Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

4 Péntek, 1981. július 10. Kamrától a komputerig Földmérési adatbank Szegeden Az utóbbi évek nagysza- tőségnek tűnt beszerzésük, rajzolóberen^ezés és bású építkezései, a beruhá- az adatbank mintarendsze- kívánt térképrészletet látha­zásokat kísérő közművesíté- rének létrehozásához már tóvá varázsoló •ú munkálatok, a vezetékes 1973-ban hozz:! lát Lak a gázrendszer bővítése, az új szakemberek. Akik egyéb­utak kialakítása jócskán ad ként manapság sem ülhet- volna tovább boncolgatni a tennivalót a megyei földhi- nek tétlenül, hisz sok egyéb kibernetika és a geodézia vatal dolgozóinak is. Mivel- teendőik mellett ügyelniük összefüggéseit hogy valamennyi. Imént kell a számítógépre felsorolt tevékenység terve- szített térképanyag •ói munkát feltételez. A bantartására" is.) műszaki tervezés viszont Mit tud majd az előrelát- különbséget. A teljesség -elképzelhetetlen geodéziai hatóan 19S5 végére működő kedvéért még megemlítjük: háttér nélkül. De a geodé- adatbank? Szeged közigaz- a Szegedre telepített adat­ták is csak mankóval dol- gatási területére megbízha- bázis bekapcsolható az or­gozhatnak. A földhivatalban tóan, gyorsan szolgáltatja a szágos rendszer vérkeringé­•»ngra készen vezetett. a legkülönbözőbb "geodéziai sébe- A földhivatal kompu­tejlődés hozta változásokat információkat. Igy például ter"ében tárolt ismeretek el­.•folyamatosan feltüntető az át- és vasúttervezéshez, .iuttathatóak a Budapesten Vföldmérési alaptérképre tá- az építkezésekhez nélkülöz- működő központi földmérési maszkodnak. hetetlen ismereteket. Képes adatbankba. Mégpedig egy Ami pedig a hivatal adat- lesz a kijelölt terület 1:1000 közbenső bázison át. ahol is •i olgáltatását illeti, nos ta- méretarányú városi alaptér- ~ ugyancsak számítógép­n száz évvel ezelőtt sem képeinek teljes tartalmát — egységes rendszerbe végezték másképp. Íme. a tárolni, a napi változásokat foglalják, ellenőrzik helyi metódus. Az adatokra kí- regisztrálni. Sőt Mivel — •••ánosi ügyfél — legyen kísérlet a kísérletben — a ,« gyéni építtető vagy műsza- Belváros alaptérképére a raszter­képernyő biztosítja. Konyhanyelven kár is Egy a lé­előké- nyeg: a földhivatal mostani „kar- és leendő adatszolgáltatása között zongorázni lehetne a érkező informá-bankokból ciókat. A háromlépcsős. egymás­1 tervezéssel foglalkozó közműveket is rávezetik, tói jól elkülöníthető. ám intézmény szakembere — tájékoztat a számítógép a besétál a hivatalba. Tollal, csatornák, a víz- és gázveze­vonalzóval. Elkéri az őt ér- tékek. az elektromos kábé- vével már nem deklő térképszelvényt s le- lek egy részének elhelyez- laikus olvasóinkat másolja a kívánt részletet kedéséről is. Hogy a HT szigorúan egymásra épülő rendszer működésének el­akarjuk untatni. A szakemberek részletekre -Sokszor meg a hivatalban 680-assal beszélgetni lehes- kiterjedő érdeklődését meg ősi. sen, ahhoz jó néhány ki- nem tudnánk a egészítő berendezés, no és a Maradjunk hát kielégíteni, annyiban: Ladányi Zsuzsa készítik el. ugyancsak manuális módszerrel zükséges másolatot S ha gép agyát célszerűen műkő- néhány év múlva már az meggondoljuk, hogy évente, désbe hozó kódszámok atomkorhoz illő. a kiberne­<«upán az építkezésekkel szükségesek. A számítógép tika eredményeit kamatoz­kapcsolatosan nyolc-tízezer megszólaltatását egy vissza- tató módszerekkel tálalják alkalommal kell adatot szol- író szerkezet, betűt, számot elénk a kért adatokát tér­gáltatni. percig sem kétsé- egyaránt megjelenítő, alfa- képeket, ues. sziszifuszi. áldatlan numerikus képernyő, egy munka ez. Korszerűbb meg- —*^•mwmmmnmm•• i.ldás lenne a mikrofilme­zés. de erről — magas költ­ségeit tekintve — csak vágy­álomként szólhatunk. Persze oktalan dolog vol­na a jelenlegi helyzet ne­hézségeit ecsetelni, ha nem állna módunkban a kedve­ző kilátásokat ls felvázolni. í>e elérhető közelségben Smmár a biztató perspektí­va. A kibernetika biztosítot­ta lehetőségről, a számító­gépes földmérési adatbank létrehozásáról, mint kísér­letről beszéltünk. Hazánk­ban először Szegeden auto­matizálják a geodéziai adat­szolgáltatást. Miért éppen Szegedet választották a kí­sérlet színhelyéül? Legfő­képpen, mert itt adott a jó minőségű térképalap­nnyag. Másrészt a megvaló­sításhoz szükséges szellemi kapacitásban sincs hiánv. A komputert többek között egv automatizálási szakmér­nök és egy üzemmérnök várja a földhivatalban. Mind türelmetlenebbül. Mi­velhogy a számítógépbe táp­lálandó ismeretek előzetes feldolgozásával már végez­tek. A meglevő térképanyag informáaióit a kibernetika ínyelvére fordították. Digi­talizálták. kódszámokra ül­tették át a térképi eleme­ket. Most már csak a gép hiányzik, hogy betáplálják a „fogyasztásra" előkészített adatokat. A hazai gyártmá­nyú HT 680-as mikroszámí­tógépre azonban még leg­alább egy évet kell várni. (Az eredetileg óhajtott nyu­gati komputerekről deviza­gondok miatt kénytelenek voltak lemondani. De mert egy időben még reális lehe­Sajtótörténet Az 1848-as márciusi forra­dalom kezdetétől 1890-ig, a modern sajtó kibontakozá­sáig elemzi a korabeli saj­tótermékeket A magyar sajtó története II. kötete, amely­nek szerkesztése nagyrészt már befejeződött. A várhatóan a jövő év elején boltakba kerülő könyv — amelynek megírásában nyolcan vettek részt — első felében 1867-ig, a kiegyezé­sig követhetők nyomon az egykori kiadványok. Egy tel­jes fejezet foglalkozik a Bach-korszak sajtóviszonyai­val, mert tulajdonképpen er­re az időre tehető a polgári sajtó megindulásának kezde­te. Ekkor bontakoztak ki az első nagy újságíró-egyénisé­gek. A könyv második felében 1800-ig a sajtónak a politi­kában megnövekedett szere­péről, a munkássajtő első kí­sérleteiről, a Népszava szel­lemi elődeinek próbálkozá­sáról olvashatók elemzések. Ebben az időszakban a poli­tikai és irodalmi sajtó mel­lett megnőtt az úgynevezett közművelődési sajtó szerepe. A további köteteket — amelyek 1890 és 1919, illet­ve 1919 és 1945 közötti idő­szak magyar sajtótörténetét vizsgálják — a tervek sze­rint az Akadémiai Kiadó 1985-ig megjelenteti. Végig a kanyargó Tiszán Uszályokkal olcsóbb A 'vízi szállítás több év- lyet épített. Ez lehetővé te- tósága szeretné, hogy ha bl­százados hagyományra te- szí, hogy a Felső-Tisza vi- zonyos áruféleségeket vízen kint vissza. A szálfákat az dékéről a sóder döntő több- továbbítanának rendeltetési északi erdőkből mindig is a sége hajóval érkezzék Sze- helyükre. Ehhez rendelke­Tisza vize hozta a feldolgozó- gedre. A MAHART biztosi- zésre állanak a megfelelő fu­telepekre. S jártak a vízen totta a szállításhoz a megfe- vareszközök és a különféle különféle terményekkel meg- lelő nagyságú uszályokat. A rakodóberendezések is. Ter­rakva régtől fogva a hajósok munka folyamatosságának mészetesen további erőfeszi­uszályai is. A vízen való szál- érdekében a két vállalat öt tésekre van szükség ahhoz, litás előnyei közismertek. Ke- évre szerződést kötött. Eb- hogy valamennyi terv meg­vesebb energia kell hozzá, ben az évben várhatóan 50 valósulhassák. Több kikötőt mint a vasúton vagy ország- ezer tonna sóder érkezik kell építeni, több uszályt kell úton történő fuvarozáshoz. Szegedre a kanyargó Tiszán, munkába állítani, s termé­Ahhoz azonban, hogy ez a A DEFAG is szeretné szál- szetesen kooperálni kell fuvarozási forma széles kö- lításaihoz igénybe venni a azokkal a vállalatokkal is, rűvé váljon, kiépített, s jól vízi utakat. Szegedről Mo- amelyek esetregesen tovább­gépesített kikötőkre volna hácsra, Bajáról pedig Sze- szállítják^ a folyó partjáról szükség. Ilyenek viszont nin- gedre utaznak a Tiszán és a az érkező árut. Minden be­csenek jelenleg. Készült egy Dunán az áruk. Itt még csak ruházáshoz pénz kell. Ez alól terv, de céljai közül aligva- a kezdeteknél tartanak, pró- a vízi szállítások kiterjesz­lósult meg valami. A MA- bafuvarozások voltak csupán, tésének finanszírozása sem HART vezérigazgatósága és A szállítási bizottság javas- kivétel. Nem lehetünk türel­a Csongrád megyei szállítási latára a Dél-alföldi Erdő- és metlenek tehát. Minden apró bizottság jelentős erőfeszíté- Fafeldolgozó Állami Gazda- sikernek, kis lépésnek örülni seket tett az elmúlt időszak- ság belépett az algyői tár- kell. Ami mégis figyelmez­ban azért, hogy növekedjék sulásba. A pelletrakodót al- tető: az adatok azt mutat­a vízen szállított áruk meny- kalmassá teszik faáruk ki- ják, hogy a lehetséges fuvar­nyisége. Az eredmények már- és berakására is — ez volta kapacitást jelenleg sem hasz­is mutatkoznak. Algyő köze- terv, ám az erdőgazdaság a nálják ki a vállalatok. Ez lében a part egyik erre kije- részvétel anyagi terheit nem egyben arra is figyelmeztet, lölt szakaszán az uszályok tudta vállalni Remélhetőleg hogy nemcsak beruházások­gyors és veszteségmentes ra- azért a közeljövőben mégis ra hanem a szemlélet vál­kodásának érdekében a csak megoldás születik, mert TSZKER, az AGROKER, az a mai energiahelyzetben ko­érdekelt téeszek és a hajó- rántsem mindegy, hogy zási vállalat közös beruhá- mennyi a fajlagos ráfordítá­zással oldotta meg a lucer- sok költsége a szállítások­napellet fogadását. ban. A DÉLÉP sóderrakodóhe- A MAHART vezérigazga­Paprikatermesztés Ellentétes érdekek? Lépten-nyomon hallani: Szegedi Paprikafeldolgozó gondban a paprikatermesz- Vállalattal. tők. Eladhatatlan készletek- A jövöre nézve az kinál. rol ..sarokba szorításról be- kozik a lefihasznosabb meu­szélnek. meg hogv a többi oIdásnak ha a gazdasáeok kézierőt foglalkoztató orszá- en£ednek Megközelítően gok termékei kelendőbbek. annyi fűszerpaprikát ültetnék. Egyre kevesebb a teeszekben yetnek_ ámenbe szükség a jó paprika termesztő gazda van a kereskedelemnek, és a gepek bármennyire LS Még ^^ js ha ez bizonvos tokeletesek. nem tudnak lé- mérvű kockázattaL ráfizetés­pest tartóm az igényekkel. ^ jár Az 0rszag0s adatok Ügy mondtak egv tanacsko- szerint a Daprikaföldek kiseb­záson a világ elhaladt mel- bek les2nek uevan_ de több lettünk. termésre számítónak az ed­A múltat már többen, didinél. A Szegedi Paprika­többféleképp elemezték. Egy- [eldogozó Vállalat 5 ezer 500 i. _ ,, „. hektárra kotott szerződ est a ben megegyezett a vélemé­... . _ ,, , , „ gazdasagokkal. Pénzt fizetett nyiik. A magyar társadalom képes elősegíteni a „paprikás gondok" megoldását. Annak ellenére, hogv egyre keve­sebb a jó paprikatermesztő gazda, aránylag felletlenek még a gazdaságok paprika­termesztő gépsori. a kiút megtalálható. Kevesebbet és minőségében jobbat kell ter­meszteni. Ez bizonv érzéke­nyen érinti a paprikára sza­kosodott szövetkezeteket Megvették a drága gépeket, megépítették a szárítókat. De vétek lenne csak azért ter­melni. hogv az eladatlan készletek gyarapodjanak. Nem kis dilemma ez a szak­embereknek. Miből mennyit azoknak, akik kevesebbet vállaltak, mint az eredeti megállapodás. Ha mégis ló­val több teremne. mint amennyi kellene, a vállalat, a fölösleges árut kevesebbért veszi át. Ezen többször tá­madt vita — a TESZÖV el­nöksége — hivatkozva a, té­eszek érdékeire — nem is értett egvet az elhatározás­sal. A kiadott anvag ígv fo­galmaz: „A feldolgozás félté, telrendszerének kialakításá­nál meg kell találni a vál­lalattal való kölcsönös elő­nyökön alapuló együttműkö­dés lehetőségeit. A minőség javítása érdekében társulás toztatására is szükség van. és hová? Ebből aztán olyan formájában tervezzük a ter­presztízsháború és érdekharc ™álenergiára alapozott szik­keletkezik. ami senkinek se kasztók" két B^er-szár(tó. valamint a féltermék tárolá­. sára alkalmas tárolótorok Atoyábbléoésre eddig Js épftését abban az esetben. ha olyan végtermék-érdekelt­ségi rendszer alakulna ki, meLvben a résztvevők a fél­történtek kísérletek, társulá­sok alakultak a korszerű paprikatermesztésre, lobban megértették a feldolgozó vál- termör 'eíőáUításátiü'"^ őr­«ondiait Kutatók, ne- lemény értékesitésélg egvön_ mesitok cseréltek véleményt tetűen érdekfrltek a tevé_ De megfelelő megoldás még kenvség eredményességében.^ nem következett, be. A Csongrád megyei gazda, ságök segítségét a TESZÖV elnöksége is kötelességének érezte. A legutóbbi ülésén határozatot fogadott el a zöldség — köztük a fűszer­paprika-termesztés javításá­ra. Elhangzott többször is a szakemberek vitáiéban, hosv a minőség további javítása érdekében a feldolgozás, tá­rolás feltételeit kellene ja­vítani. de ehhez nem fűző­dik kellő anyagi érdekeltség: Nem megfelelő a fél termék A gazdasagok lobban ára & a t^^t^ ellenér_ szeretnének igazodni a váltó- téke ^^ zó piachoz. Ehhez előbb föl­mérték. hogy miből mennvi van. Az elmúlt öt évben Csongrád megyében csaknem 16 ezer hektáron termesz­tettek őrleni való paprikát. Jobbára géppel, és egyenest a helyére vetették a magot (1980-ban az összterület 63 százalékán). Az érett csöve­ket a földolgozó vállalathoz szállítják. Nyersen és szári­tottan. A ..nyers" paprika szárítására három termelő­szövetkezet társult. néev Binder-szárítót, építettek a Persze ez az. ami nem könnvű a mai magvar gaz­daságban. Kötnek bennünket a gazdálkodási és a világpia­ci érdekek. Amellett a gvors változáshoz elsősorban be­fektethető tőke — spórolt pénz — kelL aminek most éppen híián vannak a nap­rikatermesztő gazdaságok. Más megoldást kell keres­nünk. ha nem akarunk el­maradni a világtól. De milyet!? I Majoros Tibor Figyelem! Újdonság! Átalakítás előtti kiárusítás! július 13-tól 17-ig a NÖI MODELLBOLTBAN (Kárász u. 5.) 30—40% árengedmény entapéta! TÖBBFÉLE SZÍNBEN ÉS MINTÁBAN. 0,5x10,5 m MÉRETBEN KAPHATÓ t a és ""Má I írni Jilül i KERESKEDELMI VALLALAT tapétaboltban : SZEGED. LENIN KRT. 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom