Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
90 Vasárnap, 1981. szeptember 13. JÁTÉKOK AZ ANGOL IFARI FORMAKIÁLLÍTÁSON Formatervezés jelen és jövő időben Gyanús jelek tűntek elő a formatervezés arculatán. Például néhány pillangó a formatervezett, sorozatban gyártott doboz tetején. Funkciójuk nincsen, hacsak az nem, hogy fogantyú helyett szolgálnak. De akkor ml keresnivalójuk van ugyanebben a kísérletben a tükör kerámia, rámáján? A folyamat logikusan következett be. előrelátható volt; amikor ugyanis a formatervezés eljut oda, hogy megtalálja a tárgy számára a leginkább kifejező, szépséget és funkcionális tartal. niat egyaránt jelentő formát, akkor tulajdonképpen meg kellene állnia. Ám a folyamat, amelyben mérnök és formatervező, gyártó és kereskedő ig részt vesz. nem állítható meg. Az optimális külső és belső továbbfejlesztendő, ezt kívánja a koru kurrenclaharc, é» mindig újat igénylő üzleti tevékenység. A pillangóval díszített doboz, ka, amely az angol ipari formatervezési kiállításon látható, Budapesten, a Technika Házában csak egy folyamat jele. az elaő figyelmeztetés. (És nekünk bizton van még iclőnk. hiszen ez az ipari forradalom óta állandó, an és ütemesen fejlődő orzág jóval előbb tart. mint ml.) Amit a kiállítás általában be. mutat: kísérlet, végsőkig leegyszerűsített vagy igen kellemesen. ésszerűen díszített tárgyak tömege. Nagyiparban gyártott késztermékek ezek. amelyeket a sorozatból emeltek ki: van itt függöny és fotel, játékáru és műanyag doooz, szerszámospad és vitorláshajó. Legfőbb jellemzőjük: a gyár. tásuk és felhasználósuk is többféle lehetőséget hordoz. A gyártást azzal teszik kifizetődővé, hogy színben például többfélét gyártanak — ilyenkor csali a festéket kell változtatni —. funkcióban pedig ugy, hogy például az emeletes ágy használható külön is, két külön ágyként. De a színvariáció helyett beléphet az anyagvariáció. avagy mindkettő együtt: az Octave elnevezésű kárpitozott bútoregyüttes — amely itt tojáshéjszinben látható — összerakható másféle módon is, s kapható több színben, sőt bőrkárpitozással is. Ezzel elérik, hogy a gyártási folyamatban egyetlen összetevő meg. változtatáséval újfajta minőséget hoznak létre, és a kereskedelemben elkerülik az uniformizálást. Persze altad itt még sok ió ötlet a formatervezett, a formatervezhető tárgyak minden kategóriájában. Például leegyszerűsített Íróasztali készlet —• tolltartó, naptár, óra, jegyzetfüzetegyüttes —. vagy a formailag újat hozó Jenjez- és kazetlartó, amely egyetlen tárgyban helyezi el a két muzsikahordó tárolását. És van olyan is, amely nemcsak formailag, de anyagában is új eljárással készült, s ez a minőség kihat esztétikai tartalmára is: a Concept elnevezésű étkészlet, amely új polírozó eljárással munkált kerámia. Matt felületű: a különböző matt mázat nemcsak elviseli, hanem meg is szépíti, nemessé, elegánssá teszi az egyszerű forma. Érdekes, hogy amíg nálunk valóságos harc folyik azért, hogy az ipari formatervek névvel, tervezőjük nevéven jelenjenek meg — ez egyben a személyes felelősséget is jelenti a művészi rang mellett —. az angol formatervek mellett ritkán szerepel, a név, elég a sorozatgyártás egyértelmű rangja. De figyeljünk egy kicsit a hazai formatervekre is. A Duna Galéria szerény című — mindössze Ipari formatervek címmel jelzett — kiállítása a Videotongyár termékelt, rádió, és tévékészülék formaterveit mutatja be. Olyan áruról van szó. amely most, a huszadik században született — nem úgy, mint a teáskanna például, amelyhez évszázados elvárésok rögződnek —, elfogultság nélkül alakitható tehát formailag, esztétikailag. De vajon elég-e ez a fajta elfogulatlanság a jó formatervhez? Aligha. A forma ugyanis nem választható el a műszaki jellemzőktől. a tartalomtól, amely végső soron egy ország technikai kulturáltságának része. És az Ilyen értelmű nem megfelelő lelepleződik. A szép. elegáns rádióforma mellett barkácsoltnak hat a hangszóróegyüttes. a jó vonalú tévékészüléket elrontja a fém lábazat. Azok a készülékek iá, amelyek finom vonalvezetéssel jeleskednek, bizony öregnek hatnak, legalább tízéves lemaradást mutatnak, még akkor is. ha nem az angol formatervezés jelenével veti őket egybe az ember. Érdekes, hogy a közönség — a vendégkönyv tanúsága szerint — nem hajlandó külön bírálni a formaterv, illetve a tárgy technikai és esztétikai részét. Elégedetlenségének egyaránt hangot ad a műszaki szakember és a művészettörténész, és az előbbiek — lóvén a kiállítóterem Angyalföldön — többen vannak. Az Ipari formatervezés egyik összetevőiét meskéirdőlelezve pedig a jelenlétét tagadja az ember! Van tehát mit tanulnunk az angol formatervezéstől: a technikai felkészültség, az esztétikai érték és a kivitel tökéletességének egyensúlyét. Reméljük, a magyar formatervezés nem fogia kihagyni a tökéletesség lépcsőfokát. de azt nem „egészíti ki" a díszítés pillangóivá. TORDAY ALIZ E gy szép nyár eleji napon a folyó kicsapott a medréből, és az erdót eiuniótte az ár. Mindenki a | magasabban fekvő, száraz teI fületekre igyekezett. — Nyugalom, barátaim! — rikoltotta a sas. — Űrizzük meg hidegvérünket! Az események megfelelően követik a Terv előírásait! — Kifejtenéd ezt bővebben? — kurrogott álmos képet vágva a vadrriacska. — Igazán nem szívesen fárasztalak. de talán akaünak még rajtam kívül mások is, akik nem rendelkeznek olyan átfogó műveltséggel, mint te. A farkas, a róka, és a vaddisznó hangos helyesléssel kontrázott a vadmacskának. Odább, külön csoportban, hallgatagon álltak a többiek: a szarvas, az öz. a nyúl. a sündisznó. aztán ismét külön az egerek és a bogarak. Akadtak teljesen közönyös résztvevők is, mint a bagoly, aki abban a percben elaludt, amikor a vita kezdetét vette. Mindenki várakozóan nézett a sasra, aki hirtelen felröppent a sziklájáról, és lecsapott a vízre, amely már a közeli fák derekát nyaldosta. A sas jókora halat tartott a karmai között, és felröppent vele a sziklára. — A kicsinyes szűklátókörűség — kezdte a sas. és horgas csőrével gyorsan fejbe vágta a fickándozó halat — a haladás rákfenéie. Ha az eseményekkel kapcsolatos álláspontomat akarjátok hallani. nos: egyszerűen a halászati terület régen tervezett bővítése valósult meg. A haladás robogó szekerét nem lehet megállítani! — Micsoda bölcsesség! — dorombolta a vadmacska. — Aranyat ér minden szava! És míg a sas vérszemet kapva tovább szavalt, a vadmacska a bokrok közé sompolygott; megkerülte a sziklát, és két hatalmas ugrással a sas hátára vetette magát. A sas viiiogva felröppent, a vadmacska a szájába kapta a halat, a földre huppant, és eltűnt a szikla tövében a páfrány között A csuka A róka vigyorogva nézte a kitépett tollai között röpködő sast. — A haladás — mondta —, az egy nemes eszme. Nincs is annál előbbre való! — Hogy is állunk ezzel a halászati tervvel? — recsegte a farkas. — Elmondanád? Teltek a napok, és az ár egyre nőtt. Egy reggel a csuka kidugta a vízből a fejét, és kijelentette, hogy az erdőt ezennel a folyóhoz csatolja, és mint az Egyesített Terület Katonai Főparancsnoka, utasítja az egykori szárazföldieket, hogy nyugalmukat megőrizve. haladék nélkül foglalják el kijelölt lakhelyüket a nádas iszapjában. Nem fogja őket háborgatni senki: a toll. a bunda, valamint a kitinpáncél-viselet iogát szabadon és zavartalanul gyakorolhatják a víz alatt. A madarak nem sokat törődtek a csuka ultimátumával. A bagoly aludt, a sas halászott, a többi reggeltől estig falta a bogarakat. Ami az emlősöket illeti: a szarvas és a vaddisznó szorgalmasan gyakorolta magát az úszásban. A vadmacska álló nap a legmagasabb tölgyfa tetején kuporgott, mancsait egy vaskos, A reinkarnáció és a lélekvándorlás című köteten nyugtatva. A róka és a farkas megpróbált szót érteni a csukával. — Ma nekem... — haiitott a vízbe egy egeret a róka — holnap neked ... A csuka egyetlen falással elnyelte az egeret, és várakozóan a farkasra nézett. — Kéz kezet mos — mondta a farkas, és ő is a vízbe hajított egy egeret. Aztán kivillantva a fogait, rámosolygott a csukára. Az új főparancsnok bekapta az egeret, és hangosan csuklott egyet. — Ha megállítod a vizet — köszörülte meg a torkét a róka —. életed végéig ellátunk egérrel. — Nem ígérhetek semimlt — válaszolta a csuka, es kitátotta a száját. — Bőséges készleteink vannak — bólogatott a farkas. — De fönntartásuk és szaporításuk kizárólag a szárazon oldható meg. A csuka meg se mukkant, csak a száját tátotta. — Ha egy kicsit közelebb jönnél a parthoz — mondta a róka —, magad is láthatnád ... — Miféle part? — kérdezte a csuka. — Talán a Szigetre gondoltál? — Ha a szavakon nyargalunk — rázta meg a fejét a farkas —. akkor soha nem jutunk előbbre. — Az előrejelzés szerint — mondta kissé bizonytalanul a róka — ez a mostani nyár igen száraz lesz: a folyóban még az iszap is megrepedezik ... — Miért növekedne a Sziget — mondta a csuka —, amikor parancsomra éppen egyre kisebb és kisebb lesz? — Egyezzünk meg — ajánlotta a farkas. — A kecske ls Jóllakik, a káposzta ls megmarad ... A csuka válaszként feldobta magát a levegőbe, és egy kurta csobbanással eltűnt a vízben. Azonban a róka jóslata valóra vált: perzselő szárazság következett, és a folyó alig volt szélesebb és mélyebb, mint egy közönséges patak. A vaddisznó az iszapban turkálva, mindennap csámcsogva teleette magát hallal, aztán kényelmesen elhelyezkedett a meleg pocsolyában és hortyogva elaludt. Ami a csukát illeti: egy szép napon beleragadt az iszapba, úgyhogy moccanl sem bírt A vadmacska óvatosan belekapaszkodott a kopoltrúlába. és kirántotta a partra. — Teljesítetted a parancsomat! — kiáltott a csuka. — Leköltöztél az iszapba! Megjutalmazlak! A vadmacska a szájába kapta a csukát, es puha, nesztelen léptekkel besurrant vele a péfránv közé. HAJNÖCZY PÉTER Napsugár Technológia fűtésű falu Párizs peremkerületeiben javában folynak azok a kísérletek, amelyeknek célja kombináltan felhasználni a nap- és a biotermikus energiákat. Közöttük az egyik legérdekesebb a fővárostól nem messzi fekvő MelunSenart nevű település, ahol március közepe óta már a napsugarak fűtik a húsz házból álló lakónegyedet. A tervezők a Környezetvédői: ml Minisztérium finanszírozása és irányítása mellett dolgoznak, s az első húsz lakóházat még ötszáz más, hasonló berendezésű lakóépület létesítése követi. Az eddigi megállapítások szerint azonban főleg uszodák, üzemek, lakótelepek fűtésére gazdaságos az eljárás, ahol az energiamegtakarítás a 30—50 százalékos arányt ls elérheti.,, A megalakult Napenergia Bizottság úgy tervezi, hogy 1985-ig hatszázezren vennék igénybe a hőtermelés és -felhasználás új módját. Amennyiben elég megrendelő lesz. úgy le lehet szorítani a ma még tetemes költségeket is. Érdeklődnek az új megoldások Iránt az üzemek ls. A híres Pernod italgyár Lyon melletti új üzemében már napsugár, ral fognak fűteni, s így évi kétszáz tonna olajmegtakarítás ígérkezik. Minthogy semmiféle környezetszennyezéssel nem Jár. a környezetvédő mozgalmak máris lelkesen támogatják. De a jócskán felvetődő műszaki problémákon felül még az emberi konzervativizmussal is meg kell küzdeni. R. SZ. I. Ezt a szót naponta többször halljuk, olvassuk. Nem csupán divatos, de fontos is ez a szó, legfőképp a lényege, mert korszerű alkalmazása haladásunk és életszínvonalunk egyik legfontosabb tényezője. Ezért kizárólag egyéni kényeskedés, ha ezt a szót mégsem szeretem. Jobban tetszik helyette a műszaki eljárás. mely mindössze egy szótaggal hosszabb. De nem tetszik azért sem, mert már lépten-nyomon befurakodik oda is. ahol semmi keresnivalója, sőt semmi értelme sincs, A diákok szerint egyes tanárok különleges feleltetési technológiát alkalmaznak. Ugyanezek a diákok a lányok leszólítására vetnek be új technológiát. A barackmag feltörésére is létezik már megfelelően kidolgozott technológia. Egy bazáros odakiált szomszédjának: — Ide nézz! Most jön az új technológia! — Azzal bontani kezdi sátrát. Egy ABC-bolt vezetője munkatársaihoz: — Az új technológia szerint ezentúl ketten cirkálnak a hajók között, és figyelik a vásárlókat. Barátom meséli, hogy néhány éve maga is aláírója volt annak a beadványnak, melyet száznál több társa nevében küldtek az újságnak. Panaszuk tárgyát az képezte, hogy éveken át utaztak már naponta munkahelyükre, de az átmenő vonat mindig másmás vágányra érkezett. Ezért a tekintélyes pályaudvaron a felszállás nem is volt ol^en egyszerű. sőt egyenesen izgalmas és kalandos cselekménnyé változott. Gyakran — nem is egy — teher- vagy személyszállító szerelvényen keltek át, melyek sora elválasztotta őket vonatjuktóL Télen a csúszós, havas. Jeges lépcsők balesetet okozhattak, az öregek kifulladtak. Azt kérték tehát, hogy amennyiben le* hetséges, vonatjuk mindig ugyanarra a vágányra érkezzék. A válasz nem késett sokáig. Az illetékes üzletvezetőség egyik szakembere így nyilatkozott a lapban: a dolgozók kérése jogos. Helyzetükön igyekszünk javitani. De ahhoz, hogy szerelvényük mindig ugyanarra a vágányra járjon be, új vonatfogadási technológiát kell kidolgoznunk. Barátom még most, évek után is a hasát fogta a nevetéstőL Képzeld el, mondta, hogy komoly szakemberek hajolnak gondba merülten a rpunkaasztal fölé. hogy kidolgozzák az új vonatfogadási technológiát! Tudod, folytatta, hogy én vasutascsaládban nőttem fel. Megkérdeztem apámat, nagyon öreg már. valamikor állomásfőnök volt, hogyan intézné el ezt az ügyet? — Hát úgy. hogy telefonon kiszólnék Józsj bácsinak, a külső váltóőrnek. hogy az 1224-es ezentúl mindig a kettesre Jár be. Megértette? — Igenis, főnök úr! — Hát valahogy így, mondta apám. Persze, azóta változtak az idők, az efféle megoldások ma már nem korszerűek. — Hát akkor meghívlak, iszunk egy üveg kiváló technológiával felnyitott, jó hideg sört. jólesik ebben a pokoli kánikulában! — Bementünk a presszóba, de a aör olyan meleg volt, hogy Illet rá barátom meghatározása mely a lovak veseműködésével volt szoros kapcsolatban, Fizetéskor megérdeklődtem a felszolgálótól, hogy milyen eljárással sikerül Ilyen hőfokra melegíteni a sört? Válasza: sajnos baj van a technológiával, elromlott a hűtőgépünk. Említettem, hogy nem szeretem ezt a szót. < BÁNKI MIHÁLY *