Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

12 Vasárnap, 1981. július 5. Telepíílésfe Beszélgetés a miniszterhelyettessel Á Minisztertanács egyfk: legutóbbi ülésén, elfogadták a településfejlesztési koncepció módosításáról szóló előterjesztést. ArróL hogy miért volt szükség a változtatásra. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettestől kértünk nyilatkozatot: • Tíz éve lépett életbe a településfejlesztési koncepció. Mi indokolta ennek felülvizsgálatát? — Éppen, az. hogy egy évtized alatt sok minden változott igen nagyot fejlődött az ország. Ezekben az években lényegében befejeződött a szocialista Iparosítás extenzív szakasza, az ezzel együtt iáró ipartelepítés aminek viszont óriási hatása volt a településfeilesztésre. Korabban teljesen, vagy nagyobb részben mezőgazdasági jellegű helységek iparosodtak, s ez sok tekintetben úi helyzetet jelent. Ugyancsak hatással volt a településfejlesztésre a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, a korábbi kis szövetkezetek egyesülése, összegezve tehát, elmondhatjuk. hogy egy évtized alatt a makroszerkezet stabilizálódott, ezért is áit kellett tekinteni a településhálózat-fejlesztési elképzeléseket és teendőket. # Igazolta-e az élet előtti elképzeléseket? tiz év — Éppen azt vizsgáltuk, mielőtt a Minisztertanács elé terjesztettük a módosításokat. Természetes. hogy hosszú távra csak nagy vonalakban lehet tervezni, a részletekbe nagyon is beleszól a mindennapi gyakorlat. Nagyon fontos cél ja volt. a településhálózat-fejlesztési koncepciónak a város és falu közti különbségek csökkentése. Most megállapíthattuk, hogy eaete a különbségeik valóban csökkentek — ami az átlagot öleti. Voltak és vannak aiaonGan helyek, ahol a kuTanbsée tovább nőtt Célul tűztük ki azt ie. hogy Budapest „egyeduralkodó" szerepét mind jobban ellensúlyozzák az ország más nagyvárosai, elsősorban az úgynevezett kiemelt felsőfokú központok, a megyei várasok. Ez ..nagyreszt valóra vált. bár a szellemi •elet még maiadig túlságosan, eentraliKáJŐdfe • fővárosban. Hozzátehetem: ezzel szinte egyedül állunk Európában. minden más országban nagyobb súlyuk van a szellemi öeiben is a vjddki városoknak. • Mennyiben hatott a fejlesztési koncepció a nlnntulórámT CnCVKIVUtUCSCiC « — Divatos téma lett ez mostanában, sokat olvasunk hallunk a falvak elnéptelenedéséről. méghozzá úgy, mintha ez valami magyar sajátosság lenne Pedig ilyen, mindenütt volt. a legtöbb euróoai országban korábban zajlott le Ügy is mondhatjuk: ez törvényszerű. de nálunk késett. Magával hozza ezt az iparosítás, ami nálunk a mezőgazdaság átszervezésével nagyiából egy időben zajlott le. A fiatalabb korosztályok városba költözésének elsőrendű oka az. hogy ott több és jobb munkaalkalmat lehet találni, s egyáltalán nem a településfejlesztési koncepció hatott így. Annál kevésbe. mert a koncepció gyakorlatilag az ötödik ötéves terv időszakában kezdett hatni a falusiak nagymértékű városba költözése pedig ennél jóval korábban elkezdődött. • Mégis gyakori és jogos panasz, hogy a kis községek nemcsak hogy nem kapnak, hanem szinte „mindent elvisznek" belőlük. — A tendencia kétségte'enül az. hogy a városoknak, nagyobb településeknek többet kell kapniuk központi és megyei erőforrásokból is. A koncepció módosításában azonban szerepel az is. hogy ezentúl többet kell kapnia a falunak, de anélkül, hogv az arányt megfordítanánk. Gyakorlatban ez azt jelenti hogy az alapvető ellátási szintet a legkisebb falvakban is biztosítani kell tehát legyen mindenütt villany, víz. napi áruszükségletet kielégítő bolt. továbbá az alapellátást adó egészségügyi, oktatási intézmény és megfelelő út. olyan közlekedési lehetőséggel. hogv további igénveiket kielégíthesséik. könnyen elérhessék a kis falvaik lakói a legközelebbi nagyközséget várost. Hiba volt eddig hogy * településfejlesztési koncepcióban szereplő. ..központi szerepkar nélküli település" meghatározásból sok helyen önkényesen elhagyták a „központi" szót. tehát egyszerűen .szerepkör nélküli településinek tekintettek egyes községeket ebből kiindulva elvonták tőlük a helyben képződött eszközöket s ezek egy részét városfejlesztési célokra használták fel. Ez viszont a falu és város közti különbségek növekedéséhez vezetett. • Milyen változások várhatók a módosítás nyomán? — Például a magasabb településhálózati szerepkör eléréséért mesterségesen duzzasztották fel egyes városok népességszámát és ezért nem tudott léoést tartani a városok népességnövekedésével az infrastruktúra fejlesztése. Ezentúl nem orientálhat a népességszám ilyen fejlesztésekre, ezért várhatóan gyorsabban javul majd a városok ellátottságának helyzete. Változás az is. hogy a jövőben a településeket nem önmagukban vizsgáljuk és tervezzük, hanem településcsoportonként ha úgy tetszik: a vonzásközpontot vonzáskörzetével együtt. Isimét nemzetközi tendenciára hivatkozom: aok város számára előnyös lehet, ha nem saját területén, hanem a szomszédos. közeli községekben lesznek az úi lakóépületek. ® Ugyancsak a kormány által elfogadott módosításban olvasható, hogy „az agglomerációk összefüggő városias térségekként fejlesztendők". Mi tette szükségessé ezt? — Egyre erősebb — csakúgy, mint világszerte — az agglomerálódási tendencia. vagyis a különböző településekről. kis falvakból elköltözők mindinkább a nagyvárosok elsősorban Budapest környékén telepszenek le. Ez teljesen érthető, hiszen ott még megtarthatják bizonyos mértékig falusi szokásaikat kevésbé kell megváltoztatniuk életmódjukat mint a városokban. esetleg lakótelepeken. Emiatt egyes nagyvároskörnyéki települések lélekszáma sokkal gyorsabban nő. mim a városoké, ezzel pedig nem tud lépést tartani az infrastruktúra fejlődése. A településfejlesztési koncepció módosítása most ezen a helyzeten kíván változtatni az agglomerációk fokozottabb. városihoz hasonló fejlesztésével a közművesítésben, szociáliskulturális ellátásban, általában az infrastruktúrában. Az összefüggő városias térség azt is jelenti, hogv az agglomerációba tartozó településeket egy összefüggő nagy fejlesztési egységnek kell tekinteni ahol a regionális létesítmények kialakítását kell az egyedi megoldásokkal szemben előtérbe helyezni. A közös létesítmények kialakítása, fenntartása megköveteli az agglomerációba tartozó tanácsok szoros együttműködését. • A határozat hangsúlyozza, hogy nagyobb mértékben kell törekedni „az egyes települések természeti. demográfiai, gazdasági erőforrásainak alapulvételével az öntevékenység kibontakoztatására, a helyi kezdeményezések támogatására". Mit jelent ez a gyakorlatban? — Igen sok lehetőség van még. amit nem aknáznak ki kellően a helyi lakosok csak a központi támogatásra várnak. Például: a balatoni idegenforgalomba bekapcsolódhatnának zalai, bakonyi falvak is. s ez ugyanúgy áll más vidékek községeinek ma még kihasználatlan lehetőségeire. Ilyen helyeken a megyei eszközöket annak arányában fogják szétosztani, amennyire maguk a helybeliek mozgósítják erőiket. Vonatkozik ez a helvi erőből történő kisebb építésekre éppúgy, mint a társadalmai munka igénybe vételére. Másrészt: mindenütt szükség van nyílt településpoli tikára, a lakosság bevonására a tervek elkészítésébe és jóváhagyásába. Ahol így készítik él a terveket, ahol a lakosságot bevonják a tervezésbe és a kivitelezésibe egyaránt — ott a helybeliek iobiban vigyáznak a megteremtett értékeikre, mert valóban sajátjuknak érzik — mondotta befejezésül Jantner Antal miniszterhelyettes. V. E. Munkások Szegeden 5. Jövedelmi viszonyok A jövedelmi viszonyok alakulására részben a megkérdezettek havi bére, részben a családok havi jövedelme, és egy főre eső jövedelme alapján kapunk választ. Adataink csak a munkahelyen kapott jövedelmekre vonatkozik. Hiába is tettünk volna kísérletet a családi jövedelem nagyságának megállapításakor arra, hogy a mellékmunkából és a kisegítő gazdaságból származó bevételeket is közöljék. Valamennyi kérdőíves vizsgálat általános tapasztalata az, hogy a megkérdezettek csak a kimutatható jövedelmet vallják be. A szegedi ' munkások egy havi átlagbére 1979-ben 3624 Ft volt. Ez az összeg több mint 400 Ft-tal, 6 százalékkal magasabb, mint amennyit a KSH adatfelvélévő életkori csoport a 31— 40 évesek korosztálya. A család havi jövedelmének — átlag 7211 Ft — alakulása kiegyenlítettebb képet mutat, mint a havi bér. A család havi jövedelmének nagysága leginkább a munkaköri beosztástól és az életkortól függ. Míg a közvetlen termelésirányítók átlagtiére több mint kétötödével magasabb a segédmunkások havi fizetésénél, addig a családi jövedelmek összehasonlításakor az olló két szárának távolsága csak 20 százalék (7741 Ft : 6412 Ft). Az életkorral kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a legalacsonyabb családi jövedelmi csoportba a legidősebb korosztályba-' tartoznak a legtöbben. ar 51—60 éves munkások közül minden hetedik munkást ele szerint a szegedi szocia- sorolhatunk ide. A legmagalista iparban foglalkoztatott sabb családi iövedelmi cs<k fizikai dolgozok keresnek. portba tartozik a legfjataA havi átlagbér nagysaga- !abbak több mint 50 százanak alakulasara legjelentő- léka ök minden bizonnyal sebb befolyasa a nemhez va- szüieikkel laknak együtt. lo tartozasnak van. A férfiak átlagbére (3901 Ft) egy- Az egy főre eső jövedelem harmaddal magasabb, mint (2288,— Ft) átlaga viszonya nők egy havi fizetése (2826 >ag kedvező, mert, az általáFt). Az átlagbér ilyen mérvű n°s családnagyság — együtt különbségének számos egyéb lakók száma 3,5 fő — esetényező mellett legfőbb oka, *én 8000.— Ft-os havi Jövea nők nagyobb arányú szak- delmet jelentett 1979-ben. képzetlenségéből eredő mun- Az egy főre eső jövedelem kaköri beosztástól függ. erősen függ a munkaköri A havi átlagbér erősen össze- beosztástól, és az életkortól, függ a munkákon beosztás- Bár viszonylag kedvezősal is. A beosztás szerinti n^k mondtuk az egv főre eső különbség sajatossága. hogy jövedelem átlagértékét, azona szakmunkások átlagtiére ban azt is hozzá kell fűz(4435 Ft) magasabb, mint nünk. hogy az nagy mértékamennyit a közvetlen terme- ben differenciált. lésirányítók keresnek (4358 Ft). A betanított munkások Az alacsony. 1209.— egy havi fizetése (3115 Ft) n a,atti- egv főre e®6 1 öveminimális mértékben haladja delemmel rendelkezik minmeg a segédmunkások bérét ?en munkás Ide sorol(3055 Ft). hatjuk a reszben megoldatlan lakásproblémákkal küszAz iskolai végzettség és ködök 8, az általános iskolai az életkor is befolyásolja a végzettséggel sem rendetkehavi bér alakulását. 3000 Ft- zők 12 és a kábelgyár, valanál kevesebb munkabért mint _ a ^szalámigyár munkákap a 8 általánost sem végzettek több mint egyharmada, illetve a 20 évnél fiatalabbak több mint a fele. A legjobban — 4500 Ft-nál töbA szövetkezetek hogy napjainkban több mint 10 milliárd forint értékű bruttó állóeszközértékkel 8 milliárd forint termelési. értéket állítanak elő. az V. ötéves tervben jelentősen fejlődtek. az elért eredményeket az is minősíti, hogy szigorúbb közgazdasági feltételek között kellett gazdálkodni, így a termelésszerkezetük jobban igazodott a termőhelyi adottságokhoz és jobban, következetesebben érvényesültek a tájkörzeti termelés elvei. Csongrádban kiemelt helye és szerepe van a kenyér- és takarmánygabona-termelésnek, a szántóföldi és primőr zöldségtermelésnek. a szőlő- és gyümölcstermelésnek, ugyanakkor az állatsűrűség is magasabb az országos átlagnál. Egyre inkább kihasználják a geotermikus energia adta lehetőségeket, a kedvező fény- és hőviszonyokat. A zöldségfélékkel hasznosított üvegházfelület több mint fele, a fűtött fóliatelepeknek pedig 40 százaléka megyénkben található. Szocialista mezőgazdaságunk eredményei nemzetközi viszonylatban is számottevőek. Erről elismerően szólt a párt XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa is. Ez egyben iránymutató is az elkövetkező évek mezőgazdasági politikájához és termeléséhez. Az ipari szövetkezetek szervezése 1949-ben kezdődött, és 1951-ben kormányzati intézkedések határozták meg a népgazdasági tervből rájuk háruló feladatokat. Vagyis: tervkötelezettekké váltak. A hatvanas években kezdődött el az a dinamikus fejlődés, amely a megye ipari szövetkezeteinek komoly perspektívát jelentett, és a 70-es években a gyors ütem tovább folytatódott, az eszközállomány többszörösére nőtt és létrejöttek azok a szolgáltatást végző szervezetek, amelyek sok örömet, esetenkénti rossz munkájukkal viszont sok bosszúságot okozhatnak a lakosságnak. Napjainkban több milliárd forint az a termelési érték, amely az ipari szövetkezetekben realizálódik, nem szólva a szocialista országok mellett a jelentősen növekvő nyugati tőkés exportról, amelyik, mint köztudott, népgazdaságunk egyik alapvető érdeke most. A megye ipari szövetkezetei igen dinamikus termelésnövekedést értek el az V. ötéves tervben. Növelték a technikai színvonalat, javították a termelékenységet és a munka szervezettségét. Ehhez jó alapot szolgálattott a 10 éves rekonstrukciós program. A szövetséghez tartozó 46 szövetkezet (1981-től 56-ra nőtt a számuk) 5 esztendő alatt 470 millió forintot fordított beruházásokra. Különösen a gépi beruházások aránya javult kedvezően, nótt a szövetkezeti vagyon, és a saját alapok így csaknem megkétszereződtek. Az ipari szövetkezetek tavaly 2,7 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A földművesszövetkezeti rendszer 1945—50. között alakult ki. Alapvető feladatának a tagok és a falusi lakosság igényének kielégítését tekintette. Csongrád megyében 1950 végére már 80 földművesszövetkezet működött, majd jelentős koncentráció kezdődött, kialakultak a körzeti földművesszövetkezetek, később ÁFÉSZ-ek, létrehozták a takarékszövetkezeteket, a lakásszövetkezeteket. Napjainkban ezekben a szövetkezetekben a tagság létszáma 127 ezerre nőtt. Ebből az ÁFÉSZ-eknél 65 ezer, a takarékszövetkezeteknél 50 ezer és a lakásszövetkezeteknél 12 ezer tagot számlálnak, örvendetes, hogy közöttük egyre több a fiatal, és a megyében élő családok nagy része valamilyen formában kötődik a szövetkezeti mozgalomhoz. Nőtt az alap- és célrészjegyállomány. Az elmúlt év végén 50 millió forint volt. Az ÁFÉSZ-ek szerepe a kereskedelmi forgalomban. az üzlethálózatban nem elhanyagolandó. A rétegigénveket a gazdagabb és választékosabb árukínálattal elégíthetik ki. szövetkezeti ágazat a mozgalmi és szövetkezetpolitikai munkában is szép eredményeket könyvelhet el. Külön szólhatunk a szocialistabrigád-mozgalomról. Évek során ez a mozgalom olyan erővé vált, amely maMost, A három sainak 7 százalékát. Az alacsony egy főre eső — 1700,— Ft — alatti jövedelemmel rendelkező csoportba minden negyedik munkás sorolható. A magas. 2500.— Ft feletti kategóriába tartozik bet — kereső kategóriába közel minden harmadik tartozók közül minden má- munkás. sodik érettségizett, vagy Az életkor korcsoportjai egyéb — esetleg felsőfokú — között nincs különbség az végzettséget szerzett A havi iKen alacsony jövedelműek . , . ' között. A magas — 2500.— ber nagysaga szempontjából Ft feIettj _ e|y fóre es6 ^ a legkedvezőbb helyzetben vedelemmel rendelkezők kömmmmmmmmmm^^^^^mmmmmma^m ZÖtt legnagyobb arányban az 51—60 év közöttiek — nincs már gyerek otthon —. és a 20 év alattiak — több leereső a családban — képviseltetik magukat. A végzett munka szerinti beosztás a jövedelmi viszonyok valamennyi tárgyalt mutatójának legfontosabb differenciáló és egyben magyarázó tényezője is. A munkaköri beosztás tulajdonképpen állapotot tükröz, amely magában foglalja a nemekhez való tartozást, az iskolai és szakmai végzettséget. Figyelembe kell vennünk az életkort is. mint befolyásoló tényezőt. Azonban az életkor különböző mértékben jelentkező hatása következtében meg kell állapítanunk, hogy a iövedelmi viszonyokról csak akkor adhatunk megnyugtató képet, ha együttesen vesszük figyelembe a havi bér. a családi jövedelem és az egy före eső jövedelem nagyságának alakulását. Előre kell bocsájtanunk. hogy a szegedi nagyüzemi munkások több mint fele a munkahelyén szerzett fizeisén kívül egyéb forrásokól is kiegészíti jövedelmét. gával ragadta a szövetkezetek dolgozóit, a 1obb, fegyelmezettebb és hatékonyabb munkára. a tervfeladatok teljesítésére. 1977-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére nemzetközi méretekben kibontakozott a nemes verseny és a szövetkezeti kollektívák egyre-másra csatlakoztak hozzá. Lényegében a szövetkezetekben a szocialista munkaverseny azóta is tart. A szocialista brigádok megteszik vállalásaikat, gyarapítják létszámukat és a termelésben elért sikereik mellett a környezet csinosításában, a társadalmi munkában és minden jellegű kollektív megmozdulásban hallatnak magukról. Egymás után nyerik el a kitüntetéseket, és gyarapítják Csongrád megye hírnevét. Csongrád megyében is megerősödött a szövetkezetek szocialista jellege. A jövőben változatlanul erősítenünk kell a szövetkezeti önkormányzatot, a szövetkezeti demokráciát, a gazdálkodás hatékonyságát és szervezettségét, a vezetés színvonalát, hiszen csak így tudjuk terveinket maradéktalanul valóra váltani. Köztudott, hogy nehéz, küzdelmes esztendők várnak a gazdálkodó szervekre, szövetkezetekre, egyre szigorúbbak a közgazdasági adottságok. Ám mindhárom ágazatban megteremtődtek, létrejöttek azok a keretek és fórumok amelyeknek felhasználásával a jobbra, a megújulásra, a hatékonyabb gazdálkodásra lehetőség van. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szövetkezeti mozgalomban olvan tapasztalt vezető- és szakembergárda nevelődött fel. amelyik képes a magasabb követelményeknek is megfelelni. hogy a nemzetközi szövetkezeti napot ünnepeljük, s örülünk a sikereknek, szép eredményeknek, azért egy percre se feledjük. hogy tevékenységünket a VI. ötéves terv céljainak maradéktalan megvalósítására összpontosítsuk. A nagyobb és színvonalasabb munkr nagyobb örömet, nélkülözhetetlen eredményt ígér. Dr. Szentirmai László