Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

3 Vasárnap. 1981- október 18. Befejeződött az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszá­molója fölötti vitával foly­tatta munkáját szombaton Budapesten az OKISZ VIII. kongresszusa. A vitában felszólaló küldöttek egye­bek közt értékelték a szö­vetkezeti ipar 10 éves fej­lesztési programjának ered­ménveit. Többen elmondották, hogv a szövetkezetek gép­parkja, műszaki felszerelt­sege még mindig nem meg­felelő. az ú j üzemek egy ré­szében a régi, elavult gé­pekkel dolgoznak. Gyakran akadozik az anyag- és al­katrészellátás. hiányzik az együttműködés. Hangsúlyoz­ták. hogv az állami ipar mellett szükséges a szövet­kezetek egymás közötti gaz­dasági kapcsolatainak javí­tása új formák kialakítá­sa. Rév Lajos, az OKISZ el­nöke a vita összefoglalójá­ban rámutatott: a megvá­lasztandó új elnökség leg­fontosabb feladata, hogv a kongresszuson elhangzott javaslatokat alaposan meg­vizsgálja. feldolgozza. és szükség esetén előterjesztést készítsen a kormányzati és más szerveknek az ipari szövetkezeteket érintő kér­désekre. Ezután a kongresszusi küldöttek egyhangúan elfo­gadták az országos tanács beszámolóját. Állásfoglalás­ban rögzítették a szövetke­zetek, a szövetségek és az országos tanács következő ötévi feladatait. A gazdaság­politikai célok megvalósítá­sában az egyik legfontosabb feladatként határozták meg a belkereskedelmi ellátás kereslethez igazodó iavítá­sát. a hiánycikkek csökken­tését. a minőség iavítását. a lakosság szolgáltatási igé­nyeinek' színvonalasabb, ru­galmasabb kielégítését. To­vábbra is elsőrendű feladat hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásához. a nem rubelelszá­molású export fokozásával. E feladat végrehajtásához szükséges a termelés haté­konyságának növelése, a nemzetközi versenyképesség erősítése. A szövetkezeti építőipar­nak területileg és összeté­telében is változó éoftési igények kielégítésére kell felkészülnie, erőit elsősor­ban a lakásépítésre, vala­mint az épületfenntartásra és -karbantartásra kell össz­pontosítania. Ezt követően a kongresz­szus elfogadta az ipari szö­vetkezetekre vonatkozó íog­szabálvok továbbfejlesztésé ­- ól szóló előterjesztést, és a megváltozott követelmé­nyeknek megfelelően módo­sította az OKISZ alapszabá­lyát. Végül a kongresszus ál­tal újjáválasztott országos tanács megtartotta első ülé­sét, amelyen mégválasztot­ták az országos tanács veze­tő testületeit. Az OKISZ el­nöke ismét Rév Lajos lett. Kempingezők országos megbeszélése A Magyar Camping és Caravanning Club három­napos országos tanácskozá­sára. közel 60 résztvevő ér­kezett Szegedre, az ország minden tájáról. A pénteken kezdődött 3 napos szakmai tanácskozásnak a megyei tanács vb oktatási és to­vábbképzési intézete adott otthont az újszegedi Tisza­parton. A klub, a magyar kempingezők érdekképvise­lete. 1965-ben alakult. Je­lenleg 13 ezer család, mint­egy 40 ezer aktív kempin­gező a tagja. A klubnak az egész ország területén ösz­szesen 24 helyi szervezete működik. Csongrád megyé­ben 1979 tavaszán alakult újjá a klub helyi szervezete, mely jelenleg közel 500 csa­ládot, mintegy 1500 tagot tart nyilván. A Csongrád megyei a legeredményeseb­ben tevékenykedő szerveze­tek közé tartozik. Most a szegediek Miskolc és Pécs után harmadikként vállal­ták a házigazda szerepét, a klub tisztségviselői országos értekezletének fogadására. A tanácskozás első napján Farsang Lászlóné dr., a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője tartott tájékoztatót a megye ide­genforgalmi és vendéglátó­ipari létesítményeinek fej­lődéséről, a további lehető­ségekről és az idegenforga­lom alakulásáról. Ezt kö­vetően Varga József. a Csongrád megyei Idegenfor­galmi Hivatal vezetőjének tájékoztatóját hallgatták meg a tanácskozás résztvevői, a megye történelmi, kulturá­lis. építészeti és idegenfor­galmi nevezetességeiről. A tanácskozások szervezői min­den alkalommal lehetőséget nyújtottak a résztvevőknek arra. hogv a vendéglátó me­gye látnivalóival is megis­merkedhessenek. Szeged után a megye nevezetességeit te­kintették meg a kempinge­zők Ópuszíaszer—Csongrád— Szentes—Szegvár—Mártély —Hódmezővásárhely érinté­sével. A tanácskozáson az országos elnökség tagjaj mellett ma részt vesz a klub főtitkára, dr. Menyhárt Ádám is, aki a klub előtt alló feladatokat és a klub decemberi közgyűlését elő­készítő tennivalókat ismer­teti. Kutatások — közösen Az 525 éves greifswaldi egyetem és szegedi kapcsolatai Tegnap, szombaton este ün­nepelte, megalapításának 525. évfordulóját az NDK-beli greifswaldi Ernst Moritz Arndt Tudományegyetem. A nagyszabású rendezvényen r^szt vesz a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem, vala­mint a József Attila Tudo­mányegyetem küldöttsége is. A jelentós történelmi és tudományos múltra vissza­tekintő intézmény mai ok­tatói és hallgatói a jubileum alkalmából értékelik az egyetem falai között vég­zett több évszázados mun­kát. és fölelevenítik a foly­tatásra méltó, haladó ha­gyományokat. Merntlékeznek a nagy elődökről, akik tevé­kenységükkel beírták nevü­ket az egyetemes tudomány jelesei közé. Itt kezdte 1791­ben tanulmányait a későbbi névadó. Ernst Moritz Arndt is, aki jobbágy fiaként lett a történelem professzora, s egyben a jobbágyfelszabadí­tás. a napóleoni uralom el­leni harc fáklyavivője. Az 1815-ös bécsi béke után fellendült az egyetemen a tudományos élet: önálló szaktudománnyá fejlődtek az ókori nyelvek, a klasszi­kus filozófia és irodalom, a matematika, a fizika és a kémia, az oktatásban a né­met nyelv lassan kiszorítot­ta a latint. Később az or­vostudomány és természettu­dományok fejlődése is érez­tette a hatását: a javuló kutatási, oktatási feltételek számos nemzetközi tekinté­lyű tudóst vonzottak Greif­swaldba. A háború rombolásaitól megmenekült épületben a felszabadulás után újult erő­vel láttak munkához az oktatók, a kutatók, az or­vosi, a filozófiai és a teoló­giai karon, valamint az újonnan alakult mezőgazda­sági fakultáson. Azóta a marxizmus—leninizmust és az orosz' nyelvet is tanulják a hallgatók, egyre fejlettebb oktatási, kutatási és szociá­lis körülmények között. A tanárképzést a filozófiai, il­letve a matematikai kar1 természettudományi kara vette át. Az elmúlt 35 évben je­lentős tudományos eredmé­nyeket értek el a kutatók az egyetem falai között, kü­lönösen az orvostudomány­ban, a fizikában, a kémiá­ban, a geológiában és a tör­ténelemben. Az egyetem fölelevenítet­te korábbi, a már hagyomá­nyos. észak- és nyugat-euró­pai intézetekhez fűződő tu­dományos kapcsolatait. és hosszú távú szerződéseket kötöttek szocialista országok egyetemeivel, köztük a sze gedi orvostudományi és a József Attila Tudományegye­temmel. A JATE és a greifs­waldi egyetem neveléstudo­mányi szakemberei a neve­lési, oktatási eredmények mérése területén értek el közös sikereket, gyümölcsö­zőek a német tanszék kap­csolatai is: évente több ma­gyar hallgató részesül rész­képzésben a testvérintéz­ményben. Üjabban a ter­mészettudományi kar ás­ványtanna] és mikrobiológi­ával foglalkozó szakemberei is találtak közös kutatási területet. A SZOTE I. számú Se­bészeti Klinikája, az I. szá­mú belklinika, az izotóp­diagnosztikai laboratórium, a radiológiai klinika, a köz­egészségtani és járványtant intézet és a gyógyszertudo­mányi kar, intézetei is köz­vetlen tudományos kapcso­latokat építettek ki az azo­nos témán dolgozó greifs­waldi kutatócsoportokkal, hozzájárulva a két intéz­mény együttműködésének to­vábbi erősítéséhez. Ch. A. Opálbura, csengővel A z opálbura kisméretű, ilyen van a fürdőszobákban is. A csengő is egészen közönséges elektromos csengő. Amilyet a gyerekek is összeállí­tanak fizikaórán. A bura, benne egy égő­vel, s a csengő egy deszkadarabkára van rászerelve. A zsinórt egy konnektorba ve­zetik, s 'az egész szerkentyűt — amit lát­hatóan házilag eszkábáltak össze — ráhe­lyezik az elnökségi asztalra. Mindezt a Pécsi Orvostudományi Egye­tem egyik előadótermében láttam, ahol neves hazai és külhoni tudósok, kutatók részvételével konferenciát tartottak. S at­tól függően, hogy hányan jelentkeztek az­nap, öt, nyolc vagy esetleg tíz percben szabta meg az elnök a hozzászólás maxi­mális idejét. Ha netán valaki nem fejezte be mondandóját a jelzett időhatárnál, ak­kor felgyulladt a Iámba. Ebből tudhatta, hogy még van pontosan egy perce, s ak­kor könyörtelenül, éles hangon megszólal a csengő ... Erre nem került sor, a lámpa elegendőnek bizonyult. Néhány éve a finnországi Tamperében egy nemzetközi kórusfesztiválon 20—25 együttes programja hangzott el óramű pontossággal. A Magyarországot képviselő pécsi énekkar 12 perces szereplési idejét 16.45-re jelezte a többnyelvű program­füzet. Kizártnak tartottam, hogy nem nem lesz „csúszás", mindenesetre igyekez­tem jól megfigyelni: ott hogyan csinálják? Egyetlen rendező állt a koncertterem fo­lyosóján. Sűrűn ránézett az órájára, s mindig idejében jelezte, mikor, hol sora­kozzék fel a következő együttes. Amikor intésére a pódiumra léptek a mieink, rá­néztem az órámra: pontosan háromnegyed öt volt. És az ő szereplésük is pontosan 12 percig tartott, ahogyan a többieké is. Hogyan csinálták? Rejtély? Nem. Nincs benne ördöngösség, a rugója vagy „titka" mindkét példának ugyanaz. Az elsőnél: tiszteletben tartani egymás idejét, a tanácskozás célját, a közösen vállalt munka rendjét. A másiknál: tisz­teletben tartani a közönséget. A fegyelem, az önfegyelem eszközével. Igaz, hogy egye? hazai rendezvényeken — kongresszusokon, tudományos tanácskozásokon — ma már követelmény az ilyesfajta fegyelmezett magatartás, de másutt még korántsem ez a jellemző. Sőt, aki meg-megfordul külön­böző értekezleteken, tapasztalhatja, hogy nálunk az a legritkább, ha egy felszólaló ránéz az órájára; hogy felkészülten kér szót; hogy átgondolja, amit mondani akar. Azaz csak arról beszél, amivel mond is valamit. Olyanról pedig nem is hallottam, hogy különböző testületi üléseken, hétköz­napi értekezleteken, tanácskozásokon va­laki: elnök, vitavezető stb. megszabta, s betartatta volna a felszólalások „műsor­idejét". Pedig erre lenne szükség. Nem tudom, akad-e statisztikus, aki kimutathatná: va­jon évente hány ezer értékes munkaórát fecsérlünk el tétlen ücsörgéssel, feszült­ségben, emelkedő vérnyomással, miközben egy-egy hozzászóló — megittasodva a sa­ját hangjától — se összefogni, se befejez­ni nem képes parttalan szóáradatát. És senki nem tesz ellene. Nem alaptalan a félelém — sajnos —, hogy mindennemű korlátozás itt halálos sértődést keltene... Általában, az értekezletek utolsó harma­dában szokás megemlíteni, kissé bátorta­lanul, hogy „... az idő nagyon előreha­ladt, kérjük, aki még felszólalni kíván, fogja rövidre a mondanivalóját..." (Azaz: most már ...) S tudván tudjuk, hogy notó­rius szócséplők miatt sok értékes gondo­lat elsikkad, hiszen az idő — amit nem becsülünk meg eléggé — bizony, könyör­telenül „előre halad". N incsenek illúzióim. Tudom, hogy több évtizedes rossz beidegződések nem szűnnek meg egyik napról a másikra. Mindenesetre a ma is gyarapodó értekezletek elnöki asztalain sokfelé el­kelne bizony az az opálburás lámpa a csengővel, amit azóta is jelképes erejűnek érzek. De ilyen ma még alig-alig akad. Talán a villamos energiával sporolunk...? Wallingcr Endre A József Attila sugárúton Átépítik a veszélyes kereszteződést / p» m iciitt Attila tMüfStvt " ­I . jP Már néhány héttel ezé­lőtt beszámoltunk a szegedi közlekedésszervezők leg­írisebb ötletérői, a rajzun­kon most ..bemutatkozó" új­donságról: a József Attila sugárút — Retek utca — Rózsa utca kereszteződésé­nek átépítési tervéről. Az egyik sarki ház költséges szanálása helyett a DÉL­TERV mérnökei, olyan meg­oldást találtak a kereszte­ződés veszélyének a meg­szüntetésére, amely — jel­zőlámparendszerré! kiegé­Tudományos konferencia Október 13. és 16. között Várnában rendezték meg a kommunista és munkáspártok központi bizottságai tudo­mányos intézményei vezetőinek nemzetközi tanácskozását. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének és Társadalom­tudományi Intézetének delegációja, amely Nemes Dezső igazgató és Huszár István főigazgató vezetésével vett részt a megbeszélésen, szombaton hazaérkezett. szitve — megkönnyíti a Tarján és az Északi város­rész között közlekedők dol­gát. (Már most vizsgálják annak a lehetőségét, hogy autóbuszjárat is induljon a két városrész között — az ottlakók régi kérése teljesül tehát.l Két kanyar helyett enyhe ívben keresztezhetik majd a jármüvek a sugárút for­galmát. amelynek iellemzé­sére szemléletes számadatok­kal szolgálhatunk: a közle­kedési vállalatnak naponta ötszáz villamosa, a Volán­nak 873 járata halad arra, s ez utóbbiak közül 329 au­tóbusz vezetőjének kell a Retek utcábó] a sugárútra ..kiügyeskednie" járművét! Indokolt, tehát a három év alatt. 17 személyi sérüléssel végződő baleset helyszíné­nek mielőbbi rendezése: el is kezdődött már a terve­zesi folyamat, s készülnek a közművezetékek gazdái, a DÉMÁSZ, a DÉGÁZ. a víz­művek és a posta is. Vár­hatóan 1982. márciusában „jut szóhoz" az útépítésre vállalkozó Szegedi Magas­és Mélyépítő Vállalat. El­gondolásaikat jóelöt'e egyez­tetik a kivitélezök. hogy oszloperdő ne éktelenkedjen majd az átépített kereszte­ződésben. Ahol ez megold­ható. a közvilágítási oszlo­pokra helyezik el a közle­kedési jelzői áblákat az át­építés befejező szakaszában. 1982. tavaszán. várhatóan április végén tehát Szeged baleseti veszélytérképéről egy zászlócskát nyugodtan levehetnek majd a közleke­dés biztonságának őrei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom