Délmagyarország, 1981. szeptember (71. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

4 Szombat, 1981. szeptember 19. postaláda társszerzőnk az olvasó A postaláda szerkesztőiének, aki egy évtizede gondoz­za az olvasóktól érkező leveleket. Iiizonv rá kell jönnie! nincs új a nap alatt. Azóta Is örökzöld téma a közlekedés, a kereskedelem, a vendéglátás, s vannak kifejezetten „idényjellegű" panaszok ls. Ilyen tavasszal és ősszel, hoav sárosak az uteák. Nyáron az utazás, télen a fűtési gondok kerülnek rendre terítékre. Menetrendszerűen megérkezett hát az első levél, amelynek írója sár elleni orvosságként járdalapokai kér, de jut az „örökzöldekből** Isj szó esik vendéglátásról, közlekedésről, akadozó melegvíz-ellátásról, a bátran nézünk elébe a megszokott téli témáknak is. Ha betonlapjuk lenne a kiépített peront veszi Igénybe. Minden alkalommal az l-es vágányra érkezett a szerelvény, méghozzá úgy, hogy csak a legutolsó kocsi élit meg a váróterem ajtaja előtt. A szerelvény utasai — az utolsó két kocsit kivéve — a keskeny gyalogösvény­re léphetett a vonatról, és lg-n gyér világítás mellett, libasorban botorkáltak visz­s*a a tulajdonképpeni állo­másra." A levélíró részlete­sen ecseteli a következmé­nyeket is: sajnos a gyalog­lók nagy része lemaradt pél­dául az újszegedi 50-es busz­ról, hisz nem volt ideje a hosszú várakozásra. Mit tesz ilyenkor a póruljárt utas? Megkísérel taxit szerezni. Márpedig a szegedi állomá­son ezzel hiába ls kísérlete­zik. Olvasónk a Volán 10. szá­mú Vállalat illetékesei tói kérdezi, ml az akadálya an­nak, hogy a pécsi jó pél­dát Szegeden is kövessük. Ott ugyanis vonatérkezéskor legalább egy taxi bennáll a taxiállomáson, ez az úgyne­vezett mozgódiszpécser, me­lyen ott a tábla: „Taximeg­rendelés", /e» ember be­mondja a nevét — az igaz­ságos sorrend céljából —, majd megrendelik részére a kocsit. Öt—tíz percen belül taxin távozhat. Olvasónk ki­faggatta a gépkocsivezetőt akt szerint ez a módszer kedvező nekik és az uta­sóknak 1». És még valami: a központi diszpécser min­dig a megrendelőhöz leg­közelebbi kocsit irányítja oda. ^Evek óta tart a vita ar­ról, hogy Szeged-Szöreg Ka­maratdltés Légió utcájában Járhatatlan út van. A hely­zet csak rosszabbodik az etós idő. a tél beálltával" — kezdi levelét Husxák Elé­rném* (Szóreg, Légió u. 54.). A továbbiakban az utca la­kói nevében kéri olvasónk, begy amennyiben lehetséges, adjon betonlapokat a tanács. Az otllakók vállalják, hogy társadalmi munkában ma­guk lerakják ezeket a lapo­kat. Nagy-nagy szükségük lenne a járható útra, hiszen csaknem valamennyien dol­gozó emberek. Nem mind­egy, mennyi idő alatt, s tisztán vagy nyakig sárosan érkeznek meg munkahelyük­re Meleg vízre várnak A levél tanúsága szerint nem először értesül a város­gazdálkodási vállalat a Koc­kaház utca hét házában la­kók panaszáról, akik javu­lást azonban mégsem tapasz­talnak. Csaknem 60, a le­velet aláírt lakó amiatt ber­zenkedik, hogy hiába min­den kérésük, ezekben az épü­letekben hol nincs meleg viz, hol meg. ha éppen lan­gyos is, piszkos, mosásra, főzésre alkalmatlan víz fo­lyik a csapból. „Azzal nincs kielégítve a hét ház lakója, hogy minden évben visszatérítenek vala­mennyi összeget a szolgálta­tás kifizetett dijából" — írják. Utasok írták Bécsi túra helyett... Tizennyolc aláírással — köztük a Vedres István Épí­tőipari Kollégium pecsétjé­vel — ellátott levél érkezett Újszegedről- Írói a 71/Y-ÖÍ jelzésű autóbuszt panaszol­ják be. Egyik kifogásuk el­lene, hogy olykor nem áll meg a kijelölt. Rózsa Ferenc sugárúti megállóban, hanem beviszi utasalt a Víztorony térre. Olvasóink azért to neheztelnek emiatt, mert az Iskolába tartó gyerekeknek így ét kell haladniuk a for­galmas úttesten. A másik ok, amiért tollat ragadtak a Rozsa Ferenc sugárúton és a környékben lakók, az, hogy nem közlekedik vasárnap ez a Járat. Pedig vannak, akik éppen akkor érnek rá a ro­konlátogatásra, kirándulás­ra kisgyermekes szülök, idős emberek egyaránt. Bárkányi Ilona (Szatymaz, 1. körzet 11.) szintén a Vo­lánhoz címzi levelét. Ne­hezményezi, hogy szeptem­ber 1-től megváltozott a szatymazi autóbusz útvona­la. Így a jánosszállási meg­állót nem érinti, csak a Szatymaz—Zsombó és a Szatymaz—Sándorfalva közt közlekedő autóbusz. Márpe­dig ezek ritkán, de akkor to egyldöben járnak. Ünnep­napokon meg egyetlen egy­szer, valamivel 4 óra előtt érinti a szegedi járat a Já­nosszállási megállót. „Azok az emberek, akik az ötna­pos munkahét miatt koráb­ban kezdenek és a Marx térről még helyi járattal folytatják útjukat, nem tud­nak időben beérni munka­helyükre". Olvasónk többek nevében kéri. hogy az uta­sokat munkába szállító au­tóbuszokat 10—15 perccel korábban indítsák és gon­doljanak az ünnepnap köz­lekedni szándékozókra to. A Cooptourist — még au­gusztusban — háromnapos bécsi utat hirdetett szeptem­ber 20-i indulással, fiáiint Ferenc (Batthyány u. 26.) úgy döntött, feleségével együtt befizet erre a kirán­dulásra. Az ügyintéző a papírok kitöltésekor 600 fo­rint előleget kért és 400 fo­rintot az útlevélre. Olvasónk szeptember 3-án meglepetés­sel vette kézbe az értesítést, amely szerint az út a gyér érdeklődés miatt elmarad, a befizetett összeget fölvehe­ti. A levélíró felesége azon­ban csak a 600 forintot kap­ta vissza, a 400-at nem, mondván, az útlevél már kész van. * ez az összeg „az Illetékügynél" van. Olvasónk nem érti az egész eljárást. Miért köteles fölvenni az útlevelet, ha er­re Ilyen körülmények között nincs szüksége. Miért neki kell szaladgálnia a pénze után, miért nem ott adják vissza a százasokat, ahol be­fizette. S miért 20 forint hí­ján kapja vissza a pénzét — mondván, okmánybélyeg­re kellett, amikor ezért sem­mi ellenszolgáltatást nem kapott? Szívesen közöljük a kér­désekre küldött választ! Az eszperantóról A Magyar Televízió 1981, szeptember 10-t adásában „Fiatalok órája" címmel tájékoztatást adott az ide­gen nyelv tudásáról. Sokan olvasták a Magyar Nemzet (1981. VI. 28) cikkét, amelyben a cikkíró megál­lapítja, hogy „Nyelvi kul­túránk megdöbbentően ala­csony szintű! Pozegay Imre miniszterünk azt adja tud­tul a Világ és Nyelv 1979. évi 5. számában: „Magyar­országon nagyon kevesen beszélnek idegen nyelven!'* Magyarországot úgy emle­getik világszerte, mmt klasszikus példáját annak, ahol Iskolában nem lehet nyelvet megtanulni.** A szeptember 10-1 adás alkalmával a sok nyelven beszélő Sugár András meg­jegyezte, hogy tíz év múl­va sem remél több Idegen nyelven beszélőt ebben a hazában, mivel a nemzeti nyelvek tele vannak sza­bállyal, rendhagvással és kivételekkel. És A nyelvi téren tapasztalt Sugár And­rásnak ez a jóslása azt a sejtést kelti bennünk, hogy nyelvi téren közeledünk egy „mohácsi csatavesztés" felé. Hozzátette azonban Sugár András, hogy a vi­lágnyelvekből összeállított eszperantó nyelv sikeresen tanulható. Kevesen tudják, hogy a 17. század tudósai már ne. héznek tartották a latint és az akkor beszélt nyelveket, s olyan nyelvet terveztek alkotni, amelyet az egysze­rű emberek is könnyen ta­nulhatnak, hat hónap alatt elsajátíthatnak. Ez a nyelű az eszperantóval meg is va­lósult, és a munkásság egy része háromhónapos nyelv­tanfolyamon meg is tanul­ta a nyelvet. A világnyel­vekből összeállított, eszpe­rantó nyelvet beszélő egyén több ezer szót megért az angol, francia, német, olasz, orosz, portugál, román, spa­nyol, s a tudományos élet. ben használt és szükséges görög-latin nyelv szavai­ból. Ezt a nyelvet javasol­ják az angol szakszervezd, tek a Világ népeinek a ne­héz angol nyelv helyett, az­zal, hogy nem helyes a vi­lág népeire az angol nyel­vet ráerőszakolni. És a Ma­nilában megtartott Idegen­forgalmi Világkongresszu­son a magyar kormánykül­döttség is az eszperantó használatát javasolta a v|­lágtufizmusban, azzal az In­dokkal, hogy a világnyel­vek sem oldják meg a tu­rizmus nyelvi nehézségeit. 360 évvel ezelőtt a nagy gondolkozók már megálla­pították, hogy nagyőri ne­héz megtanulni az ősember által alkotott szabálytalan nyelveket. Ma. midőn a sajtó állandóan a nyelvi ne­hézségekről ír — amelynek mi is tanúi vagyunk — mi­ért nem lehet felcserélni a kézzel-lábbal való jelbeszé­det azzal a nyelvtudással, amelynek meglétét Sugár András a világot járó 20 millió eszperantistávai bi­zonyít. Manilában elhangzott a javaslat az eszperantó ta­nulására. A televízió szep­tember 10-1 adása figyel­meztet bennünket arra, hogy a magyar kormány­küldöttség ott elhangzott javaslatát támogassuk. Vasutas Eszperantó C soport Hódmezővásárhely Cikkünk visszhangja Pályaudvaron Fejérvári László (Sziliért sugárút 35/B.) családjának egyik fele Kaposváron él, így érthető, örömmel fogad­ták a lehetőséget: nyaran­ként. hétvégeken átszállás nélkül utazhatnak a dunán­túli városba. A Szegedre ér­kezés tapasztalatai azonban levélírásra késztették olva­sónkat. „Nem tudom, mi az oka, hogy ez a vonat nem Vendégségben Szegeden Amikor vonatunk a sze­gedi állomásra közeledve lassítani kezdett, még nem sejtettük, milyen fogadta­tásban. élményben lesz ré­szünk egyhetes csereüdülé­sünk alatt. Igazgatónk se­gítségével leszedve kisebb­nagyobb csomagunkat, márto elénk tárult a legel­ső, de nagyon kellemes meglepetés. A vendéglátók virágokkal köszöntettek bennünket, a mire fel­ocsúdtunk, már az Úttörő téri Öregek Napközijében vártak vendégszerő házi­gazdáink — no meg a kitű­nő ebéd, amit hosszú utunk után igencsak jó étvággyal fogyasztottunk el. Igen kedves volt számunk­ra, hogy valóban olyan sok figyelmességgel tájékoztat­tak bennünket a hét prog­ramjáról, ami bebizonyítot­ta: üdülésünket nem hivata­li kötelességből adódónak tekintették, hanem Igazi vendégként gondoskodtak rólunk. Sokan voltunk, akik még Szegeden nem Jártunk. Így minden, amit e hét alatt láttunk, feledhetetlen élmény maradt számunkra. Nem tudnánk megmondani, a város sok szép épülete, a múzeumban látottak, vagy a füvészkert csodálatos nö­vényzete jelentett-e többet, vagy sétahajózásunk ha­gyott mélyebb emléket ben­nünk. Egy bizonyos, igye­keztek minden szépet meg­mutatni nekünk, örültünk, hogy egvik nap meglátó, gathattuk a helyt szociális otthon lakóit, elbeszélget­hettünk velük, hiszen az ő sorsuk azonos a miénkkel, így beszédtéma ugyancsak akadt. Jó érzés arra gon­dolni, hogy az ország bár­mely részén ls vannak a munkában elfáradt öreg emberek, egyformán meg­kapják azt a szerető gon­doskodást. amit ml is élvez­hetünk saját otthonunkban, s ezt tapasztaltuk Szegeden is. Ezúton szeretnénk köszö­netet mondani az otthon vezetőségének, dolgozóinak, akik mindennapi munkájuk mellett azon fáradoztak, hogy az egy hét alatt minél többet szebbet lássunk, hogy az üdülés Ilyen feled­hetetlen élmény maradjon számunkra. Reméljük, hogy a jövő nyarat megérve Jó egészségben, újra láthatjuk egymást, s már mint régi. jó ismerősök, örömmel szállunk le a vonatról, érezve, hogy rokoni ven­dégszeretettel várnak ben­nünket. Felföldy Erzsébet Miskolci Szociális Otthon Lapunk hasábjain soro­zatban foglalkoztunk a csa­ládi ház-építés gondjaival Egyeocis között kollegánk azt is megemlítette: Szege­den és közvetlen környékén már alig lehet építési telek­hez jutni, ha mégis, borsos árat kell fizetni érte. Kübekházáról Zsótér And­rás nyugdíjas küldte el ez­zel kapcsolatos véleményét szerkesztőségünkbe, azzal a hittel, talán ötletet, segít­séget ad azoknak, akik épít­kezés előtt állnak. Idézünk leveléből: „Kübekháza köz­ség kivétel ez alól, annál az oknál fogva, hogy az Ipari termelés fejlődése, a nagy­üzemi gazdálkodás hátrá­nyos helyzete a községből a városba csábította az Itt élő embereket. A város által kínált munkalehetőség. a művelődés és szórakozás, a kommunális szolgáltatás te­rén korábban kirívóan nagy különbség nemcsak munka­hely-, hanem lakásváltozta­tásra W ösztönözte az it; élő embereket. Ma már más a helyzet. Az elmúlt 20 év során a mi községünk ls óriást fejlődésen ment ke­resztül. A térség téeszeinek az egyesülése biztonságossá tette a mezőgazdasági ter­melést. Községünkben 1964— 65 év során megépült a tör­pevízmű, valamennyi lakó­házat Vezetékes vízzel lát­tak el, sorra épültek az új, korszerű családi házak, a re­gi épületek felújítása is meggyorsult. Ma már a köz­ség lakóházainak több mint 50 százalékában fürdőszoba van. Több mint 20 kilomé­ter aszfalt, beton és cement­lapos gyalogjárda épült meg. Szinte valamennyi utcánk szilárd burkolatú járdával van ellátva. Korszerű, hi­ganygőzös közvilágítást ka­pott a község! Megépült az új körzeti orvosi rendelő, ta­nácsadóval és orvosi szolgá­lati lakással. 1979 őszén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén új négytantermes általános Is­kolát avattunk. Ma már a környék egyik legkorszerűb­ben felszerelt általános Is­kolája, biztosítja a felnövek­vő nemzedék felkészülését. Ez évben 5 ezer négyzetméter új, szilárd burkolatú utat építettünk és adtunk át a forgalomnak — az újfaluai terület zavartalan ellátásá­nak biztosítása céljábóL A községnek nincs átmenő for­galma. a hétvégi csendet, nyugalmat kívánók a ki­kapcsolódás lehetőségét meg­találják, a kiskertek haszno­sítása által pedig olcsóbban élhetnek! Igaz, a kereskedel­mi ellátottság még hagy ma­ga után kívánnivalót, de reméljük, hogy ezen a té­ren is belátható időn belül lesz előrelépés. Az Idén jelentősen megnö­vekedett a közúti közleke­dés biztonsága azáltal, hogy a Szeged—Kübekháza sze­mélyi és áruforgalmát biz­tosító közutat korszerűsítet­ték. s egyelőre megfelelő számú autóbuszjárat bizto­sítja a munkába. Iskolába Járók utazását, a város és falunk kapcsolatát. Az építkezéshez üres telek is van, a feltételek tehát adottak..." amely Igen szellemes és ere­deti volt. szeretnénk ment­ségünkre az alábbiakat meg­jegyezni. A tó- és borsszórók feltöltését és hasonló kisebb feladatokat többnyire a ta­nulók végzik. Így történhe­tett meg, hogy kellő isme­ret és gyakorlat hiányában, az esetleges figyelmetlenség folytán, párolt asztali só he­lyett, porcukrot tettek a só­tartóba. Megértjük, hogy a panaszos meglepődése. fel­háborodása Jogos volt, azon­ban sajnos ezen a tényen utólag változtatni nem tu­dunk Tanulóink figyelmét felhívtuk áruismereteik pon­tosabb elsajátítására és re­méljük hasonló eset nem fordul elő." Környezeti ártalmak cím­mel jelent meg Postaládánk­ban egyik olvasónknak a Marx téri buszpályaudvar tisztaságával kapcsolatos ész­revétele, melyre Balogh Im­re, a Volán 10. sz. Vállalat üzemigazgatója válaszolt: „Pécskai László észrevéte­lével teljes mértékben egyet­értünk. Megjegyezni kíván­juk hogy Szeged autóbuszái­lomás tisztaságát, rendezett­ségét kiemelten kezeljük, hi­szen ez várospolitikai érdek to. Folyamatos műszakokban három udvarost és két taka­rítónőt foglalkoztatunk. En­nek ellenére sajnos előfordul, hogy a környezet tisztasága kívánnivalókat hagy maga után. Véleményünk szerint kellő számú hulladékgyűjtőt helyeztettünk el. ennek elle­nére sok esetben előfordul, hogy a szemét nem a „helyé­re" kerüL Hangosbemondón keresztül rendszeresen fel­hívjuk az utazóközönség fi­gyelmét. hogy ügyeljenek a tisztaságra. Olykor ez nem talál megértésre... Az autó­buszállornás utasforgalma rendkívül jelentős. Sok kül­földi és idegen városból Jött hazánkfia megfordul itt, és nem mindegy a szegedieknek sem, hogy mi az első benyo­másuk a városról. Ismételten kérünk, ezért mindenkit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kulturált, tiszta kör­nyezetben tudjuk fogadni az utazóközönséget. Ebben szo­cialista brigádjaink is kive­szik részüket, támogatást, kedvező hozzáállást kérünk minden rendszerető ember-: tői. Szívesen veszünk min­den segítőkész szándékot ésszerű javaslatot. A Marx tér Nagykörút fe­lőli része a süteményboj® közvetlen környéke. é» az ott elhelyezett helyi járatos meg­állóhelyek tisztán tartása nem a mi feladatunk, de a fent leírtak úgy érezzük, ide to vonatkoztathatók." összeállította: Chikán Ágnes Válaszol az illetékes Lapunk augusztus 29-t számában megjelent írásban szó esett az utasellátó só- és borsszóróiról, és egy sajná­latos tévedésről, nevezetesen arról, milyen kínos, ha ös­szetéveszti az ember a sze­zont a fazonnal, a sót a cukorral. Az Utasellátó Vállalat Bdcs—Csongrád megyei te­rületi igazgatóságának ve­zetője, Sinkéné Baán Kata lín válaszában ezt írta: „Hivatkozással a Délma­gyarország című napilap 1981 augusztus 29-i szá­mában megjelent glosszára, Gondoljon az őszre! Import nöl harisnyanadrágok Import gyermek harisnyanadrág Import férfizokntk Nagy választékban harisnya-osztályunkon, a földszinten. Közlemények Vendegünk Korda GyArgy ... vidám, zenés tarka est szeptems ber 27-en, vasárnap du. 5 és 1 órakor a Postás Művelődést Ház­ban. Fellépnek még: Zental An­na. Balázs Klán és Bontovlcs Kati. Jegyek a helyszínen már válthatók. x Beat társastánctanfolyam indul a Móra Ferenc Művelődési Ház­ban (Szeged. Festő u. á.) kezdők és haladók részére. A tanfolyam időtartama: » hét (heti 2x2 óra). Részvételi díj. felnőtteknek 200 Ft, diákoknak ISO Ft. Táncpeds­gógus: dr. Visztné Kende Eta. Jelentkezni lehet: n helyszínen, a tanfolyam kezdésekor: 1081. október 13-án, szombaton du. fél 4 órakor. x Oyermrktánetanfolyaro Indul 1981. szeptember 21-tól a Bartók Béla Művelődési Központban. A tanfolyam Időtartama: to hónap (heti 2 óra). Korhatár: o-it év. Tanfolyamvezető: dr. Visztné Kende Eta. Részvételi dl): 1/4 év­re 240 Ft. Jelentkezni: szeptem­ber 21-én 16 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban, x 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom