Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

Szombat, 1981. október 3. 3 Székesfehérváron Jól halad a könnyűfémmű fső¥ftése A kivitelező vállalatok szervezeti munkájával, az eredeti költségkereten belül és a határidő előtt két hónappal. 1982. november T-re fejeződik a Székesfehérvári Könynüfémmű bővítése — állapították meg pénteken a nagyberuházás seregszemléjén A 6.8 milliárd forint értékű fejlesztéssel kétszeresére növelik a> tuskóöntöde öntő- es hőkezelési kapacitásai, a meleghengermű rekonstrukciójával és az új hideghengermű felépítésével évente 45 ezer tonnával nőve' ik a különleges minőségű alumínium hengereltáru termelését, az új présmű pedig évi 21 ezer tonna sajtolthúzctl slumíniumerméket áL lít majd elő. összességében a bővítés évente 3,7 milliárd forint értékű alumínium félgyárlmánytöbbletet. ezen belül 12 millió rubel, illetve 76 millió dollár értékű többletexportot eredményez. Az elmúlt három év alatt elkészült a présmű és a hengermű úí csarnoka, a meleghengermű rekonstrukciója, nagyrészt termelnek az új présgépek és préskovácsgépek, továbbá több kiegészítő és szociális létesítményt is átadtak a kivitelezők. Az idei évre tervezett 1,6 milliánrd forint értékű építőszerelő munkának lényegében eleget tettek. A beruházás befejező évére az utolsó gépalapok elkészítése és a gépszerelések elvégzése, valamint a vízellátó és szennyvízkezelőniű felépítése marad hátra — összesen 1.2 milliárd forint értékben. A könnyűfémmű új hideghengerműve 1982. január 1-től, évi 35 ezer tonna kapacitással, megkezdi a termelést. A nagyberuházás szemléién részt vett Soltész István ű ipari miniszterhelyettes. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Forgó Lajosnak. a Magyar Partizán Szövetség társadalmi munkatársának a magyar és a nemzeközi munkásmozgalomban szerzett érdemei elismeréseként 80. születésnápja alkalmával a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adomáryozta. A kitüntetést Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Parti zln Szövetség főtitkára adta át. fáziskésésben Kerekasztal-beszélgetés gazdaságunk aktuális kérdéseiről Védőfelszerelések munkaruha-ellátás A SZOT elnökségének Uéése Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület többek között megtárgyalta az Országos Anyag, és Árhivatal elnökének előterjesztését az egyéni védőfelszerelés. a védő- és munkaruhaellátás nelyezetéről, a további tennivalókról. Az elnökség — a vitában elhangzottak alapján — szükségesnek tartja, hogy az 1977-es minisztertanácsi határozat maradéktalan végrehajtása érdekében hatékony állami intézkedések történjenek. Előterjesztést vitattak meg a szakszervezeti testületek munkavédelmi feladatairól a munkavédelmi felügyelők jog- és hatáskörének gyakorlásáról. Az elnökség a továbbiakban az október 16-ára összehívott SZOT-ülés előkészítésével foglalkozott és megtárgyalta az ülés elé kerülő előterjesztéseket. Születésnapi köszöntés iVj f I Képünkön (balról jobbra): Török József, Rébék Mihály és Papdi József Rébék Mihály nyugdíjast, a forradalmi munkásmozgalom régi, szegedi harcosát 70. születésnapja alkalmából bensőséges ünnepségen köszöntötte Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára tegnap, a városi pártbizottság székházában. Rébék Mihály 1932 óta tagja a pártnak, kiemelkedő 'közéleti tevékenysége elismeresekeppen a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem tulajdonosa. Jelenleg is aktívan dolgozik a Tarján I. számú pártalapszervezetben. valamint társadalmi aktivistaként segíti a városi pártbizottság munkáját. Az ünnepségen Papdi József adta át a megyei pártbizottság születésnapi köszöntő levelét. Török József Lenin-emléklapot és vörös szegfűcsokrot megköszönve Rébék Mihálynak eddigi munkáját. A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezele — más társadalmi szervekkel együtt — idén negyedik alkalommal rendezi meg a közgazdasági napok előadás- és vitasorozatát. A meghívott neves szakemberek napjaink legfontosabb gazdasági kérdéseivel foglalkoznak. A közgazdasági napok október 13-ától 29-ig tartanak. A közgazdasági társaság megyei szervezete a rendezvénysorozat ' bevezetéseként kerekasztalvitát tartott gazdaságunk néhány fontos gondjáról, valamint a gazdasági propaganda és tudatformálás helyzetéről. A beszélgetés résztvevői: Baranyai László, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat belső ellenőre, a fiatal közgazdászok bizottságának vezetője; dr. Harmatos József, az SZMT közgazdasági és szociálpolitikai osztályvezetője, Horváth András, a megyei KISZ-bizottság ifjúmunkás-felelőse, dr. Kardos János, a Volán 10. számú Vállalat igazgatója, a társaság megyei szervezetének titkára, dr. Paragi Ilona, ; a Volán 10. számú Vállalat üzemigazgató-helyettese, a társaság közlekedési szakosztályának titkára, dr. Szilágyi László, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, a SZOTÉ docense és dr. Tóth József, a PM Bevételi Főigazgatóság megyei igazgatóságának oszlályvezetője, a társaság ipari szakosztályának titkára. Szerkesztőségünket Tanács István képviselte. DM: Tavaly a közgazdász-vándorgyűlés egyik előadója érdekes statisztikát idézett: fölmérések eredményeit arról, hogy a hetvenes évek folyamán a magyar társadalom különböző rétegei mennyire nem voltak tisztában gazdaságunk valós helyzetével. véleményük szerint 80-ban, 81-ben változott-e a helyzet? DR. KARDOS JÁNOS: A közvélemény közelebb került a gazdaság valós problémáinak megismeréséhez, mint eddig bármikor. Am még mindig fáziskésésben vagyunk. Fáziskésésben van a tudomány a világgazdaságban lejátszódó folyamatok elemzésében és a rájuk adandó válasz elméleti megfogalmazásában. Fáziskésésben van a vezetés a megfelelő szabályozók kidolgozásában és ezek érvényesítésében. Szabályozóink még mindig óvatosak, nem elég hatékonyan viszik át a tervcélokat a gyakorlatba, sok rajtuk a kiskapu, összefügg ezzel, hogy a közvélemény is fáziskésésben van; a propagandamunka gyakran óvatos, illúziókat keltő, a problémákat kevéssé érzékeltető. DR. HARMATOS JÓZSEF: Az idei év első nyolc hónapjának eredményei már mérhetők. Folyamatban van az 1982-es tervezés. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az idei tervcélok elérése veszélybe került. A vállalatok a tervezettnél több beruházást eszközölnek, több bért fizetnek ki, a munka termelékenysége viszont nem növekedett a tervezett mértékben. Ennek nyilvánvalóan le kell vonni a konzekvenciáit, s változások várhatók a szabályozórendszerben is, a vállalati magatartásban is. DR. TÓTH JÓZSEF: 1980-ban a tervezettnél jóval nagyobb vállalati nyereségek képződtek. Ezek mögött azonban többnyire nem a hatékonyabb munka, hanem az induló árak esetlegessége állt. A nagyobb nyereség a vállalatokat beruházásra csábította. Ez szemléletbeli kérdés: harmincöt éves beidegződéseket nem lehet egyik évről a másikra levetkőzni. DR. HARMATOS JÓZSEF: Az országos beruházási tendenciák a mi megyénket kevésbé jellemzik. DR. TÓTH JÓZSEF,: Főként azért, mert itt sok a tröszti tagvállalat, pesti központhoz tartozó gyár vagy gyáregység, amelynek a beruházásairól zömében Budapesten döntenek. DR. PARAGI ILONA: Az is jellemzi gazdaságirányításunkat, mennyire nem bízunk szabályozóink hatásában. Kidolgoznak egy rendszert, melynek alapján egyesek kiugornának, mások visszaesnének. Mihelyt bármiféle differenciálódás érezhető, mihelyt valaki élni kezdene a hatékonyabb munka lehetőségeivel, abban a pillanatban módosítják az egészet, nyereségét elvonják, megadóztatják, lényegében megszüntetik a hatékonyabb munkában való érdekeltségét. DR. SZILAGYI LÁSZLÓ: A mi gazdaságunknak az a célja, hogy olyan szerkezetet alakítson ki, amely megfelel a világpiac követelményeinek. De mi felel meg? Évről évre, sőt. hónapról hónapra más. Hiszen a legfontosabb orientáló tényező — az ar — nagyságrendekkel változik viszonylag rövid idő alatt. Lehet, hogy egy döntés, amely ma megfelel a világpiac követelményeinek, mire megvalósul, elhibázottnak bizonyul. Nem azért, mert buták voltak, akik hozták, hanem mert közben megváltoznak a körülmények'. Következésképpen: a gyors irányváltások sem feltétlenül a kapkodás jelei, hiszen minden döntést a változó körülmények figyelembe vételével, újra és újra fölül kell vizsgálni, ha szükség van rá, módosítani vagy megváltoztatni. Közgazdaság-tudományunk mindeddig nem tudott olyan gazdasági mércét adni, amely alapján biztonsággal és felelősséggel el lehetne dönteni, ki dolgozik hatékonyan, ki nem. DM: Gazdálkodni azonban addig is kell, míg egy stabilabb hatékonysági mutatót kidolgoznak. Tőkés országokból származó statisztikák szerint, ha változnak a gazdasági körülmények, megnő a fluktuáció a vezető posztokon. Nálunk mintha jobban bíznánk a vállalatvezetők alkalmazkodási készségében, mint abban, hogy az új, a körülményeknek megfelelő szemléletű emberek kezébe adjuk a döntések lehetőségét. HORVÁTH ANDRÁS: Fiatal műszakiak, közgazdászok gyakran panaszkodnak; nehezen kerülnek vezető pozícióba. Holott valószínű, hogy azok a fiatalok, akik az utóbbi időben magas színvonalú képzettséget szereztek, ugyanakkor nem béklyózza őket egy másfajta gazdasági korszakból származó, akkor eredményesnek bizonyult, de ma már túlhaladott vezetői szemlélet, jobban megtelelnének a mai követelményeknek. DR. KARDOS JÁNOS: A kádermunka összefügg a gazdasági eredmények alakulásával, következésképpen követnie kell a vezetőkkel szemben támasztott tartalmi igények változását. BARANYAI LÁSZLÓ: Nálunk a közgazdászokat gyakran szidják. Mintha még mindig nem vennék egészen komolyan ezt a tudományt. Érdemes lenne megnézni, a közgazdászképzés követi-e az igények változását. DR. SZILAGYI LÁSZLÓ: A direkt irányítás idején a jó közgazdászok a tervező, irányító apparátusban csoportosultak. így is volt rendjén: ott hozták a döntéseket, a vállalatoknak csak vógre kellett azokat hajtani. 1968 óta azonban a vállalatoknál is megnőttek az igények. A helyzet azonban maradt változatlan: jóval kevesebb közgazdász dolgozik a termelés közelében, mint amennyire szükség lenne. S ami ebből következik: a közgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök vagy üresen maradnak, vagy nem megfelelően képzettekkel töltik • be őket. DM: Ha nehéz is megfelelő gazdasági stratégiát kidolgozni, ha fáziskésésben van ez ügyben a tudománytól az oktatáson át a káderpolitikáig sokféle intézmény, gazdasági és politikai fórum, 1977-től kezdődően mégis kidolgoztak egyfajta gazdasági stratégiát, melynek alapelvei kiállták az azóta eltelt esztendők próbáját. Mintha ezekből is a szükségesnél és a lehetségesnél kevesebb került volna át a gyakorlatba. E vitában is elhangzott: óvatosak a szabályozók; mintha létrehozóik félnének a következetesség következményeitől. DR. HARMATOS JÓZSEF: Az idei közgazdasági napok egyik témája a szabályozók hatáseredményeinek vizsgálata. Ami előre megállapítható: a szabályozók által közvetített célokat különböző mértékben sikerült elérni. A szabályozás kulcsfogalma, a vállalati nyereségérdekeltség például ma is egy sor manipulációra ad lehetőséget a gyakorlatban. Az év végi részesedésnek nagy szerepet szántak az ösztönzésben: alig van szerepe. DR. SZILAGYI LÁSZLjÓ: A teljes foglalkoztatottság, az ellátási biztonság politikai kérdések, amelyeket nem lehet kizárólag a gazdasági hatékonyság oldaláról megítélni. De még azokban az esetekben is nehéz dönteni, amikor a központi vezetők egy-egy cégnek a hóna alá nyúlnak, mert az veszteségesen gazdálkodik. Hiszen egy-egy állami vagy pártvezető esetleg éppen személyesen, jó szándékkal, sőt az akkori körülmények alapján helyesen biztatta egy-egy vállalat vezetőit valamilyen gazdasági magatartásra. A körülmények megváltoztak, ,,nern jött be" a dolog. Most ugyanennek a veeetőnek kellene szemtől szembe elmarasztalni azt a vállalati embert, aki egykor az ő tanácsára hallgatott. Ha csak az egyes döntések szubjektív hátterét nézzük, akkor is hallatlanul bonyolult dolog ez. És ne ítéljük el könnyelműen a vállalatvezetőket: a tudós évekig rághatja a ceruzáját, ha egy-egy definíción töri a fejét, a vállalati vezető viszont állandó döntéskényszerben él. Döntései pedig visszamenőleg is minősítik munkáját. DR. KARDOS JÁNOS: Altalános felfogás- középszerűnek a legjobb lenni. A gazdaság katonáit jogilag védeni, anyagilag jobban ösztönözni, erkölcsileg jobban elismerni kellene; nincs elég becsüléte az élenjáró munkának, a kockázatvállalásnak. Ez jelenik meg abban a vezetői közhangulatban: spájzolni, spájzolni. Való igaz, nincs komplex mutató a hatékonyság vizsgálatára; egyes elemei viszont mérhetőek. Legalább ezeket kellene jobban megbecsülni! DM: Milyen szerepe van a vállalatoknál dolgozó közgazdászoknak népgazdasági céljaink megvalósításában? DR. KARDOS JÁNOS: Alapvető feladatuk, hogy helyesen ismerjék fel, elemezzék a különböző érdekszférákat, és a vezetők számára alternatívákat dolgozzanak ki az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összehangolására. Ennek egyik fő eszköze az érdekeltségi és bérezési rendszer. Kapcsolódik ehhez a tervezés, a szervezés és az ellenőrzés. DR. SZILÁGYI LÁSZLÖ: A gazdasági életben nemcsak a vezetők vesznek részt. Nem lehet elhanyagolni a kisebb munkafeladatokat végző dolgozók meggyőződését, ösztönzését. Jelentős feladat jut ebben a szakszervezeteknek, illetve az üzemi demokrácia különböző fórumainak. DR. HARMATOS JÖZSEF: Az érdekegyeztetés mind nehezebbé válik. A második gazdaság előretörése, a másodlagos jövedelmek növekedése ugyanis logikusan vezet a vállalati munkabér devalválódásához, A másik dolog: az üzemi demokrácia jobb vagy rosszabb állapota nem kizárólag a szakszervezet érdeme vagy hibája: az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia része, tartalmi fejlődését a pártszervezetek irányítják, megvalósulásáról az állami vezetés gondoskodik. DR. KARDOS JÁNOS: Az egyént — ' isztélét a kivételnek — nem elsősorban a népgazdaság dolga érdekli. Legfeljebb a saját egyéni érdekét ismeri föl. s ma tulajdonképpen nenr is egyértelmű számára az összefüggtl saját egyéni jóléte és a népgazdasági érdekek érvényesülése között. Hiszen a. szocialista társadalom — immár negyedik évtizede — szociális biztonságot teremtett. Ez a biztonságérzet nincs is veszélyben. Felelős ígéretet kapott rá párttól, államtól, hogy életszínvonalát bizonyos feltételekkel ugyan, de megőrzik. Az egyén nem törődik vele, honnan veszik ehhez a pénzt, megszokta, hogy van és lesz. Nem takarékoskodik, csak az egyéni kényszer alapján. A közgazdászoknak a gazdasági döntések előkészítésén túl a tudatformálásban, az összefüggések felismertetésében is nagy szerepük van. DM: Az eddigiekből úgy tűnhet, mintha a közgazdászok fölötte állnának a különböző érdekszféráknak. DR. KARDOS JÁNOS: Természetesen önmaguknál is érvényesül az egyéni és a csoportérdek. Am a gazdaság törvényszerűségeinek ismerete, a tudatosság biztosíthatja, hogy a különböző érdekszférákat összhangban lássák, illetve eredményesen dolgozzanak ennek az összhangnak a megteremtésén. DM: Mit tehet ennek érdekében a közgazdasági társaság? DR. KARDOS JÁNOS: Fórumot biztosít alkotó emberek szerepléséhez, használható gondolatok, tapasztalatok közkinccsé tételéhez. Fontos feladatunk, hogy olyan szakmai műhelyeket hozzunk létre, amelyek segítséget nyújthatnak közgazdászoknak, vezetőknek napi munkájuk elvégzéséhez. A megye társadalmi, állami vezetőinek koncepcionális terveket készítünk, célvizsgálatokat, elemzéseket végzünk. Lehetőségeinkhez mérten segítjük tagjaink publikációs tevékenységét, a közgazdászképzést, a fiatal közgazdászok szakmai fejlődését. Éves tevékenységünk egyik legfontosabb része a közgazdasági napök október 13-án kezdődő rendezvénysorozata /