Délmagyarország, 1981. augusztus (71. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

4 Kedd, 1981. augusztus 25. Csotrogánysirató 2. Marad a jatagli!? Vissza a háztáji gépeihez! Mint ismeretes, a kényszer uülte a lópótló csotrogá­nyokat, a gumis kocsi és az autó keresztezéséből. Eleinte sehogy sem akarta befogad­ni a gépcsalád ezt a nem­kívánatos testvért. Csúnya is volt. beteg is volt. és evett annyit, mint másik három. Csak aztán, mikor helyettük megcsinált majd­nem mindent, megszokták. Szeged környékén is lett belőle vagy ötezer. Mond­hatni, mindenből. Láttunk már mozogni, szivattyúmo­tor és fiáker kombinációját, keresztbe vágott Barkas au­tót, meg még rengeteg jól és kevésbé sikerült tákol­mányt Aztán egyszer meghatá­rozták az ábrázatukat. és feltételekhez kötötték a megjelenésüket. A nagy ria­dalom ellenére — a hivata­los adatok szerint — kör­nyékünkön csaknem három­ezret meg is kereszteltek belőlük. Rendszámot és utat kaptak. Olyannyira, hogy május elsejei felvonu­lásra, lakodalomba, iskolai kirándulásra befogták az eredetileg trágyahordásra készült csotrogányokat. És aztán jött az újabb rendelet, nem szaporodhat­nak tovább... Eleszik a kis falánkok a nagy testvérek, tói az ennivalót, és az ál. lam bácsi nem dollárpapa, hogy mindenkinek adjon benzint A nagy összevisszaságban, ami a háztáji gépei körül keletkezett, nehéz eligazod­ni. A járási hivatalban úgy fogalmaztak: nincs olyan epés megjegyzés, ami ne lenne igaz. Az intézkedések mintha azokat sújtanák, akik érdekében fogantak. Dr. Masa István, a TE­SZÖV megbízott titkára: — Ezeket a gépeket a gazdálkodás kényszere hoz­ta létre. A kisebb gazdasá­gokban nélkülözhetetlenek. A termelő bajlódik a zöld­séggel. kell neki. hogv bol­doguljon. — A téesz nem segít? — Nagyok a gépeik, sok­szor a maguk munkáját se győzik. Nem jut oda, hogy minden tanyából elvigye a tíz láda paradicsomot, meg a három hízót. Direkt erre készültek a csotrogányok. A többi már így summáz­ható: vagy ott marad a por­téka a földben, vagy meg­szaporodnak a fekete fuva­rok. vagv ami ennél lénye­gesen fájdalmasabb: nem termelnek zöldséget a ház­tájiban. Megsiratjuk még a csot­rogányokat. Bár sose lenne igazam! Különben a forgalomban íevők szolgálnak becsület­tel. íme, a bordányi Sándor György véleménye: — Amióta megvan, na­gyon hálás kis jószág. Friss szántásban is elviszi a ra­kományt. A gyerek is idébb állhat vele, s az úton se Ijedezik a forgalomtól. Tarthat a gazda traktort is a haztájiban. Az előírások csak 35 lóerőig engedik a használatát. A hozzáértők szerint ezzel nem sokra mennek. Kicsi és haszonta­lan már. A szövetkezetek is többnyire a nagyobbakat selejtezik. Ott nem tudnak mit kezdeni a kiöregedett jószágokkal, a műszaki bi­zományi potomért veszi. A háztájiban még használható lenne, de nem engedi a ren­delet. Nincs jogunk kételkedni a jogi szabályozás helyességé­ben, mégis ilyenkor fölve­tődik, ha kellene — mert a másik kéz erre invitál — és van is — hiszen a szövet­kezetekben évről évre sza­porodik, a tagoknál is áll az udvarban a betiltott traktor — miért nem lehet. Kisteleken Csányi Zoltán­ná elmondta: apjáéknak sok bajuk volt a Jataglival" (csotrogány), mert jobb lett, mint kellett volna. Egyéves ideiglenes működés után, visszavonták mozgási enge­délyét. Morogtak érte. mert már többet ráköltöttek, mint egy eladó lányra. A KPM-nél mondták: szabály az szabály — újból nem lehet újat. Aki jó váz­ra szereli a motort. sza­bálytalan akkor is. ha kü­lönben tökéletes. A csotro­gányoknak éppen az a lé­nyegük, hogy bontott anyag­ból készülnek. Ide tartozik még, hogy július elsejetői most már régiből se lehet új. Nem szerelhető össze több csot­rogány, csak azoknak, akik igazolják, hogy korábbról megvan hozzá minden anya­guk. Ez a háztáji gépekről az újabb rendelet. Érvényes ez az utánfutókra, a piacoló pótkocsikra is. Nagyobb lesz a teher a szállítókon — gondolhat­nánk —, s az is eszünkbe ugrik, jobb világ jár majd az ügyeskedő autós kupe­cokra, akik eddig is busás haszonnal adták tovább a szólót, zöldséget. Mert. ha megtermi a föld, el kell ad­ni a portékát. A termelőt — jogosan — csak a forint ér­dekli. meg az, hogy meg­legyen a számítása. Főleg, ha holt tőke a gépbe fekte­tett százezer forint. Tízesek­hól-húszasokból sokára jön össze. Még csak meg se szólhatjuk „fi'.léreskedésé­ért". mert mostanában kö­telező a takarékosság. Az sem elképzelhetetlen, 'hogy szervezettebb* éssze­rűbb munkával kifizetődő lesz a fuvar a termelőnek és a szállítónak is. Egy vi­szont biztos: a legjobb te­herautó is elakadhat a ho­mokban. Ott még egyelőre marad a lópótló jatagli... Majoros Tibor (Következik: 3. Aki bírja, marja.) Televízió­cenzúra // ff A televíziónak a gyerme­kekre gyakorolt káros hatá­sától félő szülők nemsokára a mikroprocesszor-technika segítségét élvezhetik. Egy amerikai feltaláló a mikroprocesszort felhasznál­va olyan készüléket szerkesz­tett. amely kikapcsolja a te­levíziót, bármi legyen is a program, kivéve, ha a progra­mot előzetesen a szülők kivá­lasztották. Ez a „video-cenzor" készü­lék a televízió és az antenna közé csatlakoztatható és on­nan nem távolitható el. A szülők egy billentyűszerkeze­ten beüthetik az engedélye­zett műsorok időpontját (nap, óra), a csatornát és a műso­rok időtartamát. Egyidejűleg több program kiválasztása is lehetséges. vA „video-cenzor" a kiválasztásra nem került többi műsort letiltja. Ez a rendszer, amely egy zsebszámológéphez hasonlít, a mikroprocesszoron kívül egy órát és egy ún. tunert tar­talmaz a csatornák kiválasz­tására.. Kb. 60 dollár lesz az ára. A feltaláló szerint a ké­szülék után igen nagy az ér­deklődés, mivel az nemcsak a televízióműsorok, hanem a kábeles televízió programjá­nak és a videojátékoknak a kiválasztását is lehetővé teszi. Az ifjúsági mozgalom történetéből A családi pótlékról ^ K. M.-né szegedi olva­sónk a nyári szünetre já­ró családi pótlékról érdek­lődik. Szeretné tudni, hogy a 16 évesnél idő­sebb, de 19 évesnél fiata­labb, és alsó- vagy közép­fokú oktatási Intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek után jár-e to­vább, illetve meddig a családi pótlék? Elöljáróban azt kell tud­ni, hogy az egyéb feltéte­lek fennállása esetén csa­ládi pótlék a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. A 16 évesnél idősebb, de 19 évesnél fiatalabb gyermek után a családi pótlék pe­dig addig jár, amíg alsó­vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán folytatja tanulmányait. Az után a 16 éven felüli gyer­mek után, aki alsófokú ok­tatási intézmény utolsó év­folyamát még nem fejezte be, a családi pótlék a nyá­ri szünidő tartamára is jár, még akkor is, ha szeptem­ber hónaptői tanulmányait nem folytatja. Ha azonban a gyermek az utolsó évfolya­mot sikeresen befejezte, utána a nyári szünidő tar­tamára, vagyis Július—au­gusztus hónapokra a csa­ládi pótlék nem jár. Ha a gyermek szeptember hónap­ban tesz érettségi vizsgát, vagy szeptember hónaptól középfokú oktatási intéz­ményben folytatja tanul­mányait, utána július—au­gusztus hónapokra vissza­menőleg is jár a családi pótlék. Nem jár családi pótlék Jú­lius—augusztus hónapokra az után a gyermek után, aki már június hónapot megelőzően megszakította ta­nulmányait. A dolgozó a szakmunkástanuló gyerme­ke után legtávolabb a má­sodik évfolyam végéig, vagyis augusztus 31-ig jo­gosult családi pótlékra. Ha a gyermek a középiskolai ta­nulmányok befejezését kö­vetően létesített szakmun­kás tanuló-viszonyt, utána is 19. életévének betöltéséig jár a családi pótlék. Ha pe­dig a gyermek a tanulmá­nyait év közben megsza­kítja, a családi pótlék an­nak a hónapnak az utolsó napjáig jár, amelyik hó­napban a tanulmányait ab­bahagyta. A rendelkezések szerint a harmadéves szakmunkásta­nuló után családi pótlék nem jár, a pótlék folyósí­tását a második évfolyam végével, vagyis augusztus 31-éve] még abban az eset­ben is meg kell szüntetni, ha a gyermek a 16. életévét még nem töltötte be. Dr. V. M. Szocialista társadalmunk napi gyakorlatúban is kü­lönös jelentőséggel élhetnek tovább a forraualmi mozga­lom hagyományai. Tovább­élésük, érdemi megújulásuk alapvető feltétele, hogy meg is ismerjük azok történetét. A magyar munkásmozgalom történetének tanulmányozá­sa során különösen sajátos színfoltot jelent az ifjúsági mozgalom történetének fel­tárása. Erre a feladatra vál­lalkozott Molnár István tör­ténész, s példamutatóan szak­szerű összegzését a közel múltban megjelent monog­ráfiájában tett közzé Ifjú­munkás mozgalom Magyar­| országon (1945—1950) cím­' mel. A kötet, mint azt alcíme is jelzi, a SZIT (Szakszerve­zeti Ifjúmunkás- és Tanonc­mozgalom) felszabadulás utáni történetét dolgozza fel. j A történész alaposság nem­j csak a korabeli napilapokat, folyóiratokat, veszi sorra, hanem a Párttörténeti Arc­hívum anyagait, levéltárak — köztük a Prímási levéltár — dokumentumait is hasz­nosítja, a korszak szakmai értékeléseit, történelmi elemzéseit ismerve eseten­ként még közelibb képet rajzol, amikor a mozgalom vezetőit szólaltatja meg. Molnár István könyve történetiségében követi a SZIT mozgalom létrejöttét, helyét, szerepét a kibontako­zó népi demokratikus for­radalomban. Részletes átte­kintést kapunk arról az if­júsági mozgalomról, amely nem pártjellegű szervezet volt. hanem a szakszervezet kereteiben szervezte a ma­gyar munkás fiatalok szoci­ális, érdekvédelmi majd po­litikai tevékenységét A MKP és az SZDP baloldali hatása szinte kezdetektől biztosította, hogy a SZIT-ben a munkásegység nemcsak jelszó lehetett hanem a mindennapok gyakorlata is. Az 1945. februárban ki­bontakozó szervezet az elő­ző Időszak szakszervezeti ha­gyományaira épített; főleg a vasas, a közlekedési, a bőrös, a nyomdász szakmákban. A budapesti kibontakozást idő­ben elég hamar követte a vidéki szervezés is. így pl. Szegeden 1945. májusában ad hírt a Délmagyar az első SZIT-szervezetek létrejötté­rőL A SZIT-szervezetben dol­gozó ifjúmunkás- és tanonc fiatalok aktívan vettek részt az ország háborús kárainak helyreállításában, az újjá­építés megkezdésében. A SZIT és a MADISZ feladat­körének elhatárolása ugyan okozott némi szervezeti za­vart, bizonytalanságot, de a szociális gondok, érdekvédel­mi feladatok megvalósítása (a tanoncok bére. szabadsá­ga, szállása stb.) cselekvésre késztetett. SZIT-es fiatalok