Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

12 Vasárnap, 1981. július 5. Telepíílésfe Beszélgetés a miniszter­helyettessel Á Minisztertanács egyfk: legutóbbi ülésén, elfogadták a településfejlesz­tési koncepció módosításáról szóló elő­terjesztést. ArróL hogy miért volt szükség a változtatásra. Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyettestől kértünk nyilatkozatot: • Tíz éve lépett életbe a telepü­lésfejlesztési koncepció. Mi indokol­ta ennek felülvizsgálatát? — Éppen, az. hogy egy évtized alatt sok minden változott igen nagyot fej­lődött az ország. Ezekben az években lényegében befejeződött a szocialista Iparosítás extenzív szakasza, az ezzel együtt iáró ipartelepítés aminek vi­szont óriási hatása volt a település­feilesztésre. Korabban teljesen, vagy nagyobb részben mezőgazdasági jelle­gű helységek iparosodtak, s ez sok te­kintetben úi helyzetet jelent. Ugyan­csak hatással volt a településfejlesz­tésre a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, a korábbi kis szövetke­zetek egyesülése, összegezve tehát, el­mondhatjuk. hogy egy évtized alatt a makroszerkezet stabilizálódott, ezért is áit kellett tekinteni a településhá­lózat-fejlesztési elképzeléseket és teendőket. # Igazolta-e az élet előtti elképzeléseket? tiz év — Éppen azt vizsgáltuk, mielőtt a Minisztertanács elé terjesztettük a módosításokat. Természetes. hogy hosszú távra csak nagy vonalakban le­het tervezni, a részletekbe nagyon is beleszól a mindennapi gyakorlat. Na­gyon fontos cél ja volt. a településháló­zat-fejlesztési koncepciónak a város és falu közti különbségek csökkentése. Most megállapíthattuk, hogy eaete a különbségeik valóban csökkentek — ami az átlagot öleti. Voltak és van­nak aiaonGan helyek, ahol a kuTanb­sée tovább nőtt Célul tűztük ki azt ie. hogy Budapest „egyeduralkodó" szerepét mind jobban ellensúlyozzák az ország más nagyvárosai, elsősor­ban az úgynevezett kiemelt felsőfokú központok, a megyei várasok. Ez ..nagyreszt valóra vált. bár a szellemi •elet még maiadig túlságosan, eentrali­KáJŐdfe • fővárosban. Hozzátehetem: ezzel szinte egyedül állunk Európá­ban. minden más országban nagyobb súlyuk van a szellemi öeiben is a vjddki városoknak. • Mennyiben hatott a fejlesztési koncepció a nlnntulórámT CnCVKIVUtUCSCiC « — Divatos téma lett ez mostanában, sokat olvasunk hallunk a falvak el­néptelenedéséről. méghozzá úgy, mint­ha ez valami magyar sajátosság len­ne Pedig ilyen, mindenütt volt. a leg­több euróoai országban korábban zaj­lott le Ügy is mondhatjuk: ez tör­vényszerű. de nálunk késett. Magával hozza ezt az iparosítás, ami nálunk a mezőgazdaság átszervezésével nagy­iából egy időben zajlott le. A fiata­labb korosztályok városba költözésé­nek elsőrendű oka az. hogy ott több és jobb munkaalkalmat lehet találni, s egyáltalán nem a településfejleszté­si koncepció hatott így. Annál kevés­be. mert a koncepció gyakorlatilag az ötödik ötéves terv időszakában kez­dett hatni a falusiak nagymértékű vá­rosba költözése pedig ennél jóval ko­rábban elkezdődött. • Mégis gyakori és jogos panasz, hogy a kis községek nemcsak hogy nem kapnak, hanem szinte „mindent elvisznek" belőlük. — A tendencia kétségte'enül az. hogy a városoknak, nagyobb telepü­léseknek többet kell kapniuk közpon­ti és megyei erőforrásokból is. A kon­cepció módosításában azonban szere­pel az is. hogy ezentúl többet kell kapnia a falunak, de anélkül, hogv az arányt megfordítanánk. Gyakorlatban ez azt jelenti hogy az alapvető ellá­tási szintet a legkisebb falvakban is biztosítani kell tehát legyen minde­nütt villany, víz. napi áruszükségletet kielégítő bolt. továbbá az alapellátást adó egészségügyi, oktatási intézmény és megfelelő út. olyan közlekedési le­hetőséggel. hogv további igénveiket kielégíthesséik. könnyen elérhessék a kis falvaik lakói a legközelebbi nagy­községet várost. Hiba volt eddig hogy * településfejlesztési koncepcióban szereplő. ..központi szerepkar nélküli település" meghatározásból sok he­lyen önkényesen elhagyták a „köz­ponti" szót. tehát egyszerűen .szerep­kör nélküli településinek tekintettek egyes községeket ebből kiindulva el­vonták tőlük a helyben képződött esz­közöket s ezek egy részét városfej­lesztési célokra használták fel. Ez vi­szont a falu és város közti különbsé­gek növekedéséhez vezetett. • Milyen változások várhatók a módosítás nyomán? — Például a magasabb településhá­lózati szerepkör eléréséért mestersé­gesen duzzasztották fel egyes városok népességszámát és ezért nem tudott léoést tartani a városok népességnö­vekedésével az infrastruktúra fejlesz­tése. Ezentúl nem orientálhat a né­pességszám ilyen fejlesztésekre, ezért várhatóan gyorsabban javul majd a városok ellátottságának helyzete. Vál­tozás az is. hogy a jövőben a telepü­léseket nem önmagukban vizsgáljuk és tervezzük, hanem településcsopor­tonként ha úgy tetszik: a vonzásköz­pontot vonzáskörzetével együtt. Isimét nemzetközi tendenciára hivatkozom: aok város számára előnyös lehet, ha nem saját területén, hanem a szom­szédos. közeli községekben lesznek az úi lakóépületek. ® Ugyancsak a kormány által el­fogadott módosításban olvasható, hogy „az agglomerációk összefüggő városias térségekként fejlesztendők". Mi tette szükségessé ezt? — Egyre erősebb — csakúgy, mint világszerte — az agglomerálódási ten­dencia. vagyis a különböző települé­sekről. kis falvakból elköltözők mind­inkább a nagyvárosok elsősorban Bu­dapest környékén telepszenek le. Ez teljesen érthető, hiszen ott még meg­tarthatják bizonyos mértékig falusi szokásaikat kevésbé kell megváltoz­tatniuk életmódjukat mint a városok­ban. esetleg lakótelepeken. Emiatt egyes nagyvároskörnyéki települések lélekszáma sokkal gyorsabban nő. mim a városoké, ezzel pedig nem tud lépést tartani az infrastruktúra fejlő­dése. A településfejlesztési koncepció módosítása most ezen a helyzeten kí­ván változtatni az agglomerációk fo­kozottabb. városihoz hasonló fejleszté­sével a közművesítésben, szociális­kulturális ellátásban, általában az infrastruktúrában. Az összefüggő vá­rosias térség azt is jelenti, hogv az agglomerációba tartozó településeket egy összefüggő nagy fejlesztési egy­ségnek kell tekinteni ahol a regioná­lis létesítmények kialakítását kell az egyedi megoldásokkal szemben előtér­be helyezni. A közös létesítmények kialakítása, fenntartása megköveteli az agglomerációba tartozó tanácsok szoros együttműködését. • A határozat hangsúlyozza, hogy nagyobb mértékben kell tö­rekedni „az egyes települések termé­szeti. demográfiai, gazdasági erő­forrásainak alapulvételével az ön­tevékenység kibontakoztatására, a helyi kezdeményezések támogatásá­ra". Mit jelent ez a gyakorlatban? — Igen sok lehetőség van még. amit nem aknáznak ki kellően a he­lyi lakosok csak a központi támoga­tásra várnak. Például: a balatoni ide­genforgalomba bekapcsolódhatnának zalai, bakonyi falvak is. s ez ugyan­úgy áll más vidékek községeinek ma még kihasználatlan lehetőségeire. Ilyen helyeken a megyei eszközöket annak arányában fogják szétosztani, amennyire maguk a helybeliek moz­gósítják erőiket. Vonatkozik ez a he­lvi erőből történő kisebb építésekre éppúgy, mint a társadalmai munka igénybe vételére. Másrészt: mindenütt szükség van nyílt településpoli tikára, a lakosság bevonására a tervek elké­szítésébe és jóváhagyásába. Ahol így készítik él a terveket, ahol a lakos­ságot bevonják a tervezésbe és a ki­vitelezésibe egyaránt — ott a helybeli­ek iobiban vigyáznak a megteremtett értékeikre, mert valóban sajátjuknak érzik — mondotta befejezésül Jantner Antal miniszterhelyettes. V. E. Munkások Szegeden 5. Jövedelmi viszonyok A jövedelmi viszonyok ala­kulására részben a megkér­dezettek havi bére, részben a családok havi jövedelme, és egy főre eső jövedelme alapján kapunk választ. Ada­taink csak a munkahelyen kapott jövedelmekre vonat­kozik. Hiába is tettünk vol­na kísérletet a családi jöve­delem nagyságának megálla­pításakor arra, hogy a mel­lékmunkából és a kisegítő gazdaságból származó bevé­teleket is közöljék. Vala­mennyi kérdőíves vizsgálat általános tapasztalata az, hogy a megkérdezettek csak a kimutatható jövedelmet vallják be. A szegedi ' munkások egy havi átlagbére 1979-ben 3624 Ft volt. Ez az összeg több mint 400 Ft-tal, 6 szá­zalékkal magasabb, mint amennyit a KSH adatfelvé­lévő életkori csoport a 31— 40 évesek korosztálya. A család havi jövedelmé­nek — átlag 7211 Ft — ala­kulása kiegyenlítettebb képet mutat, mint a havi bér. A család havi jövedelmének nagysága leginkább a mun­kaköri beosztástól és az élet­kortól függ. Míg a közvetlen termelésirányítók átlagtiére több mint kétötödével maga­sabb a segédmunkások havi fizetésénél, addig a családi jövedelmek összehasonlítása­kor az olló két szárának tá­volsága csak 20 százalék (7741 Ft : 6412 Ft). Az életkorral kapcsolat­ban meg kell említenünk, hogy a legalacsonyabb csa­ládi jövedelmi csoportba a legidősebb korosztályba-' tartoznak a legtöbben. ar 51—60 éves munkások kö­zül minden hetedik munkást ele szerint a szegedi szocia- sorolhatunk ide. A legmaga­lista iparban foglalkoztatott sabb családi iövedelmi cs<k fizikai dolgozok keresnek. portba tartozik a legfjata­A havi átlagbér nagysaga- !abbak több mint 50 száza­nak alakulasara legjelentő- léka ök minden bizonnyal sebb befolyasa a nemhez va- szüieikkel laknak együtt. lo tartozasnak van. A fér­fiak átlagbére (3901 Ft) egy- Az egy főre eső jövedelem harmaddal magasabb, mint (2288,— Ft) átlaga viszony­a nők egy havi fizetése (2826 >ag kedvező, mert, az általá­Ft). Az átlagbér ilyen mérvű n°s családnagyság — együtt különbségének számos egyéb lakók száma 3,5 fő — ese­tényező mellett legfőbb oka, *én 8000.— Ft-os havi Jöve­a nők nagyobb arányú szak- delmet jelentett 1979-ben. képzetlenségéből eredő mun- Az egy főre eső jövedelem kaköri beosztástól függ. erősen függ a munkaköri A havi átlagbér erősen össze- beosztástól, és az életkortól, függ a munkákon beosztás- Bár viszonylag kedvező­sal is. A beosztás szerinti n^k mondtuk az egv főre eső különbség sajatossága. hogy jövedelem átlagértékét, azon­a szakmunkások átlagtiére ban azt is hozzá kell fűz­(4435 Ft) magasabb, mint nünk. hogy az nagy mérték­amennyit a közvetlen terme- ben differenciált. lésirányítók keresnek (4358 Ft). A betanított munkások Az alacsony. 1209.— egy havi fizetése (3115 Ft) n a,atti- egv főre e®6 1 öve­minimális mértékben haladja delemmel rendelkezik min­meg a segédmunkások bérét ?en munkás Ide sorol­(3055 Ft). hatjuk a reszben megoldat­lan lakásproblémákkal küsz­Az iskolai végzettség és ködök 8, az általános iskolai az életkor is befolyásolja a végzettséggel sem rendetke­havi bér alakulását. 3000 Ft- zők 12 és a kábelgyár, vala­nál kevesebb munkabért mint _ a ^szalámigyár munká­kap a 8 általánost sem vég­zettek több mint egyharma­da, illetve a 20 évnél fiata­labbak több mint a fele. A legjobban — 4500 Ft-nál töb­A szövetkezetek hogy napjainkban több mint 10 milliárd forint értékű bruttó állóeszközértékkel 8 milliárd forint termelési. értéket állítanak elő. az V. ötéves tervben je­lentősen fejlődtek. az elért eredményeket az is minősíti, hogy szigo­rúbb közgazdasági feltételek között kellett gaz­dálkodni, így a termelésszerkezetük jobban iga­zodott a termőhelyi adottságokhoz és jobban, következetesebben érvényesültek a tájkörzeti termelés elvei. Csongrádban kiemelt helye és szerepe van a kenyér- és takarmánygabona-ter­melésnek, a szántóföldi és primőr zöldségterme­lésnek. a szőlő- és gyümölcstermelésnek, ugyan­akkor az állatsűrűség is magasabb az országos átlagnál. Egyre inkább kihasználják a geotermikus ener­gia adta lehetőségeket, a kedvező fény- és hő­viszonyokat. A zöldségfélékkel hasznosított üveg­házfelület több mint fele, a fűtött fóliatelepek­nek pedig 40 százaléka megyénkben található. Szocialista mezőgazdaságunk eredményei nem­zetközi viszonylatban is számottevőek. Erről elismerően szólt a párt XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa is. Ez egyben irány­mutató is az elkövetkező évek mezőgazdasági politikájához és termeléséhez. Az ipari szövetkezetek szervezése 1949-ben kezdődött, és 1951-ben kormányzati intézkedések határozták meg a népgazdasági tervből rájuk há­ruló feladatokat. Vagyis: tervkötelezettekké vál­tak. A hatvanas években kezdődött el az a di­namikus fejlődés, amely a megye ipari szövet­kezeteinek komoly perspektívát jelentett, és a 70-es években a gyors ütem tovább folytatódott, az eszközállomány többszörösére nőtt és létrejöt­tek azok a szolgáltatást végző szervezetek, ame­lyek sok örömet, esetenkénti rossz munkájukkal viszont sok bosszúságot okozhatnak a lakosság­nak. Napjainkban több milliárd forint az a ter­melési érték, amely az ipari szövetkezetekben realizálódik, nem szólva a szocialista országok mellett a jelentősen növekvő nyugati tőkés ex­portról, amelyik, mint köztudott, népgazdaságunk egyik alapvető érdeke most. A megye ipari szövetkezetei igen dinamikus termelésnövekedést értek el az V. ötéves terv­ben. Növelték a technikai színvonalat, javították a termelékenységet és a munka szervezettsé­gét. Ehhez jó alapot szolgálattott a 10 éves re­konstrukciós program. A szövetséghez tartozó 46 szövetkezet (1981-től 56-ra nőtt a számuk) 5 esztendő alatt 470 millió forintot fordított beru­házásokra. Különösen a gépi beruházások aránya javult kedvezően, nótt a szövetkezeti vagyon, és a saját alapok így csaknem megkétszereződtek. Az ipari szövetkezetek tavaly 2,7 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A földművesszövetkezeti rendszer 1945—50. kö­zött alakult ki. Alapvető feladatának a tagok és a falusi lakosság igényének kielégítését tekintet­te. Csongrád megyében 1950 végére már 80 föld­művesszövetkezet működött, majd jelentős kon­centráció kezdődött, kialakultak a körzeti föld­művesszövetkezetek, később ÁFÉSZ-ek, létre­hozták a takarékszövetkezeteket, a lakásszövet­kezeteket. Napjainkban ezekben a szövetkezetek­ben a tagság létszáma 127 ezerre nőtt. Ebből az ÁFÉSZ-eknél 65 ezer, a takarékszövetkezeteknél 50 ezer és a lakásszövetkezeteknél 12 ezer tagot számlálnak, örvendetes, hogy közöttük egyre több a fiatal, és a megyében élő családok nagy része valamilyen formában kötődik a szövetke­zeti mozgalomhoz. Nőtt az alap- és célrészjegy­állomány. Az elmúlt év végén 50 millió forint volt. Az ÁFÉSZ-ek szerepe a kereskedelmi for­galomban. az üzlethálózatban nem elhanyagolan­dó. A rétegigénveket a gazdagabb és választéko­sabb árukínálattal elégíthetik ki. szövetkezeti ágazat a mozgalmi és szövetkezetpolitikai munkában is szép eredményeket könyvelhet el. Külön szólha­tunk a szocialistabrigád-mozgalomról. Évek so­rán ez a mozgalom olyan erővé vált, amely ma­Most, A három sainak 7 százalékát. Az ala­csony egy főre eső — 1700,— Ft — alatti jövedelemmel rendelkező csoportba min­den negyedik munkás sorol­ható. A magas. 2500.— Ft feletti kategóriába tartozik bet — kereső kategóriába közel minden harmadik tartozók közül minden má- munkás. sodik érettségizett, vagy Az életkor korcsoportjai egyéb — esetleg felsőfokú — között nincs különbség az végzettséget szerzett A havi iKen alacsony jövedelműek . , . ' között. A magas — 2500.— ber nagysaga szempontjából Ft feIettj _ e|y fóre es6 ^ a legkedvezőbb helyzetben vedelemmel rendelkezők kö­mmmmmmmmmm^^^^^mmmmmma^m ZÖtt legnagyobb arányban az 51—60 év közöttiek — nincs már gyerek otthon —. és a 20 év alattiak — több leereső a családban — kép­viseltetik magukat. A végzett munka szerinti beosztás a jövedelmi viszo­nyok valamennyi tárgyalt mutatójának legfontosabb differenciáló és egyben ma­gyarázó tényezője is. A munkaköri beosztás tulaj­donképpen állapotot tükröz, amely magában foglalja a nemekhez való tartozást, az iskolai és szakmai végzett­séget. Figyelembe kell ven­nünk az életkort is. mint befolyásoló tényezőt. Azon­ban az életkor különböző mértékben jelentkező hatása következtében meg kell ál­lapítanunk, hogy a iövedel­mi viszonyokról csak akkor adhatunk megnyugtató ké­pet, ha együttesen vesszük figyelembe a havi bér. a családi jövedelem és az egy före eső jövedelem nagysá­gának alakulását. Előre kell bocsájtanunk. hogy a szegedi nagyüzemi munkások több mint fele a munkahelyén szerzett fize­isén kívül egyéb források­ól is kiegészíti jövedelmét. gával ragadta a szövetkezetek dolgozóit, a 1obb, fegyelmezettebb és hatékonyabb munkára. a tervfeladatok teljesítésére. 1977-ben, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére nemzetközi méretekben kibontakozott a nemes verseny és a szövetkezeti kollektívák egyre-másra csatlakoztak hozzá. Lényegében a szövetkezetekben a szocialista munkaverseny az­óta is tart. A szocialista brigádok megteszik vál­lalásaikat, gyarapítják létszámukat és a terme­lésben elért sikereik mellett a környezet csino­sításában, a társadalmi munkában és minden jel­legű kollektív megmozdulásban hallatnak ma­gukról. Egymás után nyerik el a kitüntetéseket, és gyarapítják Csongrád megye hírnevét. Csongrád megyében is megerősödött a szövet­kezetek szocialista jellege. A jövőben változat­lanul erősítenünk kell a szövetkezeti önkor­mányzatot, a szövetkezeti demokráciát, a gaz­dálkodás hatékonyságát és szervezettségét, a ve­zetés színvonalát, hiszen csak így tudjuk ter­veinket maradéktalanul valóra váltani. Köztu­dott, hogy nehéz, küzdelmes esztendők várnak a gazdálkodó szervekre, szövetkezetekre, egyre szi­gorúbbak a közgazdasági adottságok. Ám mind­három ágazatban megteremtődtek, létrejöttek azok a keretek és fórumok amelyeknek felhasz­nálásával a jobbra, a megújulásra, a hatéko­nyabb gazdálkodásra lehetőség van. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szövetkezeti moz­galomban olvan tapasztalt vezető- és szakember­gárda nevelődött fel. amelyik képes a magasabb követelményeknek is megfelelni. hogy a nemzetközi szövetkezeti napot ünnepeljük, s örülünk a sikereknek, szép eredményeknek, azért egy percre se feled­jük. hogy tevékenységünket a VI. ötéves terv céljainak maradéktalan megvalósítására összpon­tosítsuk. A nagyobb és színvonalasabb munkr nagyobb örömet, nélkülözhetetlen eredményt ígér. Dr. Szentirmai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom