Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

3 Kedd, 1981. július 28. Felső szakaszán apad a Duna A felső szakaszon aoad a Duna. Bécsnél a tetőzés óta 235. Pozsonynál 190 centi­méterrel. s a visszahúzódó víz. a süllyedő vízszint tette lehetővé azt is. hogy a Szigetköznél harmad­fokúról másodfokúra mér­sékeljék az árvízvédel­mi készültséget Az árhul­lám hétfőn hajnalban Esz­tergomnál tetőzött 600 cen­timéteres vízszinttel, ami nyolc centiméterrel alacso­nyabb. mint ez év márciu­sában volt a tavaszi áradás. A folyó budapesti szaka­szán vasárnap reggeltől hét­főn reggelig óránként egv centiméterrel emelkedett a víz. s elérte a 696 centimé­teres vízállást Napközben lényegesen csökkent az emelkedés üteme. hiszen már közeliárt a keddre vir­radó éjszakára jelzett 700 centiméter körüli tetözéshez. A Fővárosi Csatornázási Művek az áradó víz elől a nagytétényi kastélymúzeum közelében lezárta a Csókásv Pál utcai közúti átiárót. amely a Duna budai árvé­delmi vonalának legmélyebb pontján keresztezi a töltést. A mezőgazdasági szövetkezetekben Kongresszusi előkészületek A mezőgazdasági szövetke- gazdaságokat, illetőleg a tár­zetek idén decemberben sulásokat. megrendezésre kerülő IV. A közös gazdaságokban a kongresszusára országszerte szövetkezeti demokrácia kü­készülődnek a termelőszövet- lönböző fórumain, a munka­kezetek. Az Országos Tanács helyi közösségek tanácsko­felhívása alapján június vé- zásain vagy a küldöttköz­géig megválasztották a ter- gyűléseken vitatják meg melőszövetkezetek. a halá- azokat az irányelveket, szati szövetkezetek és a amelyeket a termelőszövet­szakszövetkezetek közgyűlé- kezetek országos tanácsa sein. valamint a kizárólag adott ki a kongresszusi ál­szövetkezetek részvételével lásfoglalással kapcsolatban, működő gazdasági társulások A vitában a tsz-tagoknak és igazgatósági ülésein azt a alkalmazottaknak lehetősé­két-két küldöttet, akik a te- gük van arra. hogv vélemé­rületi szövetség kiildöttköz- nvüket. és javaslataikat hal­gyűlésén képviselik maid a lássák. Energiatakarékos sertésistállók Az állattartás gazdaságos- ségek átlagban három fo­ságának fokozására energia- rinttal csökkenték. vagyis takarékos technológiát és háromnegyed részük megta­olcsó istállótípust fejlesztett karítható. ki partnereinek az Iparszerű Az új technológia kialakí­Sertéstartó Termelőszövetke- tói a korábbinál körültekin­zetek Közös Vállalkozása, többen vették figyelembe az Jelenleg 25 üzemben már az állat biológiai adottságait, úi típusú istállóban tartiák Bebizonyosodott, hogv a ser­éi sertést. Az eredmények tés csupán növendékkorban, kedvezőek: az egy kilo- a 30 kilogrammos súlv eléré­gramm hús előállítására for- séig igényli a fűtött, istállót, ditott közvetlen energiakölt- márpedig eddig a hizlaldát. állatokat Válások után Jóllehet vége már a nem­zetközi gyermekévnek, ám változatlanul dalmj érdek gyermekek kifogástalan er­És a gyermek érzi. legjobb, ha ezzel egyet ért. máskü­fontos társa- lönben nincs ajándék, nya­fűződik a ralás és egyéb szülői ked­vezmény. És főleg még any­kölcsi, érzelmi neveléséhez, nyj lelki béke sincs, ameny­Nem felejtheti ezt el egyet- nyit az ilyen szülő ideig­len szülő sem. függetlenül óráig, úgy-ahogy biztosítani attól, hogy törvényes