Délmagyarország, 1981. október (71. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

8 Péntek, 1981. október 2. Kettős szorgalom A világ első gőzvontatású túlóráznak, s ami a leglé- vagy állatbetegség semmissé vasútja Stephenson mesteré, nyegesebb: kevés közöttük a teheti az egész évi áldozatos amely, mint tudjuk. 30 kilo- szakmunkás, s alig találni szorgalom gyümölcsét, méteres óránkénti sebesség- vezető beosztásút. _ , . , . . ,, , _ ael szállította az utasokat Tanácsi kiutalasu vagy gpl szállította az utasokat. No_ persze ezekre a m(tf?. ezolgiilati lakásra aligha szá_ Alig maradt el nemrégiben állapításokra kontrázhatna míthatnak azok, akik a falu­ettől a teljesítménytől a Déli valaki. Jóval olcsóbb az élet si településeken élik az éle­pályaudvarról 17.25-kor In- akkor, ha a ház. körül, a kis- tűket. Ha több év munkájá­duló munkásvonat, amely a kertben ott szalad8ál az ®P" val elkészült a maguk épí Altalános fájdalomcsillapi­íás, vagy érzéstelenítés ese­tén a központi idegrendszer sejtjeit bizonyos gyógysze­rekkel, altatószerekkel bé­nítják. Az altatásnak évti­zedeken keresztül számos rójószág. s csak le kell szú- tette — olykor a szó szoros i kockázata volt, és a beteg Elektromos téli menetrend szerint — kítani a fáról a gyümöic8öt. értelmében megkoplalt — Érd-Alsóig a 20 kilométeres khúzni a földből a zöldig, családi otthon, akkor hozzá távot egy óra alatt „futotta 'élét. Van ebben az érvelés- kell látni, hogy a korábbi se­be". Hacsak nem volt késése ben iKazsa& csak éppen azt gítőknek, rokonoknak, szom­' , . . .. ' nem veszi figyelembe, mi- szádoknak, a szocialista bri­vagyis pontosan igazodott a lyen rengeteg többletrnunká- gád többi tagjának törlesz­menetrend előírásaihoz. val, az életmódnak a városi- szenek, visszaadják — mun. Ez a kis bevezető azért boz képest teljesen eltérő jel- kaórákban — a kölcsönt. S, szükséges mert 1 továbbiak- leSével ^ összefügg a ház. mivel mindig akad javitanl, ban többek között ilyen körüli kert kétségtelen elő- fölújítani, bővíteni való a munkásvonatok utasairól. Különösen akkor, ha ház körül, ez a véget nem érő öeazes8égében az Ingázókról nemcsak családi foyasztasra építkezés szinte az életmód lesz szó. A statisztika szerint termeinek, hanem eladásra részévé válik, a keresők 10 százalékát 1a- £ ^f1^ "~ A hét végén nem az a kér­lálni ebben a körben. A há- ™ ^^óf . ^ dés i^tja az ilyen családo­rommillió fizikai dolgozó „ ^d.rnó';. «bc>1 kat, hogy hová menjenek esetében még jóval tekinté- W^* " Jf*1 1szórakomi, kirándulni vi­lyesebb ez az arány: minden kendezni, .sokkal inkább az, harmadik munkás ingázik. „^^^^LlS eavütt ^lyik a legsürgősebb Igaz, a nagyvárosok füstös, őreitek segitsegevei együtt „ „„uHn,. zsúfolt, zaklatott környeze- művelik a háztájit, téből egyre többen kívónkoz- A statisztika adatai szerint nak jó levegőjű, csendes a hazai mezőgazdaság terme­munka, amely a szabadna­pokra vár. Tény, hogy az Ingázók számára a műtét mellett többlet megterhelést jelen­tett. Ennek oka, hogy a be­teget mélyen kellett altatni. A fejlődés eredményeként ma már ez a kockázat meg­szűnt. A korszerű altatás géppel történik és ez kizárja azt, hogy a légzést ideigle­nesen akadályozza a lég­utak elzáródása. Néhány éve szovjet tudó­sok új érzéstelenítő mód­szert dolgoztak ki: az áram­impulzusokkal való érzéste­lenítést. Azóta ehhez több­féle Elektronarkon típusú készüléket is forgalomba hoztak. Alkalmazásuknak nagy előnye a kémiai ér­zéstelenítőkkel szemben, hogy az áramimpulzusok a legteljesebb mértékben ár zöldövezetbe. Az iparilag leg- lésének mintegy harmada az tbbbfge "T ,végezte « j talmatlanbk. Az elektromos fejlettebb országokban való- előbb emlitett kisegítő gaz- fk°1® nyoicaaiK érzéstelenítések révén anar­kból és családi ktsker- ^xh?1J2LaH,„íú!?* \ kotikumok használata elke­_— ' rülhető, amely különösen olyankor fontos, ha a beteg érzékeny az altatószerre. A készülék gumiszalaggal a fejre erősíthető elektró­dokkal áll kapcsolatban. Az áramimpulzusok akként hat­nak, hogy lelassítják az idegi impulzusok továbbítását az agykéreg homloklebenyeiben, egyúttal kedvező feltételeket teremtve ahhoz, hogy az agykéreg önszabályozó fo­lyamatai felerősödjenek. Az Elektronarkon-készülékek zavarmentes tartós érzéste­lenítést adnak, amelynek mértéke egyénileg szabá­lyozható. Az elektromos érzéstelení­tés módszerét már a Szov­jetunió számos gyógyintéze­tében alkalmazzák, különö­sen szülészeti és nőgyógyá­szati műtéteknél, illetve a szüléseknél. sággal elnéptelenedtek a vá- daságokból „, .. ,, „, rosközpontok. Miért baj. ml- tekböl kerül ki. A termés V"ágítottl «tetlen vonat ­féie gonddal jár. ha valaki jellegzetesen mezőgazdasági, t^felé 1 Magyarországon városi kö- hiszen zöldség-, és gyümölcs- ^*01<*,e» nazaieie —, rülmények között dolgozik és ellátásunknak körülbelül ,ahgha kedvez ,a falusi környezetben lakik? kétharmadát, a hazai sertés- akár fz olvasásnak Mi­Néhány adat ami többet termelés felét, s a tejterme- ^vonat a busz indulásá­mond minden szépen fogai- lésnek is mintegy negyedét boz ^^ma mázott válasznál. az a munkaidő, utáni magán- '«z b^tika-1JÓ1,run\t r„__ . _ KI-V^.'CO Ab-u, kon is ritkábban kérnek szót, Ausztriában a foglalkozta- a kulturális vagy ismeretter­tottak 29 százaléka jár na- jesztő. rendezvények leg­ponta távoli lakhelyéről az gyakrabban elmaradó „kö­ipari központokba. Am. min- zömbös" közönsége, a távoli den második bejáró gépko- 800 lakóhelyre járó munkások, csival teszi meg ezt az utat, dnJgmakJ^ük Ez az egyik oldal, s csaknem 90 százalékuk egy Wtaárfkfcit - mezőgaz- « óránál rövidebb idő alatt ér dasági üzemekben, több mint A másik oldal, hogy a két munkahelyére Nálunk kevés 1 millióan ipari vállalatok és kezünk munkájával, átlag fe­lvételtől eltekintve vona- Infrastrukturális intézmé- letti szívós szorgalmukkal te_ .ntAhnwnri honvolódik nyek munkásai, illetve alkaL. remtik meg családjuk kultu­« - oda-visazh mazottai. A legnépesebb ré- rált életkörülményeit - a +nKKnvi ra két három órá- — körülbelül 1 szépen berendezett, tágas ^ idő7 rabol el ^pontó 200 ^r fő - a nyűg- fürdőszobás lakást, jól tlp­nyi moi raooi ei h dlíaso,ké , ^ csinosán járatott, igé­A Szakszervezeti Elméleti n 'ÜSLb&föSi nyességre nevelt gyermekeik Kutató intézet tanulmánya ban kedvező környezetét - s je­szernt például a Csepel Mű- hogy lentősen hozzájárulnak azor­vekben a bejárók között 23 h^y ni^aómban művelik élelmiszer-kínálatának százalékkal több a segéd- * választékához. Ezért munkás, mint a helyben la- Annyi bi^nyos, van hogy ma már kiveszett kék között. Művezető és hany ^ételta ^tatve, kftzélrt szótárából az egy­technikus viszont úgyszólván ™nt például aJ^gok, drá- ^ pejoratív értelmű >kétla_ csak az utóbbi rétegben ta- l™5^ ki" jelző, s a téesz, az állami Iái ható. Igaz, hogy az ingá- liasátorten) n^ haiadja J^ kiske^skedelem forinttá' keresnek °^eveseb^ a^ljtsSt^Ta^r! (nem tocúsősorban a külön­ít* \öbb ekní nSL dított idővel összevetjük. Hé- féle jogi szabályozas adta ^m^yelk^ na^r a adásul többnyire fizikailag kedvezmények) sietnek az különbség. A vidékről jövők nehéz, szabadban végzett életük gyertyáját két végén keresetét a melegüzemi, a fi- munkáról van szó. ami a te_ égetők segítségére, zikailag nehéz és az egész- tejében anyagi befektetést is Munkájuk olykor egyéni ségre ártalmas munkakörök, kíván, s a munkavállalók áldozatokkal jár, de ezt a ben megszerezhető jövedelem egyéni kockázatával Jár. A társadalom ma még nem nél­emeli. Ugyanakkor ritkán mostoha időjárás, a váratlan külözheti. újítanak, kisebb arányban fagy, valamilyen növényi, Vajda János Anyagmozgatás a mezőgazdaságban A világ szénkészlete Az olajellátásnak a nyolc- NSZK 5,5 százalékkal, vala­vanas évek közepére előre- mint Ausztrália és Dél-Af­jelzett szűkössége, valamint rika, egyenként 4,2 száza­az atomerőművek építésének lékkal. A ma kitermelhető­növekvő költségei ismét, nek számító készletek, ame­vonzóvá tették a szenet. A lyek az elméletileg meglevő nemzetközi energiahivatal összkészletnek pusztán 6 Párizsban közzétett beszá- százalékát teszi ki, a mai mólója a szén jövőjéről vi- kereslet mellett még mln­lágossá teszi, hogy még vi- dig elegendőek arra, hogy szonylag csekély gazdasági 250 éven át fedezzék a fo­növeketíés és eredményes gyasztást. A kitermelhető anyagmegtakarítás mellett készletek a technikai fejlő­is fokozottabb szerep hárul dés előrehaladtával a jövö­majd a szénre, mint altér- Men valószínűleg még bővül­natív energiahordozóra. A ni fognak. felismerés természetesen nem új: sok ország és sok kőolajtársaság is hosszú ide­je igyekszik biztosítani a maga számára a világ meg­levő széntartalékait. A szenet viszonylag köny­A szakértők aprólékosan elemezték a költségviszonyo­kat is más energiaforrások vonatkozásában, és részlete­sen foglalkoztak azokkal a környezeti problémákkal, amelyek a fokozott szénfel­nyű kitermelni, és a készle- használás során szükségsze­tek majdnem korlátlanok. A rűen előállnak. Bár főleg technológiailag és gazdasá- ökológiai téren még sok kér­gilag jelenleg feltárható dést tisztázni kell, meg van­szénkészletet 637 milliárd nak győződve arról, hogy a tonnára becsülik, ebből 493 fokozott szénfelhasználás milliárd tonna a kőszén és gazdasági feltételei adottak. 144 milliárd tonna a bar­naszén. Közel 40 százaléka van Ázsiában (beleértve a Szovjetuniót), majdnem 30 százaléka Észak-Ameriká­ban és 20 százaléka Európá­ban. A legjelentősebb szén­Számításba veszik azt is, hogV a szén nem csupán energiahordozóként jön szá­mításba. Az iparilag fejlett tőkés országokban szervezet­ten folynak a kutatások a kőszén gazdaságos gázzá va­készletek az Egyesült Alla- ló átalakítására. Így lehető­mokban vannak, az összes vé válik a szén energiájá­szén 37,8 százaléka. Az nak nagyobb mértékű hasz­Egyesült Allamokat követi a nosítása, és ugyanakkor nem Szovjetunió 17,3 százalék- marad vissza annyi szeny­kal, Kína 15,5 százalékkal, nyező égéstermék. A szén­Anglia 7,1 százalékkal, In- bői nyert gáz vegyipari to­dia 5,2 százalékkal, az vábbfeldolgozása is jelentős. Meteorok katalógusa Kijevben (Ukrajna) katalő- jutottak, hogy az üstökösök, gust fektettek fel a világ- az aszteroidák és a meteorok egyetemből a naprendszerbe — a kozmikus térben rend­került meteorokról. Most ké- kívül nagy sebességgel «zá­szült első ízben, ilyen össze- gujdö klcsi te6tek.. _ na„ sítés a kozmikus jovevenyek . . „ .., . - . , „ . adatairól. A kijevi csillaga- P°k körül kering6 bolygókés azok arra a tudományosan mellékbolygók robbanásanak megalapozott következtetésre eredményei. Feszített útburkolattal Autópályák aSzovjetunióban A Szovjetunió kelet—nyu- hogy a szovjet úthálózat kl- út. Ezen az osztottpályás; gati irányban 10 ezer kilo- épitettsége jelentősen elma- négysávos, nemzetközi szab­A mezőgazdasági anyag- nek jelei már ma ls megfi- Az anyagmozgatás gép­mozgatás főleg a növényter- gyelhetők. Korábban például rendszeréhez tartoznak a kü­mesztéshez, ezenkívül a ker- a tehergépkocsi alkalmazása lönféle rakodóberendezések. té6zethez kapcsolódik. Az al- csupán az üzemen kívüli a jelenleg alkalmazott rako­kalmazott szállítóeszközök és szállításra korlátozódott, ma ^^e^p^sek nagvarányú S^SlSóföldfnövI^: SÍC SUSTSS korszerűsítése az anyagmoz- j telnek gyors ütemű iparo- a szál­mesz^ igényeinek felelnek ra is igénybe veszik. gatás általános fejlesztésével ^ tovább növelte a ne- S^f** önkSS& Id^négy'-hatsS^^ÍS­Leginkább a 4—5 tonna te- egyidejűleg várható. hezsegeket Ez magyarazza, tonna-kilométerenként szi- ségben. Az autópályák tél­lárd burkolatú úton 2—3 ko- újítása és építése a hazai méter hosszú, észak—déli rad a gazdaság egyre irányban pedig 5 ezer kilo- vekvő igényei mögött méter széles. A közlekedési . _ . . ., . ,. útvonalak építését és üze- ^u^T l J*1** „ ,„ut , • . tóuthalozatanak hossza meg­meltetesét a sajátos földrajzi közelítőleg ^^ mimó és éghajlati viszonyok ne- íométer, de ennek több mint hezítik. Nagy területek az a fele az időjárástól nagy- , . , , , , . északi vidékekre esnek, ahol mértékben függő földút. Kü- S^zdasag! hasznot a fagyott földet 6-8 hóna- }°nbsen nagy problémát je­... , , , ,,, . lent az autóutak hiánya a Ha ma végigutaznak a pon át hotakaró bontja. A faiusi körzetekben. Ennek Moszkva—Szimferopol, a téli olvadás, a tavaszi fel- következtében lelassul az Moszkva—Minszk—Breszt, melegedés pedig sárossá, áruszállítás, nagy vesztesé- a Szverdlovszk—CseljaJ szinte teljesen használhatni- gekf fényednek a mező- binszk, vagy az Omszk-NoJ . , .„. ... . gazdásági termekek, gyor- voszibinszk útvonalakon, lanna teszi az utakat. Az sabban kopnak a szállító- mindenütt találkozhatunk a ország távoli keleti terüle- eszközök, és végül mindez korszerű, nagy teljesítményű ványok szerinti útjelzőkkel,1 felüljárókkal ellátott autó­pályán a megengedett ma­ximális óránkénti sebesség 150 km. A nagyobb sebesség, és a nagyobb áteresztő-ké­pesség az új úton évi 7 milJ meg. Az egyéb ágazatok kü­£nleg€S J^át^kftáSS bírbírású m^őgazdasági te­hergépkocsit alkalmazzák, ez elégftnetik ki. Az anyagmoz. f ^tT ' ^ ' ti: gató gépek e jellegzetessége "z0nb« « mezőgazdasági te­várhatóan lényegébén meg­marad a jövőben is, bár va­hergépkocsik kialakításának csak az első lépése A jövő­ben lényegesen nagyobb. 8— Meg növekedni fog az egyéb ágazatok sPecú,lis gé- szükség, pernek részaranya. A jelen- p6tkocsival feísze. leg alkalmazott géprendsze- relv.e lpjralább 20 tonna el­rek alapvető gépe a 4—5 szállítására képesek, és ez^el tonnás, általános rendelteté- átveszik a vasúti szállítások sű pótkocsi. 36,8. illetve 66.2 egy részét is. Ugyanakkor ki­,„„ .„ . „ ,. aiakítasra var egy olyan ki­kilowattös (50. illetve 90 16- ^ bine,tésG gép. erős) univerzális traktorral kocg. ame]y a terményt a 1—2 pótkocsi vontatható. Az szántóföldi gépektől átveszi elkövetkező években a ter- ^ a kiépített úton várakozó melésfejlesztés irányával szállítójárműre ét tudja rak­összefüggésben e téren is je- nl Emellett a traktorvonta­ientős változás várható. tású szállítóeszközökre to­A termelési rendszerek vábbra is szükség lesz, de te­terjedése az úthálózat javu- herbiró képességük a kétten­lása lehetővé teszi az anyag- gelyes pótkocsik esetében mozgatás meggyorsítását, en- legalább 8 tonnáig növekszik. Klinikák, szanatóriumok Berlin klinikai hegyedé- Az elmúlt évben több mint ben, a Charité városrész- 65 ezer gyermeket fogadtak ben újabb 112 klinika, köz- az NDK gyermekszanatóriu­tük egy 21 emeletes sebé- maiban. Az ország legszebb szeti központ épül. A klini- tájain, legegészségesebb klí­kát részlegesen már működ- májú vidékein 90 szanató­tetik. Az idén kapott ú.1 bel- rium áll a beteg gyermekek gyógyászati klinikát a jénai rerdelkezésére. Egy-egy Friedrich Schiller egyetem gyógykúra rendszerint hat­is. Ma ez az ország legmo- hetes. A költségeket — sze­dernebb klinikája. A 400 mélyenként 1600 márka — ágyas kórházi részleg mel- az állam fizeti, lett külön speciális épület Több mint ezer fiút és található, amelyben korunk lányt külföldi gyógyüdülés­legkorszerűbb orvostechni- ben részesítettek. A legtöb­kai berendezései szolgálják a ben a csehszlovákiai Ma­gyógyítást. Az új gyógyin- rianské Laznéban és Strbske tézményben 520 orvos, tech- Plesóban. valamint a jugo­nikus és egészségügyi szak- szléviai Losinj szigetén üdül­dolgozó kapott munkát. tek. pejka, enélkül 15—20 ko- gyártmányú „Abtogrejd— pej ka. Ezek a költségek a DSz—100" típusú berende­falusi körzetekben átlagosan zéssel történik. Ennek se­40—50 százalékkal maga- gítségével naponta 1,5 ki­sabbak. • lométernyi út készül eL A fejlesztési tervek olyan A XI. ötéves tervben hz alapvető úthálózat kiépíté- autópályák építését elsősor­sét tűzték ki célul, amely ban a Távol-Keleten, Szi­összeköti az ország legfonto- bériában, Közép-Ázsiában és sabb autóútjait a megyei és Északon kell felgyorsítani, területi székhelyekkel, a Az új utak építése, Illetve a kolhozok és 6zovhozok köz­pontjaival. A XI. ötéves terv során nyolcvanezer kilomé­ter hosszúságú autóutat kell felépíteni. Ebből 11,5 ezer kilométer állami, illetve köz­társasági jelentőségű főút. Az autóutak építése a 70­es években fokozódott. En­nek egyik példája a részben már elkészült 340 km-es Minszk—Breszt 1. számú fő­működő utak felújítása so­rán új típusú, az időjárás szeszélyeinek jobban ellen­álló hazai alapanyagok ke­rülnek felhasználásra. Nyu­gat-Szibéria kőolajlelőhelye­in, az örök fagy birodalmá­ban, a világon elsőként al­kalmaznak előre feszített út­burkolatot. Szergej Iijin APN—KS

Next

/
Oldalképek
Tartalom