Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1981. október 18. A hét 3 kérdése # Brezsnyev bonni látogatásának bejelentését a nemzetközi helyzet enyhülése jelének lehet tekinteni? Jó előre, a kitűzött dátumhoz képest több mint egyhónapos előretartással tették közzé mind Moszkvában, mind Bonnban, hogy mikor kerül sor Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatására. November 23-án és 24-én lesz az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet állam feje a nyugatnémet vezetők vendége, ekkor fog tárgyalásokat folytatni Helmut Schmidt kancellárral nemcsak a két ország kapcsolatairól, hanem az európai és a világhelyzetről. Brezsnyev nem először látogat el Bonnba, első útja 1973 májusában volt, akkor még Willy Brandttal tárgyalt, s találkozásuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még annak az évnek a nyarán Helsinkiben létrejött 33 európai és 2 észak-amerikai ország külügyminisztereinek értekezlete. A finn fővárosban az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának aláírásakor Brezsnyev megismerkedett Schmidt kancellárral, akinek aztán 1978ban Bonnban vendége volt. Akkor a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése lett a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó újabb eredménye. Most nyilvánvalóan szintén tovább tudnak lépni a Szovjetunió és az NSZK gazdasági együttműködésének területén. A nyugatnémet sajtó azt várja, hogy novemberben aláírásra érik „az évszázad üzlete", a szovjet földgáz és nyugatnémet csövek kölcsönös szállításáról szóló megállapodás. Már korántsem várható nézetazonosság a közép-hatótávolságú fegyverek kérdésében. De nyilván lehetőség nyílik az e körül kialakult feszültség bizonyos enyhítésére. S mindenképpen rendkívüli jelentőségű lesz a tény, hogy egy héttel a szovjet—amerikai tárgyalások megkezdése előtt tudják legfelsőbb szinten tisztázni álláspontjaikat a Szovjetunió és az NSZK vezetői. Schmidt kancellár személyes szerepe is növekszik súlyban, tekintélyben, hiszen egyfelől a nyugati álláspont hiteles tolmácsolójaként léphet fej, másfelől pedig a szovjet véleményt és — esetleg — javaslatokat továbbíthatja Washington és a többi nyugati fővárc® fejé. O Hozott-e változást az angol belpolitikában a konzervatív párt kongresszusa? A válasz alighanem az egyértelmű „nem": Thatcher asszony, ha szembe is kellett néznie a bírálók egész sorával, kezdve a korábbi miniszterelnökkel, Edgard Heath-szel, a végén csak bátorítást kapott eddigi politikájának folytatására. Megmaradhat tehát „Vaslady"-nek ... (Apró szépséghiba, hogy a konzervatív párt kongresszusának ülésterméből a rendőrségnek kellett kivezetnie néhány, túlságosan hangosan ellenvéleményt nyilvánító küldöttet) " Thatcher asszony változatlan azt vallja, hogy csak a magántőke által létesítendő munkaalkalmaktól lehet várni a munkanélküliek számának csökkenését. Arról elegánsan hallgatott, hogy kormányzása alatt nőtt a munkanélküliek hada épp a kétszeresére, most már hárommillióra! Éppen ,a kongresszus idején éleződött ki a bérharc az egyik nagyüzemben, a British Leyland autógyárban, amely 1975 óta állami kézen van. A helyi vezetőség mintegy 58 ezer (!) munkás elbocsátásával fenyegetőzik, ha folytatódik a sztrájk... Ami az angol külpolitikát illeti, Lord Carrington konzervatív párti külügyminiszter a kongresszuson hitet tett a Közös Piac mellett, mondván, hogy Nagy-Britannia így kerül 300 millió fogyasztóhoz közel, a közös piaci szállítás a brit export 30 százalékát teszi ki. Thatcher asszony pedig a fegyverkezési politikát igyekezett igazolni. Az Egyesűit Államok iránti feltétlen szövetségesi hűség jegyében nyilatkozott például az amerikai nukleáris támaszpontokról is, amelyek szerinte jó helyen vannak „az angol otthonok közelében"... A gyakori angliai béketüntetések résztvevői más véleményen vannak, de ellene mondtak a korábbi munkáspárti kongresszus határozatai is a „Vaslady" katonapolitikájának. O Lesz-e politikai fordulat Görögországban a vasárnapi választás után? A görög választók az urnákhoz járulnak: „a demokrácia őshazájában" legalábbis elvileg lehetőség van arra, hogy a „démosz", azaz a nép döntsön ... A NATO-tag Görögországban a kormánypárt, az „Űj demokrácia" az utóbbi években jobbfelé irányította az ország kormányrúdját. Az infláció növekedett, a munkanélküliség szintén. Azok a remények, amelyeket Görögországnak a Közös Piachoz való csatlakozásához fűztek, nem váltak valóra. A fizetési mérleg állandóan nagy hiányt mutat fel, az állam külföldi adóssága mintegy 6 milliárd dollár. A görög partok közelében a napokban összevonták az amerikai 6. flotta hadihajóit. Az amerikai nyomás hatása — meglehet — fordítva érvényesülhet: a baloldal éppen USA-ellenes jelszavakkal is akar hatni a hazafias érzelmű tömegekre. A jelenlegi kormány alkudott meg tavaly Rogers amerikai tábornokkal, a NATO európai főparancsnokával Görögország visszatéréséről —, ez azonban korántsem találkozik a tömegek tetszésével. Érezhető, hogy a Pentagonban, az amerikai hadügyminisztériumban fontos szerepet szánnak a görög kikötőknek az úgynevezett „gyorshadtest" működtetésében a Közel- és a Közép-Kelet megfélemlítése végett. Mindez természetesen csak fokozza a nyugtalanságot Görögországban. v Fej fej melletti verseny — így jellemzik ez óvatos hírmagyarázók a választás előtti utolsó órákban a helyzetet Andreasz Papandreu, a Pánhellén szocialista mozgalom, a PASOK vezetője utolsó választási nagygyűlésen félmillió ember előtt ismételte meg: „A görögöknek Görögországot!". Ha Papandreu győz, Görögország NATO- és közös piaci tagsága kérdőjelessé válhat. Nagy tehát a tét. Nemcsak a görög választók számára, hanem az Imperialista hatalmak számára is, amelyek nyilván nem kárhoztatták tétlenségre az utolsó napokban ügynökeiket és kiszolgálóikat Pálfy József H Magyar-Szovjet Baráti Társaság Vil. országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) veteti kiegyensúlyozott elvi politikájával. Mozgalmunk mindjobban megtalálja azt a tartalmat és formát, amely lehetővé teszi az öntevékenység kibontakozását, annak sokoldalú demonstrálását hogy ez a barátság, amelynek ápolására vállalkoztunk. ténylegesen a tömegek szándéka és akarata. — Az országos értekezletet előkészítő, a tagcsoportok megyei és budapesti kerületi munkaértekezletein egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a mozgalom 1970-ben történt új alapokra helyezése szükséges lépés volt, és kiállta az idő próbáját. A tagcsoportok a barátsági munka bázisaivá váltak, és létrejöttükkel megteremtődött a tömegmozgalmi tevékenység alapfeltétele. A tagcsoportok mindinkább megtalálják az országos elnökség ajánlásait figyelembe vevő. s a helyi lehetőségekhez. igénvekhez igazodó eredményes munka formáit és módszereiket. — Tagcsoportjaink kiemelkedő szerepet játszanak a testvérmegyei kapcsolatok ápolásában. Nagy részük van abban, hogy e kapcsolatok többsége túllépett a formalitásokon és gyümölcsöző együttműködést tartalmas tapasztalatcserét is jelent az élet szinte minden területén. — Egyre tartalmasabbá válnak az államaink közötti gazdasági-termelési együttműködésre alapozott testvérkapcsolatok is. Mind több azoknak az üzemeknek. szocialista brigádoknak a száma, amelyek szovjet üzemekkel. vállalatokkal állnak termelési kapcsolatban. és ez jó hatással van a barátság elmélyítésére is. — Mind több olyan tagcsoportunk van. amelynek kimagasló tevékenysége a kapcsolatok bővítésére serkenti azoknak az üzemeknek. intézményeknek kollektíváit is. ahol nincs tagcsoport. — Természetesen, mind a testvérkapcsolatok szélesítése. mind pedig a barátsági munka hatókörének bővítése terén igen nagv tartalékaink vannak még — folytatta a főtitkár —. különösen a tagcsoportok és az SZMBTkollektivák közvetlen kaocsoiatainak fejlesztésében A továbbiakban elismeréssel szólt a szovjet testvérmozgalom. a Szovjet— Magvar Baráti Társaság tevékenységéről. amelyben tekintélyes elkötelezett aktivisták sokasága vesz részt és tartja elevenen a barátság gondolatát Az MSZMP XII. kongresszusának határozatai alapján az elkövetkező időszakban is jelentős feladatok hárulnak a Magyar— Szovjet Baráti Társaságra. Legfontosabb teendőnk, hogy felelős elkötelezettséggel, a szocialista hazafiság , ée proletár internacionalizmus szerves egységének szellemében vegyünk részt a magyar—szoviet barátság elmélvííésében. Míg a mozgalom tevékenységének alapvető céljai változatlanok. a jövőben törekedni kell munkánk állandó tartalmi és módszerbeli megúlítására — hangsúlyozta a főtitkár, s végezetül megállapította: — Minden adottságunk. módunk megvan ahhoz. hogv mozgalmunk a következő években az eddiginél Is jobban megfelelten nemes hivatásának, s még eredményesebben szolgálja a közös nagv célt, népeink barátságát és egymás jobb megismerését Óvári Miklós felszólalása Bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János nevében köszöntötte az MSZBT VII. országos értekezletének résztvevőit a magyar—szoviet barátság elmélyítésén fáradozó minden társadalmi munkást. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: — Az önök tanácskozása társadalmi életünk jelentős eseménye. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk ápolása, internacionalista együttműködésünk fejlesztése nemcsak pártunk és kormányunk bel- és külpolitikájának tartós és lényegi eleme, hanem fontos társadalmi ügy is minden, a hazájáért. az egyetemes emberi haladásért felelősséget érző és cselekvő ember ügye. A Szovjetunió népünk igaz barátja, szövetségese. Ennek bizonyságát adta történelmi sorsfordulóinkon éppúgy, mint a békés alkotómunka hétköznapjaiban. Emlékeztetett arra. hogy barátságunk közös harcokban született, s népünk nem feledi: a szoviet nép 1945ben súlyos véráldozatok árán hozta meg szabadságunkat. Övári Miklós részletesen szólt arról, hogv napjainkban a Szovjetunió fejlődése, nemzetközi szerepe és aktivitása az egész világpolitika. a nemzetközi osztályharc. így az ideológiai harc szempontiából is egyaránt alapvető fontosságú. A jelenlegi feszült, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben egész népünk és világszerte minden, józanul gondolkodó ember aggodalommal figyeli, hogv az Egyesült Államok politikájában ismét felerősödött az agreszszivitásra. a nyílt, erőszakra épülő tendencia. Politikai rangra emelkedett az a felelőtlen. irreális imperialista törekvés, amely az erő pozíciójából kíván diktálni a szocialista országoknak, meg akarja állítani a haladás folyamatát a világon, és megpróbálja lerombolni az enyhülés vívmánvait. — Érthető, hogv népünk félti keménv munkával elért szocialista vívmánvait. félti a békét és ez fokozza elszántságát. hogv kivegve részét a békéért folvó küzdelemből A feszültebb nemzetközi helyzet még nyilvánvalóbbá teszi számunkra, hogv a Szovjetunióhoz fűződő baráti, szövetségesi viszonv, a szocialista országok egvsége összeforrottsága. közös fellépésünk az imperializmus összehangolt politikája elten alapvető nemzeti és nemzetközi érdekünk. — Pártunk megalakulásától kezdve hazafias és internacionalista párt. Politikáját a marxizmus—leninizmus elméletére, a szocialista építőmunka általános érvényű törvényszerűségeinek és hazánk konkrét viszonyainak, nemzeti sajátosságainak figyelembe vételére alapozza. Hazánk felszabadulás utáni történelmében akkor születtek népünk javát szolgáló nagv eredmények, amikor érvényre jutottak ezek a követelmények. s nem feledjük el. hogy új társadalmat építő munkánk jelenlegi és jövőbeni sikereinek is ez elengedhetetlen feltétele. A szocialista hazafisághoz és a proletár internacionalizmushoz. a népek barátságának ügyéhez való hűség a magyar nép nemzeti érdeke. Fontosnak tartiuk. hogy az egészséges nemzeti tudat és a nemzetköziség eszméje mind erőteljesebbé váljék népünk gondolkodásában és cselekvésében. a fejtett szocialista társadalom építése olyan emberek munkáját, aktivitását igényli, akik számára a szocialista haza szeretete elválaszthatatlanul összefonódik a nemzetköziséggel. — A világ első szocialista országa súlyos küzdelmek árán gazdag tapasztalatokat halmozott fel a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseiben. Ezek tanulmányozása ielentősen megkönnyíti az útkeresők tevékenységét. A Szovjetunió felbecsülhetetlen értékű tapasztalataira pártunk és népünk a jövőben is építeni fog — hangsúlyozta a Politikai Bizottság tagja, majd arról beszélt, hogy a magyar és a szovjet népnek országaink fejlődése, egymás iránti érdeklődése kölcsönös. — A magyar—szovjet barátság fő letéteményese a Magyar Szocialista Munkáspárt internacionalista politikája — folytatta Övári Miklós. — Ez a barátság szocialista elveinkből. szocialista meggyőződésünkből táplálkozik. A magyar— szovjet barátság sorskérdés a magyar nép számára, nemzeti ügy. — Az országos elnökség beszámolója és a felszólalások egyaránt megerősítették azt a tapasztalatunkat, hogv a társaság az elmúlt öt évben eredményesen folytatta misszióját, teljesítette hivatását. Tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy népeink mind szélesebb tömegei, különböző generációi kerülnek közvetlen, személves kapcsolatba egymással, kicserélik véleményüket eredményeikről, gondjaikról, amint az barátok között szokás. Mindez segíti egymás jobb megismerését, közelebb hozza népeinket. — Különösen fontos. hogy mindazt, amit a Szov. jetunió életéről, a párt politikájáról. a gazdasági. a kulturális, a tudományos életről közvetítünk, a valóság minden lényeges etemét megragadva történetiségében lássuk és láttassuk. Azért is hangsúlyozom a történetiség szerepét, mert a magyar—szovjet barátságot. annak jelentőségét történelmi gyökereinek ismeretében tehet a maga teljességében megérteni és átérezni. Az újabb és újabb fiatal nemzedékeknek kötelességünk átadni e történelmi tapasztalatainkat. A fiatalok viszik tovább az aoák megkezdett ügyét, velük és általuk folytatódik, újul meg a népeink közötti szilárd alapokra épülő barátság. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak fontos feladata. hogy segítsen a Szovjetunió mai valóságát a maga teljességében megismertetni. és hozzájárulni az élenjáró tapasztalatok elsajátításához. gyakorlati alkalmazásához. óvári Miklós befejezésül a párt és a magvar—szovjet barátság valamennyi aktivistájának nevében köszönetet mondott mindazon szoviet barátainknak, akik cselekvően részt vesznek közös ügyünk, a népeink közötti barátság elmélyítésében. Egyben sok sikert kívánt a testvéri 6zoviet népnek kommunizmust építő munkájához, a párt XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításához a világ békéiének védelmezéséhez Végül a barátsági mozgalom odaadó aktivistáihoz szólva hangsúlyozta: — Munkájukat továbbra is abban a tudatban végezzék. hogy ezzel szocialista hazánk sokoldalú feilődését, a biztonságban végzett alkotómunkát, a szocializmus egyetemes ügyét szolgáliák. A tanácskozás után felszólalt Filipp Tyimofejevics Jermás is, aki Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének jókívánságait, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság üdvözletét tolmácsolta az értekezlet résztvevőinek, az MSZBT tagságának. Ezt követően a többi között szólt arról, hogy a Szovjetunió dolgozói is tevékeny részt vállalnak a két ország gyümölcsöző gazdasági, tudományos-technikai és kulturális együttműködésének erősítésében. A vita lezárását követően a tanácskozás résztvevői elfogadták az országos elnökség beszámolóját, annak szóbeli kiegészítését, valamint a baráti társaság működési elveinek módosítására tett javaslatot. Az országos értekezlet határozatban rögzítette az MSZBT elkövetkező fél évtizedre szóló legfőbb feladatait. A dokumentum a többi között leszögezi: arra van szükség, hogy a magyar— szovjet barátság további elmélyítése érdekében a mozgalom fokozottan népszerűsítse pártjainknak, kormányainknak,' népeinknek abbéké, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében tett közös erőfeszítéseit. Az MSZBT feladata, hogy vegyen részt a szovjet- és kommunistaellenes burzsoá ideológia mai jelentkezési formáinak leleplezésében, és az ezek ellen vívott harcban a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében fejtse ki tevékenységét. A társaság fokozott együttműködésre törekszik a különböző állami és társadalmi szervekkel, tömegszervezetekkel és -mozgalmakkal, és kezdeményezéseivel támogatja hatékonyabb részvételüket a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Az MSZBT a jövőben is aktiván kiveszi részét a magyar szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság munkájából, kulturális téren az eddiginél is színvonalasabb, differenciáltabb munkára, a közös értékek, a kortárs művészetek kölcsönös megismertetésére törekszik. A továbbiakban az értekezlet megválasztotta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. 197 tagú új országos elnökségét. Az országos elnökség megtartotta alakuló ülését, amelyen 19 tagú ügyvezető elnökséget választott. Ugyancsak megválasztotta a társaság tisztségviselőit, valamint az országos elnökség mellett működő négy munkabizottság vezetőit. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnökök: Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Ligeti Lajos akadémikus. Nagy Mária, az MSZBT nyugalmazott főtitkára, Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, Tamássy István. a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára, Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal nyugalmazott elnöke és Veres József nyugalmazott miniszter. A baráti társaság főtitkára ismét Biró Gyula lett, titkára pedig György Sándor. Az MSZBT VII. országos értekezlete Apró Antal zárszavával ért véget. I