szervezték az első üzemi úttörő csapa­tokat, az első üdültetéseket, s 1947. nyarán résztvettek a prágai VÍT-en is, hogy azu­tán 1949. nyarán a többi magyar fiatallal együtt bu­dapesten is demonstrálják, a világ ifjúsága békét akarl 1947. nyarán ifjúsági vá­sárt szerveznek, ezzel is lendítve a tanoncotthonok építésének ügyén. Az anya­gi lehetőségek is segítették • kulturális és sportélet kiszé­lesedését. A centenáriumi feladatok megoldásában már az a történelmi realitás is segített aktivizálni, hogy „eldőlt a kérdés, kinek épít­jük az országot." Az új tanonctörvény elő­készítése. majd 1949-es tör­vényerőre emelése már a leendő, szocialista érzelmű munkásosztály legfiatalabb tagjai előtt nyitott szakmai és politikai utat. Az ifjúsági brigádmozgalom, a politikai tömegoktatás, a fiatal, tehet­séges káderek továbbtanulá­sának biztosítása a csasztus­ka brigádok vagy a „Nyi­tott szemmel" vetélkedők nemcsak a korszak saiátos állomásait jelezték, hanem kisebb-nagyobb hatásfokkal hozzáiárultak a magyar szo­cialista átalakuláshoz is. A 47-es választások után — a két munkáspárt távla­ti terveivel összhangban — a SZÍT ifjúsági tömegszer­vezetté fejlődött; míg 1947. februárban 25 ezer, addig 1948-ban 130 ezer, majd 1950 júniusában közel 200 ezer tagot számlált. Ez a nagy számú munkásfiatalság ké­pezte a létrejött DISZ je­lentős részét. Talán az idézett részletek, tendenciák is bizonyítják, hogy a szocialista forradalmi átalakulás szakaszában a magyar munkás fiatalok te­vékeny résztvevők voltak. Ha ezt a tételt elfogadjuk, akkor pedig igazán megér­demlik. hogy egyik haladó szervezetük — a SZIT — történetét részletesebben is megismerjük. Éppen ezért. Molnár István könyvét — a korszakkal, témakörrel fog­lalkozó történészeken kívül — jó szívvel ajánljuk peda­gógusoknak, KISZ-vezetők­nek, érdeklődő ifjúmunká­soknak és ipari tanulóknak A könyv a történelmi ta­nulságokon kívül — ami ön­magában sem kevés — bő­ven szolgál követendő pél­dával, érdemi gyakorlati mintával is. (Kossuth Kiadó, 1981.) Micheller Magdolna A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FÉMIPARI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET fejlesztő konstruktőri munkakör betöltésére alumínium alapanyagú épületszerkezetek tervezése iránt tehetséget, érző fiatal gépészmérnök részére. Feilődési lehetőség biztosított. Jelentkezni lehet: Hódmezővásárhelv. Szántó K. János U. 162., fellesztési és beruházási osztály. Tájékoztatjuk a lakosságot. hogy a TERÉZ UTCA 13. sz. alatt MÉH-átvevőhelyet nyitottunk Naponta 9—13 óráig várluk a vas-, fém-, papír-; textilhulladékok átadóit. Dél-magyarországi Vállalat X A DOLGOZOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 5—6- valamint 7. és 8. osztályaiba. Az általános iskola 8. osztályának elvégzése logosit szaktanfolyamokra valamint eépiárművezetői tanfo­lyamra jelentkezésre Beiratkozás: augusztus 26-án. 27­én és 28-án. délelőtt 10—12 óráig és délután 3—5 óráig DOLGOZÓK ÁLTALÁNOS ISKOLAJA. KOSSUTH LAJOS SUGARCT 37.. L EMELET. m bűurért Árusítással egybekötött kiállítást rendez a Szék- és Kárpitosipari Vállalat a szegedi DOHUS Lakberendezési Áruházban augusztus 17—29. között. Kárpitozott garnitúrák, szólóheverök. étkezők, székek nagv választékával vária a kedves vásárlókat a DOMUS. a szokásos nyitvatartási Ideiében, a Dugonics tér 9. sz. alatt l.AKLil|R£N£A ZFSi ARIJHAZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom