Délmagyarország, 1981. november (71. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

f(£[(o VILÁS PROt rTÁRÍAt, SC VES ÖLJETCKJ Válogatják a termést, gyümölcsösöket telepítenek Tél elölt a majorokban Lassan elérkezett a szám­Vetés Ideje a gazdaságok­ban. Miután behordták a termést, alkalom adódik az Idei esztendő összegezésére. Miből termett sok, miből kevés, s melyik termény az, amelyikből pont annyi lett, amennyire számítottak. A novemberi jelesebb névna­pok táján — Erzsébet, Ka­talin — már megkezdődik a fölkészülés a télre. Az idén szerenesések voltak az ósz munkasai. mert a szép idő­járást kapták ajándékba, szorgalmukért. Aki fürge volt. és jól is kalkulált, előbbre lépett, jobban szem­ügyre vehette a tél előtti tennivalókat, s hamarabb neki is foghatott a gépek javításának, a szükséges ősz Végi teendők ellátásánalt. Ilyenkor szokták rendbe hozni az épületeket, a majo­rok w'varát, hogy majd ke­vesebb munkája legyen a „nagy udvarsöprő" téli ha­vazásnak. Nemcsak a külső ábráza­tukat csinosítják a gazdasági épületeknek, a benne levő tárgyakat is a helyére pa­kolják. Ahol szükséges, vá­logatják a gyümölcsöt — mint például a zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet­ben —, vagy vermelik a sár­garépát a jobb tavaszi piac reményében. Néhol a műhe­lyekben már hozzákezdtek a gépek javításához. Szétsze­dik a kombájnokat, kukori­catörőket, bálázókat és majd ha odaér a sora, akkor a traktorokat is. Mindezt azért, hogy kicseréljék a megko­pott alkatrészeket, olajba, zsírba tegyék, amit szüksé­ges. Természetesen emiatt nem állhat le a munka a határban, éppen ezért adják meg a sorát a nagyjavítás­nak — amelyik gépre szük­ség van, azt most is a táb­lába irányítják. Főleg szán­tani. Az a gyakorlat már évek hosszú sora óta a sze­gedi és a járási szövetkeze­tekben, hogy előbb a beta­karítás, aztán a talajműve­lés gépei esnek át a kötele­ző műszaki viziten. Ide kívánkozik a Csong­rád megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának információja, amely szerint mától — vasárnaptól — megszüntették az úgyne­vezett betakarítási ügyeletet. A majorok épületeinek re­noválásával egy időben meg­kezdődtek az őszi telepíté­sek is. Kistelekről jelentet­ték. hogy a héten már a sző­lő ültetéséhez készülődtek. Röszkén pedig kisfákat ül­tettek. Máshol szántanak, szórják a műtrágyát. A pap­rikás téeszekben válogatják a termést a földolgozónak. Beszédtéma most a gazda­ságokban, miként is lehetne gazdasági munkaközösséget alakítani, kisvállalkozásba fogni. A Minisztertanács ren­deletének jogi szövege sze­rint „magánszemélyek fo­gyasztási és egyéb szolgálta­tás, kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetek te­vékenységét kiegészítő tevé­kenység végzésére, valamint ezek szervezésére és előse­gítésére társasági szerződés­sel jogi személyiséggel nem rendelkező munkaközössége­ket hozhatnak létre." Mindezt azért tehetik, hogy munkájukkal hozzájárulja­nak mindennapi életünk job­bá tételéhez. Több hasznos ötlet fordult meg a mező­gazdászok fejében is, s fiogy azokból mi valósul meg, jö­vőre kiderül. A balástyai gazdák már korábban is tör­ték a fejüket, hogyan le­hetne okosan, ésszerűen ki­sebb birkafalkákat tartani, s most már ténylegesen össze is foghatnak. Már meg is tették az első lépéseket. Az ilyen jellegű társulások előkészületei foglalkoztatják az érdekképviseleti szerve­ket is. Az a törekvés for­málódik, hogv a téeszgazdák maguk találják meg a haté­konyabb gazdálkodás mód­ját; a szocialista tulajdon jellegének erősítésével. Ter­mészetesen utat engedve a jó tapasztalatok érvényesí­tésének és az ésszerű kocká­zatvállalásnak. A rendelet­alkotók szándéka ugyanis az volt az új lehetőségek meg­teremtésével. hogy minél hamarabb felszínre kerülje­nek a rejtett tartalékok. Ami ez esetben bátor kez­deményezés, megfontolt cse­lekvés, szorgos munka. Falusi bankok Uj szolgáltatások az iillési takarékszövetkezetnél A takarékossági világnap alkalmából néhány hete avatták föl az Üllés és Vi­déke Takarékszövetkezet bordányi üzletházát. A me­gye legnagyobb takarékszö­vetkezete nyolc egységből áll, Bács-Kiskun megye két községe, Balotaszállás és Zsana is hozzájuk tartozik. Jelenlegi formájában 1980. január 1. óta dolgozik a szövetkezet. A náluk elhelye­zett betétállomány 158 millió forint. Idén eddig 8.5 millió forint hitelt nyújtottak, ami­nek több mint harmadát a háztáji és kisegítő gazdasá­gok fejlesztésére vette föl a lakosság. Terveik szerint minden évben átadnak egy üzlethá­zat, míg valamennyi község­ben teljes nem lesz a háló­zatuk. A nemrég átadott bor­dányi egység elkészülte után Forráskúton és Balotaszállá­son kezdenek építkezni. Az ottani takarékszövetkezeti fiókokat várhatóan jövő év novemberében adják át. A takarékszövetkezetek gyorsan fejlődtek az utóbbi években: közülük is az iillési nevéhez fűződik a megyében a legtöbb új kezdeményezés. Az a cél. hogy a községek lakói a városiakkal azonos pénzügyi szolgáltatásokban részesülhessenek — saját la­kóhelyükön. A takarékszö­vetkezetek régi törekvése, hogy az OTP-vel azonos fel­tételeket és lehetőségeket kapjanak. Szolgáltatásokat végeznek a klasszikus pénzintézeti funkciókon — betétgyűjtés, hitelnyújtás — kívül a lakos­ságnak és a területükön dol­gozó ÁFÉSZ-eknek, téeszek­nek. sót más szolgáltató- és ipari vállalatoknak is. Mű­ködési területükön például minden ÁFÉSZ dolgozóinak ők fizetik a munkabéreket. Ebédjegyet árulnak, helyközi és szegedi autóbuszbérleteket is kapni nálunk. Az Állami Biztosítóval együttműködve a biztosítási munkát is a takarékszövet­kezet szervezi. A háromezer forint alatti műszaki káro­kat ők mérik föl, fizetik ki. 1982. január elsejétől átuta­lási betétszámlát is nyithat­nak náluk az igénylök, sőt terveik szerint dináreladás­sal is foglalkoznak majd. Kezdeményezőkészség, koc­kázatvállalás szükséges az új szolgáltatások bevezetésé­hez, vallja Mészáros János, a takarékszövetkezet elnöke. Nemcsak a lakosságnak, ha­nem nekik is érdekükben áll, hogy minél több pénzügyi szolgáltatást végezhessenek helyben: munkáján tisztes haszna van a szövetkezetnek. Bérszínvonaluk a megyei át­lag alatt van, s ezt a szabá­lyozók tiszteletben tartásával csak fokozatosan lehet emel­ni. A tevékenység bővülésé­vel több munkát kell végez­niük a dolgozóknak: a veze­tők előlegnek tekintik ezt, hiszen ha néhány évig jó eredményeket érnek el, utol­érhetik, sőt túlszárnyalhatják a más szövetkezetek által biztosított jövedelmet. Tizennyolcezren laknak működési területükön, közü­lük 5 ezer 300-an tagjai a takarékszövetkezetnek. Ez a szám az új szolgáltatások bevezetésével, népszerűvé vá­lásával növekedni fog. Magyar javaslat és felszólalások az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú. politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bi­zottsága pénteken közfelki­áltással elfogadta a sugár­fegyverek eltiltásával kap­csolatban beterjesztett ma­gyar határozati javaslatot. Az. okmány felhívja a genfi leszerelési bizottságot: foly­tasson tárgyalásokat a su­gárfegyverek kifejlesztését gyártását felhalmozását és alkalmazását eltiltó szerző­dés kidolgozásának befeje­zése céljából, hogy a szerző­dést ha lehetséges, be lehes­sen terjeszteni a közgyűlés 1982-ben tartandó, a lesze­reléssel foglalkozó II. rend­kívüli ülésszakán. Az ENSZ-közgyűlés pén­teki teljes ülésén a namí­biai kérdés vitájában felszó­lalt Rácz Pál nagykövet Magyarország állandó ENSZ­képviselője. Rámutatott, hogy a nyugati hatalmak folytatják együttműködésü­ket a Namíb'át törvénytele­nül megszállva tartó faiül­döző pretóriai rezsimmel. Az Egyesült Államok új stratégiai szövetséget alakí­tott ki Dél-Afrikával. A nö­vekvő nyugati támogatás láttán a pretóriai rezsim nö­velte fegyveres erőit Namí­biában, és fokozta hadmű­veleteit a namíbiai nép egyetlen 1 örvényes képvise­lője. a SWAPO által irányí­tott felszabadító mozgalom­mal szemben — folytatta Rácz Pál. A dél-afrikai fegy­veres erők agresszióiának fő célpontjává vált Angola, A magyar ENSZ-képviselő felhívta a küldöttek figyel­mét arra, hogy a rendelke­zésre álló adatok szerint a nyugati hatalmak a nukleá­ris együttműködést is foly­tatják Dél-Afrikával. mi­közben értesülések vannak arról, hogy a dél-afrikai hadsereg atomfegyverrel rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ-határozatok értelmében a SWAPO-t kell a namíbiai nép egyetlen jo­gos képviselőjének elismer­ni. Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságának, pénteki ülésén a legnagyobb kedvezmé­nyes elbánásra vonatkozó egyezménytervezet feletti vitában felszólalt dr. Prand­ler Árpád nagykövet, a ma­gyar küldöttség tagja. Hang­súlyozta a legnagyobb ked­vezmény elvének jelentősé­gét a nemzetközi kapcsola­tokban. (MTI) Ipari centrifugák - exportra Kelendőek külföldön is a Budapesti Vegyipari Gép­gyárban készülő ipari centri­fugák, amelyeket a vegyipar szinte valamennyi ágazatá­ban, elsősorban a gyógyszer­gyárakban alkalmaznak. Az ipari centrifugákat hosszú lejáratú szerződések alapján exportálják a KGST­tagállamokba. de természete­sen a belföldi igényeket is kielégítik. Legnagyobb meg­rendelőjük a szovjet külke­j reskedelem. Az új típusokat környezet­védelmi célokra. az iszap szétválasztására használják. A gyár piaci kapcsolatai­nak kibővülését várja több új fejlesztési eredményének megvalósításától is. A közel­múltban gyógyászati célok­ra laboratóriumi vércentrifu­gát alakítottak ki. Ez a be­rendezés a vérsavóból kiven­ia a vérplazmát, amit aztán visszajuttathatnak a véradó szervezetébe. A savó kivá­lasztása pedig igen fontos a vérátömlesztéseknél. (MTI) 71. évfolyam 274. szám 1981; november 22. vasárnap Ara: 1,80 forint A kompnál Tápénál, a vízparton zajos a Tisza-parti füzes. Munka­gép Diesel-hangja, -füstje, a Géza-motoros egyhangú zú­gása és az oxigénpalackok szuszogó bugyborélrolása pedig nagyüzemet sejtet. Az is van. hisz alig száz méteres part­szakaszon három cég munkásai szorgoskodnak: a KPM Szegedi Közúti Igazgatósága fuvaroz a két part között — komppal; a DEFAG faanyagot szállít — tutajjal; a Tisza Halászati Szövetkezet halat fog — szákkal. Ez a kis terület száz- és százeziek igényét elégíti ki Szegeden, a megyében, s a határainkon túl is. A 40 tonnás komp Szeged és a Tisza—Maros közének híd­pótlója. A mezőgazdaság, az olajipar, sőt a horgászok se­gítője — napkeltétől napnyugtáig Nincs ú.i a nap alatt: olcsón csorgatja a DF,FAG az ártéren „kitermelt" nyárfatutajt — évente átlag 5 ezer köbméter rönköt Acs S. Sándor tcivételei •1 századelőről megmaradt fabárka tíz tonna potyka és har­csa raktára. Ebből látja el a Tisza Halászati Szövetkezet elsősorban a Csongrád megyei halcsarnokokat, de jut innen hal Ausztriába, Belgiumba, az NSZK-ba és Olaszországba ls

Next

/
Oldalképek
Tartalom