házas- képes a vele „egy zsoltárból ságban el élettársával vagy éneklő" gyermekének. An­sem. A válások növekedésével nem ritkán együttjáró kese­rű tapasztalat, hogy a volt nak, akit — egyébként — szeret... * Az ilyen szülő persze a házastársak megfeledkeznek hatóságot sem kíméli. A a gyermekük iránti erkölcsi sokszoros valótlan tényeket és jogszabályi kötelességük- tartalmazó beadványaiban ről. A gyermek érdekeinek nem mulasztja el megadni a volt házastárs „személyleírá­sát". kétségbe vonva szelle­mi képességeit, erkölcsi ér­zékét. Többnyire ugyanezt teszi a másik szülő is, ter­mészetesen ugyanolyan meg­győződéssel, így aztán nem V ..... könnyű a hatóság helyzete A válásról szólva említést Az ügyintézők esetle­íf"™.,32? Ees mulasztásainak, előfor­duló tévedéseinek témáját nem kívánom érinteni, csak rovására előtérbe helyezik a volt házastárs ellen irányu­ló. kicsinyes bosszúvágyu­kat, nem ritkán a gyerme­ket használva fel a bosszú eszközeként. kell házastársakról is, akik kö­zött a gyermek nyugodt. szeretetteljes légkörben tör- annyit ember legyen a tal tenő usztesseges felnevelese pán aki iKazságot tud tenni továbbra is kozos cel. Ennek ^ jiyen ügyekben érdekében tenni is hajlan- A legnehezebb ' helyzetbe dok. sokszor feledve korábbi persze a gyermek kerül, aki veit, vagy valódi személyes egyértelmű vesztese a szülők sérelmüket. És teszik mind ezt a hatóság közreműködé­se nélkül. Természetesnek tartják ugyanis, hogy a gvermek fejlődésériek szem háborúskodásának. * A sfkértelen, rossz házas­ság alapvetően két felnőtt pontjai a legfontosabbak. Az ember problémája. Helyte ilyen szülő tiszteletet érde­mel. Nagy kár, hogy leg len és káros, ha e probléma kihat a gyermek szellemi. alább az ő gyermeküket érzelmi fejlődésére. Az ilyen nem kíméli meg a közvéle­mény a — véleményem sze­rint. egyébként is rosszízű megbélyegzéstől: va"! De beszéljünk ez alkalom­mal a láthatás alkalmait a mértékben megromlott, há­zasságok felbontását lehető­vé teszik a jogszabályaink, .válási ár- elsődleges figyelemmel a kis­korúak érdekeire. Nem kí­vánatos azonban, hogy ká­ros hatást a házasság fel­bontása vagy a későbbi lát S51Ő„ hatás alkalmai gyakorolja: használó, a láthatást elfo­gadható indok nélkül meg­akadályozó, illetve egyéb módszerekhez szülőkről, ök azok, akik a gyermeküknek küldött aján­dékot. képeslapot visszakül­dik a feladónak. Annak a feladónak, aki a gyermekük azért is édesanyja. édesapja. Ök nak a kiskorúakra. Ennek elkerülésére sokat tehetnek , ,. a hatóságok is, de a oroblé­foiyamooo mák feszültségek feloidásA elsősorban a volt házastár­sak kötelessége. Elvárható, ha másért nem, hát saját önbecsülésükért, no meg mert ennyivel tar­toznak gyermekük édesany­azok akik gyermekük édes- ának edesapiának ^nak. any,ab edesapiat al.iasnak, ak valamikor önkém vá_ gatlastalannak, teHemtelen- Wottafc é szóló" tór_ nek. nyilvántartott elmebe- sukk- tehetjk ezt iól ér. te£iek (a szinonim lelzok ^ ámításból is, h± gondolván arra az időre. nyában nem idézhető), ne­vezik gyermekük és a nyil­vánosság előtt ök azok. amikor gyermekük rászorul a másik szülő segítőkész gyámolítására, jóindulatára. Ü^.SPTÍE az? írás- - SSS Sf^JSSS^JSÍ ^f halandók vagyunk mind­ban idézőjelek között, élő­szóban pedig félreérthetet­len hangsúlyozással te*ztk. annyian... Dt, Szekszárdi Zsuzsanna ahol a korosabb tartják is fűtötték, lénvege­ben feleslegesen. Az ISV — ahová a nagyüzemi sertéstartók két­harmada tartozik — új típu­sú hizlaló istállójában már nincs fűtés. Az új technológia beveze­tésével a már meglévő, a kívántnál nagyobb kom­fortot adó költséges hizlaló istállók sem vesznek kárba. Ezeket, ellető- és ne­vel őistállóvá alakítják át Az idén az ISV szakmai iránvitásával mintegy 80 üzem tér át az olcsóbb tar­tásra. s alakítia ki az ener­giatakarékos istállókat. Az új energiatakarékos technológia iránt külföldről is érdeklődnek. Ipari formatervezési kiállítás Angol jpari formatervezé­si kiállítás nyílt hétfőn Bu­dapesten, a Rákóczi úti Technika Házában. A ren­dezvényen, melyet John Birch, Nagy-Britannia bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőié nyitott meg több mint 300 külön­féle használati tárgyat mu­tatnak be azokból a termé­kekből. amelyek a szigetor­szág formatervezési kultúrá­ját képviselik. A kiállítás augusztus 10-ig tekinthető meg fiz árakon és béreken múlik? C sakis e két tényezőtől függne a min­denkori életszínvonal? A közvéle­mény szerint igen. s miért is cso­dálkoznánk e — szakmailag nem hibát­lan — válaszon, hiszen hosszú ideig csak a lakossági jövedelmek növelése, s a fo­gyasztói árak lehetséges stabilitása jelen­tette az életszínvonal növelésének egyolda­lúan alkalmazott módszerét. Pedig, gon­doljuk csak meg: aki autót vásárolhat, jó minőségű utakon autózhat. viszonylag gyorsan javíttathatja a kocsiját, fölsze­relheti mindazzal az „extrával". amire egyébként nincs szükség egy autóban, vá­logathat a benzin- és az olaimárkák kö­zött: nos. mindez életszínvonal-növeiő té­nyező? Persze, hogy az! Akinek nincs autója, s mondjuk, a fő­város szélén. Kispesten lakik, viszont — lakásgazdálkodásunk nem nagy dicsőségé­re — például Budán, a Moszkva tér kör­nyékén dolgozik, életszínvonal-növelő té­nyezőként könyvelheti el a kispesti met­róvonalat? Nyilván, hisz" naponta egv órá­vá' kevesebbet kell utaznia, s micsoda kü­lönbség metróval robogni, vagy autóbusz­szál vánszorogni a csúcsforgalomban. Hol volt a motorizáció, a kispesti metró az ötvenes évek végén, az autópálya, a színes tv. a községekből a vízvezeték? Hol volt az elektromos hűtőszekrény? (Jobbá­ra csak pesszimista közírók és irodalmá­rok mondva csinált vitáiban, amelyekben a „fridzsiderrel" szimbolizált fogyasztási javaktól féltették a szocializmust) Túl vagyunk a félresikerült vitáikon, s túl vagyunk az időszakon, amikor még az elemi infrastrukturális ellátásért áhítoz­tunk. A hatvanas évtized eleiétől, köze­pétől számíthatjuk az úgynevezett fogyasz­tói infrastruktúra fejlesztését, ami sajátos körülményék között indult. A hazai infra­struktúra soha nem volt fejlett — hogy diplomatikusan fogalmazzak —. így az­tán a fejlesztés is elsősorban az úgyneve­zett folyó fogyasztásban éreztette legin­kább a hatását. Épp csak említem az élel­miszer- és az élvezeti cikkek fogyasztását mert az ezekre vonatkozó adatok szinte egy népbetegség dokumentumai. Túl táplál­tak vagyunk, s ijesztően sok alkoholt fo­gyasztunk. Gyenge vigasz, hogy van mi­ből és van mit enni. inni. Nem állunk rosszul a tartós fogyasztási cikkekből sem (például tavaly 100 aktív háztartás közül kilencvenben volt tv. mo­sógép és hűtőszekrény. 39-ben gépkocsi). Szóval: a megvásárolható javakban nem szűkölködünk, nem így a klasszikus infra­strukturális ellátásban. A telefon csak egy példa. A telefonhálózat fejlesztésére anv­nyi pénz sem jutott, hogv legalább a mű­szaki szintet, tarthattuk volna. Az ered­mény: minden olyan településen. ahol nincs éiszakai telefonszolgálat dupla, trip­la tűzbiztonsági követelmények szerint építendők a gazdasági épületek és a köz­intézmények: természetesen többszörös költséggel. Hogy mire a tűzoltók értesít­hetek. legalább az épület váza megmarad­jon. Említhetném az óvodákat, az általános iskolákat, az iskolai napköziket, a sport­pályákat. az uszodákat, amikre nem ju­tott elég pénz. No és persze a lakást, mint a fogyasztói infrastruktúra meghatározó elemét Érdemes e témánál kissé elidőzni, sőt: érdemes végigbogarászni a KSH .Életszín­vonal 1960—1980" című kiadványának ez­zel kapcsolatos adatait is. 1960: 10 millió lakos. 2.8 millió lakás 4 millió szobáiéban. 1980: 10.7 millió lakos. 3,5 millió lakás 7 millió szobájában lakott. Nemzetközileg is páratlan ütemű fejlődés, amit csak hatal­mas pénzeszközök felhasználása árán ér­hettünk el. S alighanem páratlan az is. hogy ekkora anyagi áldozattal nemhogy iavítottunk volna a lakáshelyzeten de a gyarapodás ellenére napjainkra krónikus­sá vált a lakáshiány Magyarázatokkal persze iól állunk. Itt van mindjárt az örökségi elméletünk, mi­szerint öröklött lakásállományunk olvan. amilyen, azért semmiféle felelősség nem vállalható. Így igaz! Az újonnan épített lakásállomány minőségéért, nagyság sze­rinti összetételéért azonban vállalni kell a felelősséget, mint ahogy az öröklött állo­mány már-már elmulasztott karbantartá­sáért is! A második számú elmélet a többgene-: rációs családok vártnál gyorsabb felbom­lása. Ez annyira tetszetős, hogy meg sem próbállak eldönteni: a nagycsaládok ki­zárólag a túlzott individualizmus miatt bomlanak szét vagy netán azért is. mert az ötven-valahány négyzetméteres. ..kor­szerű. kényelmes" panellakások még egy háromtagú kiscsaládnak is szűkösek. Elő­rángathatjuk még a válási statisztikákat (való igaz: megannyi lakásgond), s szünet nélkül ismételgetjük ..az igények gyorsab­ban nőnek, mint a lakásépítési lehetősé­gek ..." kezdetű teóriát. Végül is ki vitat­hatná: az igények — a huszadik század végéhez közeledve — már-már utolérhe­tetlen gyorsasággal nőnek: az emberek ki­vétel nélkül lakni szeretnének, nem albér­letben. nem társbérletben, nem mosó­konyhában. hanem lakásban!... Érvekkel és magyarázatokkal tehát rendben lennénk, ám amikor valaki a lé­nyegre kérdez, akkor e kérdéseket meg­kerülik a lakásépítők és a lakásgazdálko­dók. Lényegében felderíthetetlen. hogy korszerűvé varázsolt építőiparunk miért csakis simára tarolt, területeken képes — vagy hajlandó — működni? Ugyancsak érthetetlen, hogy a jelenlegi 3.5 milliós la­kásállományból miért áll üresen maidnem 130 ezer (másfélszer annyi, mint 1979­ben,)? Amikor a népszámlálást végző pe­dagógusok üres lakásokra bukkantak, ez­zel kapcsolatos kérdéseiket csakis egymás között vitathatták meg. Lakásgazdálkodó Illetékeseink ingerült semmi tmondásokkal zárkóztak el az egyébként tűrhetetlen je­lenség kommentálásától. S méginkább an­nak taglalásától, hogy mit óhajtanak — s egyáltalán., óhaitanak-e valamit — tenni annak érdekében, hogv ne legyenek üres lakások. E magatartasból csakis arra kö­vetkeztethetünk. hogy a lakásgazdálkodást nem csak lakásgazdálkodási szempontok befolyásolják. A kényszerű korszerűség jegyében épített szürke panellakások persze enyhítik a lakásgondokat, s mégin­kább enyhítenék, ha lenne nálunk lakás­gazdálkodás. De nincs, következésképpen nincs szervezett lakásmobilitás sem. mert a tanácsok lakáselosztó funkcióiának mo­nopóliuma — a jelek szerint — szent és sérthetetlen A nyolcvanas évtized eleién mindössze annyira jutottunk, hogy egyre több és egyre hangosabb megjegyzés és kérdés vitatja a tanácsok — nyilvánvalóan alkalmatlan — lakásgazdálkodási módsze­rét ám a lénveg megfogalmazásáig még nem jutottunk eL Tudniillik, annak ki­mondásáig. hogv a lakásgazdálkodás sók­kal nagyobb tudást, szakismeretet, üzleti invenciót feltételező szakma, sem mini hogy e feladat iránt érzéketlen, és e muiv kátban iáratlan — mert képzetlen — hiva­talnokok ezt megoldhatnák Márpedig: ha nem tanuljuk meg a la­kásgazdálkodást. akikor minden eredmény, amit a fogyasztói infrastruktúra fejleszté­sében elértünk, s a lövőben elérhetünk. csak részeredmény. Amíg súlyos, és egvre nyomasztóbb a lakáshiány, addig a köz­vélemény csak módiával értékeli a/, élet­színvonal — a fogyasztói infrastruktúra által is meghatározott — emelkedését. Ennyi, és nem kevesebb a lakásépítők és a lakásgazdálkodók felelőssége. Vértes Csaba Útrakelt a Tisza-túra A legidősebb résztvevő 70, a legfiatalabb öt és fél éves Vasárnap Tivadarban víz- legfiatalabb résztvevő pedig csongrádi részen folytatja re szállt a XV. nemzetközi az 5 és fél esztendős lenin- útját. Ütközben a részvevők Hat városi Kiss Bence. aki Tisza-túra mezőnye. nemzet 210 túrázója tagja a vízi konvojnak, amely az augusztus 14-i szegedi cél­baéréséia 530 kilométernyi dik alkalommal részese utat tesz meg hazánk máso- vízi útnak. dik legnagyobb folyóján. A megismerkedhetnek a part irodalmi és történelmi emlékhelyei­vel, Tiszadobnál megkoszo­rúzzák a folyó szabályozójá­A mezőny augusztus első nak. Vásárhelyi Pálnak az azonban már gyakorlott tú- menti települések rázónak számít, hiszen szü­lei jóvoltából immár negye­vízi sport kedvelői között napján érkezik a Tisza bor- emlékművét, Tokajban, Szol­valamennyi korosztály kép- sodi szakaszára, augusztus nokon és Szegeden pedig egy viselteti magát. Legidősebb hatodikán éri el a szolnoki napot városnézéssel töltenek tagja a 70-os éveiben jar. a vizeket, majd 13-tól már a el a túrázók. Végső búcsú Ratkó Annától Hétfőn mély részvéttel vettek végső búcsút Ratkó Annától, a munkásmozga­lom régi harcosótól: a Mező Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjának dísz­ravatalozójában. a hamvait tartalmazó urnánál Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Orszá­gos Tanacsának elnöke az MSZMP KB, a SZOT és az Egészségügyi • Minisztérium nevében méltatta életútját. Vég László, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete számvizsgáló bizottságának elnöke a szakszervezet és a család nevében mondott bú­csúszavakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom