Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

HL UMJSILI 12 Vasárnap, 1981. július 5. A premodern tanulságai a posztmodern idején Jegyzetek a Lechner Ödönmonográfia margójára 0 harmonikusan a különböző anyagok. a díszítések hogyan vezethetők vissza a kor divatáramlataira. Minden új stílusirány a változó kor igényeinek felismerése, s az előző, uralkodó kifejezésmód tagadása. Tartalmi és formai szempontból egyaránt. Ugyanakkor minden törekvés, kísérlet egy régebbi stíluskorszak tanulságaihoz-eredményet h ez-szel leméhez is visszanyúl, igyekszik fölhasználni erényeit, kiküszöbölni mára világossá vált hiányosságait, hibáit. Napjainkban mind többen beszélünk a posztmodern építészetről. nemrégiben izgalmas kiállítást is rendeztek dokumentumaiból a Technika Házában. Az úgynevezett modern építészet túlságosan funkcionálist* szellemét igyekeznek emberibbé varázsolnt a posztmodernnek a léptékek és arányrendek harmonikusabb alkalmazásával. a formavilág gazdagításával, az ember mindennapi cselekvéseihez kapcsolódó bensőségesebb terekkel, gazdagon alkalmazott növényzettel, szellemes díszítésekkel — gyakran visszautalva régi nagv korstílusok motívumaihoz, különösen sokszor alkalmazva a századvég és a szecesszió elemeit. A városok, az épített emberi környezet momentumai, a köbe, téglába, cementbe, üvegbe, tehát anyagba dermedt épületek mindenfajta művészeti ágnál teljesebben vallanak korukról, az építés idejére jellemző esztétikai eredménvekről, ízlésről, technikaitechnológiai fejlettségről, jólétről, vagy szegénységről, progresszióról társadalmi stagnálásról vagy épp visszafejlődésről. A városokban egymás mellett korok-ízlésekhangulatok torlódnak, ritka az egységes városkép, a harmonikus városegység. Egy-egy épület önmagában is egység, másokkal együtt már városképi együttest alkot, sllánvat vagy szemet-lelket gyönyörköd tetőt, hivalkodót vagy szürkén praktikusat. Egyes épületek viszont kiemelkedő jelentőségüknél fogva meghatározhatják akár egy város karakterét is. Hangulatukkal, arányrendjükkel, díszítésükkel, színükkel, felhasznált. anyagaik harmóniájával maguk körül renddé szervezhetik a városképet. Sajnos, ezeknek a kohéziós erővel bíró épületeknek tervezői-építői az évek során elidegenednek az alkotástól, elfelejtjük a neveket, pedig megérdemelnék leRalább annyira, mint a szobrok, festmények alkotói. Annál is inkább, mert a városlakók szinte mindennap találkoznak ezekkel az épületekkel, hisz életünket keretezik. Talán éppen ezért nem is figyeljük meg őket alaposan; milyen pomoás formacs arányrendjük, mennvi ötlettel oldották meg a részleteket, hogyan kapcsolódnak egymáshoz 10 A napokban jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában a szegedi építész, Bakonyi Tibor és a soproni Kubinszky Mihály, Lechner Ödönről készített monográfia. A kötet számunkra azért különösen fontos, mert Lechner épületei meghatározó jellegűek Szeged nagy árviz után kialakult városképében. Az előzőekből talán kiderült, hogy a kötetet haszonnal forgathatják mai építészek, szakemberek. akik újraértékelve a múlt század végének magyar építészetét annak tán legkiemelkedőbb életművét szemléleti forrásra, hasznosítható tapasztalatra, mai érvényű tanulságra lelhetnek. Fontos és hasznos ez a könyv a nagyközönség számára is. Soha ilyen széles körű társadalmi figyelem nem fordult az építészettörténet és az építészeti kultúra felé, mint mostanában. A közönség mind nagyobb igyekezettel. érdeklődéssel, néha aggodalommal figyeli városaink pusztuló értékeit, sablonosodé lakótelepeit, s reménykedve szemléli egy-egy nagyszerű épület megszületését. Ez a könyv hozzásegíti a tudatosabb tájékozódáshoz. 4. A szerzők ezt írják bevezetőjükben: Mi a sajátos mellett a kor egyik élen járó alkotójára jellemzőt akarjuk bemutatni. Értékelésünk kritikus, de egyben korhoz kötött, mai szemléletünknek megfelelő." Ebből kiindulva adnak átfogó képet a századvég építészetéről. Lechner életművét ezeknek a törekvéseknek áramába ágyazzák bele. Az építész pályáján kiemelke• dő szerep jut Szeged városának az olyan, nemzetközileg ls elismert művei mellett, mint a budapesti Iparművészeti Múzeum, vagy a Posta-takarékpénztár. A szegedi városháza, a Milkó-bérház és a mai Dózsa György úton álló épület homlokzata Igencsak szervesen illeszkedik az életműbe, s jól reprezentálja annak egyes állomásait. Az 1879-es árvíz után tervpályázatot írtak ki a városháza építésére: a megkötés: úibarokk stílusú legyen. Lechner íria: „Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy éppen a barokk stílus szempontjából bárkivel szemben felvehetem a versenyt, megmutattam a szegedi városházánál, hogy otthon vagyok éspedig alaposan ennek a kornak rekonstruálásában." A kivitelezés folyamán Lechner érvényesíteni tudta sajátos elképzeléseit, így lett ez az épület a későeklektika gazdag formakincsű alkotása. A Milkó-palota erkélyeivel, oárkánydíszeivel, tömbjeivel méltón képviseli az eklektika gazdag lehetőségeit. A Dózsa György utcai épületnek pusztán a homlokzatát tervezte Lechner. Ívelő hullámzó, párkányzatal. zárt erkélyei a folklórra visszautaló díszítményei már a szecesszióhoz közelítenek. A két szerző a monográfia további részében mai szempontú kritikáját adják Lechner életművének. A kötet függelékében Lechner élete, műveinek jegyzéke, írásai, valamint gazdag jegyzet- és irodalomanyag olvasható. A könyvet a 132 fekete-fehér és 22 színes fotó illusztrálja. A kötet megjelenése, külleme hatásosan alkalmazkodik a tartalomhoz. Az Értékelés című fejezetben izgalmas kérdésekről szólnak a szerzők. Mégpedig arról, hogyan igyekezett Lechner ödön nemzeti építészetet teremteni, miként igyekezett lépést tartani a korral, s életműve miért maradt mégis ezekhez az ideákhoz képest torzó. Lechner így fogalmazta meg szándékait: „Mint távoli ideál mindig egy magyar nemzeti stílus megalkotása lebegett előttem." A kor kedvezett volna Lechnernek, talán az építészet nehezen mozduló, statikusabb műfaja és személyisége volt az oka, hogy forradalmár helyett csak reformer lehetett. A magyar nemzeti idea az irodalomban Vörösmartyval, Petőfivel, Arannyal kezdődve teremtett modellt, még Lechner életében végezte hatalmas népzenei gyűjtőmunkáját Bartók és Kodály, már megszületett a magyar nemzeti opera és a magvar nemzeti színház. A képzőművészet késlekedett és az építészet tett bátortalan lépéseket. Tévedésük gyökerei — s ez ma is élő-eleven, mindennapi művészi próbatétel szinte minden műfajban —. hogy a népművészetből csupán formai elemeket igyekeztek átemelni, pusztán a motívumkincsre. a külsődleges elemekre figyeltek, s nem voltak kíváncsiak az azokat létrehozó emberi indulatra, népi szellemi kincsre, a nép kisebb közösségeinek törekvéseire. Így tehát el sem juthattak a népi építészet évszázados aránv- és formarendjéhez, léptékeihez. s az ehhez szervesen kötődő díszítésekhez. Lechner is csupán applikálta a magyar népművészet formaelemeit. Ezért nem lehetett építészetünk forradalmára, csak tisztes újítója. Mégis, korunk építészetének egvik előkészítőieként tartifk számon, munkásságának tanulságait haszonnal alkalmazhatják a legfrissebb törekvések képviselői js. Ez a kötet legfőbb, vitára ingerlő és továbbgondolásra sarkalló tanulsága. TANDI LAJOS * (Képeinken Lechner Ödön sze. gedi épületeinek részleteit örökítette meg Nagy László: a városháza. a Milkó-oalota és a Dózsa György utcai homlokzat.) Pzirdi Anna 360 fok Fiatal voltál, nem tudtad még. hogv a teljesség köre kerékbetörő nagy kerék, szenvedővé zúz előbb, maid 360 fokát küldi minden töredék: sorsdöntő a fojtott indulat, a csillagspirál mi a tekintetbe vész. s a gyötrődés célja, a miért: ruhád könnye mossa át a textilgyáraik fonalát — s mire hordod, már könnyű, tiszta, kiszabott és éo. A muzsikus-mérnök A totta tv—1 június 26-án zott műsorában anekdotikus játék fel Bednai Nándor sugárzenés, villanszerencsés rendezésében „a megfagyott muzsikus". Zerkovitz Béla életútját, amely Szegedről indult, itt született — közel száz éve —. 1882. július 11-én. Tehetősebb szülei sokat fordítottak neveltetésére. és már kisdiák korában hegedülni taníttatták, de kézhibája miatt pár év múltán abbahagyta, inkább zeneszerzéssel próbálkozott, akkor még nem sok sikerrel. Gimnáziumi tanulmányait szintén itt végezte, a jó nevű állami főreálban, és nyolcadikos korában már harminctagú zenekart vezényelt. Családjában szerették a zenét, így már korán kapcsolatba került a muzsikaszóval. Egyetemi tanulmányainak elvégzésére Budapestre ment. de egyesek szerint még útközben sem volt abban biztos, hogy melyik fakultásra Iratkozik be. A műegyetem építészmérnöki kara mellett döntött, és ott szerzett oklevelet 1907-ben. Az Integrál Böske kupléjával tűnt fel. amelyet az egyik rektori ünnepélyen adtak elő. Az első siker nyomán a kiadók egymás után keresték fel. versengve „Cerkó" dalaiért. Nem sokkal az első után megszületett a második híres műdal, a Kató, szivem kis Katája. A további siker még nem térítette el építészmérnöki diplomájától. A MÁV-nál dolgozott, ahol jelentős tervezői feladatokat oldott meg,_ részt vett számos budapesti és vidéki vasúti és postaépület tervezésében. Jó tervezői érzékét egyik műegyetemi professzora, Ziegler Arnold korán észrevette, és maga mellé vette már egye. temista korában, amolyan externistának. Az anekdotikus feldolgozással éppen ezért kell vitatkoznunk. ugyanis az tűnt ki, hogy eme professzora amolyan ellenséges szemlélettel fogadta Zerkovitz zeneszerzői tevékenységét. A nagy nevű Hauszmann Alajos Zalán Tibor Megfigyelések 32 Mindkét jűdását arcán csókolta iobbról az egyiket a másikat balfelől: hogy így megalázódtak látta arcaik közt középütt megnyílni a szégven mélysötét gödreit Könnyeit pergette később érettük a földalatti vonat reménytelen szerelvényein és egy ideig még máshol is Aztán meg arra sem emlékezett máir hogyan iöttek el érte egy hainalon hogyan hurcolták el onnan hogvan vezették végig a jajgató liget ama ösvényén Azok ketten megálltak a Hegv lábánál... hiszen ... Fölfelé mái- nélkülük kellett mennie s haláláig egvedül ígv szólt az aliku — s leköpdösték: ameddig sikerült felköpniük professzor mellett is dolgozott a budai várpalota átépítésekor. Mindezek ellenére Zerkovitzban megfagyott az építészet, és mind nagyobb hevülettel olvadt fel benne a muzsika. A könnyűzenének olyan egyeduralkodójává vált, hogy korában alig akartak mást elfogadni, nemegyszer még az amerikai táncdalokkal és kuplékkal is versenyre kelt. Ugyanakkor mérnöki igényéből annyit megtartott, hogy bútorait maga tervezte. A forgatókönyv egyik írójának. Rátonyi Róbertnek egyik 1976-ban írt magánleveléből: ..A Hulló falevél (1914) komponistája egyik napról a másikra a pesti nép muzsikusa lett. 1918-tól a Royal Orfeum igazgatója, és itt az Aranymadár és a Hattyúlovag című kisoperettjeivel aratott nagy sikert. Az 1925—1926. évadban a Városi Színház (ma Erkel Színház), majd ismét a Royal Orfeum. Első külföldi bemutatója Bécsben. 1913-ban volt. ÁL landó háziszerzője volt a híres Budai Színkörnek, a patinás Király Színháznak és a Magyar Színháznak is. A felszabadulás után népszerűsége tetőfokán állt A legelőkelőbb prózai színházak egyike, az akkori Művész Színház (a Paulay Ede utcában) Várkonyi Zoltán igazgatása alatt. Apáthi Imre rendezésében felújította a Csókos asszony-t. fantasztikus szereposztásban. Csak néhány név: Fejes Teri. Pécsi Sándor, Rajnay Gábor és a pályakezdő Németh Marika.,." Zerkovitz Béla, a felsőfokon nem képzett zeneszerző 32 operettjével, számtalan dalával közel fél évszázadon úgy szórakoztatott, hogy Irigyei „füttyös zeneszerzőnek" nevezték, mert állítólag még zongorázni sem tudott, csak „lefütyülte" szerzeményeit, és azt valaki lekottázta. Természetesen ez igy túlzás, de az igaz. hogy gyermekkori kézhibájából eredően, jobbára egy ujjal játszotta le zongorán dalait. Viszont minden dalához ő maga szerezte a verset is, és ebben is kereshető az az egyöntetűség, amely könnyűzenei stílusát jellemzi, és ad olyan sajátságos hangulatot a Zerkovitz-muzsikának. Hiába hívták irigyei „Lopkovitz"-nak. közel ötven évig ő volt a slágerkirály Magyarországon, 6, „a megfagyott muzsikus", a kellően tanulatlan zenész, és nagy képessége mégis hatalmasan feltört, kísértetiesen hasonlítva Latlnovits Zoltán életpályájára, az építészmérnök-színművészére. Kosztolányi Dezső szerint: „Egy építész, ki orfeumdalokban olvad fel", viszont egyik fiát ismét visszairányította a mérnöki pályára, és a felszabadulást követően az Ikarus gyúr műszaki igazgatója volt BÁTYAI JENŐ