Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

12 Vasárnap, 1981. július 5. Végső búcsú Oláh Mihályiéi A város társadalmának őszinte, mély részvétével te­mették el tegnap, szombaton délelőtt Hódmezővásárhe­lyen, a Kincses temetőben a 82 évesen, július 1-én elhunyt Oláh Mihályt, a Szocialista Hazáért Érdemrend és sok más, magos kitüntetés bir­tokosát, Hódmezővásárhely díszpolgárát A forradalmi munkásmozgalom régi harco­sát utolsó útjára elkísérte Kiss Károly, a SZOT alelnö­ke, Gyárfás Mihály, a Csong­rád megyei pártbizottság tit­kára, dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Csongrád megyei tanácsának vezető titkára, dr. Petrik István. a megyei tanács általános el­nökhelyettese. dr. Szalontai József, a vásárhelyi városi pártbizottság eLsö titkára, Csongrád megye és Hódme­zővásárhely város állami és társadalmi életének számos képviselője is. A ravatalnál a városi ta­nács rendezőirodájénalc kép­viselője, Rátkai Ödön mon­dott gyászbeszédet A hód­mezővásárhelyi párt- és tö­megszervezetek. valamint a városi tanács nevében dr. Lehmann István általános elnökhelyettes méltatta Oláh Mihály életútját. A sírnál a megyei párt­bizottság, valamint a szak­szervezetek nevében dr. Ko­vács Sándor, az SZMT titká­ra vett végső búcsút Oláh Mihálytól. Elhunyt Szaika István Szanka István határőr al­ezredes, a röszkei határátke­lőhely parancsnoka Szeged város tanácsának tagja, 52 éves korában váratlanul el­hunyt. Szanka István a fel­szabadulás óta a fegyveres erők tagjaként teljesítette felelősségteljes munkáját. Kiemelkedő, lelkiismeretes szakmai, társadalmi és köz­életi munkájának elismerése­ként a Munkás-Paraszt Ha­talomért Emlékérem kitün­tetésben és több más magas elismerésben részesült. Munkatársai, választói, be­osztottal segítőkész, közvet­len emberi magatartásáért tisztelték, becsülték. Hamvasztás utáni búcsúz­tatásáról később intézke­dünk. BM határőrség kiskunhalasi kerületi parancsnoksága, Szeged megyei város tanácsa r Építőtábori hétköznapok Legbiztosabb módszer a belvízvédelmi táborosok /.érint mindenekfölött a fel­felé forditott tenyér vizsgá­lata. Aki szorgalmasan for­gatta az ásót. csákányt, la­pátot. annak hólyagokkal, bőrkeményedéssel van te­li... Két hete kezdték a diá­kok Dorozsmán a csatorná­zást, több mint másfél kilo­méter szerepelt a tervekben, helyette majdnem két és fél kilométerrel végeztek. Fel­nőtt férfit is próbára tevő útkereszteződésekkel — ahol kőkemény, cserép- és beton­da'rabokkal tarkított a föld — viaskodtak. Sikerrel. So­mosközi János műszaki irá­nyítótól tudtuk' meg. a most készülő csatornák helyén valamikor régen egv másik húzódott. Eljárt fölötte az idő, a helybeliek sem vi­gyáztak rá megfelelően, nem tisztították rendszercsen. így nem csoda — de azért min­denképpen furcsa —. hogy például Báthori Jánosék bri­gádja majd fél napon át sze­metet ásott. Kész csatorna átadása a cél. így szakmunkát is vé­gezhetnek. Zsaluzni tanulnak az „átkos" útkereszteződé­sekben. kapubejárókbaa Eh­hez a munkához betonra ls szűkség van, azt is ők keve­rik. Szakmai segítséget a fel­evői Alföldi Róna Tsz bri­gádjától kapnak. Irigylésre méltó összhangban, egyetér­tésben dolgozik a már jócs­kán a hatodik ikszét taposó Ferenczi István a pécsi gim­nazistákkal. Közülük Harsá­nyt József második alkalom­mal dolgozik Dorozsmán. Örömmel jelentkezett Idén is. biztosan Jó oka volt rá. A brigád legszívesebben a Bródy Mihály utcában dol­gozott volna két hétig. Mé­lyen szívükbe zárták az ott lakókat, akik kolbászos ke­nyérrel. málnaszörppel kí­nálták őket. Viszont nem szívesen ejtettek szót arról, hogy egy ablakból le akar­ták fényképezni őket. amint éppen meggyet szednek a házak elé ültetett fákról. ' Remélhetőleg a következő turnus tagjai is töretlen munkakedvvel dolgoznak majd. Ilyen táborban. Ilyen körülmények között lehet is. érdemes is. A szabad idő e tétéről ugyan most nem esett szó, ámhogv azok is n1 zerüek. szórakoztatóak ét pihentetőek, azt a munká­l \ i elért eredmények bizo­nvi'.ják. A szomszédos Jugoszláviá­ból érkezett fiatalok a kö­vetkező turnust Is végigdol­gozzák. Köztük is akad. aki nem először vesz részt sze­gedi építőtáborban. Az itte­ni Ifjúsági belvízvédelmi munkákat jó híre vonzóvá tette a szegedj vendégeske­dést a vajdasági fiatalok kö­rében. Néhány lány is érke­zett a csoporttal. Sóti Éva Kanizsáról jött. kicsit megle­pődve hiányolta a magyar lányokat a dorozsmai árkok­ból. A konzervgyárban tett látogatásukkor meggyőződ­hetett. nekik is akad dolguk bőven. ' Nem unatkozik az a 86 gimnazista és leendő kőmű­ves sem. akik a CSOMIÉP szakmai építőtáborában kezdték a munkát e hét ele­jén. Hétfőtől megosztva dol­goznak a fiatalok a Hámán Kató utcai általános iskola felújításán, és a 600. számú Szakmunkásképző Intézet befejezésre váró új épületén. A szakmában megöregedett, biztos kezű mesterek, szak­oktatók Irányításával végzik azt a munkát, ami „ha egy fillér hasznot nem hoz, ak­kor ls megéri a vállalatnak". Ezért nem tudni,- miért, nem fordítottak az illetékesek nagyobb gondot az előkészü­letekre. Építőanyagokban ndm szűkölködnek, malter, tégla ' bőven akad. de mind­Kerekasztal-beszélgetés ^oiikantak helyzete* totfőbbi föladatok A/. ENSZ XXXI. közgyűlése 1881-et, a rokkantak évének nyilvánította, ugyanis Föl­dünk lakói közül minden 10. személv valamilyen testi vagy szellemi fogyatékosságban szenved. Magyarország is csatlakozott az ENSZ határozatához, és a nemzeti bizottság a következőket fogalmazta meg felhívásában: Társadalmi céljaink között kiemelt helyet foglal el a halláskárosodott, a látásfogyatékos, a mozgáskorlátozott, az értelmi fogyatékos és idült beteg gvermekek. felnőttek és idős emberek társadalmi egyenlőségének mind tel­jesebb érvényesítése. E gondolatok jegyében, a megyei helyzetről és a feladatokról, ke­rekasztal-beszélgetés keretében mondották el tapasztalataikat és véleményüket azok közül néhányan, akik hivatásuk és munkájuk során a rokkantak érdekében kibontakozott tár­sadalmi tenniakarás irányítói és szervezői: Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese, dr. Végh Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, dr. Michailovits Le­hel. a Mozgáskorlátozottak Csongrád megyei Egyesületének elnöke. Suba Lajosné. az SZMT Társadalombiztosítási Osztályának vezetője, Ábrahám Illésné, a népfront megyei bizott­ságának munkatársa, dr Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályónak ve­zetője, dr. Csányl Mátyás, a megvei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője és Dohán' Lászlóné dr.. a megyei tanács vb egészségügyi osztályának csoportvezetője. Lapunkat Bólint Gyula képviselte. össze néhány zuhany mű­ködik a szálláshelyen. Ta­valy a munkaruha egyik da­rabját jelentő emblémás tri­kó kedvezményes utazási le­hetőséget. s ha úgy tetszik, védelmet is nyúitott. Idén valahogy megteledkeztek er­ről, csakúgy, mint a kőmű­vesszerszámokról. Természetesen a kedvez­mények nem kötelezőek — mint ahogy az építőtábort munka sem az —. de alap­vető feltételekről gondoskoil. ni elemi kötelesséa. S ez nem a táborvezető jelen esetben Maszong Miklós fel­adata, hanem a szervezőké, a mozgósítóké. Hogy a kez­deti nehézségek „szálkái nyomtalanul eitűnlenek, ér­dekes, színes programokat tervez a tábortanács, s közös akarattal kialakított rendet, fegyelmet. A diákok zöme becsülettel megállja helyét a mindennapi munkában, j Különösen a nyíregyházi 110, számú Szakmunkáskép. zö Intézet dluklai és a bé­késcsabai gimnazisták jeles­kednek. Tóth Lajos oktató vezetésével, ök is. de a vá­sárosnaményiek, a nyírbáto­riak. valamint a többi csa­bai fiatal is megérdemli, hogy az élvezettel és öröm­mel végzett munka mellett jól érezze magát a tábor­ban. Szegeden. Ma? Edit KRESZ-vetélkedő Immár hatodik esztendeje, hogy évről évre vetélkedőre hívja a gyalogosokat, a ke­rékpárosokat. a segédmotoro­sokat, a motorkerékpároso­kat, a személyautó- és a te­hergépkocslvezetőket, az au­tóbuszsofóröket és a mező­gazdasági vontatók vezetőit az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Intézete, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Állami Biztosító. Az új KRESZ be­vezetésével összefüggő ren­dezvénysorozat szervezésébe 35 közlekedési és szállítási intézmény is bekapcsolódott Az idei országos verseny Csongrád megyei vetélkedő­jét tegnap, szombaton a Déri Miksa Szakközépiskolában tartották. Közel százan je­lentkeztek, hogv számot ad­janak tudásukról a Keressük a legjobb gépjárművezetőt és gyalogost címmel meghirde­tett versenyre. Tíz kategó­riában mérték össze elméleti felkészültségüket. Az első és a második helyezettek jutot­tak tovább a négy megye részvételével rendezendő te­rületi döntőre. A gyalogosok közül Sebők Istvánná és Sut­ka Istvánná; a kerékpárosok közül Sándor Mária és Ha­tár István; a segédmotoro­sok közül Gönczi Pál és Csá­ki Csaba; a motorkerékpáro­sok közül Horváth József és Horpáczy István; a magán­személyautó vezetők közül Szeifer Dezső és üri Imre; a hivatásos személygépkocsi­vezetők közül Tóth Géza és Mihály Elemér; a 3,5 tonna alatti teherautót vezetők kö­zül Dudás István és Csányl László; a 3,5 tonna feletti tehergépkocsik vezetői közül Burunkai Antal és Balla László; az autóbuszvezetők közül Jónás Imre és Tóth Mihály; a mezőgazdasági vontatók vezetői közül id. Surányi Sándor vesz részt a területi döntőn. melyről ugyancsak az első és máso­dik helyezettek jutnak to­vább az ősszel rendezendő országos döntőbe. P. Gy.: Miiven segítségre számíthatnak a rokkant emberek? Dr. V. Gy.: A megyei pórt-vb nemrégi­ben állást foglalt abban, hogv a rokkan­tak éve kapcsán kibontakozó széles körű társadalmi megmozdulást támogatni kell. és « szervezett keretek közt történő segít­ségnyújtást fejleszteni. Ezt a célt szolgál­ja a Mozgássérültek Csongrád megvei Egyesületének, mint érdekvédelmi szer­vezetnek a létrehozása. Rendkívül fontos­nak tartluk az emberi problámákkal való foglalkozást. A mozgássérültek egyesülete alakuló ülésén is számos olyan kérdés ve­tődött fel. amelyek a pártszervezetei? fi­gyelmébe ajánlhatók: a vb ugyanis fel­hívta a pártszervek figyelmét hogv tá­mogassák az akcióprogramban foglaltak megvalósítását. Dr. M. L.J Hogv milyen segítségre szá­míthatnak a rokkant, emberek? Ezt egy mondatban naevon nehéz megválaszolni. A legfontosabb feladatnak tartanánk, melv az életkörülmények iavítását megelőzi a rokkant emberek helyzetének felmérését. Pályázat, vágy más érdemi felmérés kere­tében szükség lenne tálékozódnl a mun­kába állítás lehetőségeiről ls. Csak ezt kö­vetően gondolnánk az életkörülmények ja­vítását szolgáló, szeles körű munka meg­kezdésére. A legszélesebb körű társadalmi támogatásra gondolunk: a lakáskörülmé­nyek megoldására, a közlekedési problé­mák envhítésére. a különböző gyógyászati segédeszközök biztosítására a rehabilitá­ciós munkahelyek bővítésére, különböző kedvezményekben való részesítésre, átkép­zés-e. A. I.-né: Csongrádon a népfront váro­si bizottsága és a városi tanács szociálpo­litikai csoportja a KISZ-bizottsággal kö­zösen felmérte, hogy a városban kik azok a rokkant személyek, akik segítségre szo­rulnak. Nemcsak Csongrádon, hanem a megye több területén is megkezdődött ez a munka. B. Gy.: A társadalomba való harmoni­kus beilleszkedés akkor sikerülhet, ha megfelelő munkát találnak a rokkant emberek. A tapasztalatok szerint foglal­koztatósuk nem kis gonddal jár együtt. Miért van ez fgv? Dr. R. J.: Elég hosszú az a folyamat, amíg a rokkant ember munkaképessé vá­lik. A folyamat az egészségügyi rehabili­tációval kezdődik, ez nagyon lényeges. A megyei tanács a rokkantak évét meg­előzően ls foglalkozott ezzel. Kakasszéken egy 50 ágyas rehabilitációs osztályt hoz­tunk létre mozgássérültek részére. Ter­vezzük, hogy a szentesi traumatológiai osztály mellett egy 20 agyas rehabilitációs részleget létesítünk ebben az ötéves terv­Időszakban. Dr. Cs. M.: Azt tapasztaltuk, hogy a vállalati hatékonyság növelésének központi kérdéssé válása maga után vonja, hogy a megváltozott, csökkent munkaképességű dolgozókat a vállalatok Igyekeznek terü­letükről „eltávolítani". Mi, vagyis a taná­csok munkaügyi osztályai épp ezeknek a dolgozóknak a foglalkoztatását akarjuk biztosítani. Az Idén januárban áttekintet­tük a csökkent munkaképességűek helyze­tét, és azt kellett megállapítanunk, hogy rehabilitációs rendszerünknek egyik hibá­ja. hogy nem teszi érdekeltté a dolgozót abban, hogy megmaradt munkaképességé­nek megfelelő munkát vállaljon. Az len­ne a jó. ha a dolgozó anyagilag érdekelt lenne ebben. B. Gy.: A vállalatok érdekeltségét Is meg kellene változtatni. Dr. Cs. M.: Igen, azt ls. A vállalatoknál rehabilitációs bizottságok működnek, ame­lyeknek feladata: felkutatni a megválto­zott munkaképességűek számára alkal­mas munkahelyeket. 1980. január 1-én 450 llven munkahelyet tartottak nyilván, SOÖ-zat kevesebbet, mint öt évvel koráb­ban. Ráadásul ezeknek a 72 százaléka van betöltve arra rászorulókkal. Az Iparban, az építőiparban, a kereskedelemben szá­mos újabb munkahelyet lehetne találni részükre. A bedolgozói rendszerben és az egyéb munka- és Jogviszony keretében lenne még lehetőség foglalkoztatásukra. Ehhez azt kellene tudnunk, hogy milyen munkát vállalnának, az Igényel? nincse­nek felmérve. Jónak tartom a vállalatok szociális szemléletét, a tanácsokhoz nem érkeznek olyan kérelmek, hogy a rokkant­tá vált dolgozójukat nem tudják foglal­koztatni, és kérik, hogy a tanács helyez­ze őket el. B. Gy.: A szakszervezetek érdekképvise­leti munkájuk során ugyanezt tapasztal­ják? S. L.-né: Nekünk le komoly problé­mánk, hogy az 50 százalékos rokkantak nehezen találnak munkát. Épp ezért egyik legfontosabb tennivalónknak tart­luk. hogv a kollektív szerződésekben rögzít­sél? ezen személyek további foglalkoztatá­sának szabályalt. illetve lehetőségeit. Meg­kértük a gazdasági vezetőket, hogy a re­habilitációs bizottságok munkáját segít­sék. Dr. Cs. M.: Egy adattal "hadd egészít­sem ki az elmondottakat: megyénkben évente 1200—1300-an mennek el rokkant­sági nyugdíjba. Nem kis feladatról van szó. Dr. M. L.: Elhangzott, hogy a munka­vállalókat és a munkáltatókat érdekeltté kellene tenni abban, hogy a foglalkozta­tási gondok megoldódjanak. Szerintem azoknak a munkahelyi vezetőknek ki­emelt társadalmi megbecsülése indokolt lenne, akik ebből átlagon felül veszik ki részüket. B. Gy.: Az eddigiekből kitűnik, hogv mennyi feladat vár még megoldásra. A megyei akcióprogram erre az egy évre szabta-e a tennivalókat, vagy pedig lehe­tőség van arra, hogy elkezdődjék egy folyamat? Sz. G. L.: Kettős a mi feladatunk, egy­részről a tanácsi, illetőleg a tanácsi in­tézményrendszer tevékenységét, másrészt parnereinkkel összefogva a társadalom ré­széről megnyilatkozó nagyarányú segítő­készséget összefogni és koordinálni, Leg­fontosabb partnereink ebben az ügyben az SZMT, a HNF megyei bizottsága, a Vö­röskereszt megyei vezetősége. Az akció­program a jelenlegi Ismereteink szerinti feladatokat tartalmazza, de természetesen folyamatosságot kell biztosítanunk. A fo­lyamatosságot szemléleti szempontból ls értem. Ne gondolja senki azt, hogy ez egy Jótékonykodást akció,, amelyet néhány dolog rendezésével el lehet Intézni. Min­den adatnak nem vagyunk még a birto­kában, úgy Ítéljük meg. hogy 7—8 ezer között van azon személyek száma, akik a rokkant emberek fogalom körébe sorol­ható. Akkor lehet pontosan megítélni szá­mukat, ha a mozgássérültek helyi szerve­zetei Ls megalakulnak, és elvégzik a ma­guk körében a tájékozódást. Mindez tár­sadalompolitikai kérdés, nemcsak minő­ségben az, hanem mennyiségi oldalról is nézve. Ml a rokkant személyek helyzeté­nek rendezését, velük egyetértésben, testi, fizikai és szellemi adottságaiknak megfe­lelően akarjuk végezni. Hogyan lehetne folyamatossá tenni? A rendelkezésre álló szervezeti feltételek javításával, bővítésé­vel. Égetően fontos a munka melletti re­habilitáció ma meglevő ellentmondásainak rendezése. Ez országos intézkedéseket kí­ván. Munkánk során szavakkal is. tettek­kel ls apellálnunk kell szocialista társa­dalmunk humanista jeflegére, segíteni kell azokon, akik ezt igénylik. Dr. V. Gy.: Mindez politikai kérdés, ezt hancsúlvozta a párt-vb ls. Az akcióprog­ramról hadd mondjam el. hogv ez nyitott­nak tekinthető, vagvls minden ú.1 és fon­tos feladat folyamatosan beépíthető. B. Gy.: A társadalmi segítés egyik for­rná iáról. a társadalmi munkáról még ke­vés szó esett. D. L.-né dr.: Igen. számolunk vele. Az Intézmények helyeinek fejlesztéséhez szük­ség van a társadalmi munkára. Ugyanis van egv tekintélyes létszám, amelvet r^m lehet rehabilitálni. Ezek elhelve-tt ' ">1 gondoskodni kell. A népgozdaság ere"' a társadalom segítségével ki lehet erVeii, Ügy érzem, van most készség erre k "ki nem tud társadalmi munkát végezni az ehelvett pénzösszeget ls felaiánlhat! B. Gy.: Korábban közöltük már az OTP-nél vezetett. ..Rokkantak támogatása" számla számát de ezúttal célszerűnek tar­tom megismételni: 685—354 256—1 111 Dr. M. L.: Hadd tegyem az elharg'ot­tnkhoz még hozzá, hogv nem szabad úffv feltenni azt a kérdést, hogv megéri-e ez a munka, van-e erre pénz vagv nincs mivel ezt politikai kérdésként kell kezelni B. Gy.: Nehéz lezárni a beszélgetést hi­szen nem ls lehet. Folvamatos. mind több ember önkéntes és tudatos cselekvésire van szükség althoz hogv a köztünk é'" rokkant emberek köríttménvel a nenv"-tt bizottság felhívásában Illetve a megvei elóprogramban megfogalmazott nemes cé­lok szerint alakuljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom