Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

Kedd, 1981. augusztus 25. 3 Veres József köszöntése Veres Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, nyugalmazott minisztert 75. születésnapja alkalmából az MSZMP KB nevében kö­szöntötte dr. Korom, Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Egyidejűleg eredményes munkásmozgalmi tevékeny­sége elismeréseként átadta a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Jelen volt Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztály­vezetője. Hazaérkezett Romániábél a megyei pártküldöttség A megyei pártküldöttség, •mely dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titká­rának vezetésével a Román Kommunista Párt Terr.es megyei Bizottsága meghívá­sára Temes megyébe látoga­tott és részt vett Románia felszabadulása 37. évfordu­lójának ünnepségein, tegnap, hétfőn hazaérkezett. A nagylaki határállomá­son Kapás Sándorné, a me­gyei párt-végrehaitóbizottság tagja, a KSZV Szegedi Ken­dergyárának igazgatója, Sza­bó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese és Lantos István, a makói városi párt­bizottság titkára fogadta a hazaérkező delegációt. Könyvtárosok eszmecseréje Első alkalommal szocialis­ta ország fővárosában. Buda­pesten tartja közgyűlését a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) 1968-ban alakult szervezete, az Intamel, amely a nagyvárosi könyvtárak munkájának sajátosságaival foglalkozik. — Közgyűlés hétfői nyi­tónapján a budapesti mű­velődési központban Farka­sinszky Lajos, Budapest Fő­város Tanácsának elnökhe­lyettese üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit, köztük 42 külföldi szakembert. A Mű­velődési Minisztérium kép­viseletében Sárdy Péter, a könyvtári osztály helyettes vezetője. Az ötnapos tanácskozáson szó lesz a nagyvárosi könyv­tárak sajátos tennivalóinak kutatásáról, a nemzetközi ki­adványcsere segítéséről. Meghonosodott a könnyű szerkezetes építésmód Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumban a komplex könnyűszerkeze­tes központi fejlesztési prog­ram befejezése alkalmából hétfőn ünnepséget tartottak. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter méltatta az új épí­tési eljárások meghonosítói­nak munkáját, érdemeit. A központi fejlesztési program megvalósításában végzett kiemelkedő munká­juk elismeréséül két-két szakembernek adta át a Munka Érdemrend ezüst és bronz fokozatát, egynek pe­dig a Kiváló Munkáért ki­tüntetést. Ezenkívül átnyúj­totta a könnyűszerkezetes program emléRplakettjét 26 szakembernek. A következő napokban még 120-an kapják meg az elismerő emlékplakettet. * Az Állami Tervbizottság és a kormány elé terjesz­tett és általuk tudomásul vett jelentéssel a közel­múltban zárult le a komp­lex könnyűszerkezetes köz­ponti fejlesztési program, •melyet 1970 decemberében hagyott jóvá a Miniszterta­nács. így a program meg­valósításának irányítására létrehozott tárcaközi bizott­ság is teljesítette feladatát, s most kimondta feloszlá­sát. A központi fejlesztési program alapján 11 köny­nyűszerkezetes építési rend­szert valósítottak meg a hazai tervezési, gyártási és kivitelezési bázisok létreho­zásával, amelyeknek telje­sítménye összességében évente 1,4 millió négyzet­méter alapterületű könnyű­serzkezetes épület. Már ed­dig is évente 500—600 ezer négyzetméter alapterületen létesítettek különböző köny­nvüszerkezetes építményeket: üzemcsarnokokat, ipari és mezőgazdasági tárolási épü­leteket. ABC-áruházakat is­kolákat, óvodákat, bölcsődé­ket és más közösségi épüle­teket. Az úi könnyűszerke­zetes építésmódok többsége hazai alkotás. Az országban kiépített gyártóbázisok mintegy 85 százaléka a csarnokjellegű építmények 15 százaléka pedig a kisebb helyiségek­ből álló épületek megvaló­sítását szolgálja. A Clasp­féle építési rendszerrel pél­dául az elmúlt év végéig 250 tantermet és több mint 1700 kisgyermeknek óvodát, böl­csődét építettek. Gazdaságos­ságban is felveszi a versenyt a könnyűszerkezetes énítés­mód a többi építési eljárás­sal. Kitűnt, hogy a műszaki­gazdasági normákhoz viszo­nyítva. csaknem 5 millió fo­rinttal olcsóbban építhetnek egv 16 tantermes iskolát. A létrehozott gyártóbázisok az utóbbi időben nagv segít­séget nvúitottak a Paksi Atomerőműhöz és a diósgyőri úi kohóhoz szükséges acél­szerkezetek hazai gyártásé­ban is. Építőiparunknak úi és egyik alapvető exportter­méke lett a könnyűszerkeze­tes épület, amelynek szállí­tása nagv távolságon is kifi­zetődő. Egyebek között ma­gyar könnyűszerkezetekből építették föl a Szovjetunió­ban az • Usztv-11 imszk-i cel­lulózkombinátot. s nagv so­rozatban szállítanak a KGST­tagországoknak korszerű hű­tőházakat. A központi fejlesztési program befejeződött ugyan, de a könnyűszerke­zetes építésmódok és gyár­tóbázisok hatékony kihasz­nálása állandó fejlesztési feladat marad. (MTI1 Együttműködés a MAY és a Volán között Gyorsabban, korszerűbben, és ha lehet olcsóbban — ez az egyik célkitűzés a szállításnál is. Közismert és nem szükséges hangsúlyozni, hogy a személy- és áruszál­lítás módja, színvonala. a várhgtó következményei mennyire meghatározzák a hétköznapi közérzetet, és így — nemcsak a gazdaságosság miatt — figyelmet érdemlő terület. Régi téma, miképp lehet a közlekedési vállala­tok között az együttműkö­dést továbbfejleszteni. A MÁV Szegedi Igazgatósága és a Volán 10. számú Vál­lalat a közelmúltban tekin­tette át, hogyan tudták megvalósítani az olyan cél­kitűzést, miszerint szerve­zettebb legyen a munka, növeljék a hatékonyságot, javítsák a minőséget, kor­szerűsítsék a szállítás mód­ját Az V. ötéves tervidő­szakban határozták meg azokat a legfontosabb fel­adatokat, amelyek garan­tálják a pontosabb és gyor­sabb munkát. A két vállalat értékelése szerint a közös erőfeszítések nem voltak hiábavalók, mert például lényeges válto­zást tudtak elérni a kirako­dásnál. Az idó sok pénzt jelent, és ha késnek a hét­végi fuvarok, a népgazdasá­gi kár százezrekben is ki­fejezhető. A pontosabb ra­kodás érdekében a MÁV és a Volán együtt kereste meg az érdekelt vállalatokat, és speghatározták a gyorsabb feladatvégzés módjait, le­hetőségeit. De az együttmű­ködés mást is eredménye­zett. Szervezettebb lett a darabáru-szállítás, a gépe­sítéssel csökkentették a ne­héz fizikai munka arányát, népszerűsítették és sok he­lyén már meghonosították a konténeres fuvarozást, kö­zös brigádokat hoztak lét­re. amelyek a csúcsidő­szakban derekasan helytáll­tak. Nem hagyták figyelmen kívül azt a mai követel­ményt sem, hogy az utas érezze, a- kulturált utazás feltételeinek javításáért so­kat tesznek. Nevezetesen: a két vállalat az új menetren­dek elkészítésénél nagy gon­dot fordított a csatlakozások biztosítására. Nyilvánvaló, hogy ezen a téren további ötletek és tennivalók talál­hatók a tarsolyban, illetve az együttműködés tovább­fejlesztési elképzeléseiben. A VI. ötéves tervben a két közlekedési vállalat cé­lul tűzi ki, hogy a szolgál­tatások színvonalát tovább emeljék, és felkészüljenek az ötnapos munkahét vár­ható következményeire. A jövőben azt is szeretnék, ha az éjszakai és a hét végi rakodások még hatékonyab­bak. gyorsabbak és eredmé­nyesebbek lennének. A sze­mélyszállításnál pedig célul tűzik ki a gazdaságtalan já­ratok megszüntetését, a me­netrendek még jobb össze­hangolását. Ne csak óriásokat! G ond nélkül megéli a tanácsi kisvál­lalat a zempleni lankák karéiában, több mint két évtizeden keresztül. Igaz. meg kellett becsülniük minden beté­vedő megrendelőt, mert sokszínű tényke­désük legjavát a járműjavítás. -karbantar­tás tette ki. Telt az idő. és a vállalati ön­állóságba belekóstolva, nekibátorodtak ők is. Eleinte csak egv műhelyt nyitottak, ahol diódákat, áramköri lapokat, és más. efféle, ügyes kezet igénylő ..mütyüröket" szereltek a környékbeli asszonyok. Hamar káderült azonban, hogy ez nem is akármi­lyen üzlet. A műhelyből üzem lett. gépeket vettek, és híradástechnikai vállalatok meg­bízható szállítói lettek. Mígnem egv szép napon — úgy a hetvenes évek derekán — utolérte őket a tanácsi vállalatok akkor­táit sanvarú sorsa: túladtak rajtuk. Egyik napról a másikra egyik híradástechnikai nagyvállalatunk kebelében találták ma­gukat. A ..gazdának" persze csak nyűgöt jelentett a sokszínű szolgáltató-javító te­vékenység. első dolga volt. hogv kisöpörje a gyárból. A környékbeliek eztán megjár­hatták Tolnát—Baranyát, ha elromlott egv gép a ház körül. A fővárosi törzsgyárból hamarosan meg­érkeztek az újdonsült üzembe az öreg ma­sinák. Mert a nagyvállalatnak arra nem volt pénze, hogv újakat vegyen, többségé­ben nullára leírt gépmatuzsálemek lepték el az eredeti profiljától tökéletesen meg­tisztított üzemet, s ezzel elkezdődött a kínlódás. Az egykori rangos alkatrész­szállítóról kiderült, hogy .Jcebelbeliként" több terhet jelent, mint amennyi hasznot hoz. Szervezete sehogyan sem illeszkedett az évszázados nagyvállalat hierarchiájába. A műtéti beavatkozás viszont azzal iárt. hogy sokan otthagyták a gvárat. és inkább vállalva az ingázás keserveit, úi munka­hely után néztek. A terv. hogv a patinás cég önerőből megoldja maid az alkatrész­hiányból adódó gondjait, dugába dőlt. A történet korántsem egvedi. Ki ne tud­na az iparból akár cifrábbakkal is szol­gálni. Intő ieleként annak, hogv a népgaz­daság szervezeti változásai, hol megkésve, hol kapkodva követték a gazdasági mecha­nizmus minőségi átalakulását. Méghozzá azzal az évtizedeken át makacsul ható kénvszerképzettel párosulva, hogv annál szocialistább egy vállalat, minél nagyobb. A hatvanas években maid egv évtizeden át tartott a kicsik nagyvállalattá duzzasztása, beolvasztása. A — sok esetben — mester­séges centralizáció azonban gyakran nem jelentett többet a meglevő szervezetek egy­máshoz illesztésénél, és — mivel azok amúgvsem illeszkedtek össze pontosan — sokszor a termelékenység visszaeséséhez vezetett. Azt. hogy a korszerű vállalatiságot job­bára az óriás méretekkel azonosítjuk nemcsak az iparban figyelhetjük meg. ha­nem ott is. ahol a hagyományok ellent­mondanak a gigantomániának. Tanulságos ' példa erre a vendéglátás és bolti kiskeres­kedelem fejlődése. Az államosítás után sok kisboltot, és kiskocsmát területi hovatarto­zásuk szerint nagyvállalatokká olvasztot­tak egvbe. Később a cégeket egyesítették, az egyesítetteket összevonták, és milliár­dos értékeket ..termelő" mammutok iötték létre. Csakhogy hazánkban a boltok és a vendéglátó helvek háromnegyed része to­vábbra is kisüzlet maradt A vállalat, őriz­ve méreteihez tapadó presztízsét a szét­szórt kis egységek áttekinthetetlen háló­zatát továbbra is ellenőrizte. ..leiratokat" gyártott számukra és a központi áruel­osztás kétes előnyeiben részesítette őket. A vendéglősöknél envhített a helyzeten a gebin. bevezetése — pontosabban annak valamiféle saiátos. hazai változata, a sza­badkasszás rendszer. Igazi megoldást, azon­ban ez sem hozott, mert a gebines lényegé­ben nem más. mint a vállalat telies fele­lősségére és kockázatára működő magán­gazdálkodó. Most végre friss szellők fújdogálnak. A gebineket 1982 végéig fölváltja a szerző­déses forma, amivel a kockázat a vállal­kozóé lesz. a vállalat nem hatóságként lép fel velük szemben — mégsem kerül ki az üzlet az állam tulajdonából. Nem csoda, hogv egyik-másik vendég­látós igazgató alig vária hogv ötszázmilliós vállalattá „zsugorodjanak". De vaion az úi forma így. önmagában megáll-e a saiát lá­bán? Vaion azok. akiknek kilencven ge~ binre tíz szoros elszámolású egvség jutott eddig, nem érzik-e úgy. hogy vészéivbe került vállalati mivoltuk. A szerződésesek­nek sem lesz könnyű az életük. Hiszen a nagykereskedelmi vállalatok — tisztelet a kivételnek — már most sem állnak szíve­sen szóba velük. Nekik — úgymond — nem tétel egv-egy kisvállalkozó. Több vele az adminisztráció, mint a tényleges mun­ka. A kérdésekre, úgy tűnik, csakis a kis­vállalatok egvséges. bürokratikus kötöttsé­gektől mentes rendszere adhatia meg a méltó választ. Nemrégiben iónevű bankszakemberrel beszélgettem. Az államosítás kezdete óta vezető szerepet vállal a gazdasági életben. Elárulta: azt, hogv a sok kicsiből miként lehet nagv egységeket létrehozni, már tö­kéletesen tudia. Azt viszont, hogv mi mó­don lehet adott esetben mindezt visszacsi­nálni. egyelőre csak tanulia. V annak kedvező lelek: fev az egyre­másra alakuló, riem egyszer hiánvt pótló, vagv a telies vertikumot át­fogó. laza. rugalmas egyesülések, társulá­sok. Ez azonban még kevés az üdvösség­hez. Elégedettek csak akkor lehetünk, ha a szervezet sokszínű, a valóságos igén vek­hez rugalmasan alkalmazkodó rendszere alakul lei a magyar gazdaságban. Van mit tanulni. No és az sem mindegy, hogv mennvi lesz a tanulópénz. Gazsó L. Ferenc MHSZ-vezetők tanácskozása Augusztus 29—30-án Gö­döllőn tartják az MHSZ-ve­zetők IV. országos tanács­kozását — jelentették be hétfőn a Magyar Honvédel­mi Szövetség országos köz­pontjában tartott sajtótájé­koztatón. A tanácskozáson az országos központ, a me­gyék, a játésok, a városok, a kerületek, a klubok füg­getlenített vezetői vesznek részt, és jelen lesznek a 6ZQvetséggel együttműködő állami és társadalmi szer­vek képviselői is. Első alka­lommal vesznek részt a testvérszervezeteknek a Szovjetunióból. Bulgáriá­ból, az NDK-ból. Csehszlo­vákiából. Lengyelországból. Kubából. Romániából érke­ző küldöttségei. A tanácskozás mintegy 600 résztvevője értékeli az Tájba illő új tervek A maganlakás-építők je­lenleg 135-féle családi ház ajánlott tervéből választhat­ják ki a számukra legmeg­felelőbbet. A Tervezésfejlesz­tési és Típustervező Intézet most újabb tíz családi ház alaptípusának megtervezé­sével bővíti a választékot. A cél az, hogy jobban alkal­mazkodjanak a helyi körül­ményekhez, a falusias élet­módhoz, harmónikusabban illeszkedjenek a tájba. az utcasorba. Lesz közöttük cso­portosan telepíthető és ön­álló családi ház is. Az alap­tervek némi módosításával készülő változatokkal együtt az év végéig végeredmény­ben 25—30 újabb családi ház tervét készítik el. Ezen­kívül tizenhat új tervdoku­mentációval gazdagítják a kis társasházak ajánlott terveinek választékát is. Ezeknek az épületeknek a zö­me négylakásos és magastetős lesz, s ennek következtében a tetőtér is lakásrészként hasz_ nositható. elmúlt öt évben végzett munkát, s meghatározza a tennivalókat. A sajtótájékoztatón Bódi János ezredes, az MHSZ fő­titkárának első helyettese elmondta, hogy a beszámo­lóban nagy hangsúlyt kap­nak a lakosság, elsősorban az ifjúság hazafias és inter­nacionalista nevelésének fel­adatai, a honvédelmi okta­tás és a honvédelmi felké­szítés főbb tennivalói. Külön figyelmet fordítanak a fi­atalok honvédelmi oktatása, katonai szolgálatra való fel­készítés érdekében végzett munka értékelésére. Részle­tesen szólnak a tömegsport és a versenysport eredmé­nyeiről. s megvitatják az ezzel kapcsolatos további tennivalókat, A tanácskozás második napjának befejező program­jaként az értekezlet résztve­vői megtekintik a Pest me­gyei honvédelmi és sportnap programját a gödöllői repü­lőtéren. Látványos földi és légiparádénak ígérkezik a vasárnap délután fél három­kor kezdődő eseménysorozat; az erdeklődők láthatnak majd motoros és vitorlázó egyéni műrepülést, motoros kötelékműrepülést, sárkány­repülő-. és hőlégballon-bemu­tatót. Az MHSZ eitöernvősei is bemutatják ügyességüket, technikai tudásukat. A föl­dön segéd-motorkerékpáro­sok. illetve gokartosok ügyes­ségi versenyeken mérik nsz­sze tudásukat. A nagyüzsml állattartásról A nagyüzemű tartásmód, a zártrendszerű termelés jelen­tős változást okozott az ál­latok életmódjában. Az eto­lógia- az állatviselkedéstan­kutatóinak feladata, hogy javaslatokat adjanak az em­lített összhang megteremté­sére. Az új tudományág első olyan nemzetközi konferen­ciája, amely a nagyüzemi ál­lattartással kapcsolatos vizs­gálati eredményeket ösze­gezi, hétfőn kezdődött meg Gödöllőn, az agrártudomá­nyi egyetemen. A Magyar Agrártudományi- Egyesület által szervezett négynapos tanácskozásra húsz országból érkeztek tudósok, s csaknem 100 előadásban ismertetik kutatásaik eredményeit. A konferenciát megnyitó Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes az alkalmazott eto­lógia jelentőségéről szólva a többi között elmondotta, hogy az ipari jellegű állat­tartásban a gondok elsősor­ban az állatok nem megfe­lelő közérzetéből adódnak: főként a zsúfolt vagy nem megfelelő környezetből és a társas együttlét zavaraiból. A cél tehát az, hogy a mo­dern tartási viszonyok által okozott zavarokat megszün­tessék vagy hatásukat jelen­tős mértékben csökkentsék, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom