Tanulságos volt a látottakat összegező sajtókonferencia. A rendezők arra kérték a Jugoszláv újságírókat és turisztikai Irodavezetőket. hogy keltsék föl az érdeklődést Vojvodina iránt. Ha csupán egy napra is, de jöjjön minél több belföldi turista. Újvidék környékén — úgymond — — kiválóak a vadászati, halásza, tl és kirándulási lehetőségek. A Dunát és a Tiszát, a csatornahálózatot és a tavakat figyelembe véve. garantálni tudják egy bizonyos vízterületen ennyi ésenynyi hal kifogását. Sok a vad. kevét a vadász, főleg a dollárt hozó külföldi. Amellett, hogy Újvidék területén 2400 új szállodai ríelyet építettek, s így most 5200 vendéget tudnak magas színvonalon kiszolgálni, sok olyan szállás is föllelhető, amelyeket kis költséggel gyorsan lehet korszerűsíteni, elsősorban az úgynevezett agrárturizmus számára. Fölhívták a figyelmet, hogy az elegáns szállodákat mind az olcsóbb B kategóriába sorolták, miközben növelték a szolgáltatások színvonalát. A csoport tagjai — úgy láttam buzgón Jegyezgettek. Élénk ér. cieklődésrc vallott a tucatnyi fölszólalás. Volt. aki úgy vélte, az újvidéklek kissé elkéstek a turizmus fejlesztésével. A szállodai kapacitásból indultak ki. holott talán tobb lett volna fordítva: az érdeklődés mertéke szerint növelni az idegenforgalmi beruházást. Elhangzottak maliclózus megjegyzések Is arra vonatkozóan, hogy a modern. csupaüveg Park Hotel egyik liftje csak egyetlen személyt képes szállítani, mert elromlott, s a lépcsőfokok némelyike is letöredezett. Ahol a turizmust akarják fejleszteni — húzta alá a fölszólaló — ott az ilyen hibákat rögtön ki kellene Javítani. Mások bírálták a vajdasági idegenforgalmi vezetőket. utaskísérőkét, aklic a vendégek kalauzolásában elég gyengék. Megvan ugyan minden szükséges vizsgájuk, az erről szóló papírjaik is rendben vannak, csak éppen mintha szivük nem volna ehhez a szép munkához. Kifogásolták, hogy a térképeken többnyire csak a szállodák vannak megjelölve a múzeumok és egyéb látnivalók alig. Valaki szemrehányóan tette szóvá, hogy semmi nem lett abból az ígéretből, amely szerint a Belgrádban vagy másutt előre megváltott jeggyel Újvidéken olcsó turistamenühöz lehet jutni. Pedig ő is el akarta hozni a családját. Szóba került egy Belgrád—Újvidék viszonylatú rendszeres hajójárat Indítása, ehhez azonban minden jegy 15 dináros támogatást igényelne. De hol van erre pénz? Rendkívül élénk, s ezért Imponáló volt a tanácskozás. Summaként elhangzott, hogy az észre, vételek jogosak, s azokat hasznosítani fogják. Újvidék mindent megtesz azért hogy vonzó legyen a turisták számára. Már rendbehozták a Belvárost, hangulatos sétálóutcákat alakítottak ki. korszerűsítették a közvilágítást. sokat költöttek parkosításra. A tartomány székhelyét így máris alkalmasnak tartják nemcsak országos, hanem nemzetközi színvonalú tudományos tanácskozások, kongresszusok lebonyolítására is. A cél: olyan vonzó turisztikai központtá fejleszteni a várost, mint például Szlovénia fővárosa, Ljubljana. Zrerijanin, az egykori Nagybecskerek felé vett először irányt az autóbusznyi társaság. A rohamosan magasodó város szállodáját csak annyi Időre vették igénybe, amíg végigszurkolták a Jugoszláv—olasz világbajnoki selejtező íutballmérkőzest. Jómagam a tornyos városháza, a katolikus templom, a szökőkút körül és kirakatok előtt ténferegtem a főtéren. Tekintettel a szombat délutánra és a meccsre, az üzletek lehúzott rolóval pihentek, az utcákon senki. Később a városházáról üde színfoltként kivonult egy szerb lakodalmas menet. Az Ifjú part és a nótáskedvű násznépet a parkolóig kísérte egy cincogós zenekar, hogy a pántlikákkal, szőttesekkel földekorált autósor eltűnése utan újra csend ülje meg a magasházakkal. érdekes homlokzatú középületekkel fölújított várost. Azt már Boáznál Lucia kísérőm mesélte el, hogy a Bega mentén vonzó kirándulási, üdülési és halászati lehetőségek sorakoznak, jóllehet a kies helyek egyikemáslka tíz-tizennyolc kilométerre esik Ide. Besötétedett, mire nekilódultunk a kikindai útnak. Kikinda — másnap reggel derült ki igazán — akár óriást falunak Is mondható, 71 ezer lakossal. A házak 99 százaléka földszintes, s mint más mezővárosban, csak a templomtornyok nyúlnak a fák lombja fölé. Azazhogy Kikinda mégis más. A közepén alig egy évvel ezelőtt fölépítették a norvég testvérvárosról elnevezett hipermodern Narvik Hotelt, amely cseppet sem illik a lapos városképbe. Az elterpeszkedő három alsó szintből középütt emelkedik kl a tulajdonképpeni szálloda, amely kocka ablakaival, hagyományosnak tűnő tetőzetével óriási magtárra emlékeztet. Az A kategóriás hotel belülről olyan pazar. nagyvonalú és drága berendezésű. hogy párja sincs tán egész Jugoszláviában. A klszolgálószinteken elhelyezett szalonok, klubok, társalgók, butikok, bárok. Játéktermek, kávézók azt a benyomást keltik, hogy itt olvasatlanul költötték a pénzt. A tükrök, szőnyegek, csillárok. Intarziák, faburkolatok, festmények olyan kavalkádja tárul az érkező szeme elé. hogy szinte sokkolja. S akkor még nem látta a második emeleten a halványzölden csillogó, feszített víztükrű nagy úszómedencét, a szaunát, a gyúrószobákat, a tornatermet. Nem csoda, hogy amikor a csoport letelepedett a háromkupolás, bársonyszékekkel megrakott hosszú tárgyalóban, a jugoszláv kollegák már nyújtogatták a kezüket. Mire való ez? Ki igényel ebben a kisvárosban ekkora luxust? S hányan alszana- Itt éjszakánként? Egymást érték a kérdések. Igen, igen — bólingattak az intézmény vezetői a főasztal mögött. Nem szűnő gondjuk, hogy alig 50—52 százalékos a kihasználtság. s ezért is örültek ennek a találkozásnak, mert pozitív változást remélnek tőle. Szerintük az egy ágyas szobáért elfogadható az 520 dináros ár, egy apartmanért sem sok az 1500 dinár, annál is Inkább, mert Jól kiképzett személyzet gondoskodik a vendégek kényelméről. Ezt nem is vitatta senki. Ám Alija Pozderac, a szarajevói turisztikai iroda vezetője a többiek látható egyetértésével azt fejtegette: a kiszolgáló szakemberek képzése közben gondolni kellett volna rá, hogy úgynevezett piackutatókra, igény föl mérőkre Is szükség van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy elhanyagolták előre megállapítani, milyen érdeklődésre. Illetve látogatásra számíthatnak, s most főhet az Igazgatóság feje, mi módon tegyék a hotelt rentábilissá. Kikindáról Kanizsára hajtottunk. A ,múlt év tavaszán elkészült gyógyszállóban Ivanovics Dragomir igazgató és dr. Raffay István szakorvos szíves kalauzolásával néztünk körül. A rendkívül szép architektúrájú, praktikus intézmény négyzetmétere parkokkal, utakkal együtt 20 ezer dinárba került, ami egyáltalán nem drága. Az 51 fokos vizet 900 méter mély kutakból kapják, amely a szobai csapból 45 fok melegen folyik. Mozgásszervi betegeket gyógyítanak, de kezelnek járni tudó izületes embereket is. Egy panzió ára 600 dinár. Miközben a jövőbeli elképzelésekről szóltak, megjegyezték: náluk nem belgyógyászok dolgoznak, mint a hasonló magyar intézményekben, hanem íiziáter szakorvosok. Bizonyos gyógymódok alkalmazása — mint például a csigolyanyújtás — még nehézkes a sok előítélet miatt. Palicson a közelmúlt években országos összefogással, sok-sok társadalmi munkával kitisztított és rendbehozott tavat körüljárva úgy tűnt, mintha a víztükör a széleken zöldülne, s itt-ott megint bugyborékolna a gázoktól. Nagy kár lenne, ha Ismét eliszaposodna. Az állatkertben — ahol 700 fajta állat között található elefánt, emu. oroszlán, bölény, puma. fekete pofájú pávián, kakadu, párduc. Jegesmedve, alligátor és anakonda — többen azt forszírozták, hogyan gyözl Szabadka ezt a gyors anyagcseréjű seregletet élelemmel? Zomboron ugyancsak tornyosul egy tizenkét emeletes, nemrég épült csinos szálloda. Ennek a kilátójából állapítottam meg: valószínűleg ez Jugoszlávia legzöldebb városa. Valamennyi utca dús lombok alatt húzódik, vonalai és kereszteződései a kettős fasorok révén pontosan kivehetők. A soktemplomú város panorámájában gyönyörködve föltűnt. hogy a többi hasonló nagyságú településsel ellentétben itt jóval kevesebb az új magasház. A szálloda itt is az idegenforgalom föllendülése reményében épült, s már az is jelez valamit, hogy csak nehezen tudtak mindannyiunkat elhelyezni. Az agrárturizmustól várják elsősorban a megváltást, s valószínűleg nem hiába. A városhoz közel eső Vranyak vadgazdaságban elmondották, hogy tavaly 8 ezer külföldi vadász látogatott ebbe a paradicsomba. Évente 3 ezer nyulat, sok-sok fácánt, őzet és vaddisznót lőnek, aminek révén tavaly 6 millió dinár jövedelemhez jutott a gazdaság. A bevételeket az. zal is állandósítani akarják, hogy 5 százalékos részesedést adnak a külföldi vadászokat küldő Idegenforgalmi irodáknak. Bonyolultabb a helyzet az önigazgatású Vadásztársaságokkal. A tagok igencsak húzódoznak attól, hogy területükre külföldi vadászt engedjenek. Halban is gazdag ez a tájék. Aki Újvidéken panaszkodott az idegenvezetőkre, ezen a körúton bizonyosan megváltoztatta véleményét. Milán Vranics tanár úr ugyanis nemcsak kiváló szakismeretét vetette latba a kedvünkért. hanem szívét-lelkét „bedobta", hogy a hegyek szülöttei és a tens»erme11ékiek is megszeressék Voivodinát. Ügy hallottam, hamarosan útikönyve jelenik meg erről az országrészről. Jó lenne olvasni magyarul is. F. NAGY ISTVÁN Konczek József Otthon Este van. mert este lett. esteledett rendesen. Kecskék, tehenek ilyenkor hazafelé ballagnak. Vászonlepedő mögül néz a csillag édesen. Szemfedő ne légy, te ablak. Gereblyék lapátpk vasállkancsú kapák áznak dagadnak.' nem művelik a szőlőt. Fáradtak. Zizzen a néd. Párolog a tó ... fölött az ég. Kezemben a munka most csak egy rocskányl. Cserzővarga-műhely alapiában varjak lebbennek. Tönn áll a ház: ott lakott Batsányi. Hallga csak hallga — 0 Van csókom. Érett, mint fekete szőlőszem. Vizes a fű. Törött. .Sárga. Férfilábnyom látható vékony havú őszben vagyok, hogy cigarettázzak. Katona Judit Síf kertben Egyre hull a rőt lomb, mint a permet, dús csokrot köt az ősz eres keze. Még fény virraszt. Az élők kitelelnek. Nagy pókhálóját szürke c*önd szövi s ki sírköveket betűzve messze ballag, gyomot szakít és kertiét öntözi. Hisz kert ez itt. Most gyertyás és virágos, hol kicsi nénék ülnek padokon és fakó szemmel készülnek Imához. Szél söpör a sírok közt. serény. Ki erre jár, felét lehajtja mélyen és súgva kérdez, mint most téged én. , Tóth Bálint Elszakadnék tőled Elszakadnék tőled, de tükrös szép arcod visszatart. Most úgy állunk ml szemben ketten, akár a víz s a part. Elszakadnál tőlem, de arcod csak arcom tükrözi. Mint futó víz színén ragyognak a part hű füzei. N incs vasárnap népművészeti vásár nélkül, nincs olyan számottevő esemény — filmfesztivál, könyvhét. Ifjúsági találkozó —, amelynek „Járulékos elemeként" ne szerepelne a népművészeti kirakodó vásár. Jártomban-keltemben látom, hetenként több meghívón olvasom, messzi megyék városainak művelődési intézményei is küldik tájékoztatóikat, meg plakátjaikat, tudatva, hogy náluk ekkor és ekkor népművészeti kirakodóvásár lészen. Nem ellenzem a népművészeti vásárokat, bemutatókat, a magyar népi művészet kincseinek ilyen módon való széles körű bemutatását és terjesztését, de szeretném hangsúlyozni a népművészeti Jelzőt. Még akkor is, ha a népművészet és a népi iparművészet mindinkább összemosódik. s ebben a közeledésben mind kisebb teret kap az első fogalom, és mind nagyobbat az Ipari- jellegű tevékenység. Örömmel látom. hogy egyre Jobban érdeklődnek a népművészet iránt, ugyanakkor aggódva figyelem bizonyos vadhajtások növekedését. .*íykor burjánzását. A népművészeti alkotások Iránti érdeklődés nemcsak valamiféle társadalmi izlésváltozást Jelez, nemcsak a bartóki tiszta forrás kereséséből fakad, hanem közrejátszik benne itt-ott a divat is. A divat pedig múlandó. Valami kampónyszerűség. valamiféle időszakos lelkesedés tapasztalható a népművészet tiszta forrásából való merítéseinkben. Már közhellyé silányult a vidéki házak kifosztása azaz a régi néni kerámiák, használati eszkőzök felvásárlása és a városi házak Velük történő díszítése Ebben Is több a divat mint a szülői. na<*vszülői környezet iránti nosztalgia, és az őszinte tisztelet az 6«i népi művészet iránt. Legalábbis, ami társadalmi méretű lakás. U Népművészet vagy üzlet? kulturális cikké történő „átminősítését" illeti. Hovatovább az eredeti népművészeti remekek eltűntek, újraszületésük — nem illik azt írnom: újratermelésük! — szinte teljesen megszűnt, hiszen a parasztember már nem maga készítette fadobozban tartja borotváját, a villanypásztor nem farag botot stb.. szükségleti cikkeit nem magának gyártja a népi fia. és vágyait, álmait nem vési-faragja fába. szaruba. Igen kevesen ápolják már a népművészetet, óm annál többen lettek népi Iparművészek. azaz a népművészetre épülő tisztes kisipar művelői. Ez a megkülönböztetés nem kíván valamiféle rossz minősítés vagy megszégyenítő hátrább sorolás lenni, pusztSn ténymegállapítás. Megbecsülést érdemlő tisztes népi Iparművészek mellett ügyeskedők is beállnak a sorba, és a népművészeti kirakodó vásárokon hovatovább nem népművészeti alkotás, hanem inkább népi iparművészeti munka kínálja magát, nem ritkán olyan tömeggyártási Ízzel és Ielleggel. hogy az effajta vásárokon járkáló ember el kell hogy gondolkodjék. A népművészethez Igen közel álló népi iparművészeti értékek mellett ott vannax a sátrakban a már teljesen Iparszerűen termelt tömegcikkek Is — például a bőrművesekné! a szíjból font korbács, » feltűnnek olcsó bozáráruk, helyenként giccsek, értéktelenségek Is. Nem egy népművészeti kirakodóvásárnak hirdetett eseményen lehettünk — és félő. hogy a jövőben még inkább lehetünk — tanúi Ilyesminek. Vigyázzunk hát! Kár lenne a népművészetből táplálkozó népi iparművészet egyszerű vásári portékává devalválódását. a népművészeti kirakodó vásároknak pusztán kereskedelmi eseménnyé züllését szótlanul néznük. BENEDEK MIKLÓS