Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

4 Péntek, 1981. július 10. Hétköznapok Mottó: (valahol olvastam): az átlagok sok mindent elfednek. Mert elmondjuk, Magyarország az átlagosan fejlett országok közé tartozik, csak azt felejtjük el gyakran, hogy amíg a mezőgazdaság jóval az átlag fe­lett, az ipar pedig valamivel az átlag alatt produkál, szolgáltatásaink — tisztelet a kivételnek — messze alat­ta maradnak annak a színvonalnak, ami átlagosnak lenne tekinthető. Szolgáltatás No. 1. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ABC-áru­ház. Se túl kicsi, 6e túl nagy, amolyan tip-top da­rab, amilyennek sokfelé örülnének, ha lenne. Nem is volt semmi baj ezzel az ABC-vel, mígnem fejlőd­ni kezdett ismét a kör­nyék, s a korábbi, nagy­jából közepesnek tekint­hető forgalomból nagyobb lett. Teltek-múltak a he­tek. a hónapok, s egyre többen vetették föl: kicsi már ez az áruház, nagyobb kellene helyette. S nem is akárhol hangzottak el ezek a „fölvetések" — például a Széchenyi tér padjain mdr­golódva —, hanem ko­moly közéleti fórumokon. S nem is csak egyiken, vagy másikon, hanem szin­te mindegyiken, ahol csak ilyen téma szóba kerül­hetett. És végül a nagy nekibuzdulásnak meg is lett az eredménye: meglett a pénz, fölvonultak az épí­tők, s egy igazi, új, tip­top ABC-áruházat építet­tek a régi mellé. Joggal gondolhatnánk: minden megoldódott ezek után. A kétszeresnél is na­gyobb alapterület, a jóval több pénztár megoldotta a környék lakóinak minden gondját. Végül is megol­dotta, csakhogy ... Csak­hogy a régi ABC azóta is raktárként szolgál, legföl­jebb évente egyszer-kétszer ad otthont egy-egy kiáru­sításnak. Az új pedig, bár valamivel nagyobb alap­területű, csúcsforgalomban szinte kiáltana, ha nem is több hely, legalább több pénztár után, mert hiszen, végül is a pénztárak (és a csemegeosztály! átbocsátó­képessége egy áruház tel­jesítőképességének az alap­ja. Az ember pedig leg­följebb fájó szívvel nézi a régi, raktárnak hasz­nált ABC-t: milyen jól is jöhetne ez az Északi vá­rosrészben? Vagy tán adott helyén is megfelelt volna még évekig, évtizedekig, egy kicsit több (működő! pénztárral és egy kicsivel nagyobb csemegeosztállyal? Sz. I. Szolgáltatás No. 2. A kivétel, mely erősíti a szabályt: nem a mesében, hanem Szegeden, gondo­lom, akármelyik napon. Az irodában nincs zsú­foltság. Az üvegpult mö­gött ülők kedvesek, ud­variasak. Semmit nem kell kétózer mondani. kétszer kérdezni. A kérdőíven csak a legfontosabb adataimra kíváncsiak. Nem ellenőr­zik, hogy jól írtam-e be anyám nevét, nem kíván­csiak, mikor oltottak újra, mennyi a havi jövedel­mem, hány gyerekem van, hányadik munkahelyen dolgozom, nem szóltak gú­nyosan, ha rossz rubrikába írtam egy adatot. Egy pil­lanatra úgy tűnt, hogy mégsem itt történik most és Szegeden, hanem a me­sében. Három perc alatt megkaptam az igazolványt, a mellékelt tájékoztatótar­ról, hogy, mint ez igazol­vány birtokosa milyen jo­gokkal rendelkezem, mi­lyen kötelességeket vettem a nyaltamba (micsoda ta­lálmány, egy vállalat fel­fedezte, hogy olvasó nép vagyunk!. Nem hiteget, nem ámít, pontosan közli, mit meny­nyiért vállal, milyen határ­időre, milyen feltételek mellett. Még néhány pro­pagandaanyaggal is ked­veskedtek, így aztán elége­detten távozhattam. Mind­ez történt néhány napja a 6zegedi Autóklubban. Per­sze, nekik könnyű, hisz mégiscsak közük van a me­séhez, az angyalok, a sárga angyalok révén. T. L. Országos bölcsődei ankét Városunkban, a Biológiai Központban rendezi meg a szegedi tanács bölcsódéi és csecsemőotthona. valamint a megyei tanács vb egész­ségügyi osztálya a Bölcsődék Országos Módszertani Inté­zetének közreműködésével a III. országos bölcsődei anké­tot. A ma kezdődő, kétnapos tanácskozáson bölcsődei dol­gozók tartanak elóadásokat. melyeknek fő témája a já­ték és az. miként lehet bölcsődébe szoktatni a 0—3 éves gyerekeket. Az ankétot ma délelőtt dr. Rózsa József, megyei főorvos nyitja meg. A szakmai prog­ram dr. Öry Imrének. az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőiének a népe­sedésről és a szociálpolitikai felad átokról szóló előadásával kezdődik. Vers­es prózamondó verseny Hatodik alkalommal ren­dezik meg — október és a jövő év áprilisa között — a munkásfiatalok országos \ vers- és prózamondó verse­nyét. A rendezvényre július 31-ig a munkahelyi szak­szervezeti bizottságoknál je­lentkezhetnek az előadói készséget érző munkásfiata­lok. A verseny célja ezúttal is a munkásfiatalok irodalmi ízlésének, beszéd- és vers­mondó kultúrájának fejlesz­tése, bemutatkozási lehető­ségének biztosítása A ve­télkedőn 30 éven aluli fiata­lók — szakmunkások, üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek fizikai állományú dol­gozói és közvetlen termelés­irányítók — vehetne!: részt A versenyzők kötelező fel­adatként egy SZOT-díjas szerző versét vagy pró.ai al­kotását adják elő, és egy szabadon választott művet tolmácsolnak. Az országos versenyre az ötven legjobban szereplő kap meghívást. .4 döntőt áp­rilis 16. és 18. között Salgó­tarjánban rendezik meg. Babavízió> telefon a kismamáknak Újdonságok az újsziiiöttosztályon A társadalmi munkákról A társadalmi munkának eddig meglehetősen sokszínű — a fővárosban is és me­gyénként is eltérő — szer­vezési és értékelési gyakor­latát várhatóan az ősztől új irányelvek közreadásával egységesitik. Így \ döntöttek azon a csütörtöki tanácsko­záson. amelyet — a Haza­fias Népfront Belgrád rak­parti székházában — a HNF országos titkársága szerve­zett közösen a Miniszterta­nács Tar.ácri Hivatalával. A lakóhelyszép :5, egyben az országot is gazdagító — az egészséges közszeilemet és lokálpatriotizmust jelző — önkéntes társadalmi vállal­kozások eddigi eredményeit tették mérlegre, azzal a szándékkal, hogy olyan ál­talános formát találjanak, amelynek révén méginkább kamatoztatható a lakóhelyi és a munkahelyi közösségek tettrekészsége. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségénél működő településpolitikai munkabi­zottság alelnöke volt a napi­rendi téma előadója. Az eredmények mérlegelé­sekor szóba került, hogy az utóbbi öt évben megkétsze­reződött — 1980-ban már 5,6 milliárd értékű volt — az a társadalmi munka, ame­lyet országszerte a telepü­lésfejlesztési feladatok mi­hamarabbi megoldásáért yállalt-végzett a lakosság. Ez gyakorlatilag azt jelenti — mondta a vitában az egyik felszólaló —, hogy a taná­csok fejlesztési alapját kö­rülbelül 20 szazalékkai meg­tetézte az elvégzeit társa­dalmi munka értéke. Szóvá tették a munkaérte­kezleten, hogy az emberek vállalkozó kedvében nincs hiány, sőt a tettrekészség fokozódása tapasztalható, vi­szont mindenki joggal elvár­ja, hogy szívvel-szeretettel elvégzett munká ját méltá- i nyolják, s más közösségek j eredményeivel összehason­lításkor azonos „mértékegy­séget" vegyenek alapul. Ne annyira a résztvevők száma, mint inkább a létrehozott érték anyagi, nemkülönben erkölcsi értéke legyen a mérvadó. A rövidesen meg­jelenő népfront—tanácsi irányelvek az ilyen részlet­kérdéseket is egyértelművé teszik majd. (MTI) Babát várni, babát a vi­lágra hozni az élet legszebb ajándéka. Így aztán nem mindegy az sem. milyen kö­rülmények között, milyen környezetben éri ez az egye­dülálló öröm az édesanyákat. Az édesanyákat, akiknek testi-lelki egészségétől, szel­lerry fölkészültségétől is függ kisgyermekük további fej­lődése. Ugyancsak a kicsinyek vé­delmét szolgálta az az 1977­ben napvilágot látott minisz­teri rendelet, amely — a fertőzésveszély miatt — meg­szüntette az újszülött osztá­lyokon a hagyományos láto­gatást. Szegeden, a városi tanács kórházában még az év novemberében belső átrende­zéssel, szervezéssel módosí­tották az osztály addigi rend­jét: a szülőszobát már egyet­len ablak választotta el a babákat fogadó helyiségtől, s azóta is számos praktikus megoldás óvja a kicsinyeket a megbetegedéstől. A megszokott látogatási mód tilalma nem szüntette meg azonban az újszülött­otthonra oly jellemző meg­hitt hangulatot. A rendelet után is találkozhatott egy­mással az újdonsült mama és papa. akik a többi közeli családtaggal együtt gyönyör­ködhettek a kis jövevényben. Annak idején lapunkban is hírt adtunk a babavízióról, amely lehetővé tette, hogy a hozzátartozók a fertőzésve­szély kiiktatásával, a kórter­mektől elválasztott társalgó­ban, televízió képernyőjén tekinthessék meg az újszü­löttet Ki-ki mikrofonon mondhatja be, kit óhajt lát­ni. A „babaszobában" a nő­vérke kiemeli az ágyából „az illetőt", és odatartja a ka­mera elé. Mindez nemcsak a leleményesség és a techni­ka műve volt: több intéz­mény, a konzervgyár, a tex­tilmüvek, a falemezgyár, a SZOTE. a biológiai központ dolgozóinak elszántsága, ön­zetlen munkája is kellett hozzá, míg az elképzelés va­lósággá vált. Azóta sokat fejlődött a baba viz iá — tudtuk meg dr. Deák György főorvostól, az újszülöttosztály vezetőiétől. „Adásai" nemcsak a csecse­mő bemutatására korlátozód­tak: a kismamák a babaápo­lással kapcsolatos tudniva­lókkal is megismerkedhettek. A kórház orvosai tartottak előadásokat arról. miként kell az édesanyának ügyelnie arra. hegy gyermeke ne fer­tőződjék meg, hogyan kell szoptatni, tisztán tartani, für­detni a babát, mi szükséges ápolásához, stb. A társalgó­ban összegyűlt édesanyák, különösen azok, akik először szültek, nagv érdeklődéssel hallgatták meg ezeket a hasznos tanácsokat. sokan buzgón jegyzeteltek is. A ré­gebben szült asszonyok tud­ják igazán értékelni bvX a segítséget, visszaemlékezve az anyaszerep eljátszásának első, botladozó lépéseire, amikor kettesben maradva a törékeny aprósággal, azt se tudták, hogy fogják meg, A kórtermekben fekvő édesanyák nincsenek elzárva a külvilágtól hogyan fürdessék, pelenkáz­zák. A kórház kismamák iránti figyelmességének új bizonyí­tékairól ís beszámolhatunk. Az idén, Semmelweis szüle­tésének évfordulójára kelle­mes meglepetés érte az ép­pen bennfekvő édesanyákat. Az osztály minden kórtermé­be televízió és telefon került. Az említett vállalatok pénz­beli és kétkezi segítségével tett szert a kórház az úi tévéké­szülékekre, amelyek megfe­lelő átalakítás után éppúgy alkalmasak a Magyar Tele­vízió. a Rádió és a házon belüli adások sugárzására. Sokat tett a siker érdekében a segítséget adók táborához időközben csatlakozott ruha­gyár és a Vídia Nagykeres­kedelmi Vállalat is. Nekik is köszönhető, hogy ezentúl bő­vül a kórházi „programok" köre. Hetente kétszer baba­ápolással kapcsolatos bemu­tatót láthatnak az édesanyák, önálló előadásokban tájékoz­tatják őket a gyermekorvo­sok és a szülészek az anya­tej fontosságáról, a szoptatás mechanizmusáról, a betegsé­gek megelőzéséről, a terhes­és szoptatós anyáik tornájá­ról, intelmeket hallanak a dohányzás ártalmairól, a csípőficam megelőzésének le­hetőségeiről. A legfontosabb tudnivalókat nem szükséges ezentúl jegyzetelni sem: tá­vozáskor minden édesanya nyomtatott tanácsokat kap, miként gondozza odahaza a babát. A nagyobb tudás birtoká­ban bizonyára nagyobb ön­bizalommal is térnek haza a kórházból az anyák, s nyu­godtabb, biztosabb kézzel, helyesen ápolják, nevelik ki­csinyüket. A kórház és az üzemek gyümölcsöző együtt­működésének kétségtelenül ez a legnagyobb haszna. Meg' keli említenünk azonban azt is, hogy a kórház sem marad adósa ezeknek a segítőkész intézményeknek: az ott dol­gozók részére fölvilágosító előadásokat és szűrővizsgála­tokat tartanak' az orvosok. Ch. A. Az IBUSZ tfij eaicanlsiftcaí Most megjelent őszi-tava­szi programfüzetében az IBUSZ ötödével több kül­földi utat kínál a főszezon utáni hónapokra, mint az el­múlt évben. Ennek oka min­denekelőtt az. hogv többféle ajánlat közül választhassa­nak s.7 utaznivágvók. s mi­nél gazdagabb legven azok­nak a programoknak a köre. amelyek lehetőséget nvúita­nak az ötnapos munkahét bevezetésével megnövekedő szabad idő hasznos eltöltésé­re — jelentették be csütörtö­kön az IBUSZ sajtótájékoz­tatóján. amelvet ezúttal Ka­locsán tartottak. Sokan — ígv például a me­zőgazdaságban dolgozók — munkájuk természeténél fog­va szabadságukat nem vehe­tik ki a főszezonban. Első­sorban rájuk gondolva szer­vezték meg a nvolcnaoo6 üdüléseket Opatiiába. Szo­csiba. illetve Jaltára. No­vemberben és decemberben különvonat viszi az érdek­lődőket Rómába, de utazhat­nak Athénba. Thüringiába. a Szovjetunió számtalan vidé­kére. Koreába és Vietnamba is. Vannak olyan területek, így például Kuba. India. Thaiföld, melveket éppen az őszi-tavaszi időszakban érde­mes felkeresni, mivel éghai­latuk ekkor a legkelleme­sebb. Az IBUSZ külföldi aiánla­tai között első ízben szerepel Nyugat-Berlin, egv kombinált autóstúra keretében. Az autó­sok ezenkívül is gazdag kí­nálatból válogathatnak: a hagyományos zágrábi és belgrádi újévi vásár mellett a velencei karneválra. Isz­tambulba. Görögországba szerveznek számukra utazá­sokat. Aki a hétvégét akarja kellemesen eltölteni, utazhat Brünnbe. Prágába. Krakkó­ba. sőt Párizsba és London­ba — igaz az utóbbi váro­sokba jóval drágábban. A különlegességet kedvelők el­látogathatnak a New York-i út során Disnevlandbe. s a Cape Kennedy űrhaiósköz­pontba is. Októberben a görög szige­tekre terveznék kilencnapos hajóutat. Szintén októberre a balti-tengeri hajóutat kínál­nak: Leningrádtól Gdanskig, de az északi-tengeri, a? al­dunai—fekete-tengeri prog­ramok szintén felejthetetlen élményt ígérnek. Holnap a Tisza-parton Kezdődik a néptáncfesztivál A Nemzetközi Szakszerve­zeti Néptáncfesztiválnak im­már története van. Az idén nyolcadik alkalommal teremt fórumot a népi kultúra ter­jesztőinek — kilenc külföldi és öt hazai együttesnek —, táncosoknak, zenészeknek, énekeseknek — valamint a közönségnek. A megnyitóünnepséget hol­nap, szombaton délután 5 órakor rendezik meg a sze­gedi Tisza-parton, az újjá­épített partfal Hungária­szálló és a régi híd közötti szakaszán. Az egy hétig tar­tó programsorozatban folk­lórbemutatókat és nemzeti napokat rendeznek, a külföl­di csoportok fellépnek Csong­rádban és a környező me­gyékben, majd a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán július 19-én, va­sárnap és 20-én, hétfőn nagyszabású gálaesttel bú­csúznak. A VIII. szegedi Nemzet­közi Szakszervezeti Néptánc­fesztiválon a következő együttesek vesznek részt: a Piliczanie ének- és tánc­együttes (Lengyelország), a Tbiliszi Táncegyüttes (Szov­jetunió), a Cott'ousi Építők Táncegyüttese (NDK), a Phoenix Apelndoorn (Hol­landia), a Zeljezara Zenica (Jugoszlávia), a Képviseleti Táncegyüttes (Bulgária), a Práchensky Táncegyüttes (Csehszlovákia), a La Faran­dole Táncegyüttes (Svájc), a Plaivrile Oltului (Románia). A magyar folklóristákat a VDSZ Bartók Béla Tánc­együttes, a HVDSZ Bihari János Táncegyüttese, a MEDOSZ Kertészeti Egye­tem Táncegyüttese, a Vasas Művészegyüttes tánckara és a Szeged Táncegyüttes kép­viseli. Az első folklórbemutatót holnap, szombaton este fél 9-kor rendezik meg az új­szegedi szabadtéri színpadon. Ezen föllép a svájci, a jugo­szláv, a román vendégegyüt­tes, valamint a Vasas és a Bartók csoport. Vasárnap a második bemutató résztve­vői a lengyelek, a hollandok, a szovjetek, valamint a Bi­hari és a MEDOSZ együt­tes. Vasárnap délután 4 órá­tól a Közművelődési Palota előtti téren, valamint a Sze­ged Nagyáruház előtt nem­zeti napot tartanak, melye­ken a svájci, a jugoszláv, a román, a csehszlovák, a bolgár és az NDK-beli együt­tesek adnak ízelítőt nemzeti folklórkincsükből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom