Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

3 Szombat, 1981. szeptember 19. tanácskozása Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyű­lés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, vala­mint a budapesti és megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — ame­lyen megjelent Sarlós Ist­ván. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára — Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke ismertette a parlament soron következő őszi ülés­szakának előkészületeihez kapcsolódó teendőket. Ezt követően Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter a mezőgazda­ság és élelmiszeripar helyze­téről, valamint a földtulaj­dont, a földhasználatot és a földvédelmet szabályozó tör­vények végrehajtásáról tájé­koztatta a résztvevőket. Emlék­ünnepség A száz éve születet Mo­hácsy Mátyás tiszteletére rendezett országos esemény­sorozatot záró kétnapos bé­késcsabai emlékünnepség tu­dományos ülésszakkal feje­ződött be pénteken a város­háza dísztermében. A bé­késcsabai születésű, Kossuth­díjas kertész, a hazai nagy­üzemi gyümölcstermesztés és a felsőfokú kertészeti szak­oktatás megalpozója emlé­kére rendezett ülésszakon előadások hangzottak el a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermesztés, a kertművé­szet és kertgazdaság kérdé­seiről. fi vietnami vendégek Hódmezővásárhelyen Ptntép József felvétele A vietnami vendégek a FIM Alföldi porcelángyárában. A három napig megyénk­ben tartózkodó vietnami vendégek — Tran Nam Trung, a vietnami Ellenőr­zési Bizottság elnöke, a kül­döttség vezetője, Vu Duc, az EB állandó elnökhelyettese, Hoang Phu, a Kabinet Iroda vezetője, Nguyen Thang, fő­osztályvezető és Dang Van Khanh szakértő — dr. Mol­nár Imre, a KNEB elnökhe­lyettese, dr. Magyar Lajos, a KNEB főosztályvezető-he-. lyettese és dr. Kakuszi Lász­ló, a megyei NEB elnöke kí­séretében tegnap délelőtt Hódmezővásárhelyre látoga­tott. A városi tanács vb­termében a delegációt fo­gadta dt. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára, Csizmadia Sándorné dr., a városi tanács elnöke és Nagy Jánosné, a városi NEB elnöke. Nagy Jánosné tájékoztatta a delegációt a város életé­ről, fejlődéséről és a városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról. A délután folyamán a de­legáció és kíséretük elláto­gatott az Alföldi Porcelán­gyárba, ahol fogadta őket Gál István igazgató és Hor­váth József, a gyár pártbi­zottságának titkára. Az igaz­gató rövid tájékoztatója után gyárlátogatás, következett. A baráti találkozó után a vendégek rövid városnéző sétán vettek részt, majd a kora esti órákban vissza­utaztak Szegedre. A vietna­mi delegáció ma, szombaton reggel elutazik Csongrád megyéből. Méretek - rugalmasság Á csongrádi múzeum huszonöt éves A csongrádi múzeum idén ünnepli alapításának 25 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból az intézmény és a vele együttműködő múze­umbarátok köre tudományos ülésszakot rendezett tegnap, pénteken a városi Ifjúsági Házban. Az eseményt Juhász János, a csongrádi múzeum vezetője nyitotta meg, majd Nagy Imre városi tanácsel­nök szólt a csongrádi mú­zeum eddigi fejlődéséről é» bővítésének új lehetőségei­ről. A továbbiakban elő­adások hangzottak el. Az ülésszakkal egy idő­ben fotókiállítás nyílt a mú­zeum fejlődéséről. A közérdekű bejelentések intézése Tanácskozás Forráskúton Ülles nagyközségi közös tanacsa tegnap, pénteken a forráskúti művelődési ház­ban tanácskozott. A testület először megvitatta és elfo­gadta az idei tanácstagi be­számolókon elhangzott köz­érdekű bejelenlések és ja­vaslatok megvalósulásának tapasztalatairól ' szóló be­számolót. Az idei tanácsta­gi beszámolókon Üllésen a választópolgárok 33 százalé­ka, Forráskúton 27 száza­léka jelent meg. Igen so­kan tettek közérdekű be­jelentést. A szakigazgatási szervek a véleményeket, ja­vaslatokat a nagyközségi kö­zös tanács anyagi lehetőségei alapján, rangsorolták. Így például a járdaépítést az idén nem folytatják pénz­ügyi fedezet hiánya miatt. Az óvodai férőhelyek bő­vítését mindkét községben felvetették, azonban az épít­kezésre csak a következő öt­éves tervidőszakban kerül­het sor. Több helybeli lakos foglalkozott az iskolák bő­vítésével, az üllési tornate­rem építésével, _ . A Az iskolát csak Forráskú­ton tudják bővíteni, a ha­todik ötéves terv utolsó évé­ben, a négy tanterem épí­téséhez a helyi pénzeszközök mellett 4 millió forintos ál­lami támogatást kapott a tanács. A víz- és gázhálózat további kiépítésére az ön­kéntes lakossági társulás for­májában nyílik lehetőség. A DÉGAZ tanulmányterve sze­rint azonban Forráskúton még helyi erőforrásból sem érdemes, ugyanis nem gaz­daságos. A felvetések kö­zött szerepelt az építési tel­kek közművesítése. A ta­nács rámutatott arra, hogy megfelelő pénzügyi fedezet híján csak a villamosítást tudják elvégezni, vízvezeték építésére csak később ke- _ rülhet sor. A forráskútiak j kérték a fogászati rendelés beindítását. Az Ullés nagyközségi kö­zös tanács megvitatta és el­fogadta a forráskúti alsó­fokú oktatási és nevelési in­tézmények helyzetéről szóló beszámolót, majd végül elő­terjesztésekre került SOK, Közlemény Az MTI-t illetékes he­lyen felhatalmazták az alab­biak közlésére: Az egyiptomi kormány képtelen ürügyekre hivat­kozva és a nemzetközi érint­kezés normáit semmibe vé­ve kiutasította az országból a kairói magyar nagykövet­ség munkatársát. Ezt a durva lépést indokolni aka­ró kairói állítások légből ka­pott kitalálások, sértőek, rá­galmazzák a Magyar Nép­köztársaságot és azt a célt szolgálják, hogy megrontsák a két ország kapcsolatait, a nemzetközi légkört. Hazánk mindig arra törekedett, hogy ápolja és fejlessze a magyar és az egyiptomi nép hagyo­mányos barátságát. Az ezzel ellentétes célokat szolgáló rosszindulatú kairói lépés következményeiért az egyip­tomi kormányt terheli a fe­lelősség. porleválasztók Az NDK-ból érkezett megrendelésre nagy telje­sítményű erőművi porlevá­lasztó berendezések gyártá­sát kezdték meg a Fűtőber nagybátonyi gyárában. Még az idén 15 millió forint ér­tékben szállítanak belőle a német partnerüknek, jövő­re pedig kétszer annyit. NDK-exportra gyártanak ne­hézlemez vezetéket is. Nincs, nem kapható, talán a jövő héten tessék benézni, fogalmam sincs, hogy egyál­talán gyártja-e valaki — mondja az egyszeri kereske­dő manapság; akiről azt re­besgetik, hogy foglalkozásá­nak címere: zöld mezőben áll egy köpenyes ember és tanácstalanul széttárja a karját. Mások azt mondják, hogy a címfestő témája in­kább az egyszeri kereskedő nagyranőtt zsebe lehetne, amiben a pult alatti cik­kekért gyűjti a borravalót azoktól, akik hajlamosak ad­ni * Magam is tapasztalom; fil­léres dolgokat keresek, s nem találom őket. Ilyeneket ugyanis kis szériában való­ban nem érdemes gyártani, s miután hazánkban a termé­kek döntő többségét nagyvál­lalatok állítják elő. a jelen­ség nem is szorul különösebb magyarázatra. Iparunk túl­centralizált. Ezt nemcsak én mondom, hanem nemzetközi összehasonlító adatok is bi­zonyítják. Az úgynevezett háttéripart hosszú évek so­rán, fúziók segítségével fel­falták a nagyvállalatok. Egy­egy gyár gondjai úgy, ahogy megoldódtak, a többiek vi­szont hátrányos helyzetbe ke­rültek. Manapság már a legráter­mettebb, a minden hájjal megkent anyagbeszerzők is nyugtatókon élnek — hallot­tam nemrégiben egy gyár­igazgató kifakadását. Csa­vart, kötőelemet szinte lehe­tetlen beszerezni. Hiány mu­tatkozik az alkatrész­piacon. Ha valaki gyártani akar, szinte mindent önma­gának kell előállítani, ami a végtermékhez szükséges. En­nek a jelenségnek hatékony­ságrontó hatása alig felbe­csülhető. Azt már én teszem hozzá, hogy a jelenlegi helyzet ki­alakulásáért szemléletbeli okok is felelősek. A szövet­kezetek melléküzemágainak a korlátozása is hozzájárult a hiánycikkek szaporodásához. Mindenki tudja, hogy leg­fontosabb gazdaságpolitikai célunk az egyensúlyi helyzet helyreállítása. Azt kell tehát szem előtt tartanunk, hogy a társadalom minél több érté­ket állítson elő, s ezt kell elő­segíteni. Egyaránt szükség van a belső tartalékok feltá­rására a vállalkozókedv nö­velésére. s az utóbbi előtt tornyosuló akadályok „le­jbontására" is. Tény ugyanis, ' hogy a kis sorozatú termékek és mindenféle szolgáltatás iránt a kereslet folyamatosan növekszik. Csak emlékeztetőül mon­dom el, hogy tíz esztendővel ezelőtt nagy nekibuzdulás volt tapasztalható. Rendelet látott napvilágot a szolgálta­tások fejlesztéséről, alapos és minden részletre kiterjedő tanulmánytervek készültek — az eredmények azonban messze elmaradtak a tervek­től. Ebben az ágazatban ugyanis nem lehet akkora nyereségre szert tenni, mint az árutermelésben. Világos, dolog, hogy a vegyesprofilú — árutermelést és szolgálta­tást egyaránt végző vállala­tok a nagyobb haszonra tö­rekedtek, és termelő egysé­geiket fejlesztették. A hát­téripar elsorvadásának is okai vannak. A szabályozó­rendszer. ahogy egy nem túl szép műszóval mondják: végtermékcentrikus. Azok a vállalatok jutnak relatíve na­gyobb nyereséghez, amelyek nem a részegységeket gyárt­ják. hanem késztermékeket értékesítenek. Minisztertanács egy éve ren­deletet hozott. A konkrét fel­adatokat meghatározta a Gazdasági Bizottság. A Ma­gyar Nemzeti Bank pedig összesen 1 milliárd forintot meghaladó kölcsönt nyújt a beruházásokhoz. Ez az intéz­kedés segít jó néhány nagy­vállalat gondjain, azonban egészen biztos, hegy a fo­gyasztói és a szolgáltatói piac jelenlegi feszültségeit nem képes feloldani. Ezeknek a gondoknak az orvoslását a kisszervezetektől várhatjuk. Az OKISZ javaslatainak fi­gyelembevételévél az Igaz­ságügy-minisztérium nemré­giben új modelleket dolgo­zott ki ilyenek létrehozására. Az új jogszabályokat a Ma­gyar Közlöny legutóbbi szá­ma ismerteti. Horváth Jánossal, a Csong­rád megyei KISZÖV elnöké­vel ez utóbbiakról beszélget­tünk. Elmondta, hogy a me­gye szövetkezeti iparára is a centralizációs folyamat volt a jellemző az elmúlt években. Az V. ötéves terv során pél­dául 54-ről 46-ra csökkent a szövetkezetek száma. Egyre nagyobb szervezetek jöttek létre a szövetkezeti iparban is. Az új formák a legkülön­bözőbb vállalkozási célok megvalósítását szolgálják. A kisszövetkezetek például lét­rejöhetnek hiánycikkek gyártására, találmányok és újítások kivitelezésére, gyárt­hatnak fogyasztási cikkeket, barkácsolhatnak, tagjaik vál­lalhatnak gyermekmegőrzést, beteggondozást, tolmácsolást és más szolgáltatásokat is. Fontos tudni, hogy ezek a formák nem kérdőjelezik meg a jelenleg jól és haté­konyan működő szövetkeze­tek létét. Az elnevezés nem méretbeli eltérést jelent. Nem ugyanazok a szabályok érvényesek a kisszövetkeze­tekre, mint a hagyományos szövetkezeti formákra. Más rend szerint szabályozzák a jövedelmeket, egyszerűbb lesz a számvitel és előnyö­sebb az adózási rendszer. Egy-egy kisszövetkezetnek minimálisan 15. maximáli­san 100 tagja lehet. Főállású dolgozókat, töredék munka­időben pedig nyugdíjasokat és egyetemistákat is foglal­koztathatnak. Érdekesség, hogy a tag és a szövetkezet között a vagyoni kapcsolat erősebb lesz. A rendelet szö­vege szerint: „A tag és a ve­zetőség a tagfelvétellel egy­idejűleg tagsági megállapo­dást köt, amelyben meg kell határozni különösen: a tag személyes közreműködésének módját, munkakörét és azt a személyi alapmunkadíjat, amely a személyes közremű­ködés alapján járó személyi jövedelem elösztásánál irány­adó; a nem teljes munkaidő­ben foglalkoztatott tag mun­kaidejét; a vagyoni hozzájá­rulás egyedi formáját és mértékét. Tagsági munka­megállapodást a próbaidős taggal is lehet kötni. A tag vagyoni hozzájárulása lehet: részjegy, illetőleg cél­részjegy jegyzése; termelő­eszköznek, épületnek, mű­helynek. gépkocsinak stb a szövetkezet tulajdonába adá­sa. A szövetkezet tagsági te­vékenységének elősegítése ér­dekében a tag — külön meg­állapodás szerint — vagyoni eszközöket adhat használat­ba, illetőleg bérbp a szövet­kezetnek. Az alapszabály a vagyoni hozzájárulás más formáit is rendszeresítheti" Megtudtam, hogy az ipari szövetkezetek szakemberei szerint a jövő esztendőben Csongrád megyében valószí­nűleg öt-hat kisszövetkezet megalakulásával kell számol­ni. Lényegesen nagyobb fantá­ziát látnak az ipari és szol­gáltató szakcsoportokban. Ezek nem lesznek jógi sze­mélyek. Minimálisan öt em­ber alakíthat ilyet, továbbra is az anyaszövetkezethpz tar­toznak majd. Képződött va­gyonukat az anyaszövetke­zetnek kötelessége lesz kü­lön nyilvántartani. Munka­időn túl dolgozhatnak, hasz­nálhatják a szövetkezet he­lyiségeit és eszközeit; de sa­ját vagyoni és technikai esz­közeikkel is hozzájárulhat­nak különvagyonuk gya­rapításához. Tőlük el­sősorban aprócikkek és hiányzó alkatrészek gyár­tását várják, de számítanak arra is, hogy szolgáltatásaik­kal is hozzájárulnak a fe­szültségek enyhítéséhes. Konkrét példáról is szó esett. Ismeretes, hogy a mostani öt­éves tervben egyre nagyobb szerepet kap az úgynevezett magánerős építkezés. Ehhez azonban nemcsak pénzre, te­lekre, építőanyagra, hanem építési tervekre is szükség van. Egy tervező szövetke­zetben alakítandó szakcso­port munkaidőn túl kielégít­hetné a lakosság jelentősen megnövekedő terveztetési igényét. Szó van arről fes, hogy né­hány szolgáltató üzemegysé­get átalányelszámólásos rendszerben fognak működ­tetni. A legkülönfélébb la­kossági szolgáltatásók kerül­hetnek szóba. A ruha javítás­tól a fodrászatig. Az új rendszertől sem vár­hatunk csodát. Tény, hogy. jó útnak látszik, minden bi­zonnyal növeli nemcsak a vállalkozói kedvet, hanem a társadalom munkaidőalapját is. Valószínűnek látszik az is, hogy a nagyobb anyagi érde­keltség következtében a ter­mékek és a szolgáltatások: minősége is jelentős mérték­ben javul. Egy dolgot azon­ban fontos hangsúlyozni: sem a kisszövetkezetek, sem a szakcsoportok tagjai nem halmozhatnak fel olyan mennyiségben termelőeszkö­zöket. amelyek bármiféle ki­zsákmányolást tesznek lehe­tővé. El kell oszlatnunk azt a félreértést, hogy valamifé­le fél-kapitalista formáról volna szó. * Azért is örvendetes a Mi­nisztertanács rendelkezése, mert érvényesítése egyrészt hasznot hajt, másrészt lega­lizálja a munkaidőn túl vég­zett munkát, s valószínűleg, miután ez szervezett kere­tekben történik. kevesebb lesz az úgynevezett „hiány­betegség". Elképzelhető persze, hogy néhányan viszonylag magas jövedelemhez jutnak. Mind­ez azonban nem ellenkezik szocialista elveinkkel, végté­re is több munkáért több fi­zetség jár ... Az indokolat­lanul magas jövedelmeket pedig a jövőben is korlátoz­zák a különféle adóügyi ren­delkezések. Meglátjuk. Hisszük, hogy a kisszervezetek pozitív sze­repet töltenek majd be gaz­daságunkban. Petri Ferenc A háttéripar fejlesztésének szükségességét felismerve a Hadáretetők — exportra Záhony Hídfelújítás a határállomáson Európa számos parkjában és kertjében a Hidasi Faipa­ri Üzem által készült ma­dáretetők várják a menedé­ket és eleséget kereső szái­nyasokat. Tízféle madárete­tőből. illetve odúból az idén 80 ezret szállítank külföldre. A tervezettnél három hét­tel korábban — október kö­zepe helyett, már szeptem­ber végén — átadhatják a forgalomnak a záhonyi ma­gyar—szovjet közúti határ­átkelőhely felújított ártéri hídját. A munkálatokat vég­ző Nyíregyházi Közúti Épí­tő Vállalat a forgalom elte­relése nélkül dolgozik, csu­pán az úttest fél oldalát zárták le. A híd felújítása azért vált szükségessé, mert az elmúlt két évtizedben a szerkezet tartóelemei elhasználódtak, ami veszélyeztette a forga­lom biztonsagát. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom