Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

12 Vasárnap, 1981. július 5. Gromiko koszorúzott Varsóban # Varsó (TASZSZ) Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminisz­ter — aki a LEMP KB és a lengyel minisztertanács meghívására rövid baráti látogatason tartózkodik Var­sóban — szombaton Varsó­ban megkoszorúzta az isme­retlen katona emlékművét s beírta nevét az itt elhelye­zett emlékkönyvbe. Andrej Gromiko ezután koszorút he­lyezett el a Varsó felszaba­dításáért életüket vesztett szovjet katonák emlékművé­nél is. A koszorúzásnál ka­tonai díszórség sorakozott fel. s eljátszották a szovjet és a lengyel himnuszt. Részt vett a koszorúzáson Arisztov. vareód szovjet nagykövet is. RÁDIÓJELEN LÁZÁR GYÖRGY GÖRÖGORSZÁGBA UTAZIK Georgiosz Rali is/. görög miniszterelnök meghívásá­ra Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hivatalos látogatásra a közeljövőben Görögországba utazik. ÉRTELMETLEN TANÁCSKOZÁS LESZ Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság elnökségének szom­baton közzétett nyilatkozata sajnálatosnak tartja, hogy Kambodzsa, Vietnam és Laosz kormányának tilta­kozása és a világ haladó közvéleményének állásfog­lalása ellenére New York­ban július 13-án összeül az úgynevezett nemzetközi Kambodzsa-konferencia. Mint a nyilatkozat hangsú­lyozza, értelmetlen, eleve ku­darcra ítélt tanácskozás lesz, hiszen az érdemi tárgyalá­sokat lehetetlenné teszi az, hogy a konferencián nem vesznek részt a legközvetle­nebbül érdekelt népek kor­mányának kepviselői. BREZSNYEV TÁVIRATA REAGANHEZ Leonyid Brezsnyev szom­baton üdvözlő táviratot kül­dött Ronald Reagan ame­rikai elnöknek. A távirat így hangzik: „Tisztelt Elnök Ür, kérem, hogy az Egyesült Államok nemzeti ünnepe, a függet­lenség napja alkalmából, ad­ja át az amerikai népnek üdvözletemet és békekíván­ságaimat". SZOKTETÉSI KÍSÉRLET Nyugatnémet újfasiszták összeesküvést szőttek a 87 éves Rudolf Hess volt náci vezető, Hitler egykori he­lyettesenek megszöktetésére. Hess a Nyugat-Berlin brit szektorában levő spandaui börtönben tölti életfogytigla­ni börtönbüntetését. A bör­tönben jelenleg egyedül tar­tózkodik. és mintegy 40 fegyőr őrzi a náci háborús bűnö6t KfNAI CSEMPÉSZEK A hatóságok drasztikus in­tézkedései ellenére roha­mosan növekszik a csem­pésztevékenység Kínában, Hivatalra források szerint 1978. óta megháromszorozó­dott a Kínába csempészett áruk mennyisége. Sanghaj­ban tavaly több mint két­ezer esetben, ez év első ne­gyedében pedig csaknem ezer esetben jartak el csem­pészkedéssel foglalkozó sze­mélyek és szervezett csem­pészbandák ellen. \A KGST-ülés alkalmával Egyezményeket írtak alá A hét 3 kérdése « Szófia (MTI) Az ülésszak befejeztével az érdekelt KGST-ta'gországok több egyezményt írtak alá. Az egységes elektronikai al­katrészbázis létrehozásáról egyezmény szerint az érde­kelt országok sokoldalú együttműködést alakítanak ki az egységesített elektroni­kai termékek, az ilyenek gyártásához szükséges külön­leges berendezések, félvezető és más anyagok egységes bá­zisának létrehozásában. Az egyezmény végrehajtása biz­tosítja. hogy a KGST-tagál­lamok által készített elek­tronikus berendezésekhez megfelelő mennyiségű, ma­gas minőségű alkatrész ké­szüljön, s ezeknek az alkat­részeknek a felhasználásá­val készüljenek elsősorban a legújabb rádiótechnikai be­rendezések, hírközlő eszkö­zök, számítástechnikai be­rendezések, á technológiai fo­lyamatok automatizált irá­nyító berendezései, az úgyne­vezett NC vezérlő berende­zések a fémmegmunkáló gé­pek számára, s az ipari ro­botok irányítási rendszerei. Szorosan kapcsolódik a korszerű elektronika alkal­mazásához a kapcsolástech­nikai berendezésekről szóló egyezmény, amely például az elektronikus telefonközpon­tok létrehozásában és gyár­tásában folytatandó sokolda­lú együttműködést szolgál­ja. A KGST érdekelt tagálla­mai egységes berendezéseket hoznak létre, egységes alkat­részekkel, s így lehetővé vá­lik az egyes berendezések nagy szériájú gyártása, a tagállamok megfelelő ellátá­sa és az alkatrészek biztosí­tása. Ugyancsak a legkorsze­rűbb . műszaki-tudományos elvek alapján alakítják ki a ! KGST-tagálamai az egységes digitális átviteltechnikai rend­szert. amelynek létrehozásá­ról és gyártásáról ugyancsak egyezményt írtak alá Szófiá­ban. Az elektronikai alkatrész­bázis létrehozásáról szóló ál­talános kormányközi egyez­ményt magyar részről Lázár György miniszterelnök, a kapcsolástechnikai és a digi­tális átviteltechnikai egyez­ményt Méhes Lajos ipari mi­niszter írta alá. Egyezményt írtak alá az ülésszak befejeztével a Ku­bai Köztársaság mezőgazda­ságának fejlesztésében kiala­kítandó együttműködésről. Hazánk részt vesz annak az egyezménynek a végrehajtá­sában, amely a citrusfélék termesztésének növelését irá­nyozza elő. A KGST érdekelt tagállamai segítséget nyújta­nak Kubának ahhoz, hogy jelentősen megnövelhesse a narancs, a grape-fruit. a cit­rom és a mandarin termelé­sét. Az így megtermelt gyü­mölcs jelentős részét a KGST-tagállamaiba szállítják majd. amelyek így valutát takaríthatnak meg. Ezt az egyezményt magyar részről Faluvégi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke írta alá. Lengyelország Mit akar a KOR ? » Varsó (MTI) A varsói vajdasági bíró­ságon kéthetes szünet után folytatták, maid július 7-ig ismét elnapolták a tárgyalást a „Független Lengyelország Konföderációja" nevű állam­ellenes csoport vezetői ügyé­ben. A szervezet vezetője, Leszek Moczulski vallomá­sában a többi között elmond­ta: a szervezet szabályzatát 1979-ben állították össze, s ez kimondta, hogy „a kon­föderáció olyan politikai párt, amely nem tartozik be­jegyeztetni magát, s amely fölött senki nem gyakorol külső ellenőrzést". A „kon­föderáció" — mint ismeretes — bizonyíthatóan a szocia­lista rendszer megdöntésére, a Szovjetunióval való kap­csolatok megbontására töre­kedétt. A „Varsó—80" nevű kom­munista értelmiségi kör heti­lapja. a „Rzeczywistosc" leg­utóbbi számában megírta, hogy Moczulski azóta, hogy néhány héttel ezelőtt szabar don engedték, propaganda körutat tesz az országban. Ennek során — a hetilap szerint — Moczulski varsói diákok egy csoportja előtt, nyilvánosan azt hangoztatta, hogy „1985-ig Lengyelország kilép a Varsói Szerződésből". A 150 ezres példányszámban megjelenő hetilap tiltakozik amiatt, hogy Moczulski és néhány társa a LEMP Köz­ponti Bizottságának 11. plé­numa után is büntetlenül folytathatja tevékenységét. # Mi a jelentősége Willy Brandt moszkvai útjának? Ha egy olyan tekintélyes politikus, mint Willy Brandt, a nyugatnémet SPD, s egy­úttal a Szocialista Interna­cionálé elnöke Moszkvába lá­togat, annak mindig jelen­tősége van. Ezúttal azonban nem túlzás rendkívüli je­lentőségű utazásról beszélni, amit kifejezhetett az a tény is, hogy 72 órás moszkvai tartózkodása során négyíz­ben találkozott Leonyid Brezsnyevvel. Az egész világon tudják és érzik, hogy az elmúlt idő­szakban nőtt a nemzetközi feszültség, felhőssé, helyen­ként viharfelhőssé vált az égbolt. Mindez új erőfeszí­tésekre ösztönzi azokat, akik felelősséget éreznek az eny­hülés vívmányainak védel­mében. így van ez Keleten és Nyugaton egyaránt. A Szovjetunió és a szocialista országok, miközben határo­zottan visszautasítják az erő­politikai próbálkozásokat, új kezdeményezések sorát tet­ték és teszik. A nyugati or­szágokban évek óta nem ke­rült sor ilyen nagyméretű békemegmozdulásokra, a közhangulatot a vezetők egy része sem hagyhatja figyel­men kívül. Ilyen körülmények kö­zött — az utóbbi időben gyakran használt kifejezéssel élve — a moszkvai látoga­tás, a Brezsnyev—Brandt eszmecsere bizalomerősítő té­nyező egy bonyolult és vál­ságos világhelyzetben. Gya­.korlali megállapodásokat nem lehetett "vánii — hi­szen Brandt ném "a NATO­hatalmak megbízásából és nem kormányfunkciót viselő politikusként folytatta meg­beszéléseit —, de Brandtnak a sajtóértekezletén elhang­zott kijelentését (ami sze­rint meggyőződhetett a szov­jet vezetők őszinte béke­szándékairól és leszerelési készségéről) egyértelmű tár­gyalási felhívásként értel­mezhetjük. Nyugaton meg­lehetősen egyoldalúan ál­lítják be a szovjet SS—20-as rakéták telepítését, hogy sa­ját terveiket igazolják. Nos, Brandt Moszkvában meg­jegyezte: egészen más ada­tokat hallott, ideje lenne hát a nézeteltéréseket és különbségeket a tárgyalóasz­tal mellett tisztázni. Hivat­kozott Brezsnyev morató­riumjavaslatára is: ennek módosított változata nem zárná ki egyelőre a raké­ták gyártásának folytatását, ám elhalasztaná a telepítést (hadrendbe állítást) a tár­gyalások idejére. # Miről tanácskozott a szófiai KGST-ülésszak? Az immár három föld­részre kiterjedő, tíz tagál­lamot tömörítő (s több más országgal különböző kap­csolati formákat tartó) KGST Szófiában tartotta meg XXXV. ülésszakát Ezen a hagyományos évi tanácsülésen a ré6zt vevő küldöttségeket rendszerint a kormányfők vezetik, így volt ez most is. Az ülésszak egyszerre le­hetett értékelés (hiszen ép­pen tíz esztendővel ezelőtt fogadták el a szocialista in­tegráció komplex program­ját), és előretekintés (mi­után lényegében befejező­dött az új ötéves tervek egyeztetése a tagállamok kö­zött). A szocialista orszá­gok belső gazdasági felada­tai és problémái álltak elő­térben, de elkerülhetetlen a kitekintés te. A feltételek nehezebbekké váltak, a vi­lággazdaságban kedvezőtlen változások mentek végbe, s ezektől senki sem függetle­nítheti magát Aj, sokrétű vi­tát lehetetlen minden rész­letében visszatükrözni, ezért két központi gondolatot emelek ki. Az egyik a KGST-„csapatszellemre" vo­natkozik: nagy hangsúlyt kapott a megállapítás, amely szerint a szocialista együtt­működés fejlődése nélkül sokkal nehezebb lett volna szembenézni az új világ­gazdasági realitásokkal. A másik gondolat a fejlődés minőségi mutatóival volt kapcsolatos. Éppúgy szó ke­rült a tudományos-műszaki potenciál hatékonyabb ki­használásának szükségességé­ről, mint a hosszú távú energiastratégia, a mező­gazdasági termelés növelését célzó átfogó intézkedéssoro­zat, a szakosítás és a koope­ráció fontosságáról. # Kl győzött Izraelben a választásokon? Győztesekben valóban nincs hiány az izraeli választások nyomán; valamennyi párt­szövetség magának tulajdo­nítja a sikert Az eddigi el­lenzéki munkapárt plusz ti­zenhét mandátumot szerzett a 120 tagú knesszet ben. Be­gin Likud koalíciója is nö­velte képviselőinek számát, a parlamenti helyeinek csaknem felét elvesztő nem­zeti vallásos párt viszont azért beszél diadalról, mert a mérleg nyelve lett, s ki­zárásával nem lehet kor­mánytöbbséget alkotni. Sok még a kérdőjel, de • papírforma szeriRt ismét Begin alakít kormányt, több jobboldali és szélsőjobbolda­li partnerrel. Többsége va­lószínűleg kisebb lesz a ko­rábbinál is, meglehetősen tö­rékenynek ígérkezik tehát. Ezért sokan máris feltétele­zik, hogy a választási kam­pány a választások után is folytatódik, mert előbbr utóbb újabb rendkívüli sza­vazásra kerülhet sor. Ami viszont felidézi a veszélyt, hogy Begin — a libanoni ra­kétaválság és a bagdadi reaktorbombázás után — újabb feszültségszító ak­ciókkal igyekszik majd a közvéleményt sokkolni, a la­kosságot izgalomban, tarta­ni. (Ez részben sikerült a mostani választás előtt, igaz, végül bizonyos mértékben vissza is ütött, a szavazópol­gárok egy részét félelemmel töltötte el.). Minden jel szerint az iz­raeli belpolitikában a leg­biztosabb tényező a bizony­talanság. Ami pedig a széle­sebben vett közel-keleti vál­ságot illeti, egyelőre nem került közelebb, talán in­kább távolodott a megoldás­tóL Réti Ervin Á szövetkezés példája írta: Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke líllilIC vasárnapján világszerte megem­jUllud lékeznek a nemzetközi szövetkezeti napról. Szép hagyomány ez, érdemes tisztelettel emlékezni róla. megünnepelni, s egyben számba venni a szövetkezeti mozgalom eredményeit és teendőit A rochdale-i takácsok emlékére 1922-ben ha­tározták el az első szövetkezeti ünnepséget. Az­óta hrevománVa van ennek a napnak, nemcsak azért, mert valami jót és nemeset cselekedtek az úttörők, hanem inkább azért, mert egy olyan gazdálkodási forma ősét hozták létre, amely az­óta az egész világon elterjedt, becsülendő példát szolgáltatva az összefogásnak és a közügyért va­ló áldozatos munkának. A szövetkezeti összefogásnak a tőkés orszá­gokban is jelentős hagyományai teremtődtek, és a harmadik világ országaiban is nagy érdeklődést tanúsítanak a szövetkezeti formák iránt. Mégis: a szövetkezeti mozgalom egyedül csak a szocia­lista országokban nyert igazi létjogosultságot, mutatott fel nemzetközileg elismerésre méltó fej­lődést. kapott, teljes tartalmat. A szocialista nép­gazdaságban ugyanis a lenini elvekre épülő szö­vetkezetpolitika alapián a szövetkezeti mozgalom élő. eleven valósággá vált és a termelés ágaza­taiba szervesen illeszkedik. Magyarországon is sok évtizedes múltra tekint vissza a szövetkezeti mozgalom, de vitathatatlan, hogy ugrásszerű fejlődés es előfelcpés csak a felszabadulás után következhetett be. A mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek eredményei hozzájárultak hazánk felvirágoztatásához, pártunk és kormányunk tá­mogatása pedig újabb sikerek elérésére ösztönöz­te a szövetkezeteket. Mindezt jól tükrözi az az erőteljes fejlődés, amely Csongrád megye szövet­kezeteinek ágazataiban lemérhető. Valamennyi ágazatban önállóan és vállalatszerűén gazdálkod­nak. fejlődött az önkormányzati rendszer, kitel­jesedett a szövetkezeti demokrácia, amely szer­ves része a szocialista demokráciának. A nép­gazdasági tervezés és termelés már szinte elkép­zelhetetlen a különböző szövetkezetek munkája és perspektivikus fejlődése nélkül* Ugyanis mindhárom ágazatban a társadalom és a tagok érdekeinek megfelelően tervszerű szocialista gaz­dálkodást folytatnak. Mindhárom szövetkezeti ágazatnak igen fontos szerepe van a népgazda­ság. a lakosság és a tagság igényeinek kielégí­tésében. több ezer szövetkezet vagy szövetkezeti közös vállalat mű­ködik. Különösen a mezőgazdaságban jelentős a részesedésük, mert az összes termelési értéknek több mint a felét a termelőszövetkezetek produ­kálják. P m jelentős részarányt képviselnek a szövetkezetek a textilruházati ipar. a cipőipar, a bútoripar termelésében, ugyanakkor a kiskeres­kedelemben betöltött szerepük és jelentőségük sem lebecsülendő. Ezt elismerte pártunk XII. kongresszusa is Hosszú távon számítunk a szö­vetkezetekre. azok tevékenysége csak bővülhet és erősödhet. Különösen olyan területeken kínálko­zik nagy lehetőség a szövetkezetek előtt, ahol a lakosság szükségleteit a kisebb és közepes válla­lati szervezetekben lehet kielégíteni. Hazánkban Csongrád megyében is szép hagyományai van­nak a szövetkezeti összefogásnak és mozgalomnak. Közvetlenül a felszabadulást követően gomba módra szaporodtak a szövetkezetek. Hódmezővá­sárhely es Árpádhalom térségében már 1944-ben mezőgazdasági szövetkezetek jöttek létre. 1945­ben Mindszenten földművesszövetkezet. 1946-ban Szegeden ipari szövetkezet alakult. A megválto­zott termelési viszonyok tették lehetővé, hogy a magyar mezőgazdaság viszonylag rövid idő alatt a korszerű nagyüzemi termelésre tért át. 1952­ig bezárólag nagy számban alakultak meg a kü­lönböző típusú mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és termelőszövetkezeti csoportok. Napja­inkra már az eredmény jól látható, gépesített, erős gazdaságok fémjelzik szűkebb pátriánkat és évről évre szebb termelési sikereket érnek el. Különösen az elmúlt években jártak próbára te­vő gondok-bajok a közös gazdaságok házatáján, elég itt csak a többször visszatérő belvizes esz­tendőt megemlítenünk. Mégis: a szövetkezetek és szakszövetkezetek felzárkóztak az élvonalhoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az. hogy esztendőről esztendőre 10—12 termelőszövetkezet nyeri el a kiváló címet. Nö az országos hírük, és nem egy ágazatban mar elértük a világszín­vonalat. Változott az élőmunka termelékenysége, a a jövedelmezőség és az eszközhatékonyság. A dinamikus fejlődés mellett megkülönböztetett figyelemmel segítették a nagyüzemek a háztáji és egvéb kisgazdaságok munkáját is. Fontos ez Csongrád megyében is. hiszen szép számmal ter­mesztenek olyan speciális áruféléket, amelyek­nek léfe és jövedelmezősége csak a kisgazdasá­gokban képzelhető el Megyénkben a szövetkezeti szektor több mint háromszázezer hektár földterülettel rendelkezik, ez Csongrád megye összes területének mintegy háromnegyed részét teszi ki. A termelőszövetke­zetek és szakszövetkezelek elmúlt évi taglétszá­ma 56 ezer 893 fő. s ebből a nyugdíjasok és já­radékosok aránya 44.3 százalék. Ezeknek a nagy­üzemeknek a gazdasági súlyát iól éraékelteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom